Süss fel nap - Békefi Andrásné, Menráth Réka, Néder Katalin, Szentendrey Géza: A környezeti nevelés speciális szInterei egy általános iskola pedagógiai gyakorlatában

Kiadványok

Cím:	Süss fel nap - Békefi Andrásné, Menráth Réka, Néder Katalin, Szentendrey Géza: A környezeti nevelés speciális szInterei egy általános iskola pedagógiai gyakorlatában
Szerző:	Fűzfa Balázs (szerk)
Sorozatcím:
A kiadás helye:	Pilisborosjenő
A kiadás éve:	1999
Kiadó:	Pedagógus-továbbképzési módszertani és információs központ
Terjedelem:
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	pedagógia, tehetséggondozás
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:	963 9049 24 7
ISSN:
Raktári jelzet:	E

Békefi Andrásné
Menráth Réka
Néder Katalin
Szentendrey Géza

A környezeti nevelés
speciális szInterei egy általános
iskola pedagógiai gyakorlatában

Az alapfokú közoktatási intézmény (Részlet a Dunakanyar Erdei Általános Iskola pedagógiai koncepciójából) szellemiségét a környezeti nevelés, a környezet-harmonikus életvitelre nevelés hatja át. A klasszikus értelemben vett erdei iskola-program itt is alapvetően az éves munkatervben jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy délutánonként napi egy-egy órát, péntek délutánonként három órát, havonta szombatonként terepgyakorlati délelőttöket, évente egy-két témahetet szentelünk a természet- és környezetvédelmi ismereteknek, a környezeti nevelésnek, amit projekt-módszerrel dolgozunk fel.
Az iskola szellemiségéhez igazodik az új iskolaépület is, mely Turányi Gábor Ybl-díjas építész tervei alapján, munkatársi csapata — Földes László építész, Gödé András belsőépítész — közreműködésével jött létre.
Az iskola pedagógiai programja szorosan kapcsolódik a Visegrádon
több mint 25 éves múltra visszatekintő, a Pilisi Parkerdő RT. keretein be
lül működő természet- és erdővédelmi tábor, illetve oktatóközpont prog
ramjaihoz. ;
A nevelési-oktatási program a célokat illetően hármas tagozódásul
I. Környezetadekvát oktatás — környezeti nevelés
Természettudományi tárgyak — környezetgazdálkodás — természetismeret
Testnevelés — sport, egészséges életmódra nevelés, mozgáskultúra
Egészségvédelem, prevenció
II. Gyökereink — történelmi ismeretek, hagyományaink, magyarságunk
Magyar nyelv és irodalom, nemzeti identitástudat, világtörténelem
Vallástörténet, hitvilág, erkölcstan
Illemtan — társas kapcsolatok
Művészetek, népi hagyományok ápolása, kézművességek
Illemtan
III. Futura —jövőjelé tekintés, modern tudományok
Környezeti (erkölcsi) nevelés
Ökológiai alapismeretek
Idegennyelv-oktatás — német elsőtől, angol választhatóan harmadiktól
Kommunikatív készségfejlesztés, informatika, számítástechnika elsőtől
Állampolgári ismeretek

A természetismereti táborozás terepgyakorlataiban lévő oktatási—nevelési lehetőségek

„...Nem tudom elmondani, mennyire visszamennék a táborba. Mind hazugság, hogy fázom, meg bogarak vannak a párnám alatt, mert minden megfelelt. [...] Üdvözlettel: Bence "

„...Kár, hogy haza kellett mennem, mert még szívesen maradtam volna pár hetet a táborban. Otthon azonnal, mihelyt hazaértem, fejest ugrottam az ágyba, és elmerültem gondolataimba. A végén elaludtam. A Jurta-táborról álmodtam: arról, hogy milyen jó és érdekes volt a vízbiológia, és arról, hogy először ültem kompon, és a további élményeimről, a madarászéról, az íjászatról, a vadakról (és természetesen a „jagyizpról") és a sátrakról. Főképp arról a tóról, melyre, ha ránézek, csak az ebihalak tengerét, sokaságát látom, de ha egy kicsit kutatok benne, érdekes, pici vagy akár nagy állatokra, kétéltűekre vagy lárvákra bukkanhatok. Olyan élőlényeket is találtunk, amelyeknek még nevét, sőt hírét sem hallottam. Álmodtam még a lepkéről, akinek nem volt kedve le szállni a kezemről, így hát barátságot kötöttem vele. ükkor felébredtem... }ó munkát és tanítást kíván: Gergő."

Sajnos az utóbbi évtizedekben nagyon eltávolodtak az emberek a természettől. Felépítettek egy technokrata világot, s mostanában eszmélnek rá, hogy valami mégis hiányzik. Kevés az igazi kiránduló, s ha mégis kimennek a természetbe, szinte félnek ott. Mintha idegen világba csöppentek volna.
Miből gondoljuk ezt? Akik autóval érkeznek a zöldbe, ritkán távolodnak el járművüktől. Hosszabb gyaloglásra nem vállalkoznak, mert az vagy fárasztó, vagy tartanak az autó tolvaj októl.
Ha mégis bemerészkednek az erdőbe, olyan zajt csapnak, mintha a csend - az erdő hangos csendje — fájdalmat okozna nekik. S ezek a felnőttek.
A gyerekek pedig velük tartanak, ezt a mintát látják, tapasztalják. A természetben vannak, de mégsem találják azt meg soha.
A természetismereti táborozás a környezeti nevelés egyik szIntere. A környezeti nevelés azonban nem csupán ismereteket jelent (fajok, jelenségek, összefüggések ismerete), hanem megtanít a természettel való együttélésre, a természetben való viselkedésre, a természet szeretetére, tiszteletére, védelmére, tehát tudat-, magatartás- és személyiségformáló tevékenység.
A környezeti nevelés komplex pedagógiai folyamatának alsó tagozatban különösen nagy a jelentősége. Ugyanis ebben az életszakaszban kell kialakítani a társadalmi beilleszkedés, így a környezethez való helyes viszony alapvető szokásrendszereit, hiszen a kialakítás lehetősége 10 éves korban lezárul. Bizonyos szokásrendszerek, magatartási formák begyakorlás folytán szükségletté válnak egy életre szólóan. Ilyen szokás például az olvasás, de ilyen lehet az élőlényekhez való viszony, az élet tisztelete.1

A kisiskolások környezeti nevelésének céljai és feladatai
Az óvodáskorban kialakított szokásrendszerek, viselkedési formák megerősítése és továbbfejlesztése magatartási formákká.
A pozitív attitűdök elmélyítése, megerősítése a már bizonyos mértékben rendszerezett tudati elemek, ismeretek révén.
Közvetlen környezete növény- és állatfajainak, Magyarország jellemző életközösségeinek, és azok lényeges összetevőinek ismerete.
Lakóhelyének, hazánk környezeti gondjainak ismerete életkorának megfelelő szinten.

Az alsófokú oktató—nevelő tevékenységben nincs szükség arra, hogy a környezeti nevelés önálló tantárgy keretén belül folyjon. A nevelési feladatok és a különféle ismeretegyüttesek alkalmasak arra, hogy magukba foglalják a környezeti nevelés megfelelő elemeit.2
A nevelési módszerek tekintetében kisiskolás korban is, mint óvodás korban, legfontosabb jelentősége a pozitív magatartási és cselekvési mintáknak van. Ezt egészítik ki az ismeretszerzés erre a korra jellemző leghatékonyabb módszerei: mint a természetben folyó megfigyelések, a pedagógus által irányított és ellenőrzött, de önállóan végzett vizsgálódások, mérések, kísérletek.
A kisiskolások környezeti nevelése három, egymással szorosan összekapcsolódó területen történik:
1. ismeretek szintje;
2. érzelmi viszonyulások, attitűdök formálásának szintje;
3. környezet- és természetvédelmi tevékenységek, cselekvések3.

Környezet és társadalom kapcsolata - történelem, népszokások, hagyományok
babakészítés gyapjúból

Ismeretek szintje
Az alsó tagozatos környezeti nevelés ismereteit, hasonlóan, mint az óvodás korosztályét, három körbe sorolhatjuk:
a) a természetismeret alapjai;
b) jelenségek, kapcsolatok a természetben;
c) a természetvédelem és a környezetvédelem alapismeretei4.
Ebben az életszakaszban az ismeretszerzés az óvodáskorhoz viszonyítva tágabb körre terjed ki. A jelenségek közötti összefüggések felismerése, megláttatása hangsúlyosabb szerephez jut, és az önálló tanulói tevékenység előtérbe kerül.5
Az ismeretek első köre a természetismeret. Célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek közveden környezetük, lakóhelyük természetes környezetének jellemző élővilágával. Ezen körbe tartozó ismeretekhez a gyerekek mindig közveden tapasztalás, megfigyelések, egyszerű kísérletek révén jussanak.
A második ismeretkör a jelenségek, kapcsolatok a természetben. Azok az ismeretek, amelyeket itt megtanítunk, valójában csak bevezetést nyújtanak a következő korosztályoknak szóló ökológiai alapismeretekbe. Az előkészítő munka célja, hogy megfigyelések révén, a természeti jelenségek vizsgálatakor a gyerekek mindig keressék az ok-okozati összefüggéseket, illetve azok magyarázatát, az életkoruknak megfelelő szinten. Mi az, amit tehetünk ennek érdekében?
A kiválasztott területen figyeljük meg az élettelen környezeti tényezőket: talaj szIne, állaga, széljárás iránya, napsütéses napok száma, csapadék fajtája, mennyisége, a hőmérséklet változásai.
Vegyük számba az itt élő növény- és állatfajokat.
Figyeljük meg évszakonként a növényeket, állatokat, válasszunk ki közülük egyet-egyet, járjunk utána, hogy mi történik velük tavasszal, nyáron, ősszel, télen.
Keressünk kapcsolatot a környezet és az élőlények, valamint az élőlények és élőlények között. (Például víz - szúnyogok, békák; odú - harkályok). Figyeljünk meg táplálkozási kapcsolatokat is. Amikor ezeket vizsgáljuk, próbáljunk arra választ adni, hogy valóban léteznek-e „hasznos" és „káros" élőlények, vagy csak az ember osztja szét az élőlényeket ekképpen?

Az „éltető víz — kémiai vizsgálatok a vízben

Bár a környezeti nevelés ismereteit az áttekinthetőség, a rendszerezés lehetősége miatt csoportosítjuk, nem szabad elfeledni, hogy ezek az ismeretek elválaszthatatlanok egymástól, szoros összefüggésben vannak egymással. Nevelőmunkánk során nem tudunk csupán egy ismeretkörben mozogni.
Mikor egy kiválasztott területen vizsgálódunk, találkozhatunk a környezetszennyezés megannyi jelenségével, elgondolkozhatunk okán, megoldási lehetőségeket vethetünk fel. Táborozásaink alkalmával védett növényekkel, állatokkal ismerkedhetünk. Fel kell, hogy vetődjön a kérdés, mi az, ami veszélyezteti létüket?
Ezekkel a kérdésekkel a harmadik ismeretkör, a természetvédelem és a kör-nye zetvédekm alapismeretei foglalkozik.

A megismerés stílusai a környezeti nevelésben
A természetet többféle úton, különféle megközelítéssel ismertethetjük meg a gyerekekkel: analitikus és holisztikus stílusban, értelmi és érzelmi megközelítéssel.
Ha analitikus stílusban próbáljuk a természetet megismerni, úgy a megismerendő dolgokat részekre bontjuk, elemeire szedjük szét. Nagyítóval megfigyeljük egy virág alkotórészeit, mikroszkóppal megtekintjük egy rovar szárnyát, fakérgekről dörzsmintát készítünk, megvizsgáljuk egy tó élővilágát. Tehát ezekben a megismerési folyamatokban nem a természet teljességét, hanem egy részét próbáljuk megismerni.
A természet megismerésének egy másik útja a holisztikus megközelítés. A kifejezés a görög 'holosz' szóból ered, melynek jelentése: ép, egész, osztadan. Az analitikus megközelítéssel ellentétben a természetet nem bontja szét részeire, elemeire, hanem a maga teljességében, egészében próbálja „megfogni". Erre a fajta módra a megértés helyett inkább a megérzés jellemző. Nem is annyira az értelemhez, mint inkább az érzelmekhez kötődő. Konkrétan a következőket jelentheti: behunyt szemmel fülelünk, figyeljük a természet sokféle hangját, az apróbb neszektől a zajokig. Egyben, egészben élvezzük egy szál virág, egy fa ágának, törzsének szépségét, csukott szemmel inegtapogatjuk minden részüket.
Értékében nem, csak stílusában különbözik e két megismerési mód
egymástól. Mindkét módszerrel megtudhatunk sok mindent a természet-
ről.
Másik két megközelítési mód az értelmi és érzelmi megközelítés. Hogy melyiket alkalmazzuk, nagyban függ a korosztálytól, a helyzettől, a pedagógus egyéniségétől. Mindkét út alkalmas arra, hogy a természetet ne csak megismertessük a gyerekekkel, hanem meg is szerettessük. Hiszen ha egy virágot töviről-hegyire megvizsgálunk, azaz megismerünk, az lélekben már a miénk, tehát szerethetjük is. De nem feltétlenül kell aprólékosan, tudományosan megismerni ahhoz, hogy megszeressük. Elég csupán rácsodálkozni szépségére, élvezni illatát, megtapintani bársonyos szirmait, s máris a miénk.
E két megközelítés egymás mellett is élhet, egyszerre is lehetséges. Élvezhetjük egy szál virág szépségét, amellett is, hogy tudományosan kielemezzük, leltárt készítünk alkotórészekői.
Kisgyerekek környezeti nevelésében az érzelmi út kell, hogy domináljon, mert arra sokkal fogékonyabbak. Az életkor előrehaladtával ez fokozatosan eltolódhat az értelmi megközelítés felé, amíg valamilyen egyensúly be nem áll, amelyben e két oldal szervesen egészíti ki egymást.6

Érzelmi viszonyulások, attitűdök formálásának szintje
A természethez, környezethez való viszonyulásunk lehet értelmi, de érzelmi alapú is. Ez utóbbi talán még fontosabb is, mert általában mélyebben gyökerező, erősebb.
A természethez való érzelmi viszonyulásainknak lényege az, hogy szeressük a természetet, környezetünket. Lássuk meg a szépséget a szél, az erdő zúgásában, élvezzük a madarak énekét, a pillangók röptét, a fűszálakon csillogó harmatcseppek látványát, télen a faágakon megülő zúzmarát, egy kakukkfüves rét illatát. Hogy a természet csodái közül ki mit tart szépnek, mit néz, hallgat előszeretettel, az már attitűd kérdése.
A környezeti nevelés egyik, talán legfontosabb feladata a pozitív attitűdök kialakítása, fejlesztése a természet iránt. Segítsük a gyermekeket abban, hogy minden dologban a szépet lássák meg, s a megismerés különböző útjain keresztül szeressék is meg környezetüket. A szereteten át rögtön szépnek látják a közönséges gyomokat, a varangyot s akár a földön, fű között mászkáló bogarakat is.7
A gyerekek nemcsak ismereteket szereznek a környezetről, hanem elsajátítanak, lemásolnak környezet iránti érzelmeket is. Elsajátítják az élőlények gondozásának felemelő és felelősségteljes érzéseit. Átérzik az élőlény, a táj pusztulása során a szomorúságot, indulataikat felkavarja a környezetet pusztító, rongáló cselekedet. E téren nagyon fontos a pedagógus személyes példája, az iskolában és közvetlen környezetében jól látható, követhető környezetkultúra.8

Környezet- és természetvédelmi tevékenységek, cselekvések
A kisiskolásoknak a játék az egyik legfontosabb tevékenységük, így környezeti nevelésük is elsősorban játékos kell, hogy legyen. Egy kisiskolás számára sok minden a játékon keresztül közelíthető meg. Számára mindaz, amit a természetben csinál, vagy amit a teremben végez: játék.
Minthogy az alsós korosztálynak minden lehet játék, olyan játékalkalmakat keressünk mindig, amelyekből a környezeti nevelés szempontjából is tanulnak. Ilyen például a növények-állatok megismerése, megnevezése, megfigyelése, a megfigyelt tulajdonságok leírása, szavakba öntése. Játék lehet a megismerés eszközeivel való ismerkedés, a nagyítóval, mikroszkóppal, távcsővel való barátkozás, természetes anyagokból díszkészítés.9

Táborokban megvalósítható természetismereti, környezeti nevelési programok, terepgyakorlatok
A természetismereti terepgyakorlat keretében a gyerekek a terület különböző társulástípusok (bükkös, gyertyános tölgyes, cseres tölgyes, bokorerdő, hegyi rét, vízpart, folyó, tó) jellegzetes fajaival ismerkednek meg, a természetjáráshoz nélkülözhetetlen alapvető viselkedésformákat sajátítanak el. E zzen program speciális válfaja a gomba- és gyógynövényismeret, botanikai, zoológiái terepgyakorlat.

Odúkészítés Természetismereti séta

A környezeti nevelőniunkában kiemelt szerepet kapott a madárvédelem. „Madaras" programjaink alkalmával a gyerekek testközelbe kerülhetnek a természet egyik legszebb, legszInesebb, leglátványosabb csoportjával, és tapasztalhatják, hogy a megismerésnek nem felteden velejárója a pusztítás. A madárgyűrűzési bemutatón megismerkednek a hálóval befogott madarak gyűrűzésével, valamint a madárvonulás-kutatás céljával, módszereivel, eredményeivel.
Az odúkészítés alkalmával méretre vágott puhafa elemekből kész, kihelyezésre alkalmas madárodúkat barkácsolhatnak a gyerekek. Közben tisztázzák az odú—etető funkcionális különbségét, megismerkednek az odúlakó madarakkal, biológiai növényvédő szerepükkel.
A vizes élőhelyek élőlényei megismerésére szolgál a vízbiológiái terepgyakorlat. Tavak, patakok ízeldábúit, kétéltűit, vízinövényeit planktonháló segítségével keresik meg a gyerekek. Megfigyelés után természetes környezetükbe helyezzük vissza a vizsgált állatokat. Nemcsak egyszerű fajismeretet jelent a program, hanem betekintést nyerhetnek a gyerekek ezen állatok fejlődési fokozataiba, táplálkozási szokásaiba, életkörülményeibe. A szabad szemmel nem vagy alig látható élőlényeket mikroszkóp segítségével vizsgáljuk.
Az élő környezet mellett a táj földtani—fóldrajzi jellegzetességeit is bemutatjuk.
A tábor más-más helyszIneit kihasználva megismerkedünk a terület történelmi és kulturális értékeivel és az ott élő emberek hagyományaival, népszokásaival.
A tábori programok zárásaként vetélkedőt szervezünk. Didaktikailag is jó hatású, ha a gyerekek a szerzett élményeikről, új ismereteikről önmaguknak is bizonyíthatnak. Eközben rendszereződik bennük az anyag, letisztulnak a folyamatok. A vetélkedők mindig játékos, szórakoztató formában folynak.10

Esztergomi tábor

Összefoglaló
A tábori programok környezeti nevelési tevékenységében érvényesül a környezeti nevelés három területe: az ismeret — szeretet — védelem egysége. Arra törekszünk, hogy optimális mennyiségű ismeretet — fajismeretet — szerezzenek a gyerekek. Mert csak azt szerethetik, amit már ismernek, s amit szeretnek, azt nyilván védeni is fogják.11
Már túlvagyunk több sikeres erdei iskolai táboroztatáson, a gyerekek örömmel vettek részt ezen, semmi gondot nem jelentett, hogy öt napig távol voltak családjuktól. Öt napig nemcsak a friss, erdei környezetet élvezhették a gyerekek, hanem személyiségük is nagyban fejlődött. Ismereteik szaporodtak, megtanultak a természettel és egymással együtt élni; figyelmük, kitartásuk, emlékezetük, türelmük fejlődhetett.

(A dolgozat megírásához felhasználtuk Békefi Andrásné: Kisiskolások környezeti nevelése az erdei iskolában című szakdolgozatát [Kaposvár, 1996].)

Személyiségfejlesztési, nevelési—oktatási lehetőségek a témahét — mint környezeti nevelési programterv — keretében
„Az emberiség szaporodik, a Föld meg mintha zsugorodna. Az ember és saját környezetének viszonya megváltozott. Emiatt lehet csak módunk végletesen megváltoztatni azt az életteret, amely a Földön rendelkezésünkre áll."
A környezed nevelést ez a felismerés hívta életre. A mögötte álló gondolkodásmód a maga egészében szemléli a környezetet: természetes, mesterséges, tárgyi, társadalmi környezetet, s utóbbiba beletartozik a gazdaság, politika ugyanúgy, mint az esztétika vagy az erkölcs.
A környezeti nevelés tekintettel van a helyi, regionális és globális összefüggésekre, jelen problémák vizsgálatánál visszatekint a múltba, s a megoldásokat keresve a jövőt, a jövőbeni hatásokat is fürkészi. Észreveszi, hogy a környezeti gondok komplexek és segít ennek a feldolgozásában.
A környezeti nevelés tehát nem csupán a környezetvédelemmel, hanem ember és környezetének diszharmonikus és harmonikus együttélésével foglalkozik. Igyekszik tudatosságot, ismereteket, készségeket és kötelességeket kialakítani, hogy elérje a társadalom tagjainak aktív részvételét egyre sürgetőbbé váló közös környezeti gondjaink megoldásában.12
A témaheteket minden évben ősszel és tavasszal rendezzük meg. Ilyenkor tevékenységeink egy téma köré csoportosulnak, melyet a lehető legtöbb oldalról, analitikus megközelítéssel járunk körül. A témahetek egymásra épülnek, a célunk ezzel az — a környezeti nevelés alapvető céljával megegyezően —, hogy a gyerekek természeti, épített és társadalmi környezetüket egységben lássák.
A kisgyermekkori környezeti nevelés már az óvodás korban elkezdődhet, és az általános iskola alsó és felső tagozatában folytatódhat. Ezen időszakból a nagycsoportos óvodai és az alsós általános iskolai a legmeghatározóbb a gyermek élményközpontú személyiségfejlesztése szempontjából. A felső tagozatban már a szépség megláttatásán kívül a vizsgálódások értelmezése, értékelése, rendszerezése is fontos.
Mindhárom korszakban a nevelésnek van elsődleges jelentősége: az életkori sajátosságnak megfelelően először az irányított, közösségben történő egyéni felfedezésnek, rácsodálkozásnak, majd az alakuló társas kapsolatteremtés során kialakuló önálló csoportmunka örömén, értelmén keresztüli fejlődésnek.
Fontos a nevelést időben, céltudatosan elkezdeni. A hatékonyság szempontjából az idő és a környezet megválasztása is jelentős. A cél az érzelmi viszonyulás, a megélési, azonosulás! készség és a szokásrendszer kialakítása. Ezekhez a célokhoz a legfontosabb a pedagógus példaértékű szemlélete és magatartása.
„A természetben való viselkedés, a környezetünk élőlényeivel szemben tanúsított magatartás is része a társadalmi beilleszkedés folyamatának. Éppen ezért e viselkedési magatartás bizonyos alapelemei korai gyermekkorban alakíthatók ki. Ha ebben az időszakban elmulasztják ezt, akkor társadalmi szempontból hiányos személyiségjegyekkel bíró generációk nőnek fel."13 Ezért a természetben töltött idő a gyermeknél sokkal könnyebb beilleszkedési, harmonikusabb kapcsolatteremtési képességet alakít ki, mint a felnőtteknél. Ezáltal a belső és külső környezet egymást kiegészítő egysége a környezetükkel és önmagukkal való egyensúly megteremtésében is pozitívan hat. így a természetes környezetben a gyermek feloldódik, természettel való kapcsolata harmonikussá válik, mint ahogy a természeti népeknél ez tapasztalható.
A témahetek eddigi témakörei:
1. Mire tanít a múzeum?
2. Az „éltető" víz
3. Az ember és a természet kapcsolata — madárvédelem
4. Környezet és társadalom kapcsolata — történelem, népszokások, hagyományok

Mire tanít a múzeum?
Az ember környezete összetett. Természeti, épített (alkotott) és társadalmi környezetről szoktunk beszélni. Az utóbbi két kategóriába esik a legtöbb múzeum gyűjtési, érdeklődési köre. Ha az emberi környezet romlik, akkor amögött az ember és környezetének megromlott viszonya is áll. A környezeti problémák oka persze ennél sokkal összetettebb. Valószínűleg jó az, ha többet tudunk arról, hogy más korokban milyen volt az egyén, társadalom és a természet az épített környezet viszonya. Akár szükségünk is lehet erre a tudásra, úgy, ahogyan a kipusztulás szélén álló élőlényekre, korszerűtlennek tűnő háziállatfajtákra. Itt van az a terület, ahol a múzeumokra szinte átadhatatlan, átháríthatatlan szerep vár.
A múzeumok sok mindenre jók. Kialakulásuk óta tárházai az emberiség múltját, teljesítményeit és az embert körülvevő világot jellemző tárgyaknak.14
A gyerekek számára a múzeumból elhozható érték az információ, az érdekes ismeret, az izgalmas tudás, vagy a tudás izgalmas megszerzése, egyszóval az élmény. Az ismeretszerzés pedig egy kis kaland, személyes felfedezés, csipetnyi »heuréka«. Vajon a nagyszerű természetfilmek varázsával felveheti-e a versenyt néhány porosodó kitömött állat, a számítógépes programcsodákhoz szokott gyermekek figyelmét megragadhatja-e néhány nehéz szövegű felirat? Aligha. A múzeum másként tehető izgalmassá. A kiállítások más kalandot kInálhatnak. Minden gyerek számára csábító, ha maga is kipróbálja, megtapasztalja mindazt, amit a kiállításon lát.
A múzeumban a kiállításokon szerzett rengeteg élmény, a sok érdekes újdonság mind megbeszélésre, eljátszásra vár, gondolatokat ébreszt, érzelmeket mozdít meg. A múzeum minden korosztály számára érdekesen, látványosan, személyes élményt biztosító módszerekkel közvetít.15

Az „éltető" víz

„A folyókkal való törődés nem is a
folyókról szól, hanem az emberi szívről."

Tanaka Shozo

Patakjaink és folyóink állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A változások közveden és hosszú távon ható egészségügyi és környezetvédelmi hatásai miatt mindannyiunk életét befolyásolják. A vízminőség romlásának gyors felismerésében, megállapításaiban és javításaiban a helyi közösségek szerepe ismét felértékelődött.16
A patakok, vizek vizsgálata sok szempontból is hálás téma. A vízi életközösségek többé-kevésbé jól körülhatárolható területen, a mederben és az azt kitöltő vízben lokalizáltak, a környezet fontos paraméterei is mérhetőek egyszerű eszközökkel, egész évben vizsgálhatóak, és nem utolsósorban rajtuk keresztül korunk súlyos ivóvíz- és vízgazdálkodási problémáira is irányítható a figyelem. A rendszeres kémiai és biológiai vízminősítéssel nyomonkövethetők a természetes és az attól eltérő változások a vizsgált területen.17
A közösség számára a folyóval kapcsolatos értékeket ismereteik, erkölcsi meggyőződésük, hagyományaik és ehhez kötődő érzelmeik jelentik. Az értékek tudatosítása segít a célok meghatározásában, döntési folyamatokban és abban is, hogy könnyebben találjunk támogatásra. A program oktatási oldalának leglényegesebb elemei:
a csoport tagjai a munka, illetve az arra való felkészülés közben közösséggé fejlődjenek,
megismerjék a csoportmunka lehetőségeit saját személyes életükre, illete az egész közösségre nézve,
elsajátítsák az adatgyűjtés és feldolgozás különböző módszereit,
ismereteket szerezzenek az élővizek ökológiájáról, a környezetszennyezés hatásairól, a helyi cselekvés lehetőségeiről és jelentőségéről.
A környezetvédelmi szemléletformálás lényegéhez hozzátartozik, hogy a mérések ne önmagukért legyenek fontosak, hanem az ismeretszerzés mellett a víz állapotának javítását is szem előtt tartsák.18

Az ember és a természet kapcsolata — madárvédelem
Maga a természet megfigyelése gyakorlati, konkrét cél, de ha a megfigyelési eredményeket még fel is dolgozzuk, ki is értékeljük és a negatív eredmények kiküszöbölése érdekében még konkrét cselekedeteket is megállapítunk, és azokat végre is hajtjuk, akkor tudjuk igazán betetőzni a nevelési folyamatot.
Ilyen, vagy csak természetvédelmi jellegű cselekedeteket nemcsak az idősebb, felső tagozatos gyerekekkel tervezhetünk, hanem a kisiskolásokkal is, de elsősorban játékos feladatokon keresztül. A mi gyakorlatunkban erre a madárvédelembe való bekapcsolódás ad kitűnő lehetőséget. Annak is elsősorban a hagyományos, gyakorlati madárvédelmi tevékenységei, melyek a gyengébb lények, hiányt szenvedők, elesettek iránti pozitív emocionális érzelmekre hatnak. Konkrétan a téli madáretetés előkészítésére, a különböző etetőtípusok elkészítésére, etetőanyag-féleségek begyűjtésére, majd az etetés megszervezésére, elvégzésére gondolunk. Hasonló folyamat, és szakmailag is az etetéshez kapcsolódik, a mesterséges fészekodvak elkészítése, kihelyezése, ellenőrzése, megfigyelése, karbantartása is. A modern kor, technika hozta szükségeknek megfelelő cselekvő természetvédelem köréből a manapság sokat hallott békamentés is ilyen tevékenység.
Jól értelmezhető, felfogható, azt hisszük — a kisebbek részéről is — az az eszmefuttatás, hogy ha tudni akarjuk, miben segíthetünk élőlénytársainknak, kedves „távoli rokonainknak", ahhoz meg kell ismernünk őket, fel kell derítenünk a meghatározó élettevékenységeik értelmét, célját, továbbá az-emberi cselekedetek ezekre vonatkozó negatív hatását. Csak így tehetünk lépéseket az okozott károk megszüntetésére, az eléjük gördített akadályok elhárítására. Ezzel értelmezhető a gyerekek számára is a pontos, minőségi és mennyiségi adatokat is szolgáltató felmérésbe, feljegyzett, naplózott megfigyelésbe való bevonásuk értelmessége, célja.
Természetesen ezt a mindenkori korosztály életkorának, fejlettségének, képességeinek megfelelően kell tervezni, elvárni. Az elmondottaknak — gondoljuk, ez érezhető is — van egyéves, évszakos és a témaheteken belüli fejlődési folyamata, rendszeressége, esetleg ismétlődése, amely már megint önmagában is módszerességre, következetességre, tervszerűségre nevel. Kialakítja a fontossági érzést, felelősségtudatot, az értelmes munka jó érzését, amely azután további cselekvésre, kitartásra serkent.
Mivel a felsorolt tevékenységek nem egy emberre szabottak, legtöbbször csoportokban végezhetőek eredményesen, sok esetben az eredményesség még jobb, ha különböző korosztályok dolgoznak együtt, s így máris eljutottunk a közös munka értelmének megértéséhez, elfogadásához.
Az eredményes tevékenység pedig közösséget kovácsol, lehetőséget teremt az egymás számára való hasznosság megértéséhez, az egyes emberek egy-egy feladat különböző módon való megoldásának megértésén keresztül a másság, másként gondolkodás elfogadása terén való előrelépéshez.
Amint az előzőekben említettük, az a szerencsés, ha egész éves folyamatban gondolkodunk, és az egyes évfolyamok tevékenysége is egymáshoz kötődik, egymásra épül. Kell, hogy ismétlődések is legyenek benne, mivel a különböző korosztályok másként élnek meg, dolgoznak fel, értelmeznek, raktároznak el belső énjükben dolgokat.
Az is jó — tapasztalatunk szerint — ha a tevékenységek széles skálán futnak, még ha ez a teljesség, a bevégezhetőség rovására is megy. Ettől nem kell, hogy a befejezetlenség érzése támadjon, mert a természeti folyamatok is ilyenek, a végtelen felé mutatnak, ami a következő generációnak adnak lehetőséget a „fonal" felvételére. Ellenben a tevékenység változatos lesz, a fiatalok szempontjából kiemelten fontos, nem fáradnak bele, nem unják el. (ó azért is, mert a végtelenül szInes, változatos természetből, természeti folyamatokból, kapcsolatrendszerekből minél szélesebb palettát tudunk bemutatni. A változatosság itt is gyönyörködtet, és részvételüknek élvezetesnek, érdekesnek, örömtelinek kell lennie.

Környezet és társadalom kapcsolata — történelem, népszokások, hagyományok
Az emberek más élőlényekhez hasonlóan bonyolult anyag-, energia- és információcsere-kapcsolatban állnak környezetükkel. Minden élőlénynek legalapvetőbb létfenntartásához energiára és nyersanyagra van szüksége, és ezeket igyekszik megszerezni a környezetéből. Környezetünkhöz legközvetlenebbül anyagfelhasználás köt, ennek révén jutunk fehérjéhez, kalóriához, ásványokhoz és vitaminokhoz, valamint a nem fogyasztott, de a létfenntartáshoz gyakran ugyanügy fontos dolgokhoz, mint például a fűtéshez kellő fához, házanyaghoz, ruhához. Ezek nagymértékben befolyásolhatják az alkalmazkodási képességet, ugyanakkor megszerzésük energiafelhasználással jár együtt, és újabb hatással van a környezetére. Az anyagfelhasználáshoz számos társadalmi folyamat — csere, kereskedelem, háború — kapcsolódhat.
Minden növény- és állatfaj hat kisebb-nagyobb mértékben környezetére, de az ember teszi ezt a legtudatosabban, leggyorsabban, legnagyobb mértékben és legrugalmasabban, mindig a megváltozott környezethez igazodva. Az ember, az állatoktól eltérően, meg tudja szabni saját helyét a táplálkozási láncon belül, és a környezetét is ehhez tudja igazítani. Ennek folyamán az ember fizikai—biológiai környezete sehol sem marad érintetlen. Ezt a fajta környezetátalakító képességet és tevékenységet a különböző korokban gyakran igen eltérő előjellel éltékelték.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legkezdetlegesebb technológia is a legtöbb esetben igen nagy mértékű és hosszú távú környezeti változást képes előidézni. A komplex társadalmaknak a környezetre tett hatása és környezetfelhasználása a kis társadalmakétól elsősorban gyorsaságában, a népesség és környezete összetettebb kapcsolatában és a környezet szélesebb körű felhasználásában különbözik. Nagyrészt ezzel függ össze a komplex társadalmakra nagyobb mértékben jellemző környezetkárosítás. A folyamatok bonyolultságuk, nagyságuk és gyorsaságuk miatt ez idő után kiszámíthatatlanokká és bizonyos esetekben visszafordíthatatlanokká válnak. Ezek a nagymérvű változások visszahatnak az ott élő emberek életmódjára, és a legtöbb esetben újfajta alkalmazkodásra készteti őket.
Eletünk — szükségszerűen — az elérhető erőforrások megszabta keretek között kell, hogy folyjon. Ha a társadalom tagjai nem szabályoznak, akkor szabályoz a környezet eltartóképessége. Kevés kis társadalom odébb-odébbállva és -hagyva időt a regenerálódásra, még szűk környezetét aktuálisan kizsákmányolva is fennmaradhat egy adott területen. Mi azonban nagyon hatékonnyá váltunk, leleményesen kutatjuk a használható erőforrásokat, fejlett civilizációnk elképesztő mennyiségű anyagot, energiát és helyet igényel, és ráadásul szaporodunk, sokasodunk.19
Ezeket a társadalom és természet közötti kapcsolatrendszereket és ezeknek a történelmi idők során való változását vizsgáljuk a gyerekekkel, hogy választ kapjunk arra, miért a mi korunkban kerültek előtérbe a globális környezetvédelmi problémák; miket lehet tanulni a hagyományokból, népszokásokból, történelmi példákból, amikor még az ember a természettel harmonikus egységben élt együtt.

Mellékletek
(A mellékletek a Dunakanyar Erdei Altalános Iskola (DEI) környezeti nevelési programjairól tájékoztatnak.)
Az 1—4. osztály természetismereti foglalkozásainak terve
Téma: Az erdő élőlényei, életközösségek megfigyelése
1. Felfedező séta — az iskola és környéke.
2. A természet álomba merülése, az ősz szInei (festőpaletta készítése) - színes falevelek és termések gyűjtése, gyűjtemények összeállítása.
3. Faanatómia — törzs- és levéllenyomatok készítése, fatörzsek átmérőjének mérése, fák magasságának becslése.
4. Az erdő szintjei - fa, bokor, lágyszárú közti különbség.
5. Gyűjtött termésekből állatfigurák készítése.
6. Bioszobrászkodás.
7. Madárles - madárhangok megfigyelése, ismertebb madarak lerajzolása.
8. Rovarles - rovarcsapdák felállítása, megfogott rovarok beazonosítása.
9. Yadles — lábnyomok kiöntése gipsszel.
10. Nyomkeresés — állati maradványok, élőhelyek (odú, fészek, gubacs), táplálkozási maradványok.
11. Különleges életközösségek megfigyelése - kő alatt, korhadó fatörzsön...
12. Vízi életközösség vizsgálata.
13. Talajban élő állatok vizsgálata.

A Dunakanyar Erdei Iskola terepnapjainak terve az 1997/98-as tanévre

Időpont	Korosztály	Helyszín	Téma
1997. szept. 13.	1-2. osztálv	Visegrád, Fűvészkert	Mit jelent a füveszkert? A füvészkert kialakításának lehetőségei, fenyőfélék megfigyelése
1997. okt. 04.	5—6. osztálv	A visegrádi Duna-part, Maróti-sík, Bogdánvi-sík, Szentendrei-sziget	Részvétel a Nemzetközi Madármegfigyelő hétvége programjában
1997. okt. 05.	3—4. osztály	Visegrád, Apátkúti-patak völgye a torkolattól	Részvétel a Nemzetközi Madármegfigyelő Hétvége programjában
1997. okt. 11.	7-8. osztály	Visegrád Mogyoró-hegy Erdei Művelődés Háza	Az Erdei Művelődés Háza által az Erdők hete alkalmából szervezett programon
1997. nov. 08.	1—2. osztály	Visegrád, Telgárthy-rét	Az Apátkúti-patak völgyének élővilága
1997. nov. 22.	3-4. osztály	Visegrád, Fellegvár	A várhoz vezető erdőtársulások megismerése. Ismerkedés Visegrád történelmi múltjával
1997. dcc. 13.	5—6. osztály	Visegrád, Sibrik-domb, Salamon-torony	Ismerkedés Visegrád történelmi múltjával
1998. jan. 10.	7-8. osztály	Visegrádtól Pilisszentlászlóig	Az Apátkúti-patak völgyének vulkáni formakincse és kőzetanyaga
1998. jan. 24.	1—2. osztály	Visegrád, Fekete-hegy	A téli időjárás elemeinek megfigyelése
1998. febr. 07.	3-4. osztály	Visegrád, Mogvoró-hegy	Állati nyomok keresése a téli erdőben és a réten
1998. febr. 21.	5—6. osztály	Nagymaros, Kemete-barlang	A Dunakanvar kialakulása
1998. márc. 07.	7—8. osztálv	Pilisszentlászlótól Visegrádig	Vízkémiai és vízbiológiai mérések
1998. márc. 21.	1-2. osztály	Visegrád, Apátkúti-völgy	Az ébredő természet megfigyelése
1998. ápr. 11.	3 — 1. osztály	Visegrád, Duna-part	A Duna-part élővilága
1998. ápr. 25.	5—6. osztálv	Vác, Ártéri-erdő	A Tanösvény élővilágának megismertetése
1998. máj. 09.	7-8. osztály	Visegrád, a Kálvánadombtól a Fekete-hegyig	A külonböző erdőtípusok aljnövényzetének megfigyelése
1998. máj. 23.	1-2. osztálv	Visegrád, Duna-part	A Duna-part életközösségei

A Dunakanyar Erdei Iskola terepnapjainak terve ax 1996/97-es tanévre

Időpont	Korosztály	Helyszín	Téma
1996. okt. 12.	5-6-7. oszt.	Nagymaros, Köves-mező	A Duna geotörténelmi útja Az őszi erdő megfigyelése
1996. okt 19.	5—6—7. oszt.	Dömös, Prédikáló-szék	A Duna geotörténclmi útja Vízvizsgálat
1996. nov. 02.	1—2. osztály	Visegrád, Apátkúti-bérc	Az őszi erdő szInei
1996. nov. 09.	3—4. osztály	Visegrád, Fekete- hegy	Különleges életközösségek megfigyelése
1996. dec. 07.	1-2-3. oszt.	Visegrád, Erdőanvai-rét	Az életnyomok keresése a telt erdőben
1996. dec. 14.	4—5—6. oszt.	Visegrád, Kis- és Nagy-Kilián	Sziklaalakzatok és keletkezésük; kőzet- és talajvizsgálatok
1997. jan. 18.	7. osztály	Visegrád, Barát-halom	A vulkanikus hegységek vízháztartása
1997. febr. 15.	1-2-3. oszt.	Visegrád, Apátkúti-völgy	Vadcsapások, vadnvomok a hóban
1997. febr. 22.	4—5-6. oszt.	Visegrád, Ujosztás	Téli vadetetés, madáretetés megfigyelése
1997. márc. 22.	7. osztály	Visegrád, Kőbánya	Kőzetek és színező, szennyező ásványaik
1997. ápr. 19.	1-2-3. oszt.	Visegrád, Kálvária	Vörös szildák, vörös agyag
1997. ápr. 26.	4.— 5.— 6. oszt.	Visegrád, Magda-forrás	Zuzmók, mohák, harasztok megfigyelése
1997. máj. 17.	1. osztály	Visegrád, Apátkúti-völgy	Meleg bányák a völgyben Talajképző növények
1997. máj. 24.	1-2-3. oszt.	Visegrád, Schloss-kert	A Duna-part élővilága
1997. jún. 07.	4-5-6. oszt	Visegrád, Mátyás-bérc	Gyógynövények, védett növények

A szombati terepnapokon találkozó: 9 órakor a visegrádi révnél.
Az érkezés helye és ideje a programtól függően változik, erről a terepnap előtti héten írásbeli tájékoztatót küldünk.
A programok rossz idő esetén elmaradnak, erről legkésőbb a terepnap előtti hét csütörtökéig értesítést küldünk.

Dunakanyar Erdei Általános Iskola

A szombati terepnapok tervezett programjai

JANUÁR

1—4. osztály
Séta a téli erdőben
Téma: Hová tűntek az állatok (madarak elköltöztek, téli álom...)?
Milyen táplálékot találnak maguknak a télen is aktív állatok?
Etetők felkeresése, ott táplálkozó állatok meglesése.

5—6. osztály
Patakséta (Végigkövetjük az Apátkúti-patak útját a forrástól a torkolatig.) Téma: Feltérképezzük, hogy a patak milyen területeken folyik keresztül (falu, erdő, rét...), milyen szennyezőforrások szennyezik vizét. A patak különböző részem vízvizsgálatokat is végzünk.

FEBRUÁR

1—4. osztály
A tél színei
Téma: Az őszi sétánkhoz hasonlóan festőpalettáinkra összegyűjtjük a tél szIneit, és összehasonlítjuk őket az ősz színeivel.
Hogyan alkalmazkodnak az állatok a megváltozott körülményekhez (rejtő szInek, erősebb szőrzet. . .) ?

5—6. osztály
Vad- és madárles
Téma: Meghívott madarászokkal madárles, erdésszel vadles. Vadak lábnyomainak kiöntése gipsszel.

MÁRCIUS

1—4.osztály
Az ébredő termését megfigyelése
Téma: Kik a tavasz hírnökei? Milyen szInekben pompáznak? Mely fák virágoznak lombfakadás előtt, és miért?

5—6. osztály
Séta a füvészkertben
Téma: Milyen növényeket telepítettek ide? Jól érzik-e itt magukat?

ÁPRILIS
1— 4.osztály
Nyomkeresés
Téma: Milyen nyomokat hagynak maguk után az állatok?
Állati maradványok, táplálkozási maradványok, élőhelyek keresése.
Milyen nyomokat hagy maga után az ember?
Nyomkereső játék.

5—6. osztály
Rovarlesen
Téma: Rovarok gyűjtése fákról kopogtatással, fűből háló segítségével. A rovarok azonosítása, utána szabadon engedése.

MÁJUS

1-4. osztály
Zseblabor vizsgálatok
Téma: Víz- és talajvizsgálatok, növényi részek vizsgálata

5—6.osztály
Séta a Göncöl Ház ártéri erdejében
Téma: Az ártéri erdőben élő élőlények megismerése.

A DEI tantervi programon kívüli
környezeti nevelési feladattervének természetismereti részterve
Az 5—6. osztály természetismereti foglalkozásainak terve
Téma: Az élettelen környezeti tényezők vizsgálata - az élővilágra gyakorolt hatásuk tanulmányozása

A víz

1. A Föld vízkészlete, a víz felhasználása - vizek védelme
2. A víz körforgása — tablókészítés
3. A víz útja (forrástól a tengerig) — patakséta (forrástól a torkolatig)
4. A víz természete, felszInformáló hatása - gátépítés a patakon, vízimalom készítése
5. Patakunk környezete — geológiai és botanikai felmérés
6. Pataktérkép készítése
7. Patak vízének vizsgálata (fizikai és kémiai mérések)
8. Élővizekben élő élőlények vizsgálata — vízi gerinctelen szervezetek meglétéből következtetés a víz minőségére
9. Az ivóvíz vizsgálata — az iható víz kritériumai
10. Víztisztító berendezés tervezése és modellként való elkészítése
11. Vízi periszkóp készítése és kipróbálása
12. Vízszennyezés okai, következményei (eutrofizáció, szukcesszió)
13. Mit tehetünk MI a vizek védelméért - élővizek védelme, takarékos vízfogyasztás

Az Apátkúti patak, vizsgálata

A Dunakanyar Erdei Iskola 1998. évi Ravazdi Természetismereti Erdei Iskola Táborának egyhetes programja

1998. június 7-13-ig

Június 7. vasárnap
DÉLELŐTT: megérkezés, szállásfoglalás, tábor birtokba vétele, tábor-környékének felderítése.
DÉLUTÁN: találkozó a helyi természetvédőkkel, cserkészekkel, a vendéglátó erdészet feladataival való ismerkedés.

Június 8. hétfő
DÉLELŐTT: ismerkedés a térképpel, a térség térképen való elhelyezése, tájékozódás a terepen és a térképen.
DÉLUTÁN: a tábor környezetében lévő vizsgálatok előkészítése, a helyszInek bejárása, szükséges felszerelések, készségek beüzemelése. A terület állapotfelvételét szolgáló első mérések elvégzése.

Június 9. kedd
DÉLELŐTT: egész napos túra Pannonhalmára (tájékozódás gyakorlása), növénytani alapismeretek a környék flórájára koncentrálva. A Pannonhalmi Főapátság megtekintése, majd ismerkedés a közjóléti erdőgazdálkodással — séta a Parkerdőben (Millenniumi emlékmű, Boldog Mór kilátó).

Június 10. szerda
HAJNAL: vadles kisebb csoportokban.
DÉLELŐTT: növény- és állattani felmérések, erdőgazdálkodási munkákkal való ismerkedés a területen.
DÉLUTÁN: baráti találkozó az öregcserkészekkel közös vacsorakészítés közben.
ESTE: a vadles folytatása más csoportokkal.

Június 11. csütörtök
DELELŐTT: a helyi régészeti ásatások megtekintése (Vilibald-domb), IV. Béla király kútja, a Ravazdi Erdészet erdészettörténeti gyűjteményének szakvezetéses megtekintése, a famegmunkálás, -feldolgozás az erdészet telepén.
DÉLUTÁN: sportprogram az erdei tornapályán, illetve focipályán.

Júimis 12. péntek
HAJNAL és DÉLELŐTT: madárgyűrűzési gyakorlat, madárvédelmi ismeretek, vízbiológiai vizsgálatok, gyógynövényismeret.
DÉLUTÁN: az egész héten gyűjtött környezetállapot-felmérési adatok kiértékelése.

Június 13. szombat
DÉLELŐTT: A táborozás során szerzett tapasztalatok kiértékelése záró
vetélkedő formájában. DÉLUTÁN: táborbontás, a tábor átadása, hazautazás.

Látogatás a Természettudományi Múzeum természetbúvár termében

Az őszi témahét keretében, november 19-én ellátogattunk a Természettudományi Múzeumba. Megtekintettük a kiállítást, illetve részt vettünk a múzeum által a természetbúvár teremben szervezett programon.
A kiállításon mindenki talált az érdeklődésének megfelelő témákat, az ősi állatok csontvázai, a hatalmas mamut, az állatokkal benépesített Noé bárkája, a csodálatos ásványok ... elindították a gyerekek fantáziáját.
Aztán bejutottunk a búvárterembe, és amit kinn a kiállításon csak szemmel lehetett körbetapogatni, azt itt minden érzékszervükkel letapogathattak, hiszen mindent megfoghattak, megszagolhattak...
Egy körülbelül tízperces bevezető beszélgetéssel kezdődött a program. Körbeültük a programvezetőt, és egy bálna csontjai tartották a hátunkat. A feltett kérdések felelevenítették a gyerekek eddig szerzett ismereteit, útnak indították érdeklődésüket.
Utána elkezdődött az önálló kutatómunka. Nyíltak a fiókok, lebbentek a függönyök, a gyerekek rávetették magukat a rengeteg érdekességre. Végre a múzeumban nem szólal meg a riasztó, ha valaminek meg akarják tapasztalni a súlyát, vagy megérezni a simaságát, érdességét. A felfedezés öröme azokat is lelkesítette, akik vonakodtak bejönni a terembe. Vajon eltalálják-e, mik vannak elrejtve a kis fülkékben, ahova csak a keze fér be? És össze tudják állítani a madarak testrészeit? És vajon milyen érzés lehet belebújni egy gepárd bundájába?
A teljesen véletlenszerű kutatás után a gyerekek BIO TOTO-kat kaptak, melyeknek a kérdései a búvárterem anyagára építettek, és irányították a gyerekek önálló ismeretszerzését. Aki már korábban ügyes volt, azonnal tudott több kérdésre válaszolni. Akinek valami nem ment, annak a program vezetője segített, mit hol keressen. Előbb-utóbb mindenkinek megszületett a megoldása.
A program a TOTÓ feladatainak ellenőrzésével zárult. De ezzel nem felejtettük el a múzeumban tett látogatást, hiszen a következő hét természetismereti óráin feldolgoztuk újonnan szerzett ismereteinket rajzok, beszámolók készítésével, illetve a gyerekek tapasztalataikat azóta is fel tudják használni a tananyag elsajátításában.

Ez a látogatás nem csak arra volt jó, hogy tudásukat fejlessze, hanem arra is, hogy megtapasztalják, mennyivel többet megtudhatunk a dolgokról, ha minden érzékszervünket bevetjük a megismerésükhöz.
BIO TOTÓ - A

1. Mivel táplálkozott a mamut?
1. rovarokkal
2. növénnyel
X. hússal

2. A sün melyik napszakban keresi táplálékát?
1. délelőtt
2. délben
X. éjszaka

3. A baglyok melyik csoportba tartoznak táplálkozás szerint?
1. növényevők
2. ragadozók
X. bogyóevők

4. Milyen rovarok lárvái élnek a fakcrcg alatt?
1. cserebogarak
2. cincérek
X. levéltctvek

5. A fák évgyűrűi mit mutatnak?
1. hány éves a fa
2. hegyvidéken vagy síkságon növekedett
X. homokos vagy barna crdőtalajon él

6. Mivel szaporodik a teknős?
1. tojással
2. petével
X. elevenszülő

7. Miért nevezik a lopótököt lopótöknek?
1. bort lopnak vele a hordóból
2. lopták a magját
X. mert sárga a szIne

8. Mi a szkunk?
1. dél-amcnkai borz
2. észak-afrikai madár
X. ázsiai rovar

9. Mi az ammonitesz?
1. egy csiga faj
2. megkövesedett fa
X. kihalt tengeri gerinctelen állat

10. Mi a bolondok aranya?
1. a pifit nevű ásvány
2. arannyal bevont exüst
X. csillogó műanyag

11. Miért hívják a korai denevért korainak?
1. korán ismerték meg
2. mert már sxürkülct előtt is repül
X. hamar elfogja a rovarokat

13. Milyen a mongux?
1. tollas
2. szörös
X. pikkelyes

13+1. Hol él a pingvin?
1. folyó deltákban
2. a trópusokon
X. a Déli-sarkon

BIO TOTÓ - B

1. Mi a lisxtharmat?
1. a lisztes répabarkó bevonata
2. növényeken élő mikroszkopikus gomba
X. a molnárok hajnalban kisxórt lisxt)C

2. Mi ax cxustla
1. termésezüst
2. olajfűz
X. exüstös halpikkcly

3. Hol él bakcsó?
1. vixek mellett
2. sziklák között
X. erdőben

4.Hól él az enyves éger?
1. homokos területen
2. nedves területen
X. sziklák köxött

5.. Mi a Szent László pénze?
1. honfoglalás kori pénz
2. halpikkely
X. megkövesedett ősi egysejtűek

6.. Mi a tápláléklánc?
1. egymást elfogyasztó állatok sora
2. vadászat alkalmával a sorban lefektetett lelőtt nyulak neve
X. morzsát szállító hangyák menete

7. Melyik fenyő lombhullató?
1. a fekete fenyő
2. a lucfenyő
X. a vörősfcnyő

8. Mik az ammomteszek?
1. vulkanikus kőzetek
2. kihalt tengeri gerinctelen állatok
X. trópusi virágok

9. Milyen macskacápa testének felszIne?
1. pikkelyes
2. bőrtogas
X. sima

10. A hóbagolynak miért fehér a tolla?
1. mert ez rejtőzködő szín
2. mert kifakult
X. mert így szép

11. A szitakötő miért tud egyhelyben is repülni?
1. mert a szélre ráfekszik
2. mert az egyik szárnya előre, a másik hátrafelé mozog
X. mert a vízpára fenntartja a levegőben

13. Melyik vulkánikus kőzet?
1. a bazalt
2. a márga
X. a pala

13 + 1. Mi az uszadék fa?
1. hídépítésnél használják
2. vízben úszó lecsiszolóclott fadarab vagy faág
X. sxiléziai törpe fenyő

BIO TOTÓ - C
1. A teremben a földön lévő hatalmas koponya melyik állaté?
1. víziló
2. elefánt
X. bölény

2. Hány méter kb. ax óriásbálna?
1. 25 m
2. 52 m
X. 30 m

3. Melyik a leggyorsabb földön élő állat?
1. gepárd
2. róka
X. antilop

4. Mire való a sxuroktu? (oregano)
1. textil készítésére
2. állati takarmányozásra
X. gyógy- és fűszernövény

5. Melyik a mérges gomba?
1. nagy őzlábgomba
2. farkas tinóru
X. nyári vargánya

6. A pókszabásúaknak hány lábuk van?
1. 4 pár
2. 3 pár
X. 2 pár

7. Az emberi koponyán mit nevcxünk öreglyuknak?
1. a szemüreget
2. a gerinchez csatlakozó nyílást
X. a fülnyílást

8. Hol él a szürkegém?
1. sziklás hegyvidéken
2. vízparton
X. fenyőerdőben

9. Melyik növénv termése ehető?
1. narancseper
2. súlyom
X. fekete dió

10. Melyik rovarnak van pajorja ax átalakulás során:
1. a cserebogárnak
2. a legeknek
X. a szitakötőknek

11. Mit ncvc/ünk Aris/totclész lámpásának?
1. a harangvirágot
2. a fehér mécsvirágot
X. a tengeri sün sxájsxervét

12. Mi a kabóca?
1. üregi állat
2. rovar
X. állati betegség

13. Mi a nautilus?
1. barlangi állat
2. egy madárfaj
X. mészházas polip

13+1. Mi a fülcsiga?
1. a belső fül hallójárata
2. fül alakú tengeri csiga
X. csiga gomba

Az ember és a természet kapcsolata - madárvédelem
tématerületből most a madárgyűrűzés,
mesterséges fészekodú-készítés terepgyakorlatátmutatjuk be

A madarakkal való ismerkedés koncentráltan a tnadárgyűrűzési bemutató és a madárodú-készítési program keretében zajlik. A gyűrűzési bemutató füleléssel kezdődik, hiszen a madarakat általában nem látjuk, csak a hangjukat halljuk. Hogy közelebbről megismerjük a madarakat, meg kell őket fogni. Erre jó a függönyháló. A szakvezető bemutatja a madárhálót. Én azt hittem, csapdát fogunk állítani! — jegyezte meg az egyik iskolás. A madarász megnyugtatott mindenkit, hogy a hálóba került madár nem sérül meg, s nagyon vigyáznak kiszedéskor az élőlényre. Erről meg is győződhettek a gyerekek, mert a szemük láttára szedett ki a hálóból egy barátcinegét.
Megismerkedtek a barát-, a kék-, a széncinegével, a citromsármánnyal. A gyűrűzés fontosságáról is meggyőződhettek egy rögtönzött kiselőadás keretében (madárvonulás-kutatás). A madarat gyűrűzés után megvizsgálják — megmérik, a szárnyak és tollak állapotát megfigyelik.
A hálót hajnalban helyezik ki, mikor még hűvös van. Ilyenkor köny-nyebb madarat fogni, mert jobban mozognak. Ha meleg van, nem teszik ki a hálót? — kérdezték.

Ismerkedés a citromsármánnyal

A madarak ismertetése a nemi hovatartozásra is kiterjedt. Sok olyan madár van, amelynél a hím viseli a díszes tollakat, a tojó szürkés, jellegtelen. Néhány fajnál azonban még a szakember is nehezen dönti el, hogy hím vagy tojó a kezében lévő madár, így volt ez egy fiatal széncinkénél is. — Akár mama is lehet belőle — mondta a madarász.
— Persze, mert olyan ordítós! — tódította az egyik fiú. Bemutatták a ma-dárgyűrűzés eszközeit is, a gyűrűket, a fogókat, a mérleget, valamint a gyűrűzőfüzetet.
A másik „madaras" program, az odúkészítés. Az odúk jelentőségét az odúban fészkelő madarakat, magát a mesterséges madárodút, annak típusait s ennek elkészítését ismerhették meg a gyerekek. Kérdésünkre, hogy mire jó a madárodú, ezeket válaszolták a gyerekek: — Oda húzódik a madár a hideg elől télen! — Ott költi ki a fiókáit!
Az odúlakó madarakat — képről — a különböző odútípusok ismertetése során mutattuk be. Kétféle cinkeodú létezik: a kisebb röpnyílású a kékcinkéé, a nagyobb a széncinkéé. A billegetőodú nyitott. A bagolyodú az előzőekhez képest óriási - hisz a bagoly teste is jóval nagyobb.
Bemutattak egy különleges, alsó nyílású odút is. Vajon milyen állat számára készült? Némi segítséggel - röpül, de nem madár - az egyik fiú kitalálja: — Denevér!
Tisztázni kell az etető—odú közti különbséget is, mert még a felnőttek is összekeverik a kettőt. A gyakorlati munka során a gyerekek megtanulják az odúkészítés műveleteit a szerszámok használatát.

Készül a madárodú

Víz vizsgálatok DEI-ben
A terepen végezhető vízminősítésnek kétféle módszere van: a kémiai és a biológiai vizsgálat.
Kémiai vizsgálatok során a természetes vizekben lévő azon anyagok koncentrációját mérjük, melyek vízszennyezésre utalnak, és viszonylag egyszerű módon, általános iskolások számára is érthető összefüggésekben mérhetők.
Ezek a következők: mtrit, nitrát, klorid, keménység, oldott oxigén. Ezen kívül vízhőmérsékletet és pH-t is vizsgálunk, melyek szintén a vizek minőségéről szolgálnak adattal. Alsó tagozatosokkal egyszerűen használható tesztcsíkokkal mérünk, melyek szInváltozásukkal jelzik a koncentrációt, melyet összehasonlító szInskála segítségével tudunk pontosan meghatározni.

Vajon mennyi a pH-ja?

A vizek biológiai vizsgálata talán a leghálásabb téma, hogy a kisgyermekekkel megértessük a természetes vizek - mint élőhelyek - védelmét. Az élővizekben ugyanis számos olyan gerinctelen szervezet található (rákok, poloskák, rovarlárvák), amelyek csak tiszta vizű patakokban, tavakban élnek, tehát jelenlétükből, illetve „nemlétükből" egyértelműen lehet következtetni a vizek minőségére.
A vizsgálatokat egyszerűsíti, hogy nem kell hozzájuk más, csak egy tál és egy szűrő, valamint határozókulcsok az állatok azonosítására. Pályázati pénzből sikerült az eszközöket beszerezni, és a Göncöl Alapítvány „Hálózat az Élővizekért" programjának szakmai anyagát használjuk segítségül.
A rendszeres vizsgálatok eredményeként a gyerekek már sok mindent tudnak az itt élő állatokról: testfelépítésükről, életmódjuliról valamint arról, hogy ezeknek az állatoknak az életéért ők is felelősek, hiszen ha az emberek szennyezik a vizeket, az állatok ki is pusztulhatnak onnan.

Egy feladatlap és egy kérdőív

HOGYAN LÉLEGZIK?

Válassz ki egyet a mintában talált vízi gerinctelen állatok közül.
Alaposan nézd meg és rajzold le a jószágot.
Nyíllal jelöld meg azt a testrészét, mely a légzésben segíti.

Vízben oldott vagy légköri oxigénnel lélegzik?…………………………..
Érzékeny-e a szerves szennyezésekkel szemben?…………………………..

VIZVIZSGALAT
Összefoglaló kérdések

1. Tudod-e, honnan ered (melyik faluban) az Apátkútl-patak, és hol torkollik a Dunába?
………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
2. Emlékszel-e, mrket vizsgáltál az egyes vizsgálatok során? Húzd alá azt, amit Te is mértél?

vízi állatok vizsgálata	nitrit
hőmérséklet	nitrát
pH	klorid
oldott oxigén	keménység

Tudod-e, hogyan mértük ezeket a tulajdonságokat? Húzd össze a tulajdonságok neveit a mérési módszerekkel!

hőmérséklet
pH	műszerrel
oldott oxigén
nitrit	tesztcsíkkal
nitrát
klorid	színreakcióval (titrálással)
keménység

3. Mit tudsz a vizsgálati eredményekről, milyen az Apátkúti-patak vízé
nek minősége? Húzd alá a szerinted megfelelőt!
- nagyon tiszta
- elfogadható
- szennyezett
- erősen szennyezett

4. Húzd alá a tiszta vízre jellemző tulajdonságokat!

magas mtrit-, nitráttartalom	alacsony nitrit-, nitráttartalom
sok oldott oxigén	kevés oldott oxigén
sok klorid	kevés klorid
sok állat	kevés állat

5. Szerinted milyen szennyezőanyagok rontják a víz tisztaságát?
Hogyan kerülhetnek ezek a patakba?
………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

6. Mit gondolsz, van-e összefüggés a vízben talált állatok és a víz minősége között?
………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Rajzold ide azokat, amilyeneket Te is találtál, írd alá a nevüket! Kari-kázd be közülük azokat, amelyeket ritkán találtunk!

7. Tudod-e, hogy az egyes pH-tartományok mit jelentenek? Kösd össze az összetartozókat!

0—7	semleges
7	lúgos
7-14	savas

Jó minőségű élővíz pH-ja:……………………………………………………………………………………………………………….
Az Apátkúti-patak pH-ja:…………………………………………………………………………………………………………………

8. Hogyan kerül oxigén a vízbe?
……………………………………………………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
Miért szükséges, hogy elegendő oxigén legyen a vízben?
……………………………………………………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
A tóban vagy a patakban magasabb a víz oxigéntartalma? Mit gondolsz, miért?
……………………………………………………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

9. Fontosnak tartod-e ezeket a vizsgálatokat? Mit gondolsz, miért van ezekre szükség?
……………………………………………………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

10. Szeretsz-e kijárni a patakot vizsgálni? Miért?
……………………………………………………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

Drámapedagógiai foglalkozások - szakkör a DEI-ben
A szInjátszás történetének kezdete mintegy 2500 évvel ezelőtti időre tehető. Időszámításunk előtt 530 táján bukkan fel Athén városában az a kordé, melyet egy Theszpisz nevű férfi hajtott, aki társaival nemcsak elmesélte, hanem el is játszotta a történeteket. A görög városokban Dionü-szosz isten ünnepén, azaz ősszel bukkant fel a társulat, melynek tagjai akkor még csak férfiak lehettek. Ennek az ünnepnek a hagyományából ere-deztethetőek a szüreti mulatságok.
A szInjátszás Európában a népi játékokból alakult ki, melyeknek témája többnyire vallásos eredetű volt: bibliai történet vagy valamelyik szentről szóló legenda megjelenítése. A későbbiekben már háza is volt a szInjátszásnak, melynek két fontos része a nézőtér és a szInpad. Hogy mi is a szInpad? — erre Kosztolányi Dezső találó írása válaszol: „Egy nyitott szoba, amelynek három fala van. A negyediket kidöntötte a kíváncsiság". Innen eredhet, hogy a németek a szInpadot Guckkastenbühnének, azaz kukucskáló szekrénynek nevezik. Régen is és most is az előadás középpontjában a szInész áll. Szerepének megjelenítésében a hangja, a tekintete, a mozdulata egyaránt részt kell hogy vegyen.
A szInelőadás társas művészet, többnyire csoportos alkotás. Az előadás sikeréért a csoport minden tagja felelősséggel tartozik, hiszen csak jó összmunkával érhető el a cél. A szInjátszás azonban nemcsak munka, hanem kellemes, szórakoztató és hasznos időtöltés is mindazoknak, akik kedvet, tehetséget éreznek magukban erre.
Az iskolában működő szInjátszás szakkör formájában történik, heti egyórás foglalkozás keretében. Évek hosszú sora óta úgy érzem, hogy jó a kapcsolatom a szakköri tagokkal, szívesen jönnek, és könnyen beilleszkednek. Egy-egy előadás megtanulása sok tanulást, lemondást és erős akaratot kíván. A próbák alatt azonban sohasem hiányzik a vidámság, a humor. Tanévenként két bemutatót tartunk: egyet karácsonykor, a másikat tanév végén. Közben természetesen részt veszünk különböző versenyeken is, ami már összefonódik a magyar tantárgy tanításával, hiszen itt is célunk — az ismeretanyag átadásán túl — a szép, érthető beszéd megalapozása, illetve továbbfejlesztése. Az órákon olvasott prózák és versek értékhordozók. Általuk nyernek a diákok betekintést az igazi művészetbe, és rajtuk keresztül bővül látókörük és nem utolsósorban szókincsük.
Az irodalmi szInjátszó kör tagjainak száma 10—15 fő között van. Ok mind felső tagozatos tanulók. Szeretik az irodalmat, így örömmel ismerkednek meg azokkal a hazai és határon túli alkotásokkal, amelyek a tanmenetbe már nem férnek bele, de mindenképpen méltók arra, hogy egy-egy ünnepen, megemlékezésen helyet kapjanak, előadják őket.
A drámapedagógia a környezeti nevelés egyik fontos módszere, melynek segítségével a gyerekek megélik a természet, az ember által alakított környezet és az emberi cselekedetek negatív hatása közti ellentmondásokat. Begyakorolhatják, készség szintre emelhetik a pozitív szokásokat, módszereket. Empátiát szerezhetnek egyes attitűdök belső megélésével, énjükhöz való közelítésével.

Jegyzetek
1. Vízy Istvánné:A kisiskolások környezeti nevelése, In: Iskolakultúra, IV. évf. 13. sz. 62—63. p.
2. Vajdovichné Visy Erzsébet: Az óvodás és kisiskolás korit gyerekek környezett nevelésének stratégiai elvei, In: Iskolakultúra, TV. évf. 1994. 13. sz. 6—7. p.
3. Piavas Péter: Környezetismeret, környezetkultúra, környezetvédelem, In: Tanító, XXVII. évf. 1989. 10.sz.
4. Ácsai — Hegedűs — Vrzyné: Környezeti nevelés az óvodában. Bp., KGI, 1990. 5. p.
5. Vajdovichné Visy Erzsébet: i. m. 6. p.
6. Victor András: A környezeti nevelés rendszere, In: Iskolakultúra, III. évf. 1993. 24. sz. 8—10. p.
7. Uo. 21. p.
8. Havas Péter: Környezetismeret, környezetkultúra, környezetvédelem, In: Tanító, XXVII. évf. 1989. 10. sz.
9. Victor András: i. m. 13. p.
10. EMH Programismertető füzet. Összeállította: Szentendrey Géza. P. P. Rt. - EMH. 1995. 5-10. p.
11. Uo. 11-12. p.
12. Vásárhelyi Tamás: Múzeum és környezeti nevelés, In: Környezeti nevelés a múzeumban. Szerk. Vásárhelyi Tamás, Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum, 1995. 3—4. p.
13. Ácsai — Hegedűs - Vízyné: Környezeti nevelés az óvodában. Budapest, KGI, 1990. 3. p.
14. Ld. a 12. sz. jegyzetet!
15. Wellisch Mária — Szöllősy Gábor: A tarisznyám tele van, szedd ki, ami benne van! In: Környezeti nevelés a múzeumban. Szerk. Vásárhelyi Tamás, Budapest, Magyar Természeti Múzeum, 1995. 15-16. p.
16. Barabás Kata - Déri Andrea — Szilágyi László — Nagy Ágoston: Fogadj örökbe egy patakot! 1. rész: Tervezés, szervezés. Vác, Göncöl Alapítvány, 1994. 8., 18., 19. és 21. p.
17. Déri Andrea: Vízvizsgálótok a Pilisi bioszféra Rezervátum területén. Kézirat. 1994. 4. p.
18. Ld. a 16. sz. jegyzetet!
19. Wilhelm Gábor: Környezet és társadalom, In: Környezeti nevelés a múzeumban. Szerk. Vásárhelyi Tamás. Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum kiadványa, 1995. 30-34. p.

Szentendrey Géza a Dunakanyar Erdei
Átalános Iskola környezeti nevelést igazgatója,
társszerzői az iskola pedagógusai
Az iskola címe: 2025 Visegrád, Apátkúti-völgy
Telefon / fax: (26) 397-430

Kiadványok