Kiadványok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Süss fel nap - Kókayné Lányi Marietta, Montay Beáta: Sokfélék az elindulok, és nem egyformák az utak
Szerző:
Fűzfa Balázs (szerk)
Sorozatcím:
A kiadás helye:
Pilisborosjenő
A kiadás éve:
1999
Kiadó:
Pedagógus-továbbképzési módszertani és információs központ
Terjedelem:
Nyelv:
magyar
Tárgyszavak:
pedagógia, tehetséggondozás
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:
963 9049 24 7
ISSN:
Raktári jelzet:
E


Kókayné Lányi Marietta
Montay Beáta
Sokfélék az elindulok,
és nem egyformák az utak
Hatékony iskolát mindenkinek

A Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program kidolgozói hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az általános iskola különböző szInterein. Tapasztalataik alapján jutottak el addig a gondolatig, hogy a kisiskolások oktatásának lehetőségeit új alapokra kell helyezni.
A program létrejöttében a tanítók gyakorlati tapasztalatai mellett jelentős szerepet játszottak a századeleji reformpedagógiai irányzatok. A Gyermekek Háza tanítói ezen irányzatok lényeges elemeit abból a szempontból vizsgálták, melyek azok, amelyek optimálisan átültethetők a magyar pedagógiai gyakorlatba. Programunk ezek ötvözeteként az 1991/92-es tanév óta működik.
A Gyermekek Háza mint önálló pedagógiai program a Klebelsberg Kunó Altalános Iskola és Gimnázium része.
 A Gyermekek Háza hat évfolyamos alapozó iskolamodell, amely évfolyamonként egy-egy osztályt működtet, saját pedagógiai programja, helyi tanterve alapján.
 Az első négy évfolyamon két-tanítós, az 5., 6. osztályban szaktanári rendszerben történik a képzés. Az átmenet megkönnyítése érdekében az osztályt indító tanítók 6. osztály végéig osztályfőnökként kísérik a gyerekeket.
 A tanítóképzés szakkollégiumi rendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a speciális képzési területeken (például idegen nyelv, művészetek, testnevelés) egy tanító hat éven át dolgozzon egy-egy osztállyal, így a gyerekek fejlődése végigkísérhető, és az 5., 6. osztályban is biztosított a személyes kötődés.
 6. osztály után a gyerekek hatosztályos gimnáziumban, illetve a befogadó iskola 7. osztályában folytathatják a tanulmányaikat.

A program pedagógiai alapelvei
A Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program képzésének tartalma megfelel a NAT követelményeinek. Nem az az elsődleges, hogy mást, hanem, hogy másként tanít.
Ezen a ponton feltétlenül tisztázni kell, melyek azok a szemléletbeli, módszertani változások, amelyek a Gyermekek Háza gyakorlatában tetten érhetők.

Az egyéni különbségek tiszteletben tartása
Az iskolában tanuló gyerekek között igen nagy különbség mutatkozhat a kognitív képességek, a fejlődési ütem terén, illetve az otthonról hozott ismeretek, tanulásra való motiváltság szintjeiben. A Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program fő célkitűzése, hogy az iskola természetes befogadó közege legyen minden tanulónak, függetlenül egyéni adottságaitól, képességeitől, fejlődési ütemétől. A program tanítói vallják, hogy:
 Az alapozó iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása minden kisgyereknél.
 A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítani, amennyire az adott fejlettségi fokon szükségük van ahhoz, hogy a készségek biztonságosan kialakulhassanak. Cél, hogy a kisiskolás egyéni fejlődési ütemében saját lehetőségeinek optimális szintjét érhesse el.

A tanítási—tanulási folyamat értelmezése
A tanítási—tanulási folyamatban fontosnak tartjuk, a gyerek saját tanulásáért érzett felelősségét. A kisiskoláskor élettani jellemzője a kíváncsiság, igény a felfedezésre, tapasztalásra.
Ezért hiba az aktív cselekvésre vágyó gyerekeket passzív befogadóként kezelni. A tanulási folyamat szervezésénél a kutató, felfedező, cselekvéses tanulásnak kell előtérbe kerülnie, így az ismeretközlő tanító és a befogadó tanuló alapállás helyett a gyerekek és a tanító együtt munkálkodása, közös tevékenysége folyik.
Ha a gyerekek a tanulási helyzetek során saját képességeiknek, pillanatnyi lehetőségüknek megfelelő feladatokkal dolgoznak, azokat sikeresen tudják megoldani, tanulási kedvük, motivációjuk állandósul. A tanulás így nem feladatként, hanem örömforrásként, önmegvalósítási lehetőségként jelenik meg. Ezt optimális terheléssel lehet megvalósítani.

A gyermek szerepe az ismeretszerzési folyamatban
A Gyermekek Háza program a tanulási folyamat szervezésénél, a gyerekek szempontjait előtérbe helyezve, a következő elvekre figyel:
1. A bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör, a pozitív megerősítés minden tanulónak alanyi jogon jár.
2. A gyerekeknek joguk van „gyereknek lenni", életkori sajátosságaikat feltétlenül tiszteletben kell tartani.
3. Nem csak „szenvedve" lehet tanulni, szükséges az élményszerű, felfedező tanulás.
4. Fontos, hogy a kisiskolás saját tanulásának szervezésében érdekelt, aktív lehessen, együttműködő, közösség tagjaként fordulhasson segítségért társaihoz, tanítóihoz.
5. Nem a gyereket kell a tananyaghoz igazítani, hanem a tananyagot az adott gyerekhez.
6. A hiba a tanulás szerves része. A tanulónak joga van hibázni és a hibából tanulni.
7. Biztosítani kell a kisgyerek számára, hogy kulturált, esztétikus és praktikus tárgyi környezetben tanulhasson.

A pedagógus az ismeretszerzési folyamatban
A Gyermekek Háza Program tanulási helyzeteiben a tanító nem mint minden ismeretek tudója és közvetítője, sokkal inkább, mint együttműködő társ van jelen. Elsődleges feladata az optimális tanulási feltételek megteremtése a szükséges eszközök, feladatsorok, a tevékenységrendszerek és az ismeretszerzés munkaformáinak végiggondolása, megszervezése. A pedagógusnak tudnia kell tapintatosan helyet adni a tanulói kezdeményezéseknek. Feladata szükség esetén segítségadás, addig, amíg azt a gyerek vagy az adott tevékenység megkívánja.
Tisztában kell lennie egy-egy készség kialakulásának lépcsőfokaival és azzal, hogy az adott gyermek éppen hol tart e folyamatban, hiszen megfelelő fejlesztő tevékenységet csak ennek birtokában tud biztosítani számára.
A Gyermekek Háza programban a tanulás blokkokban zajlik. Egy-egy blokk komplex, és nem, vagy csak ritkán különül el egymástól például az olvasás, a nyelvtan vagy a fogalmazás. A blokkok ideje igen változó, rugalmas, a feldolgozandó anyagtól, a gyerekek állapotától, aktivitásától
Függ.

Integráció. Sérült gyerekek egészséges társaik között
A Gyermekek Háza Program a Budapesti Tanítóképző Főiskolával és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával közösen vett részt az Európai Gazdasági Közösség által meghirdetett oktatási TEMPUS programban. A program lényege, hogy Magyarország oktatási intézményrendszere is elinduljon az enyhe értelmi, mozgásszervi, érzékszerva sérültek integrációja felé.
A sikeres integráció feltételeit csak az egyéni különbségeket és sérüléseket is toleráló, kezelő, úgynevezett „befogadó" iskola tudja biztosítani.
Tudatos integrálásról akkor beszélhetünk, ha
 a sérülés tényével, mértékével, a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a tanító és a szülő tisztában van;
 biztosított a szakember, gyógypedagógus vagy pszichológus segítsége;
 az integrált tanuló fejlődése objektíven meghatározott, időnként ellenőrizhető.
A Gyermekek Háza ezen feltételeknek megfelelve az 1993/94-es tanév óta vállalja a különböző problémával küzdő kisiskolások integrált nevelését.
Ugyanakkor tanulócsoportjaink nem kislétszámú felzárkóztató csoportok. Az integrált oktatás lényege, hogy optimális gyereklétszám (20-23 fő) mellett, osztályonként egy—három speciális szükségletű kisiskolás tanul egészséges - sokszor kiemelkedően tehetséges - tanulókkal együtt. (A sérült tanulók integrált nevelésekor az 1993. évi LXXIX., valamint az 1996. évi LXXII. módosított közoktatási törvény e területre vonatkozó jogszabályai az irányadók.)
A Gyermekek Háza - a NAT szellemiségével megegyezően — helyi tanterve összeállításakor figyelembe vette az MKM által kiadott A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit. Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sérült tanulókat a nevelés, oktatás ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő műveltségi területeken valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez.
A műveltségi területek részletes követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat szükséges figyelembe venni:
 A fejlesztési követelmény és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb időt kell tervezni.
 A követelmények egymásra épülése a fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, az ismétlés, rendszerezés kiemelten fontos.
Mivel az integráció szakmai segítésére hazai hálózat még nem működik, a program napi nevelőmunkáját közvetlenül a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakemberei segítik.

A differenciáló tanulásszervezési eljárások
A Gyermekek Háza program osztályaiban igen különböző fejlettségi szinten lévő kisiskolások együttes tanulása folyik.
Ez tanulóink számára a világ legtermészetesebb dolga. Ahhoz azonban, hogy mindez gördülékenyen működjék, több szervezési, tanulásirányítási kérdést merőben új aspektusból kell vizsgálnunk. A differenciáló tanulásirányítás gyakorlati megszervezése sokféle lehet, és csöppet sem egyszerű.
Programunk tanulásszervezését rengeteg konkrét tapasztalat, sikerek és kudarcok sora alakította. Volt időszak, amikor a frontális osztálymunka tagadásaként az individualizált, egyéni tanulás túlsúlya jellemezte blokkjainkat. Rá kellet döbbennünk arra, hogy így elvész a közös munka öröme, tanulóinknak kevés a lehetőségük élményeik megfogalmazására, a közös tevékenykedésre.
Ekkor ebből a helyzetből kiindulva kerestük a megoldást. Az önálló feladatvégzés mellett bevezettük a kooperatív tanulás gyakorlatát. Célunk változaüan: az egyéni szükségletnek megfelelő fejlesztés minden tanulónál. Ez a gyakorlatban magába foglalja a kiemelkedő képességű, gyorsan haladók optimális terhelését, a több mélyítést, gyakorlást igénylő tanulók megerősítését és a speciális szükségletű gyerekek egyéni fejlesztését. Mai tanulásszervezésünkben törekszünk a differenciáló tanulásirányítási módszerek változatos alkalmazására, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit a készségfejlesztés folyamatában.
Tanítási blokkjainkat egy tanító vezeti. Alkalomszerűen egy gyógypedagógus segíti munkáját. Ahhoz, hogy a tanító több szinten tudja szervezni az ismeretszerzés folyamatát, elengedhetetlen, hogy a gyerekeket partnerként, társként kezelje.
Tanulóink önálló feladatvégzése, egymást segítő páros vagy kiscsoportos munkája biztosítja a pedagógus számára a tanulási folyamat differenciált szervezésének lehetőségét. A tanító — bízva tanítványai önállóságában — több, általában „pedagógus-, tanító-szerepet", tevékenységet bíz a gyerekekre. (Például: csoportos olvasás vezetése, önálló feladat és tevékenység választása, kiselőadások megtartása, értékelése, a hibák kijavítása... stb.) Nagyon fontos, hogy a gyerekek képesek legyenek önálló, közvetlen tanítói irányítást nélkülöző munkára is.

A differenciáló tanulásszervezés munkaformái
A kooperatív feladatvégzés lehetővé teszi, hogy a gyerekek meglévő ismereteiket mozgósítva különböző, sokféle megoldási stratégiát dolgozzanak ki. A közös tevékenység fejleszti az együttműködési készséget, alakítja a vélemények különbözőségének tiszteletét, a kulturált vita, érvelés tudományát. A társakkal való együtt gondolkodás biztosítja az élmenyszerű tanulást is.
„A két agy többet tud, mint egy" — így fogalmazta meg egy másodikos kislány tapasztalatait. Valóban a heterogén összetételű csoportokban biztosított, hogy a lassabban haladó kisgyerekek társaiktól tanuljanak. A homogén szervezésű csoportoknál pedig megoldható, hogy a csoportok különböző nehézségű feladatokkal foglalkozhassanak.
A csoportok közösen, együttműködve dolgoznak a adott feladat elvégzése érdekében. A csoporton belüli munkamegosztásról a tagok maguk döntenek.
Az elkészült munkákat a megoldott feladatok kicserélésével ellenőrzik, majd véleményezik a csoporttagok. Az ellenőrzés, javítás után érvekkel igyekeznek meggyőzni egymást a maguk igazáról. Gyakori az is, hogy a csoportok beszámolnak egymásnak elvégzett munkáikról. A gyerekek megtanulják a feladat szempontjából lényeges elemek kiemelését, tapasztalataik összefüggő, értékelő kifejtését.
A kooperatív tanulásnál törekszünk arra, hogy a speciális szükségletű tanulók is részt tudjanak venni a közös munkában, de előfordul, hogy az éppen feldolgozandó anyagrész ezt nem teszi lehetővé. Ekkor — a többi gyerek közös munkavégzése alatt — nyílik lehetőség arra, hogy a tanító egyéni, intenzív fejlesztőmunkát végezzen azokkal a gyerekekkel, akiknek erre szükségük van.
A páros munka során az egymást segíteni tudó gyerekek közös munkája folyik. A párok spontán módon vagy a tanító javaslatára jöhetnek létre. A gyerekek megtapasztalják, hogy számíthatnak egymásra, társaiktól bátran kérhetnek segítséget. Általában a feladatok megoldásában bizonytalanabb, több megerősítést igénylő gyerekek dolgoznak szívesen páros munkában.
A differenciált tanulásszervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Ez megvalósulhat differenciált rétegmunkaként, amikor a gyerekek aszerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket. Az egy szinten álló tanulók ugyanazt a feladatot kapják, amelynek elvégzése egyéni, önálló munkát igényel.
A szintek nem merevek, akár egy tanulási blokkon belül is lehet váltani. („Nekem ez a feladat túl könnyű/nehéz, másikat kérek!") Indirekt tanítói irányítással arra törekszünk, hogy a gyerekek maguktól válasszák a számukra legmegfelelőbb feladatokat, tevékenységeket.
A differenciált rétegmunka mellett egészen személyre szabott individua-li zált tanulással is dolgozunk. Főleg erősen speciális szükségletű gyerekek fejlesztésénél használjuk e munkaformát (például: kiemelkedően tehetséges, illetve speciális problémával küzdő, sérült kisgyerekek esetében).

A tananyag differenciált elrendezése
Programunk sajátossága, hogy az optimális terhelés érdekében differenciált ismereteket nyújtó tananyaggal dolgozik, hiszen más mélységű ismeretanyag befogadására, feldolgozására képes egy kiemelkedően tehetséges, illetve egy tanulási zavarral küzdő iskolás. Ezért tanítóink folyamatosan dolgoznak azon, hogy eltérő mélységű feladatsorokkal, munkakártyákkal segítsék a gyerekek ismeretszerző tevékenységét.
Differenciált tananyag-feldolgozásaink egy része tankönyv formájában is megjelent. A Gyermekek Háza tankönyvcsalád kőnkéire jellemző, hogy egy-egy témakört - legyen az olvasás, matematika, természetismeret — munkatankönyv formában, több szinten dolgoz fel.

Az időbeli differenciálás kérdése
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyerekek között jelentős különbség mutatkozik a munkatempó tekintetében is. A feladatvégzés idejének megtervezése nehéz feladat, nagymértékben függ a tanulók pillanatnyi figyelmétől, terhelhetőségétől. A munkájukkal gyorsan elkészülő tanulók számára fejlesztő feladatkártyák rendszerét dolgoztuk ki. Ez az első osztályban kimondottan egyénre szabott, az adott kisgyerek kognitív képességeinek fejlesztésére szolgál, előzetes mérések, tapasztalatok alapján. Második osztálytól munkakártyáink különböző témaköröket dolgoznak fel (például: szótagolás, mondatfajták, igék, rejtvények, római számok, műveletek).
A feladatrendszerekből mindegyik tanuló igénye és kedve szerint válogathat. Előfordul hogy a tanító megkéri, abból a témából válasszon, amelyikben bizonytalan, és gyakorlásra van szüksége. A kártyák összeállításánál arra törekedtünk, hogy szInes, érdekes feladatokat tartalmazzanak, és önellenőrzésük megoldható legyen.
Végül a differenciáló tanulásszervezés egyik elengedhetetlen feltételéről, funkcionális teremberendezésről is szót kell ejtenünk.
Osztályainkat úgy rendeztük be, hogy teret biztosítsanak a kooperatív kiscsoportos, a páros, illetve az elkülönülő egyéni tanulásra is. Ezért a nehezen mozdítható padok helyett mobilizálható, körülülhető asztalok, a fix székek helyett pedig könnyű, helyváltoztatást biztosító székek találhatók termeinkben. Az osztályok sarkaiban kis „műhelyeket" alakítottunk ki, ahol a kiscsoportoknak lehetőségük nyílik az elkülönülésre, és közös munkára. A nyitott polcokon találhatók a tanuláshoz szükséges eszközök, könyvek, feladatsorok, és ellenőrző lapok.
Termeink fontos része a matracokból, párnákból kialakított kuckók, melyek lehetőséget kInálnak a pihenésre, beszélgetésre, olvasásra és persze a játékra is.
A felsorolt differenciáló tanulásszervezési eljárásokat folyamatosan alkalmazzuk. A továbbfejlesztés lehetőségein közösen gondolkodunk, annak érdekében, hogy iskolánk valóban minden tanulónk számára hatékony legyen.

Az egyénre szabott szöveges értékelés gyakorlata
A Gyermekek Háza pedagógiai programjának sarkalatos pontja az értékelés, amely az iskolai élet, a tanítási—tanulási folyamat minden mozzanatára kihat.
Értékelési rendszerünk kialakításakor abból indultunk ki, amit pedagógiai munkánk során a legfontosabb feladatnak tartunk, nevezetesen, hogy elősegítsük a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, saját lehetőségeik minél teljesebb kibontakoztatását. Ennek érdekében hangsúlyozottan figyelembe vesszük az egyéni különbségeket, az egyéni érési és haladási ütemet. A tanulók által elért mindennemű - tehát nem csak a tanulmányi munkára vonatkozó — teljesítmény értékelésekor szem előtt tartjuk az adott gyermek aktuális teljesítőképességét, s azt, hogy lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésnek is jellemzője a pozitív megerősítés és a további munkára való buzdítás. Az önértékelés képességének fejles ztését igen fontosnak tartjuk.
Valljuk, s tanítványaink felé is azt közvetítjük, hogy a tévedések, hibák a tanulási folyamat velejárói, s azokat ennek megfelelően kell kezelni és elfogadni. (Természetesen törekedve a pontos munkavégzésre.)
A fentiekből következik, hogy a program alapelvei, az értékelésről vallott elképzelések nehezen egyeztethetőek össze az osztályzatokban kifejeződő minősítő értékeléssel.
Az első három évfolyamon - az 1993. évi LXXIX. törv. 70. § (3.) bekezdése értelmében módunk van arra, hogy érdemjegyek helyett kizárólag szöveges értékelést alkalmazzunk. A negyedik osztálytól kezdve a ránk vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - bízva addigi pedagógiai munkánk eredményességében — a szöveges értékelés mellett fokozatosan áttérünk a normatív értékelés gyakorlatára, biztosítva az átmenetet a felsőbb osztályokba. Pedagógiai elképzeléseinknek az első három év szöveges értékelési gyakorlata felel meg a legjobban.
A tanév során — év közben — legtöbbször csak szóbeli értékelést adunk tanítványainknak Eddigi tapasztalataink szerint ez megfelelő és kielégítő, „tárgyiasult" értékelésre nincs szükség. A szóbeli értékelés mellett a tanulók írásbeli munkáira gyakran ráírjuk elismerő, dicsérő, vagy ha szükséges, jobb, szebb munkát remélő sorainkat. A sorok címzettje bármikor válaszolhat a mi észrevételeinkre. (Ezt minden esetben a tanulók kezdeményezték. „Munkatársi" kapcsolatunkból adódóan természetes számunkra, hogy ők is válaszolhatnak.)
Félévkor egyénre szabott fejlődési beszámolót, szöveges értékelést kapnak kézhez a tanulók és szüleik. Az értékelési szempontok összetettek, s a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.
Tartalmazzák:
 a tanulást befolyásoló részképességek fejlettségét (figyelem, gondolkodás, emlékezet);
 a tanulási technikák fejlettségének a szintjét (például: mennyire önálló a gyermek a feladatmegoldásokban, munkavégzése mennyire pontos, önellenőrzése, önértékelése milyen szintre jutott);
 az alapkészségek elsajátításának szintjeit (hangsúlyozottan a kommunikációs, olvasás-írás képességeket, a számolási és matematikai képességeket és a természetismeret tantárgyi elsajátításához szükséges képességeket);
 a gyermek művészeti és mozgásos tevékenységeinek értékelését;
 érzelmi életének jellemzőit;
 társas kapcsolatainak alakulását.
Az értékelők kiosztását követően a tanulókkal egyenként is megbeszéljük a leírtakat. (Első és második osztályban az értékelőkhöz még egy levelet is mellékelünk, melyben „gyereknyelven", rövidebben, de szintén személyre szólóan értékeljük őket.) Eddigi tapasztalatunk az, hogy a családok hálásan fogadják a fejlődési beszámolókat, s örömmel jönnek el ezek családonkénti megvitatására is.
Ez az értékelési forma nekünk tanítóknak is nagy segítséget jelent. Hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink számára a lehető legoptimálisabb fejlesztési programot dolgozzuk ki.
Év végi értékeléseink szintén szövegesek. Ezek magukba foglalják a fejlesztés kányát, tartalmazzák az optimális követelményszintet is. Ehhez a szinthez és a tanuló önmagához viszonyított fejlődése együtt jelenik meg az év végi értékelőkben. Például első osztályban az olvasási készség értékelésénél a tanulók hangos olvasásának technikáját a megfelelő szint aláhúzásával jelöljük.
Hangos olvasás: betűzve, szótagolva, szóképekben, szólamokban, folyamatosan; hangsúlyozva olvas.
Az integrált - például nagyothalló, enyhén értelmi sérült, tanulási zavarral küzdő - tanulóknál a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett módosított, illetve csökkentett követelményrendszer a meghatározó. (A csökkentett követelményt a Gyermekek Háza helyi tanterve évfolyamokra bontva tartalmazza.)
Jelenleg a programban részt vevő pedagógusok azon dolgoznak, hogy a fent említett alapelveknek megfelelően — az elmúlt évek tapasztalatai alapján - az egyénre szabott szöveges értékelés értékelőlapjait továbbfejlesszék.
Az alábbiakban néhány értékelőlapot mellékelünk az 1997/98-as tanévből:
Félévi értékelők: U. L.
P. P. — integrált tanulónk, akinek komplex tanulási zavara van.
Év végi értékelők: I. D.

Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program
Félévi értékelés (1997/98-as tanév, első félév)
Általános jellemzés
L érzelmi élete nyugodt, kiegyensúlyozott. Jó humorú, vidám kislány. Tanáraival és a felnőttekkel szemben figyelmes. Könnyen beilleszkedett a csoportba. Meghatározott baráti köre van, de ezen kívül is mindenkivel jó a viszonya. Konfliktusait egyre ügyesebben oldja meg, bár néha még picit makacs. Társai szeretik, segítőkész. Figyelme tartós, megfigyelő-képessége jó. A tananyagot gyorsan megérti, s igyekszik azt legjobb tudása szerint megoldani. Verbális, vizuális és mozgási emlékezete is remek. Logikai következtető-képessége megfelelő (tantárgyanként eltérő). Kombinatív- és absztraháló képessége fejlett. Az órákon alkalmazott tanulási technikákat gyorsan elsajátította. Szívesen dolgozik csoportban, párban és önállóan is. A páros munka során kicsit „fecsegős". Munkatempója gyors, önellenőrzése megbízható. Segítséget csak nagyon ritkán igényel.

Anyanyelv
L. szókincse gazdag, választékosán fejezi ki magát. Mondat- és szövegszerkesztése, beszédtechnikája jó. Tájékozott kislány, a világ dolgairól nagyon sok mindent tud. Ismeretei széles körűek. L. folyékonyán, nagyon jó tempóban pontosan olvas. Hangsúlyozása is kifejező. Az olvasottakat remekül megérti. A szövegekhez kapcsolódó feladatokat nagyon ügyesen megcsinálja. Önálló, magas szintű szövegfeldolgozásra is képes. A szövegértés fejlesztését célzó gyakorlatokat kifogástalanul, jó tempóban oldja meg.
L. íráskészsége fejlett. A betűelemek vázolásában biztos, betűinek grafikai kivitelezése szabályos és szép. Vonalvezetése lendületes, írástempója gyors. Munkáival szemben igényes, füzetei rendezettek, szépek.

Matematika
L. számfogalma 20-as számkörben biztos, 100-as számkörben is jól tájékozódik. A számalak- és mennyiség-fogalma tiszta, számképe szabályos, rendezett. A számegyenesen ügyesen tájékozódik, vonalzóhasználata megbízható. Analógiás gondolkodása fejlett, a tanult két alapműveletet jól elsajátította, a tízes átlépés a mélyítés időszakában tart. Logikai és kombi-natív gondolkodása jó, szereti a gondolkodtató feladatokat, bár néha még megtorpan előttük, de biztatással, ösztönzéssel ezt a bizonytalanságot át lehet hidalni.
A szöveges feladatokat nagyon jól megérti, és ügyesen meg is oldja azokat. A tanult hosszúságmértékeket ismeri, azokat meg is nevezi, tudja a közöttük lévő váltószámot. Ügyesen mér hosszúságot.
L. térlátása jó, szereti a geometriai feladatokat.
Füzetvezetése igényes, rendezett.

Művészeti tevékenységek
L. rendkívül fogékony a művészetek kánt, s ez alól a kézműves tevékenység sem. kivétel. Nagyon szívesen rajzol, fest, formáz. Gazdag, változatos szIn- és formahasználata lehetővé teszik az egyedi munkák alkotását. Belső motiváltsága nem teszi szükségessé a külső biztatást. Bármilyen technikával ügyesen dolgozik, segít társainak is.
Az ének-zene is nagyon érdekli, bár zárkózottsága miatt még egyedül nem nagyon szerepel. Rendkívül muzikális kislány, belső hallása, ritmusérzéke nagyon fejlett, furulyatudásával elkápráztat minket. Szeret zenét hallgatni, táncolni, s a gyermekjátékokban is szívesen bekapcsolódik.
L. a dramatikus játékokban szívesen vesz részt. Kreatív, a foglalkozásokon egyre aktívabb. A kezdeményezést általában átengedi másoknak. Elfogadja társai ötleteit - örül ezeknek -, s kapcsolódik hozzájuk. A játékszabályokat betartja.

Testnevelés
Mozgásos tevékenységekben szívesen vesz részt. Mozgáskoordinációja jó, bár mozgása kissé visszafogott. Felszerelése mindig rendben volt.

Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program
Félévi értékelés (1997/98-as tanév, első félév)
Általános jellemzés
P. nagyon összetett személyiség, érzékeny lelkű kisfiú. /Akit elfogad, azzal
szemben nagyon szolgálatkész, ragaszkodó, ezt a ragaszkodását fizikailag
is kimutatja, igényli a simogatást, a testi közelséget. /Bármilyen közösségi
feladatra meg lehet kérni.
Sajnos szabálytudata sokszor cserben hagyja, nem mindig tudja, mit lehet és mit nem. Az őt ért igazságtalanságokra hevesen reagál, ami néha durvaságba torkollik. Nagyon mozgékony, ami egy részről jó dolog, azonban gyakran a feladatok helyett is bohóckodik. Ezekben a problémahelyzetekben csak a türelem, a meggyőzés, a békés megbeszélés a célravezető. Ilyenkor mindig elismeri tévedéseit, hibáit, és igyekszik azokat kijavítani. Kapcsolatteremtő képessége is változó, van, amikor türelmes, de gyakran durvasággal hárítja a neki nem tetsző helyzeteket.
Feladattudata a nem tanulással kapcsolatos helyzetekben fejlett, szeret segíteni, a tanulás terén még hiányzik belőle a belső motiváció, a külső biztatás pedig sokszor nem elég. Sok-sok érdekes feladattal, rendszeres odafigyeléssel sikerélményekhez lehet juttatni, ami lassan a tanulásra való belső késztetést is kifejlesztheti. P. tanulmányi sikereihez a szisztematikus,
Sokfélék a z elindulok, és nem egyformák az utak
napi gyakoriságú feladatmegoldások vezetnek, melyek játékba burkolt, érdekes feladatok lehetnek.
A tanulást befolyásoló képességei közül gondolkodása megfelelő, logikai, kombinatív képességekben önmagához képest fejlődött. Megfigyelőképessége jó. A tananyagot változó gyorsasággal érti meg, ez mindig az adott pillanattól függ, s ez magával vonzza a figyelem tartósságának mértékét is.
Az általunk tanított tanulási technikák alkalmazása terén is akadnak szélsőségek, de év eleje óta sok tekintetben fejlődött. Önellenőrzése, hibáinak kijavíttatása még odafigyelést igényel (foglalkozás után figyelmeztetni kell munkájának kijavítására). Természetesen ez is, mint minden más képesség hosszú, türelmes munkával kialakítható, illetve fejleszthető.
Anyanyelv
P. szókincse megfelelő, fogalmai a félév során sokat „tisztultak". Szóban szívesen megnyilvánul. Egyre inkább törekszik a pontos, árnyalt önkifejezésre. Mondat- és szövegszerkesztésének fejlesztése feladataink között szerepel. A térirányok megkülönböztetésében jó úton haladunk.
P. a tanult betűket biztonsággal felismeri, összeolvasása is egyre jobb. A kétbetűs szótagok után elkezdtük a hárombetűsek összeolvasását. A lényegét már érti, a begyakorlás fázisában vagyunk. Nagyon fontos, hogy P. ebben megerősödjék, ehhez persze sok-sok gyakorlásra van szüksége.
Az olvasottak megértése figyelmétől, az akaratlagos tényezőktől is függ. Egyre kevesebb konkrét segítséget igényel, de a „segítő" jelenlétére még szüksége van ahhoz, hogy a feladatoktól ne térjen el, a tanulási helyzetből ne lépjen ki. Ha nyugodt, koncentrált, s a feladatot is elég érdekesnek találja, képes hibátlan munkavégzésre is. Az új feladattípusok begyakorlása egyre kevesebb időt vesz igénybe.
Munkatempója még igen változó.
P. íráskészsége megfelelő. Ceruzafogása jó, a vonalrendszerben egyre biztosabban tájékozódik. Vonalvezetése is sokkal lendületesebb lett az elmúlt hetekben. A betűelemek, betűk grafikai kivitelezésében nagyon sokat fejlődött. Szívesen ír, ami nagyon fontos.
Taneszközeit egyre inkább rendben tudja tartani, s már eligazodik közöttük.

Matematika
P. számfogalma 5-ös számkörben kialakult, számalak és fogalom tekintetében is biztos. Néha a számírásban kánytévesztés előfordul. Jól érti a relációs jel fogalmát, használatának módját. Az 5-ös számkörben ismeri a páros—páratlan számokat. Az év végéig kitűzött célunk a 10-es számfogalom biztos kialakítása, az eszközzel való számolás készségének tudatosítása, mélyítése. Ezt a folyamatot beindítottuk, már a mélyítés időszakában tartunk. Részképesség-hiányának jellegéből adódóan még eszközzel számlál, a számok alakja és mennyiségfogalma 10-es számkörben még nem teljesen tiszta. A típus feladatokat ügyesen, gyorsan megoldja, az új feladatokat változó gyorsasággal érti meg.
Számképének rendezettsége önmagához képest fejlődött, füzetvezetése gyakran „zilált". Célszerű minden óra anyagát jól elkülöníteni füzetében, s így kevésbé zavarják meg a régen írt feladatok.

Művészeti tevékenységek
P.-t inkább a mozgásos tevékenységek érdeklik, s kötik le, mint a kézműves foglalkozások. Egy-egy feladat elvégzéséhez sok motivációra van szüksége. Érdekes, hogyha ráérez a feladatra, mindig nagy kedvvel el is végzi azt, s büszkén mutogatja társainak.
Ötletei jók, a kivitelezéshez szükséges finommozgását fejleszteni kell.
Fontos lenne nemcsak az iskolában a gyakori formázás (gyurmázás, agya-
gozás, tésztagyúrás), mely kézízületeit, izmait hatékonyan lazítja, s ezáltal
az apróbb kézmozdulatokat igénylő tevékenységeket is egyre könnyebben
el tudja végezni. SzInhasználata változatos, szereti a szIneket keverni, an
nak ellenére, hogy a szInek megnevezésében nem biztos, mégis élvezettel
játszik azokkal. '
Az ének-zene kánt változóan érdeklődő. Sokszor nehezen motiválható. A dalos gyerekjátékokban szívesen vesz részt, bár feladattartása nem mindig kitartó. Önálló megnyilvánulásra ritkán vállalkozik, csoportban viszont gyakrabban énekel. Szívesen hallgat zenét, táncol társaival. Énekhangja megfelelő, ritmusérzékét fejleszteni kell, mert akusztikus emlékezete még nem kifinomult.
P. részt vesz a dramatikus játékokban, bár az első mondata: ,,én nem akarok játszani". Társait látva, a játékokat figyelve azonban szinte mindig bekapcsolódik, s onnantól kezdve jól is érzi magát, aktív. A játékszabályokat már elfogadja, s igyekszik be is tartani azokat.

Testnevelés
A mozgásos tevékenységek iránti affinitása fokozott. Mindig aktív, szívesen dolgozik. Mozgása koordinált, a gyakorlatokat pontosan végzi. A játékok során magatartása megfelelő, igyekszik a szabályokat betartani, bár néha kissé túlmozgásos. Felszerelése mindig rendben volt.

Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program
Év végi értékelés (1997/98-as tanév) — I. osztály

I. Magatartásának jellemzői

MUNKÁHOZ VALÓ VISZONYA:
nehezen vállal feladatot, feladatvállalása változó
szívesen vállal feladatot.
feladathelyzetből könnyen kilép, néha kilép, kitartó

FEGYELMEZETTSÉGE:
a szabályokat gyakran, néha, nem tartja be, általában. mindig betartja

KONFLIKTUSKEZELŐKÉPESSÉGE:
alacsony, .átlagos, kiemelkedő

MÁSOKRA VALÓ ODAFIGYELÉSI KÉPESSÉGE:
alacsony, adagos, kiemelkedő

II.Tanulási technikák fejlettségének szintje

FELADATMEGOLDÓKÉPESSÉG:
állandóan, gyakran, ritkán igényel segítséget, önálló

MUNKATEMPÓ:
lassú, jó tempóban dolgozik, gyors

AZ ÖNÁLLÓ MUNKA PONTOSSÁGA:
sok hibával, kevés hibával. hjbádanuLdolgozik

ÖNELLENŐRZÉSE:
pontatlan, általabajLpontos, pontos

III. Olvasás—írás-készsége

HANGOS OLVASÁS:
betűzve, szótagolva, szóképekben, szólamokban, folyamatosan, folyamatosan hangsúlyozva olvas

HANGOS OLVASÁSPONTOSSÁGA:
sok hibával, kevés hibával, hibátlanul olvas

SZÖVEGÉRTÉS SZINTJE:
nem érti, segítséggel érti, érti az olvasott szöveget

SZÖVEGFELDOLGOZÁS SZINTJE:
még nem képes önállóan szövegfeldolgozásra, segítséggel, algoritmus alapján, önállóan dolgozza fel a szöveget

OLVASÁSI TEMPÓJA:
lassú, megfelelő, gyors

AZ ÍRÁS GRAFIKAI KIVITELEZÉSE:
általában szabálytalan, általában szabályos, szabályos. rendezeden, változóan rendezett, rendezett

IV. Számolási készsége

SZÁMFOGALMA:
még bizonytalan, kialakult, biztos, 20-as, 100-as számkörben

ALAPMŰVELETEK VÉGZÉSÉBEN:
gyakran téveszt, ritkán téveszt, hibátlan a 20-as, 100-as számkörben

SZÖVEGES ÉS LOGIKAI FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN:
még gyenge, megfelelő, jó, kiemelkedő

V. Művészeti tevékenységek

TÉMAVÁLASZTÁSA:
egysíkú, változatos, érdekes

SZÍNVILÁGÁNAK JELLEMZŐI:
visszafogott, gazdag, változatos, egyéni

TANULT TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA:
bátortalan, megfelelő, jó, kiemelkedő

V. Ének-zene

DALOK ISMERTETÉSE ÉS ELŐADÁSA:
bátortalan, megfelelő, jó, kiemelkedő

DALOK RITMUSÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEK:
bizonytalan, megfelelő zó, kiemelkedő

VII. Mozgás - sport

MOZGÁS KOORDINÁCIÓJA:
rendezeden, rendezett, harmonikus

MOZGÁSOS JÁTÉKOKBAN:
nehezen vesz részt, részvétele változó, aktívan, kedvvel vesz részt

SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA, MEGTARTÁSA FELADATHELYZET SORÁN:
gyenge, megfelelő, jó, kiemelkedő

Budapest, 1998. június 12.

Irodalom
1. Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program pedagógiai programja. Budapest, 1997.
2. Horváth H. Attila: A kooperatív tanulás. Fejesetek az alternatív nevelés gyakorlatából. Szerk.
Czike Bernadett. Budapest, BTF, 1997.
3. Kókayné Lányi Marietta: Szépens zóló Fütyöri. Budapest, Tan—Grafix Kiadó, 1997. (Gyermekek Háza Tankönyvcsalád)
4. Montay Beáta: Az idő vén fája. Budapest, Tan-Grafix Kiadó, 1997. (Gyermekek Háza Tankönyvcsalád)
5. Vitéz Gyöngyvér: Szövegeid szövegesek. Budapest, Tan—Grafix Kiadó, 1997. (Gyermekek Háza Tankönyvcsalád)
A szerzők a budapesti Klebelsberg Kunó
Altalános Iskola és Gimnázium Gyermekek Háza
Alternatív Alapozó Program pedagógusai
Az iskola címe: 1028 Budapest, Szabadság út 35—37.
Telefon / fax: (1) 3768-344
Kiadványok