Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Közösségi munka - hálózatépítés: Új közösségszolgálatok a Kapos-vidéken és Kelet-Magyarországon
Szerző:
Groskáné Piránszki Irén
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1993
Szám:
1
Oldalszám:
3. p.
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Balipap Ferenc
Intézmények:
Kelet-magyarországi Közösségszolgálat (Debrecen, Gárdonyi u. 24., 4032, T:52/345-561)
Települések:
Tárgyszavak:
önszerveződés segítése, közösségfejlesztés, közösségszolgálat, partneri kapcsolat
Megjegyzés:
Annotáció:

kozmunkh.txt

Új Közösségszolgálatok a Kapos-vidékén
és Kelet-Magyarországon
Közösségi munka -
hálózatépítés

Az állampolgári kezdeményezések, a valóban alulról szerveződő új intézmények - egyesületek, szövetkezetek, szakmák napjainkban építik ki hálózataikat. A Közösségfejlesztők Egyesületének elképzelése szerint a leendő közösségfejlesztők egy-egy tájegység, régió önszerveződését segítik majd szakmailag az ún. Közösségszolgálatok hálózatán keresztül, de az is elképzelhető, hogy akár lakossági felkérést téve hivatalossá, akár testületi elhatározásból maguk a helyi önkormányzatok válnak alkalmazókká. Városok esetén különösen adekvátnak tűnik ez a megoldás, hiszen egy nagyobb település több, egymástól jól elkülöníthető településrészből áll, sőt, az összetartozást véve alapul, azokon belül is az ún. szomszédságokból áll. Az ilyen összetett szerkezetű településeken bizony nagyon is indokolt lenne önálló közösségfejlesztők alkalmazása, akik problémafeltáró, kapcsolatszervező, informáló munkájukkal fel tudják gyorsítani a helyi önsegítő lakossági folyamatokat, serkenteni tudják a közösségi szerveződést és információkkal, kapcsolatszervezéssel sikeres kimenetelüket is képesek elősegíteni.
Igen nagy szükség van a lakossági munkára, s nem csak azért, mert az önkormányzatok nem képesek minden, a települést érintő problémával foglalkozni, hanem és elsősorban azért, mert az emberek alkotó energiájára, fantáziájára, áldozatkészségére, önkéntes munkavállalására nagyon is szükség van. Szükség van azért, mert a napról-napra keletkező helyi szükségletekre gyorsan, rugalmasan, olcsón és emberien csak a nagyon érintett lakossági csoportok képesek rámozdulni (ld. pl. lakásbérlők- vagy nagycsaládosok egyesülete, karitász szervezetek munkája), de szükség van azért is, hogy a lakóhelyek a sok egyes családból lakóközösséggé váljanak, s a lakóhely otthont adó élettérré bármilyen hovatartozású, anyagi helyzetű ember számára. Cikkek sora szólt e lap hasábjain is az együttműködés fontosságáról, s bár tudnánk még érvelni a lakossági munka szükségessége mellett, a jelen írásnak nem ez a célja, hanem a szakmásodási folyamatok ismertetése.
Örömmel tudatjuk, hogy ez a folyamat előre tart és 1993-tól a budapesti mellett, immár két további Közösségszolgálat működéséről adhatunk számot.

H Á L Ó Z A T É P Í T É S

Dél-dunántúli Közösségszolgálat

A volt Népművelési Intézet (később OKK) Beke Pál vezette osztálya a 70-es évek második felétől több szakmai szálon is szorosan kötődött a Dombóvár városban és körzetében folyó, számos eredményt és még több tanulságot szolgáltató munkához. Itt mondta ki megalakulását 1989-ben a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesülete is. A Kaposvidéki Közösségszolgálat mostani életrehívása ennek a jó másfél évtizedes együttdolgozásnak - az új viszonyokhoz, célokhoz és feltételekhez új módon alkalmazkodó és igazodó - szerves folytatása.
A változások jellemzésére mondhatnánk azt is, hogy a segítő és fejlesztő tevékenység most az intézményfalak közül ,kilép" abba a közegbe, amelyre mindig is irányult. Amit a népművelők sokáig ,társadalmasításként" értelmeztek - mindaz ma a társadalmi valóság ,terepén" létrejött és működésbe lendült. Vagy legalábbis komoly esélye van ennek.
A Közösségszolgálat tehát nem teljesen járatlan úton indult el. Sem kapcsolati, sem tartalmi, sem módszerbeli vonatkozásban. Folytatja mindazt a legszélesebben értelmezett segítő és fejlesztő munkát, amelyet az elmúlt években a dombóvári Művelődési Központ nyújtott - vagy legalábbis igyekezett nyújtani -a körzetében lévő települések közül azoknak, amelyeken volt egy-két ember, akik falujukért és közösségükért felelősséget érezve keresték és igényelték ezt a legkevésbé sem hivatalos segítséget. Pl. Gyulaj, Várong, Csoma, miközben élet-halál harcát vívta a faluromboló (körzetesítő-sorvasztó-néptelenítő-munkahelyfosztó-hátrányteremtő-téeszbe terelő) hatalom ellen; ebben a rejtve folyó, elszánt szellemi falumentő vállalkozásban eddig is megtalálták egymást az egyívású és egyakaratú emberek településhatárokon át is. Most közülük a legtöbb már faluvezető - demokratikusan és immáron legálisan is birtokosa a közösség kinyilvánított bizalmának.
E falvak most elkezdett újjáépítésének, nehéz küzdelmének (a magukra találástól a világban való eligazodásig) segítésén túl persze a térség más településeinek másfajta gondjai iránt is fogékonyak akarunk lenni, s bárkinek állunk szíves rendelkezésére, aki itt a Dél-Dunántúlon igényt tart támogatásunkra vagy közreműködésünkre. Legyenek azok munkanélküliek vagy önkormányzat, pl. Sásdon, otthonkeresők vagy polgári érdekeiket a pártok gyakran egyirányú küzdelmében érvényesíteni kívánók Dombóváron; szervezett és intézményes szociális támogatásra szorulók Pécsett; legyenek vállalkozók, fiatalok, cigányok vagy éppen menekültek. Érdekükben, küzdelmükben, tevékenységükben számíthatnak ránk.
A néhány kiemelt helyszín - az említettek - csak azért szerepelnek itt példaként, mert egyrészt azok többségében valóban egy korábbi segítői, támogatói munka, baráti és partneri kapcsolat fejlesztői folytatására kerülhet most sor; másrészt pedig azért, mert ezeken a településeken várható a közeljövőben néhány olyan új próbálkozás bevezetése, amelyeket - remélhetőleg - mint a mi közreműködésünk értelmét igazoló referenciákat is ajánlhatunk a többi település gondjaival birkózóknak nemsokára.
A Közösségszolgálat persze ma még csak egyszemélyes iroda. A sok jó és segítő szándék mellett ebben a pillanatban még telefonvonala sincs. A fejlesztésnek, ennek szükségletének így nemcsak a körzetünkben lévő települések mindenféle törekvései és céljai irányába, hanem saját feltételeink, munkaeszközeink vonatkozásában is konkrét jelentése van.
Jelmondatunkat a pécsi Ifjúsági Iroda utcai homlokzatáról vesszük kölcsön: Ha tudunk - segítünk!
Várjuk a Dombóvár környéki, Dél-dunántúli települések polgárainak, közösségeinek, önkormányzatainak megkeresését, hívását, érdeklődését, kérését és persze javaslatait is. Bármilyen helyi ügyük, gondjuk megoldásának megtalálásában, lehetőségeik felkutatásában - ha tudunk - segítünk.
Dr. Balipap Ferenc
szociológus-szociálpolitikus-közösségfejlesztő,
a Dél-dunántúli Közösségszolgálat vezetője
7200 Dombóvár, Kölcsey u. 10.

Kelet-magyarországi Közösségszolgálat

Tagja Ön valamilyen civil szervezetnek, közösségnek?
Szeretne többet tenni településéért?
Szerkeszt helyi újságot, kalendáriumot, falukönyvet, vagy érdekli Önt a közösségi rádiózás?
Tudni szeretne pályázati lehetőségekről és valakivel szívesen megbeszélné elképzeléseit?

A fenti és más hasonló kérdésekben lehet partnere a Magyar Művelődési Intézet Kelet-magyarországi Közösségszolgálata.
Az 1983. február 1-jétől induló közösségszolgálat, információkkal és kapcsolatszervezéssel kívánja segíteni mindazokat az önkormányzatokat, intézményeket, civil szervezeteket, magánembereket, akik kéréseikkel megkeresik.
Hajdú-Bihar megyében az elmúlt években több olyan folyamat indult el, amelyek biztos alapját jelenthetik a további munkának:
- Nagyrábén 1989-ben kezdődött az az egész települést átfogó közösségfejlesztő munka, amely napjainkban látható eredményeket is mutat. Megjelent a Nagyrábéi Falukönyv, megalakult a Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület. Alakulnak a közösségi élet új formái, amely a település és az itt élők életében is pozitív változásokat jelent.
- Konyáron és Bodaszőlőn hasonló településfejlesztő munka körvonalazódik.
- 1993 március 17-én megalakdult a Közösségfejlesztők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete.
- A Kölcsey Művelődési Központ szervezésében indult közösségfejlesztő képzés résztvevői saját településükön remélhetőleg sikerrel alkalmazták a közösségépítő módszereket.

Milyen tevékenységet vállal fel a Közösségszolgálat?
- szakértői közreműködést a települések társadalmi, gazdasági, kulturális fejlesztésében
- a közösségben rejlő erőforrások segítségével a helyi hagyományok ápolása, a helyi nyilvánosság fejlesztése, a munkahelyteremtés és vállalkozássegítésre megoldások keresése
- közreműködés pályázatok elkészítésében, megvalósításában
- szakértői hálózat működtetése
- tanácsadás közösségeknek, közösségfejlesztéssel foglalkozóknak
- nemzetközi kapcsolatok közvetítése, tapasztalatcserék szervezése
- kapcsolat tartás önkormányzatokkal, egyesületekkel, alapítványokkal, szervezetekkel, művelődési közösségekkel, intézményekkel
- képzések szervezése közösségi munkásoknak.
A Közösségszolgálat tevékenységét a hozzá fordulók kérései alakítják, így válhat csak a helyi közösségek hatékony segítőjévé.
Groskáné Piránszki Irén
4032 Debrecen, Gárdonyi u. 24.
Tel./fax: (52) 45-561

Iroda: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány
Székháza. Debrecen, Simonyi u. 14.
Tel.: (52) 15-700



Parola archívum