Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Közösségfejlesztés
Szerző:
Vercseg Ilona
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2000
Szám:
3
Oldalszám:
10-12
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Alföldi Albert, Balipap Ferenc, Győri Jánosné, Hallgató Éva, Hazag Mihály, Kecskeméthyné Sedivi Lilla dr., Markolt Endre, Péterfi Ferenc, Takács Péter, Tóth János, Vattay Dénes, Varga A. Tamás, Vercseg Ilona dr.
Intézmények:
Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztály, Közösségfejlesztők Egyesülete és megyei egyesületei, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Civil Rádió, Közösségi Adattár, Civil Kollégium
Települések:
Budapest
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, képzés
Megjegyzés:
Annotáció:

Tartalom
Közösségfejlesztés
akkreditált továbbképzési program pedagógusoknak, közművelődési szakembereknek


1. A jelentkezés és a felvétel feltételei:
A továbbképzésre jelentkezhetnek mindazok, akik legalább főiskolai végzettséggel vagy közművelődési post-secondary képzéssel, szaktanfolyammal rendelkeznek, és akiknek az oktatásinevelési intézményben betöltött jelenlegi vagy jövendő munkaköre megkívánja, hogy a lakossági önszerveződésekkel és a felnőttképzés iránti szükségletek keltésével és kielégítésével foglalkozzanak.

2. A továbbképzés megnevezése: – pedagógusoknak közösségfejlesztés – az oktatási-nevelési intézmény és társadalmi környezetének kulturális fejlesztése – 60 óra

3. A továbbképzés célja, hogy a hallgató
a megértés szintjén ismereteket szerezzen
– az önszerveződés, a helyi cselekvés lehetőségeiről, hazai és külföldi példáiról
– a lakosság motiválásáról és aktivizálásáról
– a közösségfejlesztés 3 modelljéről
– a közösségfejlesztés szervezeteiről itthon és külföldön
készségszinten képes legyen
– elemezni a lokális problémákat és fejlesztési irányokat, megoldási alternatívákat felállítani
– lokális cselekvési tervet készíteni
– a cselekvési tervet projektekben realizálni
– megtalálni a megvalósításhoz szükséges partnereket
– megtervezni a helyi/kistérségi nyilvánosság fórumait
az alkalmazás szintjén
– képes legyen kapcsolatot teremteni a helyi lakosokkal
– képes legyen alkalmazni a legfontosabb közösségfejlesztési módszereket
– képes legyen a lakossági együttműködés főbb megnyilvánulásait segíteni
– képes legyen a helyi cselekvést egy külső kapcsolati hálózattal kiegészíteni

4. Főbb tanulmányi területek és azok arányai
A közösségfejlesztés módszerei – 32 óra
Bevezetés a közösségfejlesztésbe – 8 óra
A közösségfejlesztés kialakulása és jelenlegi intézményei – 8 óra
Közösségfejlesztés a világban – 4 óra
A közösségfejlesztés elmélete – 8 óra

5. A tanulmányi területek vázlata
A közösségfejlesztés módszerei
A közösség aktivizálása
1. A központi mag
Interjúkészítés a közösségfejlesztésben
A „jövőműhely” módszere
A közösség aktivizálása
2. A szélesebb kör
Nyilvános beszélgetések
Mintakérdőív
A közösségi felmérés
Tervezés
Képzések
A társadalmi cselekvés technikái
Bevezetés a közösségfejlesztésbe
A „közösségfejlesztés” szó értelmezése
A közösségek társadalmi funkciója
A közösségfejlesztés szemlélete

A közösségfejlesztés kialakulása és jelenlegi intézményrendszere
Magyarországi története
A közösségfejlesztés hazai intézményrendszere – Magyar Művelődési Intézet, Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kapcsolat Alapítvány – Közösségi Adattár, Közösségszolgálat Alapítvány, Civil Rádió, Civil Kollégium. A PAROLA, a közösségfejlesztők lapja.

Közösségfejlesztés a világban
Kialakulása az USA-ban az 1870-es évektől, kiterjedése a 30-as évek végétől. A közösségfejlesztés és a „3. világ”. Európai közösségfejlesztés a 70-es évektől. A közösségfejlesztés néhány nemzetközi szervezete – CEBSD, ICEA, El Taller.

A közösségfejlesztés elmélete
Rothman 3 közösségfejlesztési modellje: a helyi fejlesztés, a társadalmi tervezés és a társadalmi akció
Közösség
Fejlődés

6. A tanulmányi területek és a feldolgozás módszerei
A közösségfejlesztés módszerei
Hogyan fogalmazódnak meg a helyi problémák?
A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez és közösségi megoldásához, mégpedig ismereteik és képességeik fejlesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttműködve.
Kapcsolatteremtés a helyi lakosokkal, a kapcsolatfelvétel módszerei, a számottevő személyiségek felkeresése, interjúkészítés. A bizalomépítés. Az elfogadó magatartás. A segítő beszélgetés. Az aktív hallgatás, az empátia kommunikálása.
A nyilvános beszélgetések. Az interjúkban megfogalmazott problémák összegzése, súlyozás, problémalista. A további közös lépések meghatározása.
Önszervezőköri mozgalmak, párbeszéd-körök.
A „jövőműhely” módszere – kritikai szakasz, fantázia szakasz, a megvalósítás szakasza.
A mintakérdőív és a közösségi felmérés módszere.
A segítés folyamatának fázisai. Az elfogadó-támogató légkör. Az együttműködés fenntartása. A problémák megfogalmazódása, a közös tevékenység(ek) megválasztása. A közösségi folyamat véghezvitele. A közösségi folyamat dinamikája. A közösségi munka és az inspiráló légkör.
Tervezés. Cselekvési terv, projektek kialakítása, tervezési mátrix készítése.
Képzések. A társadalmi cselekvés technikái (hogyan kell egyesületet alapítani, helyi lapot szervezni-indítani, ülést levezetni, a nyomásgyakorlás módszerei stb.)
A feldolgozás módja: előadások meghallgatása és kiscsoportos munka: értékelés kiscsoportban és a teljes csoportban.
Kötelező irodalom:
Vercseg Ilona: Tantárgyi összefoglaló – jegyzet
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Kézikönyv. Magyar Művelődési Intézet, 1998.
Ajánlott irodalom:
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésről. OKK, 1991.
Edouard Limbos: Kulturális- és szabadidős csoportok animálása. Szerk. Varga A. Tamás. Népművelési Intézet, 1985.

Bevezetés a közösségfejlesztésbe
A közösségfejlesztés a települések társadalmi fejlesztését jelenti a helybeli lakosság problémafeltáró és -megoldó, önszervező közösségi cselekvése révén. E folyamat eredményeként az emberek képessé válnak arra, hogy helyi közösségeikben aktívan befolyásolják a sorsukat alakító viszonyokat. A helyi folyamatokat a szakember-közösségfejlesztő a helyi közösség cselekvési készenlétének függvényében támogatja.
A „közösségfejlesztés” szó értelmezése: 1. a közösségiség csorbát szenvedett, tehát a meglévők nem eléggé „közösségek”? 2. Nincs elég közösség, tehát közösségek társadalmi hiányáról beszélhetünk? 3. A településközösségek és társulásaik fejlesztése kívánatos?
A közösségek társadalmi funkciója: a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei, a hatalom alternatívái, hiánypótló intézmények. Az önszerveződés fontossága.
A közösségfejlesztés szemlélete – lakosságbarát, a szükségletekből és az önszervezésből indul ki, partnerkapcsolatokra törekszik.

A feldolgozás módja: csoportmunka, tanári előadás
Kötelező irodalom:
lásd fenn
Ajánlott irodalom:
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésről. OKK, 1991.

A közösségfejlesztés kialakulása és jelenlegi intézményrendszere
A „nyitott ház” és más közösségfejlesztői kísérletek több településen.
A közösségfejlesztés hazai intézményrendszere: Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztály, Közösségfejlesztők Egyesülete és megyei egyesületei, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Civil Rádió, Közösségi Adattár, Civil Kollégium. PAROLA, a közösségfejlesztők lapja

A feldolgozás módja: előadás, videofilmek
Kötelező irodalom:
lásd fenn
Ajánlott irodalom:
Közelítések. Tizenegy beszélgetés népművelőkkel a művelődési otthoni tevékenység fejlesztéséről. Alföldi Albert, Balipap Ferenc, Győri Jánosné, Hallgató Éva, Hazag Mihály, dr. Kecskeméthyné Sedivi Lilla, Markolt Endre, Péterfi Ferenc, Takács Péter, Tóth János, Vattay Dénes interjúi. Szerk. Varga A. Tamás. Az interjúkat készítette Vercseg Ilona. Múzsák Kiadó, 1983.
Közösségfejlesztés a Bakonyban. Videofilm. Szerk. Varga A. Tamás – Vercseg Ilona. OKK Közösségszolgálata, 1989.

Parola megjelent számai

Közösségfejlesztés a világban
Kialakulása az USA-ban az 1870-es évektől, kiterjedése a 30-as évek végétől. A közösségfejlesztés és a „3. világ”. Európai közösségfejlesztés a 70-es évektől. A közösségfejlesztés néhány nemzetközi szervezete – CEBSD, ICEA, El Taller.
A feldolgozás módja: előadás, videofilm

Kötelező irodalom:
Paul Henderson: A társadalomhoz tartozás és az állampolgáriság. Mit tehet mindehhez a közösségfejlesztés? Parola füzetek. Közösségfejlesztők Egyesülete, 1997.
Charlie McConnell: A közösségfejlesztés támogatása Európában. Parola füzetek, Közösségfejlesztők Egyesülete, 1992.
Ajánlott irodalom:
Kultúra és Közösség (Közösségfejlesztési tematikus száma). Kultúra és Közösség MTA Szoc. Int. Kultúrakutató Műhely. 1994.
Identitás-filozófia-stratégia. EL-TALLER szeminárium Budapesten, 1993-ban. Parola füzetek. Közösségfejlesztők Egyesülete, 1994.
Közösségi munka – Elmélet és gyakorlat külföldön. Vál. Varga A. Tamás, szerk. B. Vörös Gizella. Közösségfejlesztők Egyesülete, 1993.

A közösségfejlesztés elmélete
Rothman 3 közösségfejlesztési modellje: a helyi fejlesztés, a társadalmi tervezés és a társadalmi akció. A helyi fejlesztés példái. A szükségletek tanulmányozása és a problémák azonosítása regionális szinten. Lakossági (önkéntes) részvétel a fejlesztési tervekben és a szolgáltatások bővítésében. Együttműködés a fejlesztésben érdekelt szakmai szervezetekkel és a döntéshozókkal. Társadalmi akció. Radikalizmus és közösségfejlesztés. A társadalmi akció érvényességi körei.
A közösség fogalmának történelmi alakulása. A közelmúlt közösségfogalma. A demokratikus társadalom közösségfogalma és központi kategóriái. Lokalitás és önszerveződés.
Fejlődés. Gazdasági fejlődésmodell és kritikája. Fenntartható fejlődés. A szubszidiaritás elve. A közösségfejlesztés fejlődésmodellje.
A feldolgozás módja: tanári és hallgatói előadások, szemináriumi feldolgozás
Kötelező irodalom:
Vercseg Ilona: Tantárgyi összefoglaló – jegyzet
Varga A. Tamás – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Kézikönyv. Magyar Művelődési Intézet, 1998.
Közösségi munka – Elmélet és gyakorlat külföldön. Vál. Varga A. Tamás, szerk. B. Vörös Gizella. Jack Rothman-részletek
Ajánlott irodalom:
R. Perlman-A.Gurin: Közösségszervezés és társadalmi tervezés. Vál. Varga A. Tamás, szerk. Mátyus Alíz. Közösségfejlesztők Egyesülete, 1993.
Hankiss Elemér: Közösségek válsága és hiánya. In: Diagnózisok 63–99. p. Magvető, „Gyorsuló idő”, 1982.
Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Gondolat, 1983.
Weber, Max: Gazdaság és társadalom, szociológiai alapfogalmak 9. par. Közösség és társulás. I. 66–68 p.

7. A tanulmányi területekhez kapcsolódó egyéni, ill. csoportos feladatok
A közösségfejlesztés módszerei
tantermi foglalkozás keretében:
közös munka egy képzelt településen megadott esettanulmány alapján;
helyzetek szimulálása, szerepjáték
egyéni tanulásra: lásd irodalom és a saját intézmény társadalmi környezetének vizsgálata megadott szempontok alapján
Bevezetés a közösségfejlesztésbe
tantermi foglalkozás: szemináriumi munka, tanári előadás.
egyéni tanulás: lásd irodalom

A közösségfejlesztés kialakulása és jelenlegi intézményrendszere
Közösségfejlesztés a világban
tantermi foglalkozás: az előadások és a filmek közös feldolgozása
egyéni tanulás: lásd irodalom
A közösségfejlesztés elmélete
tantermi foglalkozás: hallgatói kiselőadások és szemináriumi feldolgozásuk
egyéni tanulás otthon: felkészülés a kiselőadásra, irodalom feldolgozása

8. Az egyes tanulmányi területekhez szükséges idő
A közösségfejlesztés módszerei – 32 óra
tantermi foglalkozás:
előadás: 6 óra
csoportos gyakorlat: 20 óra
Bevezetés a közösségfejlesztésbe – 8 óra
tantermi foglalkozás:
előadás: 4 óra
csoportos gyakorlat: 4 óra
A közösségfejlesztés kialakulása és jelenlegi intézményei – 8 óra
Közösségfejlesztés a világban – 4 óra
tantermi foglalkozás:
előadás: 8
csoportos gyakorlat: 4 óra
A közösségfejlesztés elmélete – 8 óra
tantermi foglalkozás:
hallgatói kiselőadás: 4 x 1 óra
tanári előadás: 4 óra

9. A tanulmányi területekhez ajánlott értékelési eljárás
formája: – az órákon való részvétel
– dolgozatírás (választott témából – lehetőleg a saját gyakorlat közösségfejlesztési reformja –, projektlátogatás, szervezetlátogatás) vagy kiselőadás
– szóbeli vizsga
A vizsgán a hallgatók 3 kérdést kapnak:
– a közösségfejlesztés általános ismérvei
– egy módszer ismertetése
– egy elméleti téma ismertetése
A vizsgán szerezhető érdemjegybe beszámít
– a hallgatók előzetes részvétele és aktivitása a foglalkozásokon
– a foglalkozásokon teljesített önkéntes feladatok (kiselőadások) megoldásának minősége
– az egyéni munka minősége.

10. A továbbképzés követelményeinek teljesítése, igazolásának módja és formája
A továbbképzés eredményes elvégzését a Magyar Művelődési Intézet által kiadandó tanúsítvány igazolja.

11. A továbbképzés formája:
Intenzív, bentlakásos képzés: 2x5 nap, közötte 1 hónap szünet a gyakorlati munkára.

12. Tervezett előadók: Huszerl József, Mészáros Zsuzsa, Péterfi Ferenc, Pocsajiné Fábián Magda, Pósfay Péter, Varga A. Tamás, dr. Vercseg Ilona.
Vercseg Ilona
A képzéseket 15–20 fős csoportokra tervezzük.
A 60 órás képzést szervezhetjük három hétvégére, vagy két hétközi képzésre is, intenzív, bentlakásos formában,
8 munkanapnyi időtartamban, két, vagy több szakaszban, közöttük szünettel, időt hagyva a gyakorlati munkára.
A továbbképzések tanárait
a tematika kidolgozója, a
Magyar Művelődési Intézet
és a Közösségfejlesztők Egyesülete biztosítja.

A képzés helyszíne:
Civil Kollégium Alapítvány bentlakásos képzési központja, Kunszentmiklós-Kunbábony.

Érdeklődni a képzési felelősnél lehet: az egyesület címén
(1011 Budapest, Corvin tér 8.)
Varga Máténál,
telefon/fax: 201-5728,
illetve 06-30-2101318,
e-mail cím: kofe@kkapcsolat.hu.

Tartalom
Parola archívum