Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Szomszédsági fejlesztőmunka Kőbányán
Szerző:
Gosztonyi Géza, Makk Katalin, Péterfi Ferenc, Vercseg Ilona
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1998
Szám:
1
Oldalszám:
10-14
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Gosztonyi Géza, Makk Katalin, Péterfi Ferenc, Vercseg Ilona
Intézmények:
Kőbányai Önkormányzat, Wolverhamptoni Tanács, Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, a brit Save the Children Alapítvány, Budapesti Szociális Forrásközpont, Közösségfejlesztők Egyesülete, Népjóléti Iroda, BOMI, Szívesség Szolgálat, Munkaügyi Központ
Települések:
Kőbánya, Újhegyi Lakótelep, Kőbányai Városközpont
Tárgyszavak:
esettanulmány, szomszédsági munka
Megjegyzés:
Szent László téri és a Vaspálya utcai Bölcsőde, Kőbányai Szülők Egyesülete, Polgári Tanácsadó Szolgálat, KÖSZI, Pataky Művelődési Központ, Kőbányai Képviselőtestület
Annotáció:

Esettanulmány

SZOMSZÉDSÁGI FEJLESZTŐMUNKA KŐBÁNYÁN

Háttéranyag a kőbányai önkormányzat képviselőtestülete számára

(Információk és helyzetértékelés az adatok értelmezéséhez)

1996-ban indult az a közösségfejlesztői folyamat, amelynek egy szakaszáról, illetve az ott végzett közösségi felmérés tapasztalatairól szól az alábbi tudósítás. A szöveget egy – az egész felmérést részletesen taglaló kis füzetből emeltük ki, amelyet utóbb a városrészben valamennyi érintett megkapott.

A közösségi felmérés a “Kisgyermekek napközbeni ellátása” projekt része. Mint ismeretes, ez a program a Kőbányai Önkormányzat és a Wolverhamptoni Tanács, valamint a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete és a brit Save the Children Alapítvány kezdeményezésére indult és két kőbányai bölcsődében, a Szent László tériben és a Vaspálya utcaiban valósult meg.
A közösségi felmérés célja az volt, hogy az önkormányzati és a szakmai intézményi ellátást olyan – a szülők által kezdeményezett – szolgáltatásokkal egészítsék ki, amelyeknek leginkább hiányát érzik, s amelyek önkéntes és közösségi munkával, összefogással megvalósíthatók.
A közösségi felmérés munkáját a Budapesti Szociális Forrásközpont részéről Gosztonyi Géza, a Közösségfejlesztők Egyesülete részéről pedig Makk Katalin, Péterfi Ferenc és Vercseg Ilona közösségfejlesztők szervezték a szülőkből kiválasztott önkéntesekkel.
Az alprojekt anyagi hátterét pályázati pénzekből biztosítottuk.
I. A “Közösségi felmérés” folyamata

A közösségi felmérés módszere aktivizálja a lakosságot, véleménynyilvánításra és cselekvésre, egy közös gondolkodásba történő bekapcsolódásra ösztönzi az embereket. A közösségfejlesztők kezdeményezését fokozatosan a helyi lakosok veszik át.
A munka helyszíne a két bölcsőde szomszédsága, melyet így határoltunk be:

Liget-téri” szomszédság – Vaspálya utcai bölcsőde:
Vaspálya utca – Kőrösi Csoma út – Harmat utca – Kőér utca által határolt terület
Szent László” téri szomszédság – Szent László téri bölcsőde:
Kőrösi Csoma út – Korponai utca – Kolozsvári utca által határolt terület.

A felmérés kiterjedt az Újhegyi lakótelep egy részére is, tekintettel arra, hogy a program ideje alatt létrejött egyik játszócsoportba, onnan is bejártak a szülők.
II. A munka fázisai

· Összesen mintegy 100 családot látogattunk meg a védőnők segítségével és beszélgettünk a szülőkkel arról, hogy hogyan
értékelik “kőbányaiságukat”; mi az, amin változtatni szeretnének és hogyan, mivel tudnának hozzájárulni elképzeléseik
megvalósulásához? Közülük kerültek ki azok a szülők, akikkel mindkét bölcsődében megalakult egy-egy játszócsoport.
· 5 ill. 8 nyilvános beszélgetést szerveztünk mindkét bölcsődében a meglátogatott szülőkkel, valamint az érdeklődőkkel, és
beszélgettünk velük ugyanezekről a témákról.
· Részt vettünk szülői értekezleteken, rendeléseken, felkerestünk néhány közösségi intézményt és játszóteret, meglátogattunk lakossági fórumokat.
· A bölcsődében megszerveződött játszócsoportokban rendszeresen találkoztunk a szülőkkel.
· Az így szerzett információk adták a közösségi felmérés témaköreit és alternatíváit, majd:
· Megszerveztük a kérdőív nyomtatását, a próbakérdezést, valamint a véglegesített kérdőívek kiosztását és összeszedését,
összesen további 5 lakossági találkozót szervezve, melyben nagy szerepet vállaltak a bölcsődei gondozónők és a szülők is.
· 500 kiosztott kérdőívből 211 kitöltött kérdőív került vissza, amely a megkérdezettek 42,2%-a, igen jó válaszadási arány.
· 8 fős lakossági csoport alakult a kérdőívek számítógépes feldolgozására és az értékelésére, a cselekvési terv és javaslatok
kidolgozására.
· A felmérés eredményeiről készült “Közösségi felmérés Kőbányán – Javaslatok a további cselekvésre” című összegző
füzetet az Önkormányzat testületi ülése után, a közösségi felmérésben részt vett valamennyi család ingyenesen megkapta.
III. Az értékelés főbb vonalakban
A) A bölcsődék és a lakosság viszonya

A mintegy 100 családnál történt személyes látogatás meggyőzött minket arról, hogy Kőbányán a közintézményeknek, így a bölcsődéknek, a művelődési- és szabadidős intézményeknek talán még nagyobb szerepük van, mint a tehetősebb településeken. Akár a lakások mérete és zsúfoltsága, akár a már itt is megjelenő szegénység, akár csak a tartózkodás az oka, de tény, hogy a legközelebbi szomszédokat és barátokat leszámítva nem divat az egymáshoz átjárás, a más gyerekére otthon-vigyázás, az otthon szervezett közösségi élet – bár természetesen vannak kivételek. Az önszerveződésnek komoly gátja lehet, ha nem tudunk olyan helyet/helyeket kialakítani, amelyek mintegy a környék “nappali szobája”-ként működve, otthont adnak a közösségi munkának.

A bölcsődei szolgáltatásokról a program során egyértelműen kiderült, hogy:
· a szülők pozitívan igazolják vissza a bölcsődék nyitottságát és a további új szolgáltatások bevezetésére irányuló
erőfeszítéseiket
· nagy szükség van a bölcsődékre, mert ez a nők munkába állásának legfőbb feltétele – a kisgyermekeket tartósan nem
tudják másra bízni a szülők
· az új – gyesen lévő szülőknek és gyermekeiknek indított – programok jó visszhangra leltek, ami egyértelműen azt bizonyítja,
hogy gyermekeknek és szülőknek egyaránt szükségük van az izoláltság feloldására, a közösségi életre
· minden további tervezett szolgáltatást örömmel vennének igénybe a szülők
· hajlandóak maguk is tenni helyzetük javítása érdekében, ám ehhez sok bátorításra, türelmes, rendszeres és folyamatos
szakemberi együttműködésre van szükségük, tekintettel az alábbi tényekre:
· a kisgyermeket nevelő szülők nagyon fiatalok és mint állampolgárok, meglehetősen tapasztalatlanok
· a rendszerváltás okozta egzisztenciális változások és az újonnan kialakuló, egyelőre nem igazán átlátható rendszerek az
emberek többségéből ijedtséget, visszahúzódást, elzárkózást váltanak ki
· az önszerveződés a kerületben nagyon alacsony szinten áll, kevés pozitív példa áll a lakosok előtt
· az önkéntes közösségi munkára alkalmas “vezéregyéniségek” nincsenek “helyzetbe hozva”
· az önkormányzatnak nincs kialakult gyakorlata a civil kezdeményezések kezelésére, a lakosság rejtett erőforrásainak
hasznosítására.

Mindez további felelősségvállalást és fejlesztőmunkát igényel:
· a programban már résztvevő két bölcsődétől
· a tervek szerint bekapcsolódó további bölcsődéktől
· a Népjóléti Irodától és az Önkormányzattól
· a BOMI-tól, valamint az angol és finn partnerektől
· a közösségfejlesztőktől és a
· helyi lakosoktól (lásd: a “Javaslatok további cselekvésre” című részt!)
B) A fiatal szülők és Kőbánya viszonya

A 211 kitöltött kérdőívben szerencsére erősek a pozitív viszonyulások: a lakóhely és egymás szeretete, a törődés egymással, a vágy a szebb életre. A helyi cselekvésre is komoly hajlandóság mutatkozik – 33-an alakítanának egyesületet, 55-en információs központot, 72-en Szívesség-Szolgálatot, és még sorolhatnánk.
Meggyőződésünk, hogy minden pozitív érzelmet és tenni akarást tudatosan gondozni kell a jövőben, mert a helyi viszonyok jobbá tétele érdekében csakis erre lehet igazán építeni. A helyhez kötődés felerősítésével talán még visszafordítható lenne az a már határozottan jelenlévő negatív folyamat, amelyben a környezet- és az emberi kapcsolatok elvadulnak, s a még meglévő értékek fokozódó veszélybe kerülnek.
Kőbányán ugyanis érzékelni lehet egy veszélyt. A kerületben lakók identitása, összeszokott homogenitása a rendszerváltás óta bekövetkezett átrendeződések következtében megingott. A “nincs más lehetőségem”-től az “átmenetiség”-en át a “kényszermegoldás”-ig fogalmazzák meg itt-létüket nem elhanyagolható százalékban, s akik így éreznek, valószínűleg így is viselkednek lakótársként, polgárként.
Tapasztalataink túlmutatnak a kérdőíven. A kitöltők szociológiai jellemzői azt igazolják, hogy azok a szülők voltak aktívabbak a kérdőívek kitöltésében, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, és valamiféle értelmiségi-középosztálybeli értékrendet képviselnek. De mi nem csak ezeknél a szülőknél jártunk, hanem azoknál is, akik nem tudják ilyen jól megfogalmazni céljaikat, vágyaikat, s akik a kérdőívet kitöltőknél jóval veszélyeztetettebbek.
Azokra a családokra gondolunk, akikhez újonnan, 2-5 éve köszöntött be a szegénység, s akiknek ez új élmény. Ijedtek ők és visszahúzódóak, állapotukat nem tekintik véglegesnek, de sorsuk jobbulását nem önmaguktól, hanem másoktól várják – talán a csodában hisznek. A változással kapcsolatosan nem alakult ki bennük semmilyen új viszonyulás – sem ellenállás, sem a változások értelmezése, sem útkeresés. Ezek az emberek nem kezdeményeznek és nehezen is állnak rá a kezdeményezésre. Információik saját lehetőségeikről csekélyek, állampolgári ismereteik jogaikról, kötelességeikről, érdekérvényesítési lehetőségeikről szinte nincsenek. Mivel ők nem mozdulnak, s nincs, aki “kéretlenül” segítene nekik, reális esélyük csak a lecsúszásra van.
Ha ezek a gondok nem oldódnak, 5-10 év múlva sokkal súlyosabb problémákkal kell az itt lakóknak és az önkormányzatnak is szembenéznie. Olyan problémákkal, amelyek megoldása sokkal többe kerül – ha egyáltalán lehetséges –, mint a problémák jelenlegi kezelése.
Mindezek miatt egy, szakemberek által is segített közösségi hálózat kialakításának jelentőségét nem lehet eléggé felbecsülni.
C) A Kőbányaiak közérzetének javítása

A nyitott kérdések számszerűsíthető válaszai egymást megerősítve, túlharsogva jelzik a nyilvános helyeken elhatalmasodott mocsok, szemét elviselhetetlen mértékű jelenlétét, vagy másik oldalról nézve a tisztaság hiányát. Nyilván nem véletlen, hogy a gyerekes családok jelzik legnagyobb gondjaik között a játszóterek állapotát, s ehhez kapcsolódva a kutyák kitiltásának radikális igényét.
Ugyancsak a szokásosnál nagyobb hangsúllyal jelenik meg a válaszadók jelzéseiben a közbiztonság iránti kétségbeesett vágyakozás.
Ezeken a területeken a figyelem, a források átcsoportosításával, külső támogatók megnyerésével, az összefogás-együttműködés érzékenységének kinyilvánításával látványos eredményeket tudna a kerületi Önkormányzat felmutatni. A fenti ügyekben összehangolt, több területről egyidejűleg kiinduló kezdeményezésekkel a Hivatal, a kerületi gazdasági egységek és a polgárok partnerségére építő projekteket kellene azonnal elindítani.
Ezek a lépések a városrész látható fizikai változásait teremtenék meg, hozzájárulhatnának a szociális közérzet jelentős javulásához, és bizalmat keltenének további, eredményeket csak hosszabb távon kínáló fejlesztési folyamatokban való lakossági és intézményi szerepvállalásokra.

D) A szolgáltató önkormányzatiság

Kőbánya területileg, a lakosság összetételét tekintve és az egyes városrészek adottságait – problémáit tekintve is igen nagy, sokarcú kerület. Ahhoz, hogy egy ilyen társadalmi térben valamilyen történés, egy helyi kezdeményezés megjelenjen, érzékelhetővé, láthatóvá váljon, annak nagyon markánsnak, erőteljesnek, harsánynak, kiáltónak kell lennie. A kis és közepes akaratokat, eseményeket – amelyek egy kistelepülésen már pl. összefogásra, közös cselekvésre inspirálják a környékbelieket – ezt a városóriás könnyen fölfalja, megsemmisíti, egyszóval nehezen válik egy helyi dolog önmagától láthatóvá, amelyhez a helyi polgárok viszonyulni, csatlakozni tudnának, vagy amitől éppen elhatárolódni támadna kedvük.
A szociális, közösségi kezdeményezések gyakran túlságosan is törékenyek ahhoz, hogy külső támogatás nélkül tartós társadalmi szerveződésként magukkal ragadják a helyi lakosokat. Ehhez – többek között – befogadó, bátorító, támogató, az ilyen értékeket kereső és védő önkormányzati, közigazgatási magatartás szükséges, amely felismeri, hogy milyen fontos szerepvállalás következhet az erős civil társadalom által. Ahol például a családoknak, a szülőknek nem mindig csak az intézményi ellátást kell készen adni, hanem segítőleg közreműködni abban, hogy önmaguk is képessé váljanak a saját problémájuk megoldására, helyzetük kezelésére.
Mi a Kőbányai Önkormányzatot ilyen felelős testületnek gondoljuk, amely tudatában van annak, hogy sokszor éppen az ő válláról vehetnének le feladatokat, terheket a helyi polgárokból szerveződő közösségek. Ezért ajánljuk, hogy vállaljanak aktív, kezdeményező szerepet egy ilyen fejlesztési programban.
IV. Javaslatok a további cselekvésre

A közösségfejlesztési program további lehetőségeit a Kőbányán lakók szükségletei és helyi, önsegítő tevékenysége határozza meg. A közösségi felmérés egyértelműen igazolja, hogy a szülők szükségletei túlmutatnak a gyermekellátás problematikáján az egzisztenciális- és lakóhelyi szükségletek irányába. Szükségesnek és lehetségesnek tartjuk, hogy:
· a program kiterjedjen a két szomszédság teljes lakosságára
· minél több kerületi szomszédság szerveződjön és erősödjön meg
· a szomszédságokban alakuljon ki és fejlődjön a közösségi szellem
· a közösségi élet az itt lakók által legyen szabályozott és a szabályokat be is tartsák
· hogy a lakók átlássák a döntési folyamatokat
· hogy a döntésekbe egyre nagyobb beleszólásuk legyen és hogy
· a lakosságot konkrét helyi cselekvésekben és képzések keretében is, fel lehessen készíteni minderre.

Más szóval: fontosnak tartanánk, hogy Kőbányán létrejöjjenek további civil szervezetek és kialakuljon egy strukturált helyi társadalom.
A) A helyi társadalom erősítése, a szomszédságok szerepének növelése

Háttéranyagunkból egyértelműen kiderül, hogy a kőbányaiak hajlandóak önkéntes munkára, ám azt tapasztaltuk, hogy ezt csak rendszeres bátorítással, segítséggel, koordinációval tudják megvalósítani.
Javaslatok

1. A közösségfejlesztői program folytatódjon a Kőbányai Városközpontban és induljon be az Újhegyi Lakótelep már érintett
szomszédságában is.
2. Az Önkormányzat, a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Munkaügyi Központ találja
meg a lehetőséget pályázati források bevonására és 3 fő közösségfejlesztő alkalmazására, hirdessen pályázatot az állások
betöltésére és a kiválasztott közösségfejlesztőket képezze ki a helyi munkára.
3. Az újonnan alkalmazott közösségfejlesztők kezdjék meg a Közösségi felmérés eredményeire épülő lakossági munka
szervezését:
· alakítsanak ki egy szomszédsági közösségi munkás hálózatot
· szervezzenek közösségfejlesztői képzéseket az önkéntes közösségfejlesztők számára
· segítsenek az önkénteseknek megtervezni saját szomszédságuk közösségi munkáját, adjanak ehhez információkat,
szervezzenek kapcsolatokat
· segítsenek az önkéntes közösségi munkásoknak a szomszédsági nyilvánosság megszerveződésében (új civil szervezetek
alakulása, hírlevelek, helyi rádió, helyi tv közösségi adásai, stb.)
· segítsék lakossági fórumok szerveződését a szomszédságokban
· segítsék az érdekegyeztetéshez szükséges állampolgári ismeretek és technikák, képzéseken történő elsajátítását
· segítsék az Önkormányzat és a civil szervezetek közötti folyamatos párbeszédet és együttműködést. Kapcsolják be a
munkába a kerületi üzleti szektor szereplőit is.
B) Önkéntes szolgáltatások beindítása

A Közösségi felmérés eredményeire építve, számos tevékenység megszervezését akár azonnal el lehetne kezdeni. Ha 3 közösségfejlesztő alkalmazásra kerülne, a lakossági cselekvések koordinálása megoldott lenne. Szükséges lenne továbbá olyan közösségi helyek kialakítása, amely e programoknak otthont adna és a kialakított infrastruktúrával is szolgálnának.
Javaslatok

1. Javasoljuk a szülőknek, hogy alakítsák meg a Kőbányai Szülők Egyesületét, hogy jobban meg tudjanak szerveződni és
hogy jogi személyként érvényesíthessék elképzeléseiket a partnerkapcsolatok építésében és a pénzforrások teremtésében.
2. Javasoljuk a szülőknek, hogy szervezzék meg a Szívesség-Szolgálatot és alkalmanként rendezzenek használtruha-, bútor-,
szerszám- és játékbörzét. Javasoljuk továbbá, hogy szervezzék meg a háztartással, a lakás és önmaguk csinosításával
kapcsolatos foglalkozásokat, amelynek során egymástól tanulhatnak (sütés-főzés, szabás-varrás, számítógép-kezelés,
nyelv, stb.)
3. Javasoljuk a szülőknek, hogy kezdjék összegyűjteni a számukra legfontosabb információkat és szervezzék meg az
információk, másokhoz való eljuttatását is. A legfontosabb információk a lakáskérdéssel (lakás-pályázatok, hitelek,
beépíthető telkek, tetőterek, kedvezmények, bővítés, építés, stb.); a munkába állási és munkavállalási lehetőségekkel
(hirdetések böngészése, munkák leinformálása, tájékozódás, kapcsolatszervezés a munka világával foglalkozó
szervezetekkel, az üzleti szektorral, stb.); a továbbtanulással (mit érdemes ma tanulni, milyen új foglalkozások léteznek,
milyen új (szak)oktatási formák vannak, stb.); és nem utolsósorban a gyermekekkel kapcsolatosak (nevelési-,
egészségügyi, szociális-, speciális problémák, ellátások, kedvezmények, stb.)
4. Javasoljuk a Kőbányai Szülők Egyesületének és az Önkormányzatnak, hogy hozzanak létre három állandóan és a szülők
önkéntes csoportja által önszervezően működtetett közösségi hely – nevezzük Kávézó-nak – és üzemeljen:
· fedett játszótérként (szülők-gyerekek együtt)
· kávézóként (a szülők által készített enni-innivalók önköltséges áron)
· tanfolyamok színhelyeként
· esti- és hétvégi klubként
· a Szívesség-Szolgálat központjaiként
· információs irodaként, vagy Polgári Tanácsadó Szolgálatként
· egyesületi székhelyként
· job-klubként.
5. A kávézók programját kezdetben a közösségi felmérés eredményei adják, később kiegészülhet új programokkal is.
6. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat bocsásson a szülők rendelkezésére 3 erre alkalmas üzlethelyiséget és állapodjon meg a
Szülők Egyesületével a helyiségek üzemeltetésével kapcsolatosan. Ez azt jelentené, hogy az Önkormányzat lenne a civil
szervezetek bázisául szolgáló közösségi hely alapítója és részben fenntartója.
7. Javasoljuk, hogy a Kőbányai Szülők Egyesülete – a közösségfejlesztők segítségével – teremtsen forrásokat a helyiségek
berendezésére és működtetésére.
8. Javasoljuk, hogy a Munkaügyi Központ és az Önkormányzat biztosítsa 1-1 közhasznú munkás beállítását a gondnoki
teendők ellátására, természetesen az arra alkalmas kőbányai szülők köréből.
9. Javasoljuk a szülőknek, hogy fontolják meg a már spontánul ma is sokhelyütt működő “szomszédság-figyelés-t, s
dolgozzák ki a háztömbjükre, utcarészletükre történő felügyelet rendjét és szervezzék meg ezt a közbiztonságot erősítő
munkát.
10. Javasoljuk az Önkormányzatnak, hogy együttműködésével, forrásai megosztásával és a további forrásteremtéshez
szükséges önrész és garanciák nyújtásával segítse a szülők öntevékenységét.
11. Javasoljuk, hogy a KÖSZI, a Pataky Művelődési Központ és a közösségfejlesztők dolgozzanak ki egy együttműködést a
közösségi felmérésben felmerült művelődési igények kielégítésére (közhasznú tanfolyamok).
12. Javasoljuk, hogy a közösségi munkában aktív szülők tervezett közös nyaralásához az Önkormányzat járuljon hozzá
férőhelyek biztosításával a balatonlellei üdülőben, és lehetőség esetén a családok utazási költségeihez is.
C) Játszóterek, parkok, babakocsi-lejárók, köztisztaság

Kőbánya nagy értéke a sok zöld, a játszóterek, a szép parkok. Tudjuk, hogy az Önkormányzat a pénzhiány és a fokozódó vandalizmus ellenére is komoly erőfeszítéseket tesz a parkok és játszóterek rendben tartásáért, de úgy véljük, hogy még nem használta ki a lakossági öntevékenységben rejlő lehetőségeket, melyek segítségével sokat tehetne a helyi közérzet javulásáért.
Javaslatok

1. Bekerített, reggel nyitó – este záró, szülők által is felügyelt-gondozott, környezetbarát módon létrehozott játszóterek
kialakítását javasoljuk a Szülők és az Önkormányzat összefogásával.
2. Minden játszótéren alakuljon játszótér-bizottság.
3. Jelölje ki az önkormányzat azt a munkatársát, akinek feladata a szülőkkel való együttműködés és további anyagi források
teremtése. A játszótér-bizottságok és az önkormányzat felelőse dolgozzák ki a játszóterek rendbe hozásának és folyamatos
karbantartásának rendjét.
4. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat ne csak szabályozza a parkokban a kutyasétáltatás helyét és rendjét, de jelölje ezt
fizikailag is – pl. a futtatók köré kerítésekkel – és vizsgálja meg a parkőr intézménye bevezetésének lehetőségeit.
5. Javasoljuk továbbá, hogy helyi rendeletben szabályozza a kutyatartást és a rendelettől eltérő viselkedést következetesen
szankcionálja.
6. A közösségfejlesztők, a már aktivizált lakosok, az Önkormányzat, a helyi újság és a helyi kábel-tévé 1998 tavaszán
kezdeményezzen egy kerületi tisztasági- és szépítő mozgalmat (“legszebb utca” – “legszebb park” – “legszebb
játszótér”) építve az itt élők zöldszeretetére, kertészkedési hajlamára, vállalásaira. Ennek a mozgalomnak a keretében akár
örökbe fogadhatna” egy-egy intézmény, közösség, iskola egy-egy parkot, játszóteret, (egy-egy család pedig egy-egy
fát), ami szintén a társadalmi felelősségvállalást, a helyi kontroll fejlődését szolgálná.
7. A mozgalmat igazi versenyfeltételek kidolgozásával lehetne elindítani, a legjobb szomszédságok nagy nyilvánosságot és
pénzjutalmat kaphatnának. A munkák anyagköltségét az önkormányzatnak kellene fedeznie és előzetes egyeztetés útján a
megvásárolt anyagot (facsemetét, palántát, szerszámokat, magokat stb.) kapnák meg a felelősséget vállaló szomszédsági
bizottságok.
8. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat készíttessen tervet a babakocsi le- és feljárók megépítésére, a közösségi
felmérésben jelölt helyek figyelembevételével és a kivitelezésben támaszkodjon a lakosság segítségére.
D) A “szolgáltató önkormányzatiságért”

1. Javasoljuk, hogy a Kőbányai Képviselőtestület vállaljon kezdeményező szerepet a civil közösségi tevékenységek
kialakulásáért és emelje programjába a civil szervezetek fokozott segítését. Ez azt jelenti pl., hogy az Önkormányzatnak
olyan feladatvállalásokat kellene nyilvánossá tennie, pályázatokat kiírnia, amelyben aktívan keresi a lakossági
kezdeményezéseket, felajánlásokat, együttműködéseket. Ilyen pályázati program lehetne pl. a játszótér-felújítási/építési
program; a kerületi tisztasági- és szépítő mozgalom, stb.
2. Ugyancsak fontos, hogy rendszeresen keressen dialógust, fórumokat szervezzen a már létező egyesületek, alapítványok,
egyházi szervezetek képviselőivel, hogy különféle alkalmak során igényelje véleményüket, állásfoglalásukat,
közreműködésüket a felmerülő közügyek megoldásában.
3. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat dolgozza ki a kerületi intézmények és szakemberek együttműködésének rendjét, hogy
az informáltság fokozódjon, a kapcsolatok szorosabbá váljanak és a szolgáltatások még jobban kiegészítsék egy-mást
(betöltődjenek a hiányok, kiküszöbölődjenek az átfedések).

E) A “Napközbeni kisgyermekellátás” program folytatása

1. Javasoljuk, hogy a Szent László téri és a Vaspálya utcai bölcsődék folytassák szolgáltatásaik bővítését, a közösségi
felmérés igényeit is figyelembe véve (hosszabb nyitva tartás – térítés ellenében; a bölcsődei udvar játszótérként
használata, játékkölcsönzés; gyereknevelési tanácsadás; gyerekfodrászat, ebédelvitel; stb.) és szolgáltatásaikról
rendszeresen tájékoztassák a szülőket.
2. Javasoljuk, hogy a kerületi bölcsődék vegyék át a “Közösségi Bölcsőde programot.
3. Javasoljuk, hogy a Vaspálya utcai és a Szent László téri bölcsődékben a Közösségi Bölcsőde programban résztvevő
dolgozók adják át tapasztalataikat a programot most kezdő kollégáiknak. Javasoljuk továbbá, hogy a bölcsődék
szakemberei vezessék azokat az egészségügyi, gondozási, nevelési programokat, amelyeket a szülők a kérdőívben is jól
látható módon igényelnek.
4. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat továbbra is támogassa erkölcsileg és anyagilag is a “Közösségi Bölcsőde” programot
és segítse elő a program nagyobb kerületi és fővárosi nyilvánosságát.
5. Állítson fel az Önkormányzat egy szakemberekből és civil érintettekből egy olyan bizottságot, amely a gyermekekről való
gondoskodás teljes helyi rendszerét áttekinti. Rögzítse az Önkormányzat, hogy – a gyermekgondozás és gyermekvédelem
területén – milyen esetekben ajánlja fel segítő jellegű szolgáltatásait és konkrétan melyek ezek. Készüljön erről lakossági
tájékoztató füzet.
6. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat szabályozza helyi rendeletben, hogy a gyermekekről való gondoskodás
felelősségvállalásának szabályozása miatt szükség van annak bejelentésére, hogy ha a gyermekekről tartósan nem a szülő,
hanem másvalaki gondoskodik.

Budapest, 1997. május 15.

Gosztonyi Géza
(Budapesti Szociális Forrásközpont)
Makk Katalin
Péterfi Ferenc
Vercseg Ilona
(Közösségfejlesztők Egyesülete)

Parola archívum