Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Szatmári fejlesztőmunka III.
Szerző:
Beke Pál
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1998
Szám:
2-3
Oldalszám:
18-19.
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
dr. Balipap Ferenc
Intézmények:
Települések:
Szatmár, Csenger, Szatmárnémeti, Túr- és a Kraszna- (az Ecsedi láp) menti települések, Nagykároly, Románia, Calinesti Oas (Kányaháza), Carei (Nagykároly), Túrricse, Nagyecsed
Tárgyszavak:
térségfejlesztés, Szatmár
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
Szatmári fejlesztőmunka

III. Előkészületek

A legutóbb "februáriként" emlegetett budapesti megbeszélésen résztvevők megismerhették a munkába az ausztriai tanulmányút idején bekapcsolódott dr. Balipap Ferenc által fogalmazott, a helybéli társadalmi és gazdasági adottságokra kérdező kérdőívet, amelyet az alábbiakban közlünk is. A korábban Csengerben, majd később Szatmárnémetiben is javasolt, a helyi viszonyok összeírását célzó kezdeményezésünk öltött ilyen kérdőíves formát. Azért választottuk a kérdőívesdit, mert úgy érzékeltük, hogy a feladat e segédlet nélkül meghaladja az érintettek kedvét és képességeit. Bár senki sem vitatta közülük mindennek fontosságát, de csak hogy egy kiadvány átolvasása után, öntevékenyen lássanak neki adottságaik és körülményeik összeírásának, ezt végül illuzórikusnak ítéltük. (Megjegyzem, hogy jelen szöveg írásakor jó néhány településen már hónapok óta ott van és még mindig kitöltetlen kérdőívünk. Gyanítható tehát, hogy ha szatmári fejlesztőmunkánkra valahonnan támogatás kerül, úgy kérdezőbiztosok helyszíni munkájával juthatunk csak a kívánt adatokhoz).
A februári megbeszélés során körvonalazódott két, bizonyára az ausztriai tanulmányút által ihletett cselekvési szándék is: a Túr és a Kraszna (az Ecsedi láp) menti települések idegenforgalmi célból hosszútávon összehangolt fejlesztése. A folyók romániai és hazai településeket egyaránt érintenek, hiszen mindkettő onnan eredve a magyar Tisza-szakaszig tartanak. Ott és itt is meghatározzák környezetüket, mindkét (tulajdonképpen ugyanazon) megyében kistájképző funkciójuk van. Ezek a tájak éppen a folyók miatt hasonlóak, a jelenlegi országhatár ebben csak adminisztratív akadály. Megbeszéltük, hogy egy hosszú, értelmező levéllel meghívjuk a folyók mente magyarországi és romániai településeinek polgármestereit egy kapcsolatfelvételt jelentő első megbeszélésre, romániai, és folyónként különböző helyszínekre. Tulajdonképpen tehát ez a februári megbeszélés rendezte át először a korábban csak Csenger és környékére elgondolt munkát, innen és ekkor ágazott el a korábban elképzelt feladatsor más, környékbeli, rokon tájakra is.
A februári tárgyalásaink során a fejlesztőmunka finanszírozásáról is beszélnünk kellett, hiszen nincs ki megfizesse a feltárómunkákhoz, a megvalósíthatóság vizsgálatához szükséges különféle szakértők tiszteletdíját, úti-és szállásköltségeiket, a feladattal kapcsolatos fénymásolási, nyomdai munkák költségét, a telefonok díjait stb., mint az érintettek. Persze minderre nekik, ám a magyarországi településeknek sincs egy fillérük sem. Nagykároly polgármestere vetette fel azt, hogy vajon miként lehetne a romániai határoldal ma még beláthatatlan feladataira náluk bejegyzett alapítványi filiálét alapítani, amely esetleg Románia más tájai számára kiajánlott fejlesztőmunkájának bevételeiből is finanszírozhatná működését? A kérdésen egy ideig elmazsoláztunk, és hazautazásukat követően az alábbiakban ugyancsak közölt javaslatot tettünk.

A kérdőív

Készült a Túr és a Kraszna mente magyarországi és romániai települései számára

A szocialista rendszer összeomlása a gazdaságban mindenek előtt azt jelenti, hogy a(z állami) tulajdonviszonyok és foglakoztatási szerkezet gyökeresen, alapvetően és fordulatszerűen átalakulnak, átalakulni kényszerülnek. E változások jelentése és elsődleges tartalma, hogy a továbbiakban a termelésbe bevont birtokok és javak már nem az államéi, "aki" azokat - jelszószerűen hangoztatva - a társadalom összességének javára és érdekében hasznosítja; hiszen a tulajdonmonopóliummal ily módon már nem rendelkező állam mégcsak munkát sem tud garantálni a társadalomnak, hiszen munkaadó csak az lehet, aki a birtokok, javak - termelő tőkék és termelési eszközök - felett rendelkezik. Ez a folyamat - tehát a szocialista rendszer helyén a kapitalista kialakulása - egy-egy helyen, netán gazdasági körzetben lehet lassú vagy gyors, történhet tudatosan és okosan, vagy ösztönösen és átgondolatlanul - a lényeg az, hogy (bár a körülményektől, a tudatosságtól és adottságoktól függően különböző eredményekkel) végső soron mindenütt bekövetkezik. A kérdés csak az, hogy az adott település vagy kistérség népessége, polgárai és szervezetei miként tudnak ebben az átalakulási folyamatban - a régi rendszerről leválva, önállósodva, majd saját szintjükön összefogva, feltárt, felismert helyzetük és érdekeik mentén társulva - aktivizálódni, s ezáltal milyen új szerepet, előnyt vagy veszteséget érnek el életük és sorsuk további befolyásolásában.

A magántulajdonon, magántőkén és magánalkalmazáson alapuló tőkés piacgazdaságnak természetesen az irányítási rendszere, működési mechanizmusa sem maradhat a régi, centralizált, tervutasításos szisztémában, hiszen a tőkés gazdaság legfőbb irányítója végső soron a piac, a fizetőképes kereslet. Az állami gondoskodás megszűnte után az sem lesz, aki megmondja, hogy mit kell csinálni, kivel, mivel és miért, vagy hogy a termékeket éppenséggel hol lehet eladni, s azért ki mennyit tartozik fizetni. Ilyen fogalmak, szerepek, viszonyok az új gazdasági rendszerben nincsenek. A szabad versenyes kapitalista gazdaság ebben az értelemben - a célok és feltételek meghatározásának, a lényegi döntések meghozatalának kompetenciájában, a kockázatok vállalásának és a magunkról való gondoskodás felelősségének kérdéskörében - is gyökeresen más, mint az a szocializmus, amelyben "részesítettek bennünket."

A gazdasági megújítás és fejlesztés feladata így ma legfőképpen a helyi és társult, regionális tényezők kezébe kerül a volt szocialista államokban is; s a lokális és/vagy regionális megújulásnak és fejlődésnek a továbbiakban mindenütt legfőbb adottságai a helyi erőforrások és az ott meglévő, ill. megteremthető saját tulajdonú és rendelkezésű megújulási potenciálok, képességek.

A helyi felmérések elvégzése a gazdaság megújítását célzó stratégiai tervek készítéséhez elengedhetetlen, és igen sokrétű, alapos munkát igénylő feladat. A gazdasági megújítás és fejlesztés stratégiai tervezése ugyanakkor lehetővé teszi egy régió, kistérség vagy település számára, hogy megváltoztassa gazdasági szerkezetét
- a bevételek előállítására jelenleg meglévő tevékenységek, gazdasági szervezetek, foglalkozások-foglalkoztatás és termékek megváltoztatásával;
- valamint az alkalmazott, meglévő tulajdoni, szervezeti és irányítási, működtetési viszonyok, szokások, cégméretek és technológiák megújításával;
- illetve az eddig gazdasági (jövedelemtermelő) erőforrásként fel nem tárt, egyáltalán nem, vagy csak nem kellő hasznosulással kapacitált helyi adottságok, potenciálok működésbe hozatalával.
Ha sikeresen akarjuk felhasználni a gazdaságfejlesztés (világszerte eredményesen alkalmazott, gyakorlatban kipróbált) alapelveit, akkor gondos, lépésről lépésre kidolgozott, különböző eszközöket és technikákat felhasználó felmérési, adatgyűjtési és értékelési, majd tervezési folyamatra van szükség.

Látnunk kell azonban, hogy munkánk e szakaszában - amit előkészítési munkaszakasznak nevezhetünk - mindez az alaposság és kiterjedtség nem lehet még jellemző ránk, ezért csupán egy egyszerűsített felmérési metódust követünk, amiből egy következő, teljes körű felméréshez - mely akkor már valóban a gazdaságmegújítás és a fejlesztés térségre vonatkozó stratégiájának kidolgozását célozza meg - ezúttal csak az alapinformációkat kívánjuk megszerezni. Megjegyezve és előrebocsátva, hogy a stratégiakészítés 6 alapvető lépés közös megtételét kívánja meg majd tőlünk, úgymint

1. A megújító folyamat indításának közös elhatározása, a feladat közös kijelölése
2. Információk és adatok (lehetőleg teljes körű összegyűjtése
3. Az információk és adatok értékelése, elemzése és értelmezése
4. Alternatív gazdasági megújító stratégiák kialakítása
5. Reálisnak ítélt stratégiák és projektek kiválasztása
6. A kiválasztott stratégiák és projektek megvalósítása.

Ezt a munkát, ezeket a lépéseket - többek között - lehetőleg olyan helybéli, illetve térségbeli (vezető) emberekkel kell közösen elvégeznünk, akik a következő szempontok többségének megfelelnek:
- személyes érdekeltségük van a szóban forgó terület gazdasági fejlesztésében,
- érintik őket a fejlesztési tevékenységek,
- jól értesültek és informáltak a fejlesztéssel kapcsolatos problémákról,
- elkötelezettséget vállalnak arra, hogy a fejlesztési tevékenységekről tájékoztatják a település többi polgárát is,
- hajlandóak elkötelezni magukat egy szervezett fejlesztési programban való munka mellett
- pozitív és lelkes a hozzáállásuk és képesek másokkal jól együttdolgozni, végezetül
- képesek megváltozni, ha ez szükséges.


I. A FEJLESZTÉSHEZ MEGLÉVŐ SZERVEZETI ÉS EGYÉB FELTÉTELEK

1. Az önök településén milyen nyilvánvaló, ekként számontartott lehetőségek vannak a gazdasági megújulásra, általános revitalizálásra, fejlesztésekre?

2. Milyen gazdasági, társadalmi, szociális, foglalkoztatási és egyéb problémák, nehézségek állnak a fejlődés útjában, mik az akadályok, mik hiányoznak a megújuláshoz?

3 Lehetőleg név és beosztás (vállalkozás, foglalkozás) szerint sorolja fel, kiket kell feltétlenül bekapcsolni egy önökre vonatkozó gazdaságfejlesztési terv elkészítésébe?
(Vezetőket, tervezőket, szervezőket, menedzsereket, tanácsadókat, vállalkozókat, üzletembereket, hivatalban lévőket és magánszemélyeket - tehát lehetőleg mindenkit soroljanak fel; cégeket, bankokat, akár személyek megnevezése nélkül is.)

4. Sorolja fel az önöknél meglévő helyi nonprofit fejlesztési szervezeteket (ha vannak ilyenek) és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó vállalatokat!

5. A helyi önkormányzatnak milyen feladatkörű bizottságai vannak?
6. Van-e az önök településén ipari és/vagy kereskedelmi, kézműves vagy egyéb kamara? ha igen, mi a feladata, szerepe, gazdasági és gazdaságfejlesztési funkciója, jelentősége?

7. Milyen társadalmi szervezetek, egyesületek - s milyen céllal - működnek az önök településén?

II. HOL TARTUNK MOST?

1. Számszerűen sorolja fel az önöknél jelenleg is működő gazdasági tevékenységeket, munkahelyeket! (a következő részletezés szerint külön-külön:
- a szervezet neve;
- jellege /állami, magán, egyéb, éspedig:.....;
- tevékenysége, profilja;
- foglalkoztatottak száma;
- egyéb fontos, jellemző adat.)

2. Röviden ismertesse az önök településének statisztikai, demográfiai, iskolai végzettségi és foglalkoztatási (és ha indokolt: nemzetiségi) fő mutatóit, adatait!

3. Ismertesse a helyi közszolgáltatások, infrastuktúra, köztisztaság, közellátás stb. és közállapotok helyzetét.
(főként a rendőrség, közbiztonság, tűzoltóság, szolgáltatások, egészségügy, biztosítók, vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás; gáz, villamos energia, intézmények, helyi és regionális kommunikáció, sajtó, vallási létesítmények, felekezetek, szálláshelyek adatai, kulturális lehetőségek, a lakások komfortfokozata, közlekedés, útviszonyok, telefonellátottság, postai, banki szolgáltatások helyzetét, lehetőségeit.)

4. A település földrajzi elhelyezkedése, értékei, kapcsolata a környezetével, legközelebbi piacok, üdülőhelyek, turisztikai vonzerők, ezekhez hozzáférés, odajutás lehetőségei.

5. A település foglalkoztatási, munkanélküliségi helyzete.
(főbb adatok)

6. A lakosság jövedelmi viszonyai és életkörülményei.
(főbb adatok)

III. MILYEN ADOTTSÁGOK VANNAK A FEJLESZTÉSEKHEZ?

1. Tudomásuk szerint milyen kihasználatlan, feltáratlan és/vagy nem kellően hasznosított gazdasági (mezőgazdasági, ipari, turisztikai vagy más ágazatba tartozó) adottsága, lehetősége, természeti vagy más erőforrása van az önök településének és környékének?
2. Kiknek a tulajdonában vannak ezek a lehetőségek?
3. Miért nem hasznosították eddig ezeket, mi hiányzik, mire lenne szükség az adottságok hasznosítására?
4. Vannak-e már kész, leírt tervek az adottságok hasznosítására? Ha igen, melyikről, hol, kinél; s ha lehet, ezeket röviden ismertesse.
5. Milyen előnyei, hátrányai - erősségei, gyengeségei - és veszélyei lehetnek az önöknél beinduló fejlesztéseknek, gazdasági megújulásra irányuló vállalkozásoknak?
6. Milyen kedvezményeket kap(hatná)nak az önöknél letelepülő, illetve fejlesztésbe kezdő vállalkozások, befektetők? Kitől, honnan várhatók ezek a kedvezmények?
7. Milyen jogi, szabályozási, pénzügyi, hitel stb. feltételeknek kell megfelelnie annak, aki önöknél gazdasági vállalkozást létesít? Van-e eltérés belföldi és külföldi befektetők, vállalkozók között - ha igen, ezeknek mi a lényege, különbsége?
8. Milyen további közlendője van a helyi gazdasági megújulást önöknél - az ön településén és annak térségében - elindítani kívánó fejlesztési szakemberek és vállalkozók számára?

A februári előkészítő megbeszélések eredményeképp 1998. március 4-én Calinesti Oasban (Kányaházán), 6-án Carei-ben (Nagykárolyban), majd ezt követően április 7-én Túrricsén és 8-án Nagyecseden találkoztak az újabb, a februárban fogant koncepció szerint, tehát a Túr és a Kraszna-menti magyarországi és romániai települések polgármesterei. A találkozók szervezésével az volt a szándékunk, hogy az együttműködés alapjait közös gondolkodás eredményeként közösen jelöljük ki, és esetleg meg is fogalmazzuk, formába is öntsük azt. Idáig azonban az egyik esetben sem jutottunk el. Az a naponkénti néhány késődélelőtti-koradélutáni óra, amelybe még az ebédnek, a környékbeli tájékozódásnak is bele kell férnie, nem biztosított elegendő időt a legkisebb közös többszörös együttes megtalálására.
Egymás megismerésére persze alkalom nyílt, közös szándéknyilatkozatokat is fogalmaztunk, de mindez nem volt azonos azzal, ami terveink között szerepelt. Sőt, az egyetlen eredménynek remélt közös terv, a szatmári magyar-román település-és térségfejlesztési önkormányzati szövetség (amelyre a nagyecsedi előzetes megbeszélést követően alapszabály-tervezetet is készítettünk) szándéka is megbukott egy június 23-án Csengerben a két folyómente településeinek polgármestereit egybehívó megbeszélés során. A szervezetet többen feleslegesnek, a jobb szándékúak idő előttinek ítélték.
A Csenger, majd a Csenger-környék fejlesztéséből kinőtt, immár a két folyómentével ide-és odaáti szatmárivá vált térségfejlesztési munkánkkal útközben vagyunk. A partnerek száma többszöröződött, közülük sokan általunk ismerték meg egymást. Nagyon kicsi az a kör, akikre bizton számíthatunk, és sok az olyan, általunk ismeretlen szempont is, ami befolyásolja ezen ujdonász csapat közös döntéseit. Jobban meg kell tehát ismerünk és ismerniök egymást személyesen és egymás helyzetét, lehetőségeit is, hogy bármiféle remélt együttműködésre képesek legyünk. Erre jött kapóra egy olyan pályázat, amelyet majd a későbbiekben ismertetek: ráérünk ezzel, hiszen 1999 elején döntenek sorsáról.
Ha támogatják, közeli eredmények várhatók. Ha nem, minden marad a régiben. Vagy ha abban nem is, de az általunk kapart felszín alatt érintetlen marad a mély.
Beke Pál

Parola archívum