Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Környezetbarát közösségek: Problémakatalógus avagy a kákán is csomót keresünk
Szerző:
Nizák Péter
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1992
Szám:
3
Oldalszám:
10. p.-12. p.
A cikkben lévő
Single copy template must have a unique master template name, and the file name must end in '.nt*'.
Nevek:
Intézmények:
Független Ökológiai Központ
Települések:
Budapest
Tárgyszavak:
környezetbarát önkormányzat, környezetvédelem, esettanulmány
Megjegyzés:
Annotáció:
A Vermont állami Fenntartható Közösségek Intézetének és a Független Ökológia Központ közös környezetépítő programja Mosonmagyaróváron és Sátoraljaújhelyen. A szakértői és társadalmi bizottságok felállítása és kiképzése.

kornykoz.txt

A Független Ökológiai Központ közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével. Már az előző Parola számban is hírt adtunk arról a másfél éves munkáról, a vermonti gyakorlat magyarországi adaptálásáról, amely Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyik. A helyi önkormányzat, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai közös tanulással egybekötött döntéselőkészítési munkálatokban vesznek részt.

A környezetbarát, fenntartható és demokratikus döntéshozatal vermonti módszerének magyarországi adaptációja, melyet a Parola számaiban dokumentálunk folyamatosan, újabb állomásához érkezett. A szakértői és társadalmi bizottságok felállítása és kiképzése került sorra.

Mosonmagyaróváron
mivel a bizottságok összetétele még nem alakult ki, pótképzéssel folytatódott a munka, melyet Susanna Mc Ilwaine tartott a leendő tagoknak. A képzés a Pannon Agrártudományi Egyetem helyi tagozatának épületében folyt. Kölcsönös bemutatkozás és általános tájékoztató után az ,összehasonlító kockázatelemzés" terminológiájával és módszertanával ismerkedtek meg a jelenlévők. (Csak emlékeztetőül a Parola 92/II. számában részletesebben kifejtett főbb kategóriák: forrás, stresszor, hatáskifejtés módja, hatás. Ezek alapján elemeznek, hasonlítanak össze és rangsorolnak minden promlémát.) Próbaképpen összeállítottak egy problémalistát, melyre szavaztak is. Már itt látszott, melyek Mosonmagyaróvár fő problémái: a közlekedésből származó légszennyezés (a városon halad keresztül a Bécs-Budapest közötti közúti forgalom), a timföldgyár vörösiszap szennyezése, a szemét, az ivóvíz szennyezettsége. A résztvevők ezután három tetszőlegesen kiválasztott problémát részletesen elemeztek. Nagy vita volt a légszennyezésről, többen nem is akarták problémaként számba venni, mivel az elterelő út hamarosan megépül, így a levegőszennyezés csökken.
A képzés második felében Susanna Mc Ilwaine hangsúlyozta a két bizottság egymásrautaltságát. A leendő munkatervet évszakonkénti lebontásban tervezték meg. A problémák újszerű megközelítése, a lakosság bevonása tetszett a résztvevőknek. Azt azonban majdnem mindenki hozzátette, hogy Magyarországon az emberek mentalitása komoly akadálya lehet a program megvalósításának, a ,környezettudatra" nálunk még nem lehet alapozni, a környezetvédelem még nem foglal el központi helyet az emberek életében, nem érzik át, hogy a környezetszennyezés az ő saját problémájuk is, értékrendszerükben a környezetvédelmi értékek - a gyakorlat ezt mutatja - messze a gazdasági értékek mögött állnak. Ezért nehéz a lakosság bevonása, hiszen az emberek gondolkodásmódját kell megváltoztatni. (A lakosság passzivitásától való félelem egyébként Újhelyen is felmerült problémaként.)
Rögtön másnap került sor a

Környezetpolitikai Bizottság
első ülésére, amelyen már az ,új" tagok is részt vettek. (Szintén csak emlékeztetőül, korábbi számainkban kifejtettük, hogy ezzel a névvel a civil lakosság környezetvédelem iránt elkötelezett képviselőiből alakult csoporját illettük, a vele párhuzamosan szakemberekből alakított bizottságot Szakmai Bizottságnak neveztük.) Mivel kicsit elmaradtak az Újhelyiektől, az ülésen beszéltek a munkatervről, a közösség bevonásáról, a problémalista elkezdéséről, a vezetőségválasztásról. A Környezetpolitikai Bizottság meglehetősen feszes munkatervet készített el, a fentieken kívül ezen a közvéleménykutatás beindítása, eredményeinek az előzetes listával való összevetése és a lakossági bevonás módszerei szerpeltek. A Szakmai Bizottság által elkészített előzetes beszámolók elkészülte után kirándulást terveztek a problémák helyszíneire, ide minden érdeklődőt meghívtak.
A Környezetpolitikai Bizottság talán legfontosabb feladata a lakosság bevonása. A program célkitűzései szerint a döntéshozatalban a lakosság értékrendszerének is meg kell jelennie. Ehhez azonban először is fel kell mérni a lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos értékeit. Ehhez a munkához Susanna Mc Ilwaine konkrét segítséget nyújtott, felsorolva olyan kérdéseket, amelyeket egy közösségben vizsgálni kell ahhoz, hogy feltérképezhessük a lakosság értékrendszerét. (Pl. szavazzanak, hogy a környezeti problémákról gondolkodva, mit tartanak fontosabbnak:
- pihenés, felüdülés a természetben,
- ökoszisztémák egyensúlya,
- a jövő,
- a probléma okozta anyagi veszteség,
- munka és jólét,
- a természet szépsége,
- emberi egészség,
- egyéb.
A kérdőív pl. ilyen részletet tartalmazhat:
Mely probléma súlyosabb Ön szerint:
- amely idős emberek halálát okozza,
- amely a fiatalok halálát okozza,
- amely hosszú időn át fizikai fájdalmat okoz, vagy nehézséget jelent,
- amely visszafordíthatatlan károkat okoz a gyermek mentális fejlődésében,
- amely sok embernek rövid ideig tartó betegséget vagy kényelmetlenséget okoz).
Ezt követően a Környezetpolitikai Bizottság számba vette a

közösség bevonásának
további lehetséges módszereit. (Közönségtalálkozó, konferencia, nyilvános fórum, nyitott ház, embléma tervezés, hirdetések tervezése, hírközlés a médiákban, kérdőívek, interjúk, polgári vagy más érdekcsoportokkal való együttműködés, plakátok, túrák, fesztiválok, társadalmi munkák, iskolai programok, fotó, tanulmány vagy művészeti pályázatok, versenyek.)
A tagok megállapodtak, hogy közvéleménykutatást szerveznek, melynek kérdőívét megjelentetik a Moson Megye című újságban (megjelent az 1992. május 30-i számban). Mindenki vállalta, hogy lakóhelyén, munkahelyén kérdőíveket oszt szét és szed össze. A tanárok a gyerekek bevonását is feladatul kapták, hiszen rajtuk keresztül szüleiket is el tudják érni.
A Környezetpolitikai Bizottság a problémákról a következő kiinduló listát fogadta el:
- légszennyezés,
- kommunális szemét,
- veszélyes hulladék,
- zaj,
- városi park helyzete,
- természetes vizek szennyezése,
- zöldövezet hiánya,
- sugárfertőzés,
- kiszolgáltatottság,
- közlekedés szervezetlensége.
Egy furcsa ,környezeti probléma", a kiszolgáltatottság is a listára került. Ezt közös megegyezéssel fogadták el, ugyanis mindenki panaszkodott az információhiányra, az esetleges vészhelyzetben való tehetetlenségre. îgy, bár nem konkrét környezeti probléma,a listán hagyták. A listát elküldték a

Szakmai Bizottságnak,
melynek ülését már másnap megtartották. Ezen a vezetőségválasztással, a javasolt munkatervvel, a problémalista elkészítésével és kiscsoportok alakításával foglalkoztak. A jelenlévők Dr. Tóásó Gyulát, a Pannon Agrártudományi Egyetem tanárát, a helyi környezetvédelmi egyesületnek a Megállapodást aláíró elnökét választották elnöknek. A szeptemberi rangsorolási képzésig fő feladatuk a nyári adatgyűjtés. A problémakörökre alakult kiscsoportok önállóan dolgoznak, üléseiket is ebben a formában tartják. A Környezetpolitikai Bizottság ülésein a kiscsoportok egy-egy képviselője vesz részt. A tervezett kirándulásig minden kiscsoport egy előzetes beszámolót készít. Az Szakmai Bizottság problémalistája négy fő pontból áll:
- légszennyezés,
- felszíni vizek szennyezése,
- felszín alatti vizek szennyezése, talajszennyezés,
- településesztétika.
A Környezetpolitikai Bizottság következő, május 27-i ülésén a Szakmai Bizottság küldöttei ismertették a maguk listáját és összevetették azt a Környezetpolitikai Bizottság listájával. A közvéleménykutatás új problémát vetett fel, a szemetes környezetet. A kiszolgáltatottság helyett az információhiány kifejezést fogadták végül el. Ez az előzetes lista még tovább változhat. Ballainé Kovalszky Éva, az egyik kiscsoport vezetője ismertette tervüket a lakosság bevonására. Ennek főbb pontjai: adatközlő tábla a város egy frekventált helyén, gyerekek mozgósítása (pl. rajzpályázat), pedagógusoknak szakmai fórum, környezetvédelmi pályázatok kiírása intézményeknek, iskoláknak, szabadidős blokkok kialakítása iskolákban, horgászverseny, előadássorozat környezetünkről. A mosonmagyaróváriak kapcsolatba léptek a programra annakidején szintén pályázó Baja városával. Petrity Józsefet az Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség főmunkatársát és Xavier Morales békeszolgálatost június 10-én fogadta Plutzer István polgármester, akivel közel három órát beszélgettek a két önkormányzat aktuális gondjairól, felépítéséről, döntési mechanizmusáról. Petrity József szerint elképzelhető, hogy Baja is hozzákezd egy hasonló programhoz. Ezután Kaszás Gáborral és Kristeen Gaffneyval, a helyi környezetvédelmi egyesület békeszolgálatos önkéntesével bejárták Űvár néhány szennyezett területét. Megnézték a régi szovjet laktanyát, a ,KGST" piacot és a vörösiszap lerakatot. Délután az egyesület

meghívta a bajai vendégeket irodájába, ahol megállapodtak, hogy a továbbiakban mint ,Dunamentiek" dolgoznak együtt.
Június végén számoltak be

első részeredményeikről
az óvári Szakmai Bizottság tagjai. A két bizottság tagjai közösen keresték fel a szennyezett területeket, ahol az Szakmai Bizottság tagjai ismertették a már előzőleg megjelent és hozzáférhető adatokat. Ezek egyenlőre csak támpontul szolgálnak a szeptemberi végső beszámolókhoz. A Szakmai Bizottság tagjai felmérték a további lehetséges forrásokat és az adatszükségleteket. A kiránduláson részt vett Ken Jones,a Northest Center for Comperative Risk and Research Associate igazgatóhelyettese és John Blyth (Charles Mott Foundation) is. A résztvevők megnézték a szennyvíztelepet, a vörösiszaplerakatot, a szeméttelepet és a Lajta folyót. A szeméttelepi látogatáson kiderült, hogy az évekkel ezelőtt Ausztriából importált szemét lényegesen csökentette a szeméttelep élettartamát. Az előző vezetés rövidlátó politikájának eredményeképpen a városnak hamarosan új szeméttelepre lesz szüksége, mivel nem kis tételről volt szó. Aggasztó az is, hogy a szemét tisztázatlan eredetű. Egyébként sok települést érintett ilyen ,környezeti kizsákmányolás" az elmúlt évtizedekben. A város egyik nagy problémája a vörösiszaplerakat. Az alumíniumgyártás során felhalmozódó vörösiszap a világon mindenütt nagy probléma, elhelyezésére még nincs megnyugtató módszer. Óriási mennyisége és mérgező volta komoly gondot okoz. A lerakat kísérteties látványt nyújt: hatalmas, vörös, sivár, élettelen terület, amelynek rekultivációjára most fatelepítési kísérleteket végeznek a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem közreműködésével. (Tíz fa- és cserjefajtát próbáltak ki, folyamatosan mérve növekedésüket, elemfelvételüket.)
Másnap Ken Jones ismertette az összehasonlító kockázatelemzés történetét, a módszer lényegét, majd saját munkáját. Mivel a módszer a lakosság bevonására épül, a feltárt problémákat közérthető formában kell leírni, úgy, hogy tudományos háttérismeret nélkül is megértsék az emberek, miért veszélyes az adott probléma, és mennyiben érinti őket személyesen. Miután a lakosság megkapta a szükséges információkat, véleményüket el kell juttatni a döntéshozó szervekhez.
De hogyan lehet közérthetően leírni a problémákat? Elengedhetetlen az információszolgáltatás, be kell mutatni milyen értékcsoportokra (emberi egészség, ökoszisztéma, életminőség) hatnak, konkrét adatokkal kell alátámasztani, hogy miért ártalmasak az adott problémák. (Ahol nincsenek vagy nem megbízhatóak az adatok, ott más módon kell illusztrálni a hatást: Pl.az ökoszisztémák pusztulásának bemutatására nem kellenek adathalmazok, elég megfigyelni, hogy előbb hullanak le a levelek vagy még a vegetáció során elszíneződnek.) Az egyes problémák elemzésekor annak összes lehetséges hatását fel kell sorolnunk, így több ember döbben rá, hogy a probléma őt is érinti. (Pl. Miért probléma a közlekedés: kipufogógázok, zaj, rezgés, városon belüli mozgás nehézsége, balesetek.)
A Szakmai Bizottság ülésére Ken Jones kérdéssort állított össze, mely felöleli a problématerületeket és támpontokat ad az adatgyűjtéshez. Ezt kidolgozva a lakosság számára is érthetően lehet bemutatni a problémákat. A tagok megállapodtak, hogy a kiscsoportok nyáron folytatják az adatgyűjtést és szeptember közepén jönnek újra össze. A rangsorolási gyakorlat tervezett időpontja október 16-18. A képzést Richard Minard, a Northeast Center for Comperative Risk and Research Associate igazgatója, rangsorolási szakértő tartja.
A mosonmagyaróváriak Pápára is ellátogattak rövid tájékoztatót tartani. Nyakas Péter környezetvédelmi osztályvezetőnek elmagyarázták a program lényegét és további tájékoztatást ígértek.

Sátoraljaújhelyen
a mosonmagyaróvári pótképzés idején már felállították a problémalistát, a Szakmai Bizottság már elkezdte az adatgyűjtést, a Környezetpolitikai Bizottság pedig foglalkozni kezdett a lakossággal. A május 28-i ülésük felada, most már a közvéleménykutatás adatait is figyelembe véve, a problémalista véglegesítése, letisztázása és a közösség bevonására szóló terv elkészítése volt. A kiscsoportok beszámolóival kezdődött az ülés. A közvéleménykutatások elemzését elvégző csoport beszámolója szerint a lakosság a szemét problémáját tartja a legfontosabbnak. (Szeméttelep, piac, ideiglenes szemétlerakók, szemétszállítás stb.) Második helyre került az élővizek szennyezése (Ronyva patak és Zsólyomka patak), a csatornázás hiánya. Kevesen, de megemlítették az erdőpusztítást, a levegőszennyezést és a veszélyes hulladékokat. Ezek után a bizottság elfogadta a listát, amely végleges ugyan, de közös megállapodással még bővíthető:
- szilárd hulladékok gyűjtése, elhelyezése, illegális szemétlerakók,
- élővizek szennyezése, mederszennyezés,
- levegőszennyezés, fűtéstechnikák,
- élővilág pusztulása, erdőpusztulás,
- sugárzás, ionizáló sugarak, radon,
- közlekedés,
- kórházi szerves hulladék,
- galvániszap,
- növényvédőszerek, festékmaradványok,
- vízszennyezés,
- szerves hulladék,
- zajártalmak,
- dohányzás közösségi helyeken.
A Környezetpolitikai Bizottság átadta a listát a Szakmai Bizottságnak részletes elemzésre. Ezután a közösségbevonás módszereiről tárgyaltak.
Különböző ötletek merültek fel: fórum a helyi kábeltévén, nyilvános ülés, melyre a környezeti problámákban érintett vállalatok igazgatóit hívják meg, népgyűlés, kirándulás szervezés, levélírás vállalatigazgatóknak. Végül megbeszélték a mosonmagyaróvárihoz hasonló kirándulás részleteit.
A Szakmai Bizottságmásnapi ülésén

öt kiscsoport alakult,
melyek egy vagy több problémakör kidolgozását vállalták. A csoportok megbeszélték önálló munkatervüket. Egy hónap állt rendelkezésükre az előzetes beszámolók elkészítésére.
A kirándulás előtti napokban a helyi TV műsorában Daragó Ferenc, Gyarmathy László, Dr. Ogár László és Pappné Géczi Ágnes, mint a Szakértői Bizottság tagjai, fórum keretében válaszoltak a nézők telefonon feltett kérdéseire. Az érdeklődés váratlanul nagy volt, sok kérdés érkezett. A nézőket a szemét, a galvániszap és a vízszennyezés problémája érdekelte. Logikusan a leginkább szembetűnő probléma, a szemét váltotta ki a legnagyobb indulatokat. A nézők panaszkodtak a szemetes környezetre általában, a szemételszállításra és a szemételhelyezésre. Számos példát hoztak a lakossági környezetszennyezésre is. Felvetődött a pillepalackos üdítők problémája. A palackok elhelyezése az óriási mennyiség miatt, komoly gondot okozhat a városnak, ezért Daragó Ferenc kérte a lakosságot, hogy a környezetszennyező pillepalackok helyett üveges üdítőt vásároljanak. A szakértők ezután a további felmerült kérdésekre válaszoltak, a vízszennyezés, a galvániszapelhelyezés gondjairól beszéltek. A szerkesztők a műsor folytatását ígérték.
Július 1-jén az újhelyiek a problémáikat további érdeklődőknek mutatták be. A kiránduláson részt vett az oktatást tartó Ken Jones, továbbá Lawrence Cohen az Egyesült Államok nagykövetségének tudományos attaséja. Űvárról Tóth Marianna, Hujber Zoltán (Környezetpolitikai Bizottság) és Kristeen Gaffney végre személyesen is felvették a kapcsolatot Újhellyel. A résztvevők bejárták a városi szeméttelepet, a dohánykomposzt lerakatot (óriási mennyiségű dohányhulladék hever a város szélén,amelyről a lakosság nem tudja,hogyan került oda) a Zsólyomka és a Bozsva patakot.
Másnap Susanna McIlwaine és Ken Jones a helyi médiák vezetőivel találkozott. A helyi újság főszerkesztője Ujj Péter és a helyi TV vezetője Rónai Ferenc is nyilvánosságot ígért a programnak.
Délután a Szakmai Bizottság Ken Jones segítségével tisztázta feladatait. Jones megvilágította, hogy a program nem csupán egyes problémák megoldására irányul, fő értéke inkább az, hogy mivel az információk eljutnak a lakossághoz, így az ő támogatásukkal további problémák megoldásához is lehet pénzt szerezni (nyugatról, a kormánytól, stb.). Jones saját kutatási területe az, hogyan lehet a problémákat a lakosság számára is érthetően megfogalmazni. Ehhez pontos adatok kellenek és a hatások részletes bemutatása.
A további forgatókönyv hasonló az Óvárihoz, a Szakmai Bizottság szeptemberig elkészíti a végleges beszámolókat, a Környezetpolitikai Bizottság pedig a lakossággal tartja a kapcsolatot. A rangsorolási tréning itt is októberben lesz.
A továbbiakban közöljük a mosonmagyaróvári bizottságok listáját, a következő Parola számban pedig a sátoraljaújhelyi bizottságokét.

Szakmai Bizottság:
Alács Tibor közgazdász, Baranyai István üzemmérnök - műszaki tanár, Dimény Gábor építőmérnök - műemlékvédelmi szakmérnök, Ivády Magdolna tej-szakmérnök, Dr. Juhász Gábor pulmonológus, a M.óvári Karolina Kórház főorvosa, Kaszás Gábor ált. vegyész, Kiss Péter gázmester, Müller Gyula erdész, Nagy Imréné textilvegyipari technikus, Dr. Neményi Miklós tanszékvezető, PATE M.óvári Mezőgazdaságtudományi Kar, Dr. Poór Ferenc belgyógyász - kardiológus, Dr. Puskás Ferencné vegyész és környezetvédelmi szakmérnök, Dr. Schmidt Rezső agrármérnök, Schmatz Béláné üzemmérnökségi vezető, Székely László vegyészmérnök - mérnök-közgazdász, Dr. Szűcs Mihály, PATE M.óvári Mezőgazdaságtudományi Kar, Takaró Lajos, agrármérnök, Dr. Tóásó Gyula, PATE M.óvári Mezőgazdaságtudományi Kar.

Környezetpolitikai Bizottság:
Ballainé Kovalszky Éva tanítónő, Cserkuti István természetfotós, Dr. Farkas László biológus, a PATE adjunktusa, Franek József termelési vezető egy KFT-ben, Gulyás András a PATE egyetemi oktatója, Hlagyik János energetikus, Holczinger Lajos zenetanár, Hujber Zoltán agrármérnök, magánvállalkozó, Kiss Miklós evangélikus lelkész, Kocsis József kertbarátok körének küldötte, Lauer Katalin könyvtáros, a Nagycsaládosok Városi Egyesületének elnöke, Mezei István energetikus, Mököly Krisztina titkárnő, Nagy István egyetemi hallgató, Nagy Lajos egyetemi hallgató, Nagy Mihály nyugdíjas, a Városvédő Egyesület alelnöke, Némethné Gyetvai Anna általános iskolai tanár, Palkovits Gusztáv a PATE Termelésfejlesztési osztályának vezetője, Pintér Lajos MSZMP küldött, Posztós László tanár, Schmuck Lajos faipari technikus, Szokoli Józsefné rokkantnyugdíjas, Szőcs Lajos iparjogvédelmi előadó.
Nizák Péter


Parola archívum