Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Közösségfejlesztés Nagyrábén
Szerző:	Groskáné Piránszki Irén
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	2
Oldalszám:	14. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Vercseg Ilona
Intézmények:
Települések:	Nagyrábé, Bihardancsháza
Tárgyszavak:	közösségfejlesztés, falukönyv
Megjegyzés:
Annotáció:	A cikkben megismerhetjük Nagyrábé gazdasági és természeti viszonyait. Megismerhetjük a középfokú képzés során felmerült javaslatokat, munkalehetőségeket szertetnének teremteni, infrastrukturális változásokat akarnak a kereskedelemben. Jelenleg falukönyv szerkesztésén és gazdaiskola szervezésén dolgoznak.

kofenagy.txt

Groskáné Piránszki Irén:
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS NAGYRÁBÉN

Az előzményekről
A nagyrábéi Művelődési Ház 1989 októberében kezdeményezte és segítette, hogy a debreceni Kölcsey Művelődési Központ középfokú népművelő tanfolyamának hallgatói Vercseg Ilona irányításával terepgyakorlaton vegyenek részt a községben. A tanfolyam hallgatói a nagyrábéi művelődési ház népművelői is.

Néhány jellemző adat Nagyrábéról
Nagyrábé a bihari táj Sárréti tájegységén elterülő 3200 lélekszámu település. Társközsége Bihardancsháza.
A XIX. század közepéig, amíg a lecsapolások a mocsarakat ki nem szárították, a nádi világ volt a jellemző. Ennek emlékét őrzik a régi helynevek és a nádhoz kötődő hajdani mesterségek (kosárfonás, gyékényszövés). A jelenlegi lakosság a régi zsellérek, napszámosok, cselédek leszármazottai, akiknek nagyszülei, szülei az egykori uradalomban Des Escherolles Kruspér Sándor gazdaságában, vagy a váradi káptalan birtokán dolgoztak. A község lakosságának 90%-a református, de rendszeres vallási életet kevesen élnek.
Csökkenő lélekszámu település. A lakónépesség l950-ben volt a legmagasabb: 3814 fő.
A kommunális ellátottság jellemzői: 23 km úthálózatból 8 km szilárd burkolatú. Közműves vízzel való ellátottsága 100%-osan kiépített. Csatornahálózata, gázellátása nincs. Kiépített járdával minden utcája rendelkezik. A települést a vasút elkerüli, megközelítése három irányból (Püspökladány, Berettyóújfalu, Földes) közúton lehetséges.
A község munkahelyei:
Tsz, ÁFÉSz, Posta, Tanács és intézményei, kisipari szolgáltatás, bedolgozás.
Egy 1985-ös felmérés szerint az ingázók száma a keresőképes lakosságból 28.5%, ebből a nők aránya 25.4%. Az elmúlt 4 év alatt lényeges változás a munkahelyteremtés szempontjából nem történt, csupán egy 25 főt foglalkoztató ruhaüzem kezdte meg müködését.
A község munkaképes korú lakóiból 76.2%-nak van munkahelye. A férfiak 92.7%-a, míg a nők 56%-a rendelkezik munkahellyel. A helyi termelőszövetkezetnek 451 aktív tagja és 67 alkalmazottja van. A nyugdíjasok száma 325 fő.

A képzésről
A képzés során az volt a célunk, hogy gyarapítsuk társadalmi ismereteinket és közben megismerjük a közösségfejlesztő munka módszereit, lényegét, s hogy kutassuk egy hosszabb távú kulturális fejlesztő munka esélyeit, lehetőségét.
A 4 nap alatt eljutottunk mintegy negyven családhoz, a községben működő valamennyi gazdasági egységhez, intézményhez. A szerzett infomációkat éjszakába nyúló beszélgetéseken adtuk át egymásnak, rendszereztük, kiemeltük a legfontosabbakat. Az így kialakított véleményt mondtuk el a tanács vezetőjének, s a továbbiakban már közösen kezdtük el keresni a fejlesztés lehetséges útjait.

Vélemények, javaslatok
(részletek a záró megbeszélésen elhangzottakból)

Munkalehetőségek teremtése
- Építeni lehetne az idegenforgalomra, ehhez jó lehetőségeket kínál a vádászház;
- Vissza lehetne térni a hagyományokhoz, nagy kereslet van nádszövetre, nádpadlóra. Kisüzemileg lehetne ezzel foglalkozni;
- Foglalkozni lehetne a gyógynövénytermesztéssel, feldolgozással;
- Fel kellene venni a kapcsolatot hitelintézményekkel és a vállalkozni szándékozókat tájékoztatni kellene a lehetőségekről;
- Ahogy a múltban sem, úgy a jelenben sem adatott meg az itt élőknek, hogy olyan jellegű munkát végezzenek, amelyik gondolkodásukat, önállóságukat, emberi méltóságukat növelné, életkörülményeiket könnyítené. Elvárják, hogy mások gondoskodjanak róluk, nincs veszélyérzetük. Közösségfejlesztő munkánknak az lenne a célja, hogy tudatosítsa az emberekben: ki kell mozdulniuk a várakozó álláspontról. Meg kell nézni, mik azok a tevékenységek, amelyek önállósulhatnának: ez lehet az idegenforgalom, az állattartási hagyományok felelevenítése, a földműveléssel való foglalkozás vagy a szolgáltatások fellendítése. Azon a szálon kell elindulni, ahol látszik helyi, önálló akarat;
- A térség a magyar társadalom adta lehetőségek alatt éli meg az életét. A fejlesztő stratégiája: legalább a társadalom-adta lehetőségek szintjére felhozni az élet minőségét.

Hagyományok
- Az emberek ragaszkodnak a falujukhoz, s ez az, ami még mindig összefogja ezt a közösséget. Senki nem mondta, hogy elvágyik innen;
- Beszélgetéseink alkalmával többször szóbakerült a tájház. A meglévő nem műemlék-értékű, senki sem látogatja, öszszejövetelekre, régi mesterségek tanítására nem alkalmas;
- Vannak olyan emberek, akiknek az életútja példaértékű lehet mások számára. žket kellene bemutatni, sorsukat megismertetni a nagy közösséggel. A tájház is továbbfejlődhetne így, közösség szerveződhetne köré, amelyik lehetne faluvédő egyesület, baráti kör, stb.;
- Érdemes lenne egy évkönyv, vagy falukönyv létrehozásán gondolkodni, mert azt tapasztaltuk, hogy a hagyományok itt nagyon sokszínűek: a színjátszástól a dalárdáig, az olvasókörtől a gyepi bálig, az arató ünnepségig, a faluszélek zenekaráig és a köréjük szerveződött közösségekig. Az emberek összejártak, közösen szórakoztak, dolgoztak. Minderről nagyon sok emlék, történet maradt fenn;
- Az ősi cigánymesterségek felelevenítése is fontos lenne: gyékényszövés, vályogvetés, kosárfonás.

Kereskedelem,szolgáltatás,
infrastruktúra
- Tényszerűen: van három élemiszerbolt, egy ruházati bolt, két italbolt, egy étterem, szolgáltatóház fodrásszal, cipésszel, hatósági húsbolt, zöldségbolt, nincs órás, fényképész. Van benzinkút szuper és normál benzinnel, van villanyszerelő, kőműves. Műszerész heti egy alkalommal jár ki. A szolgáltatás szegényes;
- Az áruellátás rapszódikus. Aki nagyobb dolgot akar venni, bemegy a városba;
- A magánkereskedelem - és szolgáltatás buzdítása újabb munkalehetőséget jelentene;
- Érdemes lenne építésszel falurendezési tervet készíttetni.
A közel négy órás beszélgetésből csak néhány - de a továbblépés szempontjából fontos - gondolatot emeltem ki. A magánbeszélgetések utáni nyilvános, közös beszélgetések még inkább megmutatták, hogy mire van hajlandóság a nagyrábéiakban. Jelenleg egy falukönyv szerkesztésén dolgozik egy csoport és gazdaiskolát szervez egy másik. Tapasztalatainkat folyamatosan közzéadjuk.




Parola archívum