Cím: | TÉNY/SOROS II. - 1996 |
Szerző: | Nóvé Béla |
Sorozatcím: | TÉNY/SOROS |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | 2004 |
Kiadó: | Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft |
Terjedelem: | 625 oldal |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | évkönyv, Soros Alapítvány, pályázat |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 14 2415 4 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
Január 4-én Horn Gyula felavatja az első fizető hazai autópályát, az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakaszát. Január 8-án hetvenkilenc évesen elhuny François Mitterand francia államfő, valamint hatvanöt éves korában Grósz Károly egykori miniszterelnök és pártfőtitkár. Másnap csecsen terroristák több ezer túszt ejtenek Dagesztánban, a túszdráma több mint egy hétig tart. Január 13-án Bill Clinton amerikai elnök rövid látogatást tesz Taszáron. Január 18-án Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitja a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező ünnepségsorozatot. Január 20-án Gázában Jasszer Arafatot választják a Palesztin Hatóság elnökévé.
Február 1-én a magyar műszaki alakulat valamennyi tagja megérkezik horvátországi állomáshelyére, Okucsaniba. Február 8-án a kormány úgy dönt, hogy az Erzsébet téren építik fel az új Nemzeti Színházat, ugyanaznap Oroszország hivatalosan is az Európa Tanács tagjává válik. Másnap az IRA felmondja a fegyvernyugvást, és ezt követően bombamerényleteket hajt végre Londonban. A Hamasz is folytatja pokolgépes merényleteit Izraelben. Február közepéig mintegy négyszázezer ember betegszik meg influenzában hazánkban, a kór száz halálos áldozatot szed. A hónap közepén a filmszemle játékfilmes fődíját Gothár Péter Hagyjállógva Vászkacímű filmjének ítélik. Február 17-én lemond Bokros Lajos pénzügyminiszter, utóda Medgyessy Péter lesz. Február 27-én az Országgyűlés megválasztja a médiatörvénnyel létrehozott új testületek tagjait.
Március 6-án Szabó Iván - miután alulmaradt Lezsák Sándorral szemben az MDF elnöki posztjáért vívott küzdelemben - kilép az MDF-ből, és negyvennégy társával új pártot alapít Magyar Demokrata Néppárt néven. (A két párt újraosztja az MDF eredeti parlamenti bizottsági helyeit.) Március 21-én az EU tagállamok megtiltják a brit marhahús importját a kergemarhakór-járvány miatt. Március végén a tel-avivi bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli Jichák Rabin gyilkosát.
Április elején Dél-Libanonból rakétatámadások indulnak Izrael ellen, amely nem marad adós a válaszcsapással. Április 8-án a környezetvédelmi miniszter fel- avatja az ország hatodik nemzeti parkját, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Április 19-én Budapesten életbe lép az új, automatákkal működő parkolási rendszer. A hónap folyamán Észak-Korea felmondja a koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást.
Május 7-én Magyarország tagjává válik az OECD-nek, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek. A hónap közepén a köztársasági elnök kegyelmi döntéssel négy évre felfüggeszti a gyógyíthatatlan gyermekét halálba segítő Binder Györgyi hároméves börtönbüntetését. Május 26-án Ópusztaszeren felavatják a Feszty-körképet és a honfoglalási emlékparkot.
Június közepén a viharos időjárás milliárdos nagyságrendű károkat okoz or- szágszerte. Június 23-án elhuny Andreasz Papandreu görög miniszterelnök. Június 25-én iszlám szélsőségesek bombamerényletet követnek el egy szaúd-arábiai amerikai támaszpont ellen. Június 28-án megalakul a Török Köztársaság első olyan kormánya, melyet deklaráltan iszlámista politikus vezet.
Július első napjaiban ismét Borisz Jelcint választják Oroszország elnökévé. Július 3-án az Országgyűlés törvényt hoz az egységesen 62 évben rögzített nyugdíjkorhatárról. A hazai gyümölcsösökben tovább terjed az almafákat pusztító tűzelhalásos betegség. Július 11-én a Hágai Nemzetközi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot ad ki Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető és Ratko Mladics szerb tábornok ellen. Július 17-én több mint kétszáz ember veszti életét a TWA amerikai légitársaság utasszállító gépének katasztrófájában. Másnap megkezdődik a XXVI. Nyári Olimpia Atlantában, amelyen a magyar sportolók hét arany, négy ezüst és tíz bronzérmet nyernek.
Augusztus 30-án az iraki hadsereg behatol a berepülési tilalom alá eső kurdok lakta területekre, melyet az USA két rakétatámadással torol meg. Augusztus 31-én megszületik a csecsen-orosz fegyverszüneti megállapodás. Augusztus végén Tölgyessy Péter egykori pártelnök kilép a Szabaddemokraták Szövetségéből, és független képviselőként dolgozik tovább.
Szeptember elsején megkezdi működését a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés és a nagy gazdasági bűnügyek felderítése érdekében létrehozott Központi Bűnüldözési Igazgatóság. Szeptember 6-án Magyarországra érkezik II. János Pál pápa, aki másnap Győrben több százezer hívő részvételével misét pontifikál. Szeptember 16-án miniszterelnöki csúcstalálkozón írják alá a magyar-román alapszerződést. A hónap végén a negyed százada tartó afgán polgárháborúban a tálibok elfoglalják Kabult, és bevezetik az iszlám világ legszigorúbb vallásos rezsimjét.
Október közepén Ausztriában az európai parlamenti választásokon jelentősen előretör a Haider vezette FPÖ. II. János Pál pápa a római egyház történetében először összeegyeztethetőnek nyilvánítja az evolúció elméletét a katolikus vallás tanításaival. Október 27-én megkezdődik a magyar filmesek világtalálkozója Budapesten. A hónap végén ismeretlenek több kézigránátos robbantást követnek el kü- lönféle budapesti vendéglátóipari egységek ellen.November 1-jén fényes nappal az utcán lelövik Pisztrás Józsefet, a budapesti alvilág ismert alakját. November 5-én ismét Bill Clintont választják az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Ugyanaznap sikeres szívműtétet hajtanak végre Borisz Jelcin orosz elnökön. November 12-én összeütközik egy kazah és egy szaúdarábiai repülőgép, a szerencsétlenségben több mint háromszázan halnak meg.
December elején Belgrádban folytatódnak a választási csalások miatti mindennapos tüntetések. December 6-án az egyetemes kulturális örökség részévé nyilvánítják a pannonhalmi bencés főapátságot. December 10-én az ENSZ és Bagdad megállapodása alapján, a kuvaiti háború óta először iraki olajszállítás indul külföldre, minek következtében a nyersolaj ára zuhanni kezd a világpiacon. Ugyanaznap az Országgyűlés ratifikálja a sokat vitatott magyar-román alapszerződést. December 17-én Kofi Annan ghánai közgazdász-diplomatát választják az ENSZ új főtitkárává.
Az év elején az alapítványi titkárság az MTA-tól bérelt Országház utcai épületből új helyére: a Bolyai utcai felújított villába költözik. (A régóta esedékes változást néhány számadat is kellőképp indokolja: az éves pályázati keret jó egy évtized alatt közel húszszorosára, a támogatottak és kurátorok száma tízszeresére, az Alapítvány munkatársi gárdája pedig több mint ötszörösére duzzadt.) A hónap folyamán a Soros Kortárs Művészeti Dokumentációs Központ (SCCA) rendezésében rendhagyó, interaktív tárlat nyílt „A pillangó-hatás” címmel, amely a hazai közönségnek egyszerre öt számítógépen elsőként kínált ingyenes kilépési lehetőséget a világhálóra.
Február 12-én Donna Culpepper és Vásárhelyi Miklós együttműködési megállapodást ír alá a Soros Alapítvány és a Fulbright Commisssion Hungary által magyar egyetemistáknak évente odaítélendő, közös tengerentúli ösztöndíjakról. Február végén a budapesti Katona József Színházban ünnepi műsorral és állófogadásssal egybekötve átadják az év Soros-díjait.
Március közepén az Egészségügyi rendszerfejlesztési program szakkuratóriuma elfogadta a Csaba Iván és Falus Ferenc előterjesztésében készült koncepciót a rendszerfejlesztést célzó egészségügyi programokról, összesen 295 millió forintos költségvetési kerettel. A hónap végén Pietro Ercole Ago, Olaszország budapesti nagykövete Vásárhelyi Miklóst a Lovagi Érdeméremmel tünteti ki.
Április elején a hatóságok megakadályozzák a belgrádi Soros Alapítvány bejegyzését; vezetője, Sonja Licht ezek után magánemberként kénytelen szerződni az Alapítóval.
Április 13-án bejelentik, hogy az elsőkötetes magyar írók, költők műveinek megjelentetését újabb könyvtámogatási pályázattal segíti az Alapítvány. A hónap közepén elindul a Jefferson program, melynek célja, hogy korszerű informatikai eszközök adományozásával elősegítse a hazai iskolák esélyegyenlőségét s a nyíltabb, demokratikus szellem térnyerését. A hónap végén a III. Budapesti Könyvfesztiválra megjelenik Soros György könyve: A pénz alkímiája.
Május elején a BB Alapítvány „Növekedés menedzsment” néven új képzési, tanácsadási és tréning programot indít a hazai kis- és középvállalkozóknak. A NIOK és a washingtoni székhelyű International Centre for Not for Profit Law háromnapos nemzetközi tanácskozást rendez a Közép-európai Egyetemen a civil szféra jogi környezetéről. Május végén az Alapítvány évi 500 millió forint értékű programtámogatást ajánl fel a szaktárcának a korszerű egészségügyi rendszer kiépítéséhez.
Június 26-án az Alapítvány Országház utcai volt székházának átalakítása, hálózati és egyéb felszerelése után megnyitja kapuit egy újabb Soros-intézmény: a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ.
Júliusban Soros György cége, a Quantum Fund spekulációs tranzakcióival megrendíti a thaiföldi valutát, általános pénzügyi válságot idézve elő az országban, mely csakhamar Malajziára és más Dél-Kelet Ázsiai országokra is kiterjed.
Augusztus végével lezárul az Alapítvány által kezdeményezett másfél éves modellkísérlet a tbc-beteg hajléktalanok kiszűrésére, gyógyítására és utógondozására. A program utolsó fázisában több mint 4000 hajléktalan tbc-szűrését végezték el; a szűrő buszt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosította. A Környezeti nevelés program pályázata nyomán a nyár végére elkészül a Magyarország öröm és bánat térképe című kiadvány, melynek összeállításában közel száz tanár és ezer diák vett részt az ország minden részéből.
Szeptember 20-án a New York Állami Egyetem teljes jogú, végleges akkreditációt ítél meg a Soros alapította, budapesti székhelyű Közép-európai Egyetemnek, amelynek ezévi tanévnyitóját Magyar Bálint oktatási miniszter tartja.
Otóber elején 46 hazai iskola a Közoktatásfejlesztési megaprogram támogatásával megalakítja az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét. A hónap közepén Aryeh Neier, a New York-i Open Society Institute elnöke tart előadást a szólásszabadságról „Defending My Enemy” címmel a CEU konferencia-termében.
November elején Szigetváron műhelyvitát rendeznek az egészségpolitikáról a Kistérségi mintarégió program részeként. Párhuzamosan civil fórumot tartanak Pápán a NIOK, valamint az amerikai Önkormányzatok és Civil Kezdeményezések Innovációs Központja részvételével.
A hónap közepén bejelentik, hogy az Alapítvány 2,7 milliárd forinttal járul hozzá az egészségügyi mintarégió programhoz, melyben 3 dunántúli megye: Somogy, Tolna, és Baranya vesz részt. Az újonnan megnyílt Nádor utcai Centrális Galéria dokumentumkiállítást rendez „Az ellenforradalom reprezentációja” címmel az 1956-os magyar forradalom emlékezetének elfojtásáról és a kádári évtizedek hazug ellenpropagandájáról.
December 5-én Budapesten nemzetközi rövidfilmfesztivált rendeznek az Alapítvány fő támogatásával. A hónap közepén „titkos valutacsempész-hálózat” működtetésének vádjával őrizetbe veszik a horvátországi Soros Alapítvány két munkatársát, erélyes diplomáciai fellépésre azonban csakhamar elengedik őket. Kará- csony előtt egy héttel a budapesti Operaházban jótékonysági koncertet rendeznek a hátrányos helyzetű gyermekek javára az Alapítvány közreműködésével. Az év végére az Országos Közoktatási Intézet és a Soros Alapítvány kezdeményezésére kiépül a hazai közoktatás első információs hálózati rendszere, amely 41 megyei és fővárosi pedagógiai intézetet és iskolát foglal magába.
Az Alapítvány ez évi költségkerete mintegy 16,5 millió dollár volt. Az 1996-ban megítélt támogatások főbb tételei:I. Közoktatás-fejlesztési és ifjúságiprogramok
| Közoktatás-fejlesztési program | | |
| A közoktatás-fejlesztési program általános keretéből felhasznált pályázati támogatások | 71 458 990 Ft | 3 117 $ |
| Számítógépes iskola a nyílt társadalomért | 166 735 905 Ft | |
| Hátrányos helyzetűeket segítő pedagógiai program | 74 749 940 Ft | |
| Kisgyermekkori fejlesztés | 72 095 000 Ft | |
| Óvodafejlesztő (Step by Step) program | 25 757 985 Ft | |
| Tolerancia program | 6 717 000 Ft | |
| Roma oktatási program | 72 077 400 Ft | |
| Demokráciára nevelés | 13 356 000 Ft | |
| Környezeti nevelés program | 17 161 000 Ft | 4 000 $ |
| Oktatásügyi vezetés fejlesztése program | 26 339 550 Ft | 1 045 $ |
| Történelem és társadalomismeret | 25 946 000 Ft | 11 920 $ |
| Oktatás és nyilvánosság program | 15 565 000 Ft | |
| Szakmai szervezetek | 16 436 000 Ft | |
| Közösségi iskolák | 16 222 255 Ft | |
| Gyakorlóiskolák | 22 844 900 Ft | |
| Közoktatási információs hálózat | 59 500 000 Ft | |
| Tankönyv- és taneszköz-fejlesztési program | 45 103 250 Ft | |
| Ifjúságiprogramok | | |
| Amerikai vendégtanár program | | 22 000 $ |
| Vendégtanár év az USA-ban | 3 000 000 Ft | |
| I*EARN | | 10 000 $ |
| Iskolai egészségnevelési program | 4 612 500 Ft | |
| Disputa (Vitakultúra) program | 10 282 614 Ft | 1 640 $ |
| Út ’ | | 9676 820 $ |
| „IF YOU...” - középiskolák csoportos tevékenységeinek | | |
| Támogatása | 2 956 543 Ft | |
| Közoktatási-fejlesztési és ifjúsági programok összesen: | 768 917 832 Ft | 130 542$ |
II. Felsőoktatási, kutatói és ösztöndíjprogramok
| Intézményi programok | 45 585 000 Ft | |
| HESP Felsőoktatást támogató program | 16 740 000 Ft | |
| Szakkollégiumok támogatása | 7 250 000 Ft | |
| Egyetemi és főiskolai csereprogramok támogatása | | 132 926 $ |
| Nemzetközi továbbtanulási információs központok | 7 250 000 Ft | |
| Külföldi ösztöndíjak | | |
| Külföldi posztgraduális és kutatói ösztöndíjprogramok | | 324 000 $ |
| Külföldi ösztöndíj-kiegészítő támogatás | | 83 600 $ |
| Ösztöndíj-kiegészítés külföldi művészeti képzéshez | | 106 300 $ |
| Tanulmányutak és konferenciák | | |
| Rövid külföldi tanulmányutak | | 259 963 $ |
| Egyhetes tanfolyamok szakorvosoknak | | 15 000 $ |
| Konferenciaprogram | | 238 582 $ |
| Tudományos publikációk külföldi közlése | | 26 159 $ |
| Felsőoktatási, kutatási és ösztöndíprogramok összesen: | 69 575 000 Ft | 1 186 530 $ |
| III. Kultúra és művészetek | | |
| Könyvtár-támogatási program | 23 050 000 Ft | |
| Könyvkiadás-támogatási program | 134 139 560 Ft | |
| Folyóirat- és laptámogatási program | 118 533 000 Ft | |
| Kulturális menedzsment program | 10 000 000 Ft | |
| A Soros Alapítvány díjai | 24 480 000 Ft | |
| Kultúra és művészetek program | 72 336 202 Ft | 15 640 $ |
| Zenei rendezvények támogatása | 17 582 000 Ft | |
| Kulturális és művészeti kapcsolatok program | 1 326 624 Ft | 4 067 $ |
| Restaurálási program | 3 000 000 Ft | |
| Színházi stúdióprodukciókat támogató program | 33 212 500 Ft | |
| Kultúra és művészetek összesen: | 437 659 886 Ft | 19 707 $ |
IV. Egészségügyi és szociális programok
| Egészségügyi rendszerfejlesztési program | | |
| Általános program | 3 798 648 Ft | |
| Egészségügyi menedzsment hatékonyságának javítása | 61 539 310 Ft | |
| Otthonápolás, hospice | 84 373 875 Ft | 11 970 $ |
| Egészségügyi minőségfejlesztés | 57 624 000 Ft | |
| Napi sebészet | 8 127 000 Ft | |
| Mintarégió program | 37 716 082 Ft | |
| Hajléktalanok egészségügyi helyzetének javítása | 24 115 000 Ft | |
| Betegjogi program | 10 000 000 Ft | 430 $ |
| Prevenciós (egészségmegőrző) program | 7 476 100 Ft | 517 $ |
| A fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása | 25 481 000 Ft | |
| Hídverés - természetgyógyászati eljárások integrálása | 2 900 000 Ft | |
| Szenvedélybetegségek | 39 283 684 Ft | |
| Szociális programok | | |
| Help to Help - Segítség a segítőknek | 73 415 180 Ft | |
| Együttműködés a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal | 14 500 000 Ft | |
| Egészségügyi és szociális programok összesen: | 450 349 879 Ft | 12 917 $ |
V. Civil társadalom
| Roma program | 140 175 060 Ft | 4 000 $ |
| Kisebbségi, etnikai program | 10 420 000 Ft | |
| Civil kezdeményezések támogatása | 46 268 916 Ft | 8 380 $ |
| Századvég Politikai Iskola támogatása | 5 640 000 Ft | |
| Visegrád program | 3 773 400 Ft | |
| East-East program | 17 088 Ft | 21 552 $ |
| Civil programok összesen: | 206 294 464 Ft | 33 932 $ |
VI. A Soros Alapítvány független programirodái
| Business Basics (BB) Vállalkozásfejlesztő Alapítvány | 31 900 000 Ft | |
| NonprofitInformációsésOktatóKözpontAlapítvány | 15 000 000 Ft | |
| C3 Kulturális és Kommunikációs Központ (SCCA) | 88 000 000 Ft | |
| Független Ökológiai Központ | 8 275 850 Ft | |
| Független programirodák összesen: | 143 175 850 Ft | |
| A New York- i Soros Alapítvány természetbeni adományai a magyar Alapítvány közvetítésével | | 1 449 452 $ |
| Mindösszesen: | 2 075 972 911 Ft | 2 833 080 $ |
Az 1996. évi hivatalos középárfolyamon (1$=151,60 Ft) számolva mindez 16 526 833 dollárt tesz ki.
Az Alapítvány új munkatársai: Arnold István programvezető (Kultúra és művészetek), Bárdos Ferenc (C3), Belia Anna programvezető (Esélyegyenlőség megaprogram), Daróczi Gábor programvezető (Közoktatás, ifjúsági programok), Gáspárné Kovács Éva igazgatói asszisztens, Kaffka Gabriella PR-asszisztens, Kedl Márta programvezető (Esélyegyenlőség megaprogram - Fogyatékos programok), Peternák Miklós igazgató (C3), Szoboszlai János (C3), Takács Michael Zoltán program-asszisztens (Step by Step), Vári Mária pénzügyi munkatárs.
Távozó munkatársak: Földvári Éva programvezető (Egészségnevelési programok, Help to Help), Steigerwald Andrea pénzügyi munkatárs.
Elhunyt: Forgács Pál, az Alapítvány legelső titkára (1984-1987) és közel tíz éven át tevékeny munkatársa, valamint Lázár Guy, az Elektronikus média prog- ram kurátora.
M = 1:1
KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉS
I.
FÉLIDŐS BESZÁMOLÓ A MEGAPROGRAMRÓL
Soros György négy évre tervezett Közoktatás-fejlesztési programja 1995-ben kezdte meg működését.
A programot irányító szakkuratórium az alábbi fejlesztendő területeket jelölte ki: közoktatási információs hálózat kialakítása, iskolák informatikai fejlesztése, történelem és társadalomismeret tantárgy, a demokráciára nevelés módszerei, toleranciára nevelés, személyiségközpontú kisgyermekkori fejlesztés, oktatásügyi vezetés fejlesztése, helyi közösségi iskolák létrehozása, roma gyerekek oktatásügyi helyzete, tanári szakmai szervezetek, szociálisan hátrányos helyzetűek segítése. Vannak még átfogó, több fejlesztési célt is kitűző részprogramok, például a tankönyves program és az oktatás és nyilvánosság részprogram.
A Soros Alapítvány támogat az alapítványhoz forduló pályázókat, ugyanakkor saját innovációba is fogott a fent felsorolt területeken, maga is kezdeményezett tanár-továbbképzéseket, tankönyvkiadást, mintaprogramokat.
A részprogramok működésén túl támogat olyan kezdeményezéseket, intézményeket, szakmai rendezvényeket, melyek a közoktatás dinamizálásához, a partnerek közötti kommunikációs kapcsolatok erősítéséhez járulnak hozzá, segíti az olyan, már meglévő fejlesztéseket, melyek az Alapítvány támogatása nélkül meginogtak, esetleg megszűntek volna.
A közoktatási információs hálózat a Megyei Pedagógiai Intézetekre épül, kiegészülve húsz iskolába telepített szolgáltató ponttal. A pedagógiai intézetek multimédia számítógépet, bútort, ösztöndíjat, internet-csatlakozást, a Mentor fejlesztette tankönyv-tanterv adatbázist, szakkönyveket kaptak, vállalták továbbá a Soros Alapítvánnyal kapcsolatos információk terjesztését (pályázatok, továbbképzések, kiadványok stb.). A szolgáltató pontként működő iskoláknak internet-hozzáférést biztosított az Alapítvány. A hálózatot az MKM-mel és az OKI-val közösen működteti az Alapítvány.
A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért című program a számítógépnek a közismereti tárgyak tanításánál, az iskola mindennapi életében, a helyi közösség demokratikus működésében betöltött szerepét kívánja segíteni. A Jefferson program célja, hogy ne számítástechnikusokat, hanem az információval, a technikával fölkészülten bánó polgárokat neveljen az iskola. A Jefferson programhoz kapcsolódva az iskolai könyvtárak hardver- és szoftverfejlesztésével az Alapítvány olyan civil helyeket támogatott, amelyek lehetővé teszik a számítógép szélesebb körű felhasználását. A nyertes pályázók multimédia számítógépet, internet-hozzáférést, multimédia szoftvereket, könyvtári nyilvántartó programot, képzéseket kaptak. A részprogram célja, hogy minél több - a magyar viszonyokhoz illeszkedő - multimédia szoftver kerüljön a közoktatásba. Ennek érdekében írtunk ki multimédia szoftver pályázatot, melynek keretében közel húsz pályázó kapott támogatást (köztük iskolai közösségek, magánszemélyek, múzeumok).
A Történelem és társadalomismeret részprogram fő profilja a tananyagfejlesztés. Az Alapítvány olyan műhelyeket támogat, amelyek a NAT szelleméhez illeszkedő, korszerű, a társadalmi változásokat figyelembe vevő, a segédtudományokra támaszkodó teljes tananyagcsomagok (tankönyv, tanterv, taneszközök) fejlesztésén dolgoznak.
A Demokráciára nevelés részprogram elsősorban az iskolák mellett működő olyan civil és tanulói kezdeményezéseket támogat, amelyek célja a helyi önszerveződés és a civil társadalom építésének a gyakorlása.
A Tolerancia program az előítéletekkel, tekintélyelvűséggel, etnikai, faji gyűlölettel foglalkozó tanárképzéseket és tanár-továbbképzéseket szervez és támogat.
A Környezeti nevelés részprogram a természeti és társadalmi környezetet féltő, gondoskodásra, cselekvési készségre és környezetvédő tevékenységre nevelő programok meghonosítását, fejlesztését tűzte ki célul. A közvetlen lakóhelyi környezet értékeiből és problémáiból indul ki, és ennek alapján jut el fokozatosan a regionális, nemzeti és globális szemléletig.
A Kisgyermekkori fejlesztés részprogram a mai orvosi, pedagógiai és pszichológiai ismeretek alapján a személyiség belső erőit fejlesztő és használó, gyermekcentrikus pedagógiai munkát és az ebben a szellemben működő intézményeket támogatja.
Az Oktatásügyi vezetés fejlesztése lehetővé tette modern képzési anyagok és módszerek bevezetését, e szakmai körök professzionálódását. Támogatta továbbá a képzéseken résztvevő tanárokat, oktatásügyi szakembereket. Az Önfejlesztő iskolai program a NAT bevezetéséhez szükséges helyi fejlesztő képesség kialakítását segíti.
A Közösségi iskolák programja segít abban, hogy az iskola a település oktatási, kulturális és közösségi központja legyen, amelyet a településeken lakók közössége irányít saját kívánsága és szükséglete szerint.
A Roma oktatási program a tehetséges általános és középiskolás roma gyerekeket karolja fel, és a velük foglalkozó, illetve a területen dolgozó pedagógusokat országos hálózatba kapcsolja és továbbképzi. Emellett támogatja több olyan tananyag és taneszköz kifejlesztését, illetve elterjesztését, amely a többségi társadalmat ismerteti meg a magyarországi romák kultúrájával.
A szakmai szervezetek fejlődése elengedhetetlenül fontos eleme a közoktatás fejlesztésének, hiszen azok az innováció és az önképzés bázisai lehetnek. Támogatást kaptak az országos hatósugarú szervezetek és az általuk szervezett tanulmányi versenyek.
A Soros Alapítvány természetesen abban érdekelt, hogy az iskolarendszer ne növelje, hanem lehetőleg csökkentse a társadalmi indulóhelyzetből származó esélyegyenlőtlenségeket. Támogatja tehát azokat az iskolai és civil kezdeményezéseket, amelyek megpróbálnak megoldást találni a szegénység, a szociális vagy más értelemben vett hátrányos helyzet gondjaira. Hátrányos helyzetűeket segítő részprogramunk a fentieken túl ösztöndíjat ad szegény sorsú, jó tanuló középiskolásoknak.
Példaként álljon itt az Alapítvány Önfejlesztő iskolák programjának részletesebb bemutatása.Szira Judit
A Soros Alapítvány Oktatásügyi vezetés fejlesztés részprogramja 1996-ban úgy döntött, hogy költségvetésének egy részét felajánlja egy olyan képzési program indításához, melynek keretében általános és középiskolák kapnak segítséget pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítéséhez. A felajánlás célja nem csupán a pályázatot elnyerő intézmények támogatása volt, hanem helyi fejlesztési centrumok kialakítása is. 50 iskola jelentkezését fogadta el a kuratórium. Az iskola fejlesztése nem lehet az igazgató magánügye, de nélküle nem vagy csak nagy nehézségek árán valósítható meg bármiféle fejlesztés. Ezért hagyományos „egy emberes” képzések helyett, iskolánként három fő vett részt a tréningeken. Az iskola vezetőjén kívül a tantestület tagjai vagy a hagyományos értelemben véve az iskolán kívüli személyek is résztvevők lettek, például az iskolaszék vagy a fenntartó egy-egy képviselője. A részvétel feltétele volt, hogy a csapat képes legyen együttműködni a képzés során, és meggyőzni a képzésben részt nem vevő kollégákat az együttműködés fontosságáról. A programban csak azok vehettek részt, akik vállalták, hogy minden alkalommal eljönnek és a képzés végére elkészítik iskolájuk pedagógiai programját és helyi tantervét (legalább egy tantestületi vitaanyag szintjén). A programban résztvevők nem pénzügyi támogatást kaptak, hanem pályázataik alapján a részvétel lehetőségét „nyerték el” az Alapítványtól.
Az egyéves program négy, egyenként ötnapos intenzív szakaszból állt, tréningszerű képzéssel. Az első alkalommal az intézményi diagnózis elkészítése volt a feladat. A második alkalommal a pedagógiai programíráshoz, harmadszor pedig a helyi tantervkészítéshez kaptak segítséget az iskolák. A negyedik találkozás az elvégzett munka értékelése és a jövő feladatainak meghatározása jegyében zajlott. A tréningek során az iskolák oktatási szakemberektől és sikeres iskolaigazgatóktól kaptak segítséget az elvégzendő munkához, majd hazatérve a tantestülettel közösen készítették el a következő alkalomra saját iskolájuk dokumentumait (első tréning után: helyzetelemzés, második tréning után: pedagógiai program, harmadik tréning után: helyi tanterv). Mivel a születő dokumentumoknak konszenzuson kell alapulniuk egy-egy tantestület esetében, a munka kezdetén pszichológusok segítették a tréningen résztvevő csoportok munkáját, mintát adva a későbbi, tantestületi együttműködés kialakításához is. Már a program során megindult az iskolák helyi fejlesztési centrumként való működése képzést nyújtva az egyes iskolák régióiban a segítséget kérőknek. A programban sikeresen teljesítő 46 iskola 1996 októberében megalakította az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét, melynek célja a résztvevő intézmények együtt tartása, modell hálózatként működtetése. Az egyesület sikeres működését segíti az Alapítványtól kapott 46 számítógép (iskolánként egy), off-line internet-hozzáféréssel, és az a levelezési lista, mely a kapcsolattartást és az együttműködést hatékonnyá teszi. 1997 áprilisában újabb 50 iskola kezdte el, az immár bevált képzési formában, pedagógiai programjának és helyi tantervének fejlesztését.LafferthonJudit
Önfejlesztő iskolák hálózata - 1997
PROGRAMÉRTÉKELÉS ÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
A Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési megaprogramja négy évvel ezelőtt indult. Az eredmények igazolták, hogy ez a program minden célkitűzésében helyes volt, alapvető változásokat indított el a magyar közoktatásban. A program mozgósító hatása pedagógusok ezreit és fiatalok tízezreit érte el. A sajtóban immár számos statisztikai adatot közöltünk rendezvényeinkről, azok látogatottságáról, kiadványainkról, a programokba bevont iskolákról, intézményekről. A program végrehajtása során újabb kezdeményezések születtek, így az iskolai könyvtár program, amely az iskolák könyvtárait kapcsolta be a világhálózatba, a vizuális nevelés szemléletváltó programja, a regionális pedagógiai együttműködések programja és az önkormányzatokat, a települések civil társadalmát és az iskolát összekapcsoló Egy falu - egy iskola programunk. A kezdeményezések mozgósító erejét bizonyítja, hogy a művelődési kormányzat a programok jelentős részét sajátjaként átmásolta a maga elképzeléseibe, és többnek, így például az iskolák hálózatba kapcsolásának Sulinet programját országossá tette, a Soros Alapítvány ráfordításánál nagyságrendekkel nagyobb összegeket biztosítva a folytatáshoz.
Az Alapítvány programjai nyomán a magyar közoktatási rendszerben visszafordíthatatlan folyamatok indultak el. A közoktatási program lezárulása után abban a reményben, hogy a jelenlegi irányzatok folytatódnak, és Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében is tovább korszerűsíti és demokratizálja közoktatási rendszerét, azt javasoljuk, hogy az Alapítvány a jövőben három olyan területre összpontosítsa erőforrásait és tevékenységét, amelyek a kétségtelen haladás ellenére sem találták meg azokat a munkamódszereket, általános elfogadottságokat és pedagógiai kultúrát, ami a feladat jelentőségéhez szükséges.
Az első a hátrányos helyzetű rétegek különleges oktatási kérdései. Ebben életpálya-programokat kell kialakítanunk, a kisgyermekkori segítségtől kezdve a felsőoktatásig, hogy az anyagilag és társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek leszakadását megállíthassuk és a társadalom egészében való integrálódásukat segíthessük. Ezen belül természetesen a roma társadalom kérdései kapnak kiemelt szerepet, különös tekintettel arra, hogy kulturális különbözőségük, gazdasági és társadalmi elmaradottságuk hatásainak kezelésére az eddigi kísérletek során még kevés válasz született. Ezért az Alapítványnak sokfajta kísérletet kell támogatnia, fölhasználva azt a lehetőséget, hogy működése távol áll a napi politikai befolyásoltságok rövid távú aktualitásaitól, és hogy eddigi munkánk egyedülálló bizalmat biztosított számunkra.
A második program az információs társadalom jövő nemzedékének nevelése. Ebben az Alapítvány ötéves múltra tekinthet vissza, még a közoktatási program megkezdése előtt vállaltunk úttörő szerepet a számítástechnikához kapcsolódó oktatás gondolataival, azzal, hogy a számítástechnika és információs társadalom a nevelés számára nem elsősorban technikai kérdés, hanem társadalomformáló feladat. Ezt képviseli a Jefferson program, amit szeretnénk regionálissá is bővíteni, de ebben tudtuk hasznosan alkalmazni a regionális kezdeményezések közül a Disputa programot és az I*EARN kezdeményezést is. A feladat még ma is elég nagy értetlenséggel találkozik, miközben pánikhangulatot is terjesztenek: az információs társadalom kultúra- és közösségromboló hatásaival szemben kevéssé ismerik fel ennek egy haladottabb társadalmat formáló lehetőségeit. Az új program igyekszik a demokráciára való nevelés, a környezeti nevelés, a vizuális kultúra és több más program részeredményeit integrálni egy általános személyiség és társadalomalkotó pedagógia keretében. A célkitűzés az, hogy az információs óceánban válogatni tudó, annak kínálatát nem passzívan befogadó, hanem önálló módon alkalmazó fiatalok nevelődjenek, akik a hálózatok és az információs eszközök segítségével a társadalom döntési kérdéseiben is felkészültek, racionális gondolkodásúak, s az irracionális demagógiától mentesebb szűkebb és tágabb közösségeket tudjanak létrehozni.
A harmadik program a különböző iskolai kísérletek, alternatív iskolák támogatása. Ezek a mai napig nem váltak kellőképpen az iskolarendszer részeivé, miközben éppen ezek a kísérleti terepei a közoktatás szellemi megújulásainak. Ezen belül is kiemelt szerepet érdemel a kisgyermekkori nevelés, ahol a Step by Step - Lépésről lépésre regionális program eredményeit is jól tudtuk alkalmazni.
1998. februárVámos Tibor
AZ INFORMATIKAI TÁMOGATÁSOK HATÁSAI
1995 és 1999 között az informatika pályázatok keretében a Soros Alapítványhoz több mint 4000 pályázati beadvány érkezett. Ezek közül a kuratórium közel 1000 pályázatra több mint 700 millió Ft támogatást ítélt meg.
E nagyértékű támogatásnak, úgy vélem, hosszú távon is jelentős hatásai lesznek a magyar közoktatásra, de már most is számos olyan pozitív változásnak lehetünk tanúi, amelyhez a Soros Alapítvány kezdeti informatikai segítsége számottevően hozzájárult.
Írásom első részében az Alapítvány informatikai programjait, pályázatait tekintem át. A továbbiakban pedig a támogatott iskolák körében végzett felmérésem alapján az alábbi kérdésekre keresek választ:
- Milyen változásokat idézett elő az Alapítvány informatikai programja a magyarországi iskolákban?
- Milyen eltérések állapíthatóak meg a különböző típusú iskolák informatikai eszköz-ellátottságában és azok oktatásban történő felhasználásában?
- Milyen informatikai felszereltséggel bírnak az oktatási intézmények, az eszközöket milyen forrásokból tudták beszerezni?
- Mely tantárgyak oktatása során használnak leginkább számítógépet?
- Az iskola falain belül hol helyezték el a számítógépeket?
- Az iskolák véleménye szerint az oktatás mely területén segített a Soros Alapítvány támogatása?
Az elemzést 2000 tavaszán az Alapítvány által támogatott általános és középiskolák körében kérdőíves felméréssel végeztem.
A FELMÉRÉS ÉS A KÉRDŐÍV JELLEMZŐI
A felmérés során 168 iskola részére küldtem részletes kérdőívet. Mivel az Alapítványhoz informatikai támogatásra összesen 4101 beadvány érkezett, melyet 3562 intézmény nyújtott be, ez 4,71%-os mintavételnek felel meg.
A kiválasztott iskolák között - lehetőség szerint - igyekeztem különféle település-típusokon működő, eltérő fenntartójú iskolákat „szerepeltetni”. Arra is törekedtem, hogy a különböző képzési formák szerint működő iskolák is megfelelő arányban képviseltessék magukat.
A 168 intézmény közül 47 budapesti, 121 pedig vidéki volt. Ez az arány megfelel a támogatott iskolák főváros-vidék megoszlásának. Megjegyzendő, hogy a kistelepülések részére külön meghirdetett célpályázatok nagyban elősegítették, hogy az e településtípuson működő, támogatásban részesült iskolák aránya növekedjék.
A képzési forma szerint a megoszlás a következő: 88 általános iskola, 10 szakmunkásképző, 37 szakközépiskola, 58 gimnázium.
A kérdőív által érintett témák a következők: - Az intézmény alapadatai (képzési forma; fenntartó; évfolyamok száma; tanulók száma stb.) - Infrastruktúra (számítógépek száma, azok forrása; az iskolai helyi hálózat jellemzői; internet-hozzáférés stb.) - Informatika oktatása (mely tantárgyak oktatása során alkalmaznak informatikai eszközöket; mikor férhetnek hozzá az informatikai eszközökhöz a tanulók) - Kapcsolat a Soros Alapítvánnyal A 168 kérdőívből egy hónapon belül 108 érkezett vissza, ami a kiküldött összes kérdőív 64,3%-a. A visszaküldött kérdőívek száma és jellege lehetővé tette, hogy a későbbiekben általános következtetéseket vonjak le belőlük.
AZ INTÉZMÉNYEK ALAPADATAI
Elsőként az iskolák településtípusa, képzési formája és fenntartó szerinti megoszlását szeretném vizsgálni, valamint a pedagógus és tanulói létszám összefüggéseit, hiszen ezen jellemzők a további vizsgáltatok során is felhasználhatók lesznek.
A táblázat utolsó sora a 108 válaszadó iskola település szerinti megoszlását mutatja. Mivel egyes intézmények vegyes képzést folytatnak, így a képzési forma szerinti összesítés ettől eltér.
A válaszadó iskolák település-, és képzési forma szerinti megoszlása a következő:
1. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák település-, és képzési forma szerinti megoszlása
| Képzési forma | Budapesti | Vidéki |
| Általános iskola | 12 | 41 |
| Szakmunkásképző | 2 | 7 |
| Szakközépiskola | 8 | 21 |
| Gimnázium | 11 | 28 |
| Intézmény összesen | 25 | 83 |
1. ábra
A kérdőívet visszaküldő iskolák település-típus szerinti megoszlása
Ha ezt az eredményt egybevetjük az összes támogatott iskola településtípus szerinti megoszlásával, akkor látható, hogy a kérdőívet visszaküldő iskolák Budapest-vidék aránya szinte azonos.
A következő grafikon az iskolák képzési forma szerinti megoszlását mutatja. Feltűnő a szakmunkásképző iskolák alacsony száma, mely egyrészt azzal magyarázható, hogy az Alapítvány által meghirdetett pályázatok általában a közismereti oktatást kívánták támogatni, másrészt a szakmunkásképző iskolák részére egyéb források is rendelkezésre állnak a fejlesztésre (szakképzési alap, PHARE program stb.).
2. ábra
A kérdőívet visszaküldő iskolák képzési forma szerinti megoszlása
Az iskolák közül 99 önkormányzati, 5 egyházi, 1 alapítványi és 3 egyéb fenntartású, ami többé-kevésbé megegyezik az országos arányokkal.
Az átlagos tanulói és pedagógus létszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a vidéki iskolák mind tanulói, mind pedagógus létszáma kisebb a fővárosi intézmé- nyekénél.2. táblázat
A pedagógus és tanulói létszámok átlaga
| Budapest | Vidék |
Ált. isk. | Középiskola | Ált. isk. | Középiskola |
| osztályok száma (csoport) | 21 | 26 | 15 | 21 |
| pedagógusok száma (fő) | 43 | 59 | 31 | 52 |
| tanulók száma (fő) | 470 | 774 | 348 | 635 |
Jelentős az eltérés az általános iskolák [21] tanulói létszámában (a vidéki általános iskolák tanulói létszáma 26%-kal alacsonyabb, mint a fővárosi intézményeké), míg a középiskolák esetében az eltérés kisebb (a vidéki középiskolák tanulói létszáma 18%-kal alacsonyabb). Ez arra vezethető vissza, hogy a mintában jelentős számban olyan vidéki iskolák is szerepelnek, melyek valamely kisiskolák számára meghirdetett pályázatban nyertek támogatást.
A tanulói létszámok átlagos eltérése a következő:
- budapesti általános iskolák: 124,5
- budapesti középiskolák: 273,4
- vidéki általános iskolák: 184,1
- vidéki középiskolák: 151,7
Mint látható, a vidéki általános és a budapesti középiskolák tanulói létszámai között mutatkozik a legnagyobb eltérés. A budapesti középiskolák esetében ez annak köszönhető, hogy az iskolák között megtalálhatóak átlagos létszámúnak mondható középiskolák, de neves, nagy tanulói létszámmal rendelkező gimnáziumok is. A vidéki iskolák esetében a szóródást a nagyvárosi és községi általános iskolák együttes jelenléte okozza.
A vizsgált iskolák egyéb jellemzőiben (pedagógus létszám, osztályok száma) nincs ilyen nagyfokú eltérés.
INFRASTRUKTÚRA
A kérdőív infrastruktúrára vonatkozó kérdései azt célozták, hogy „feltérképezzem” az iskolák rendelkezésére álló eszközpark forrásait, valamint azt, hogy a számítógépek az iskolán belül hova kerültek elhelyezésre. Hasonlóan fontos szempont az is, hogy az iskola rendelkezik-e helyi hálózattal, s ha igen, számítógépei közül hány került bekötésre. Az intézmény internet-hozzáférésére vonatkozóan is szerepelt kérdés a kérdőívben.
Az első táblázat az iskolák tulajdonában lévő számítógépek számát, forrását, típusát valamint a helyi hálózatba kötött gépek számát összesíti.
| Budapest | Vidék |
Ált. isk. | Középiskola | Ált. isk. | Középiskola |
| számítógépek száma összesen (db) | 269 | 1359 | 730 | 3310 |
| ebből Soros számítógép | 12 | 178 | 152 | 273 |
| Sulinet/Írisz program | 10 | 124 | 63 | 415 |
| Világbanki projektek | 3563299 | | | |
| Egyéb | 244 | 1001 | 512 | 2323 |
| multimédia Pentium/586 | 56 | 258 | 257 | 868 |
| Pentium/586 | 91 | 428 | 133 | 1278 |
| 386/486 | 112 | 545 | 242 | 976 |
| 286 vagy rosszabb | 10 | 109 | 96 | 135 |
| hálózatba kötött gépek száma | 109 | 842 | 469 | 2531 |
3. ábra
Számítógépek megoszlása, forrásuk szerint
A 3. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy az Alapítvány által adományozott számítógépek jelentős arányt képviselnek mind a négy iskolatípusban. Legnagyobb ez az arány (20%) a vidéki általános iskolák esetében. A Sulinet/Írisz program első lépésként a középiskolák és a nagyobb általános iskolák részére biztosított számítógépeket, majd az új oktatási kormányzat a tartalomfejlesztést helyezte előtérbe, így a vidéki általános iskolákhoz kisebb arányban kerültek sulinetes gépek (az öszszes számítógépnek csupán 10%-ában). A Világbanki szakképzési program pedig érthető módon nem nyújtott jelentős eszköztámogatást az általános iskoláknak. A Soros Alapítvány informatikai támogatása tehát nagy mértékben segítette a vidéki általános iskolák infrastrukturális fejlesztését. A középiskolák esetében a Sulinet/ Írisz program „részesedése” már nagyobb mint 10%, de még ezen iskolák részére is jelentős arányban biztosított számítógépeket az Alapítvány. A szakképzési program ezen iskolák esetében nyújtott jelentős támogatást.
A kérdőívek kiértékelése során kitűnt, hogy szerencsésebb lett volna a számítógépek forrásának megadásánál több választási lehetőséget megadni az iskoláknak, mivel az „egyéb” kategória túl tágnak bizonyult. Hasznosabb lett volna a választható források között szerepeltetni még a következőket: fenntartó által biztosított számítógépek; adomány; egyéb pályázat segítségével beszerzett. Mivel azonban célom a Soros Alapítványtól származó gépek számának összevetése volt a más forrásból beszerzett eszközökkel, így ez a mulasztás, remélem, nem rontja jelentős mértékben az elemzés értékét.
Érdemes azt is megvizsgálni, hogy az iskolák mennyire korszerű gépeket használnak.
Elsőként az tűnhet fel, hogy a vidéki általános iskolák még mindig jelentős számban használnak 286-os vagy gyengébb processzorú számítógépet (közel 13% ezen számítógépek a vidéki általános iskoláknál, az összes gép számához képest). Gyakori jelenség, hogy a városi iskoláktól leselejtezett számítógépek a közeli falvakban működő iskolákhoz kerülnek, ami az adott helyzetben segítséget jelenthet a községi iskolának, de ez mindössze mennyiségi javulást eredményezhet, ráadásul az iskola gépparkja így teljes mértékben inhomogénné válik, ami megnehezíti a fejlesztést, szervízelést.
Örvendetes jelenségnek tekinthetjük viszont, hogy a Pentium processzorú gépek minden iskolatípusnál 50%-nál nagyobb arányban vannak jelen, sőt a vidéki középiskoláknál ez az arány meghaladja a 60%-ot. Egyedül a multimédia PC-k arányát tartom alacsonynak, hiszen még a vidéki általános iskolák esetében is - ahol ez az arány a legmagasabb (35%) - csak minden harmadik gép rendelkezik multimé- dia kiegészítőkkel. 4. ábra
A számítógépek megoszlása típusuk szerint
A modern informatikaoktatás nélkülözhetetlen eleme a hálózati kommunikáció. Ennek érdekében az oktatási intézményeknek első lépésként a helyi hálózat kiépítésének feltételeit kell megteremteniük.
5. ábra
Az iskolák helyi hálózatának nagysága
A hálózatba kötött gépek alacsony aránya - amely egy iskolatípusnál sem éri el az 50%-ot - több okra is visszavezethető. Egyrészt az iskolák rendelkezésére álló géppark jelentős számban tartalmaz gyengébb processzorú számítógépeket, amelyek integrálása a már meglévő helyi hálózatba nehézségekbe ütközhet. Habár léteznek olyan hálózati operációs rendszerek, melyek erőforrásigénye alacsony, ezek beszerzéséhez, alkalmazásához, felügyeletéhez olyan szakmai ismeretekre van szükség, mellyel nem minden iskolai rendszergazda rendelkezik. Másrészt számos iskola épületén belül, a rendelkezésre álló számítógépek szétszórtan helyezkednek el, ami nagymértékben megemeli a hálózatépítés költségeit.
A vizsgált 108 iskola közül 17 (16%) nem rendelkezik helyi hálózattal. Ez informatikai szempontból igen rossz hatással van az oktatásra, hiszen nincs mód az erőforrások megosztott használatára, az együttműködésen alapuló munka elsajátítására továbbá a hálózati kommunikáció szabályainak (netikett) gyakorlati alkalmazására.
A megfelelő számítógépek, és a helyi hálózat kiépítéséhez szükséges egyéb eszközök beszerzése mellett, az iskoláknak a legnagyobb gondot a megfelelő hálózati operációs rendszer kiválasztása és szakszerű üzemletetése jelenti.
6. ábra
Az iskolák által használt hálózati operációs rendszerek
Az iskolákban leginkább elterjedt operációs rendszerek a Microsoft Windows NT és a Novell NetWare különböző verziói, mivel ezek a szoftverek jelentős szakirodalommal, jól működő háttértámogatással, kedvezményes upgrade lehetőségekkel rendelkeznek. A vizsgált iskolák pontosan fele ezen operációs rendszerek egyikét használja.
Gondot okoz azonban az iskoláknak a hálózat bővítése során felmerülő költségek finanszírozása, hiszen ilyen esetekben az újonnan bekötött munkaállomásokra is be kell szerezni a szükséges licence-eket. Talán ennek köszönhető, hogy a többségében ingyen használható Linux verziók is megjelentek egyes iskolákban, leginkább ott, ahol a rendszergazda megfelelő ismeretekkel rendelkezik, illetve kellő elhivatottsággal viseltetik a hálózat minél kedvezőbb üzemeltetése iránt. Kizárólagos hálózati operációs rendszerként mindössze az iskolák 4%-a használja, más operációs rendszerrel együtt azonban már az iskolák 21%-nál megtalálható.
Meglepően magas azon iskolák száma (33 intézmény), ahol egyszerre többfajta operációs rendszert is használnak hálózatuk üzemeltetéséhez, ekként hasznosítva azok egymást kiegészítő előnyeit. Az ilyen összetett architektúrájú hálózat üzemeltetése érthetően inkább a középiskolákra jellemző: 28 középiskola alkalmaz két vagy több hálózati operációs rendszert egyidejűleg.
Az eddigi elemzések a számítógépek számát összesítve, a vizsgált iskola-típusok szerint készültek.
Érdemes azt is megnézni, hogy a felmérésben résztvevő 108 iskola átlagosan milyen számítógép-ellátottsággal rendelkezik.
A vidéki iskoláknak átlagosan kevesebb számítógépük van, mint a fővárosiaknak. Különösen kevés a korszerűnek tekinthető számítógép (586-os, Pentium) a vidéki általános iskolákban.
4. táblázat
Az iskolák átlagos számítógépes ellátottsága
| Budapest | Vidék |
Ált. isk. | Középiskola | Ált. isk. | Középiskola |
| számítógépek száma összesen (db) | 26,9 | 90,6 | 18,7 | 75,2 |
| ebből Soros számítógép | 1,2 | 11,9 | 3,9 | 6,2 |
| Sulinet/Írisz program | 1,0 | 8,3 | 1,6 | 9,4 |
| Világbanki projektek | 0,3 | 3,7 | 0,1 | 6,8 |
| Egyéb | 24,4 | 66,7 | 13,1 | 52,8 |
| multimédia Pentium/586 | 5,6 | 17,2 | 6,6 | 19,7 |
| Pentium/586 | 9,1 | 28,5 | 3,4 | 29,0 |
| 386/486 | 11,2 | 36,3 | 6,2 | 22,2 |
| 286 vagy rosszabb | 1,0 | 7,3 | 2,5 | 3,1 |
| hálózatba kötött gépek száma | 10,9 | 56,1 | 12,0 | 57,5 |
7. ábra
Az iskolák átlagos számítógép-ellátottsága
Ugyanakkor, bár a vidéki középiskolákban kevesebb számítógép található, azok között több az 586-os vagy Pentium processzorral ellátott számítógép.
Bár a feldolgozandó adatok között nem szerepelt az osztálylétszámra vonatkozó adat, érdemes mégis összehasonlítani az iskolák rendelkezésére álló gépeinek számát a tanulók és a pedagógusok számával.
5. táblázat
A számítógéppark és a tanulói és tanár létszám összehasonlítása
| Budapest | Vidék |
| Ált isk. | Középiskola | Ált. isk | Középiskola |
| Egy számítógépre jutó diákok száma | 17,5 | 8,5 | 18,6 | 8,4 |
| Egy számítógépre jutó tanárok száma | 1,6 | 0,7 | 1,7 | 0,7 |
Meglepő módon ez az összehasonlítás közel hasonló eredményt mutat az általános iskolák és a középiskolák esetében függetlenül attól, hogy vidéki vagy fővárosi intézményeket vizsgálunk.
A rendelkezésre álló számítógépek mellett fontos mutató lehet az, hogy ezeket az iskolán belül hova telepítik.
6. táblázat
A számítógépek elhelyezése
| Budapest | Vidék |
| Ált. isk. | Középiskola | Ált. isk. | Középiskola |
| tanterem | 203 | 1030 | 5582 | 394 |
| könyvtár | 16 | 45 | 43 | 107 |
| tanári szoba | 7 | 104 | 27 | 207 |
| gazdasági/iroda | 21 | 54 | 45 | 162 |
| egyéb | 22 | 126 | 57 | 440 |
| számítógépek száma összesen (db) | 269 | 1359 | 730 | 3310 |
A kérdőív ezen kérdésénél a „tanterem” kategória túl tágnak bizonyult, árnyaltabb eredményre vezetett volna, ha „informatika szaktanterem”, „tanműhely vagy taniroda” és „egyéb tanterem” kategóriákkal kínálunk fel válaszlehetőséget. Így is megállapítható azonban, hogy a számítógépek 75%-a tanteremben található. Jelentős mértékben javult az iskolai könyvtárak számítógépes ellátottsága is az utóbbi időkben, nem utolsó sorban a Soros Alapítvány iskolai könyvtárfejlesztésének köszönhetően, ám még így is az általános iskolák számítógépeinek mindössze 5,9%-a található a könyvtárban, s a középiskoláknál ez az arány alig haladja meg a 3%-ot.
Az iskolai könyvtár szerepét igen fontosnak vélem, mivel ez az a hely, amely biztosítja a diákok minél szabadabb hozzáférését a számítástechnikai eszközökhöz. Így csak remélni lehet, hogy az iskolai könyvtárak fejlesztését is kiemelt ügyként kezelik majd mind az iskolák, mind azok fenntartói és az oktatási kormányzat.
Az elmúlt évek során az iskolák informatikai rendszerének fontos komponense lett az internet hálózathoz történő csatlakozás. A világhálózat lehetőséget ad arra, hogy a tanárok, diákok úgyszólván korlátlan mennyiségű információhoz jussanak hozzá, ezáltal minél teljesebb képet tudjanak formálni a körülöttünk lévő világról és annak jelenségeiről.
Bár az utóbbi időszakban jelentősen csökkentek a hozzáférés kiépítésével és fenntartásával járó költségek, az iskolák jelentős része csak külső támogatással (Sulinet, Soros Alapítvány, NIIF) képes az internet-csatlakozás kiépítésére és tartós használatára.
8. ábra
Az iskolák internet-hozzáférése
Az internet-hozzáférés során használt kommunikációs közeg az iskolákban jellemzően bérelt vonali vagy ISDN jellegű, de más megoldások (kábel TV, mikrohullámú hozzáférés) is megjelentek. Csak remélni lehet, hogy a telekommunikációs piacon rövidesen bekövetkező változások (a MATÁV koncesszió lejárta, a csillagtopológiás hálózatok elterjedése stb.) következtében, az internetszolgáltatók több alternatívát - és kedvezőbb szolgáltatási árakat - kínálnak majd az iskoláknak is.
A vizsgált iskolák közül 68% rendelkezik bérelt vonali vagy ISDN jellegű hozzáféréssel, míg 11% egyáltalán nem rendelkezik semmiféle internet-hozzáféréssel. Önmagában a 11% nem túl magas arány, érdemes azonban megvizsgálnunk az internet-hozzáférés iskolatípusonkénti megoszlását.
Az iskolatípus szerinti megoszlást vizsgálva, látnivaló, hogy a középiskolák több mint 90%-a rendelkezik bérelt vonali vagy ISDN internet-hozzáféréssel. A Sulinet program első szakaszában a középiskolák és az 500-nál nagyobb diáklétszámú általános iskolák kaptak támogatást.
7. táblázat
Az iskolák internet-hozzáférésének módja
| Budapest | Vidék |
| Ált. isk. | Középiskola | Ált. isk. | Középiskola |
| bérelt vonali / ISDN | 3 | 14 | 17 | 42 |
| kapcsolt vonali (dial-up) | 2 | 1 | 11 | 0 |
| kábel TV | 2 | 0 | 1 | 0 |
| egyéb | 0 | 0 | 2 | 0 |
| nincs hozzáférése | 3 | 0 | 8 | 1 |
9. ábra
Az iskolák internet-hozzáférése iskolatípus szerint
A kisebb általános iskolák részére a Sulinet program, vagy „csak” kapcsolt vonali hozzáférést biztosított, vagy későbbi időpontban kívánta bekapcsolni ezen intézményeket a kormányzati programba.
Az új oktatási kormányzat azonban 1998-tól minimális mértékben kívánta bővíteni a hálózatot, inkább a meglévő hálózat tartalommal való feltöltését jelölte meg fő célnak.
Sajnos ezzel a döntéssel leginkább a kisvárosi, községi iskolák kerültek lépéshátrányba, ahol elmaradt az internet-hozzáférés kiépítése. Ennek köszönhető, hogy a budapesti általános iskolák mindössze 30%-a, míg a vidéki általános iskolák 43%-a rendelkezik csak bérelt vonali vagy ISDN hozzáféréssel.
Úgy vélem, sürgető lenne ezt az esélyegyenlőtlenséget, lehetőleg mielőbb csökkenteni, mivel csakis ez lehet a magyar közoktatás egészének érdeke és célja.
SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT OKTATÁS
Az iskolák rendelkezésére álló eszközök mellett, fontos azt is vizsgálni, hogy miként hasznosítják a számítógépeket az oktatásban, mennyire férhetnek hozzá az eszközökhöz a tanulók, illetve hogy az iskola milyen szerepet szán az informatikának általában.
Az eszközfeltétel mellett, a személyi feltételek fontossága is kiemelkedő szerepet játszik az iskolai informatika oktatásában.
10. ábra
Informatikai képesítéssel rendelkező pedagógusok
A vizsgált iskolák pedagóguslétszáma összesen 4701 fő, ebből mindössze 16% (752) rendelkezik informatikai képesítéssel. Meglepően alacsony a középfokú informatikai képesítésű tanárok száma.
Az eszközellátottság javítása mellett, a tanártovábbképzés is kiemelt fontossággal bír, hiszen a modern informatikai eszközök oktatásban történő felhasználása nélkül ma már elképzelhetetlen a modern pedagógia. Ennek érdekében a tanárképzés és tanártovábbképzés minél szélesebb spektrumában kívánatos beépíteni a számítógép, az internet és a multimédia eszközök használatának oktatását.
Természetesen a számítógépet már napjainkban sem pusztán az informatika oktatás során használják. A kérdőív segítségével azt is felmértem, hogy mely tantárgyak oktatásához alkalmazzák a számítógépeket, az internetet, a multimédia eszközöket leginkább.
Az iskolák átlagosan 4,4 tantárgyat jelöltek meg a rangsorban, amit kevésnek tartok, hisz ennél több tantárgy oktatásában lehetne fontos szerepe a számítógép- nek és az internethasználatnak.
8. táblázat
Az informatikai eszközök szerepe az egyes tantárgyak oktatásában
| tantárgy | említések száma | legjobb
helyzés | legrosszabb
helyezés | átlagos
helyezés | átlagos
eltérés |
| Informatika | 89 | 1 | 2 | 1,01 | 0,02 |
| Programozás | 9 | 1 | 3 | 1,89 | 0,40 |
| Könyvtárhasználat | 5 | 2 | 6 | 3,00 | 1,20 |
| Idegen nyelv | 61 | 1 | 9 | 3,23 | 1,13 |
| Szakmai tantárgyak | 16 | 1 | 9 | 3,50 | 1,63 |
| Technika | 16 | 1 | 8 | 3,63 | 1,78 |
| Matematika | 54 | 1 | 11 | 3,74 | 1,83 |
| Fizika | 48 | 1 | 12 | 3,77 | 1,76 |
| Magyar nyelv | 32 | 2 | 8 | 4,31 | 1,68 |
| Földrajz | 29 | 1 | 9 | 4,52 | 1,47 |
| Biológia | 28 | 2 | 8 | 4,57 | 1,30 |
| Könyvelés | 5 | 3 | 7 | 4,60 | 1,28 |
| Közgazdaságtan | 5 | 1 | 8 | 4,60 | 2,72 |
| Történelem | 31 | 1 | 8 | 4,68 | 1,47 |
| Rajz | 20 | 1 | 11 | 4,90 | 2,31 |
| Kémia | 19 | 1 | 9 | 4,95 | 1,75 |
| Kommunikáció | 3 | 3 | 9 | 5,33 | 2,44 |
| Ének-zene | 9 | 4 | 8 | 5,56 | 1,28 |
A fenti táblázatban a tantárgyak átlagos helyezésük szerint vannak rendezve. A 108 iskola közül az informatikát 89 intézmény helyezte az első vagy második helyre. Ez egyértelműen jelzi, hogy az iskolák a számítástechnikai eszközöket, az internet használatát túlnyomórészt az informatika órán igyekeznek alkalmazni. Néhány intézmény az általa megadott sorrendben élesen elválasztotta az informatikát a programozástól, így ez külön kategóriaként található a táblázatban.
Bár a könyvtárhasználat a harmadik helyen található, sajnos nem vonhatunk le ebből kedvező megállapításokat, mivel mindössze 5 intézmény jelölte meg a rangsorban. A számítógépek jelentős szerepet kapnak az idegen nyelvek oktatásában. Bevezetésükkel az egyik törekvés az volt, hogy a költséges nyelvi laborokat ki lehessen váltani multimédia számítógépekkel. Mégis, egy módszertanilag jól használható nyelvi labor számítógépekkel való kiépítése talán még nagyobb költségekkel jár, mint a hagyományos változat. A nyelvi oktató CD-ROM-ok érthetően leginkább az önálló gyakorlást, ismétlést segítik elő, az új anyagrészek elsajátítására kevésbé alkalmasak. Ezzel együtt is kétségtelen, hogy az informatika fontos szereppel bír az idegen nyelvek oktatásában, miként az is, hogy idegen nyelvismeret nélkül az új kommunikációs módok (Web-böngészés, e-mail stb.) sem alkalmazhatóak.
A technika tantárgy előkelő helyezése talán annak köszönhető, hogy néhány iskolában az informatikára rendelkezésre álló szűkös órakeretet a technika tantárgyként besorolt gyakorlati informatikával próbálták meg pótolni.
Meglepő eredmény, hogy a megkérdezettek közül 32 iskola a magyar nyelv és irodalom oktatásához is használ informatikai eszközöket, s így ez a tantárgy be tudott „férkőzni” a preferencia-listán a matematika, fizika, földrajz és biológia „négyesébe”.
Előzetesen azt reméltem, hogy sok iskola esetében a kémia és a történelem is a rangsor elejére kerül majd, mivel mindkét tantárgyhoz jól lehet használni egyrészt a multimédia CD-k lehetőségeit (pl. a valóságban nehezen bemutatható kémiai kísérleteknél), másrészt, főként a történelemoktatásban, az internet adta hatalmas adathalmazt. Ennek ellenére az iskolák nem rangsorolták e tárgyakat az „élbolyba”, talán azért nem, mert egyelőre nem állnak még rendelkezésre kellő számban és minőségben, a magyar oktatási viszonyoknak megfelelő CD-k és Web helyek.
Végül nézzük meg, hogy az oktatási intézmények általában milyen szerepet szánnak az informatikának. Az erre irányuló kérdések során utolsóként arra kellett válaszolniuk az iskoláknak, hogy miként értékelik az informatika szerepét. Valahány megadott alkalmazási terület esetén 1-től 5-ig kellett osztályozni, hogy mennyire ítélik fontosnak az informatikát az adott területen.
Az iskolák által adott válaszok alapján elmondhatjuk, hogy nincs nagy eltérés az informatika szerepének megítélésében az egyes területek vonatkozásában. Az átlagos osztályzatok minden esetben a 4-es érték körül mozognak. A szóródási mutatók is azt támasztják alá, hogy az egyes alkalmazási területek megítélése viszonylag egységes a vizsgált iskolák körében.9. táblázat
Az informatika szerepe az oktatásban
| alkalmazási területek | átlag | átlagos
eltérés | szóródás |
| önálló tantárgy | 4,03 | 1,02 | 1,27 |
| egyéb tantárgyak oktatása során | 3,62 | 0,84 | 1,01 |
| új kommunikációs módok oktatása | 3,92 | 0,79 | 1,01 |
| részvétel a felnőtt társadalomban | 3,63 | 1,07 | 1,26 |
| forráskutatás | 3,78 | 0,96 | 1,18 |
11. ábra:
Az informatika szerepe az oktatásban
Az iskolák önálló tantárgyként tartják a legfontosabbnak az informatikát, de mint az új kommunikációs módok oktatása is megközelíti a 4-es átlagértéket.
Örvendetes, hogy az oktatási intézmények jelentősnek tartják az informatika szerepét a forráskutatásban is.
KAPCSOLAT A SOROS ALAPÍTVÁNNYAL
Mivel a felmérés keretében olyan iskolákat vizsgáltam, melyek valamilyen pályázat során kapcsolatba kerültek a Soros Alapítvánnyal, így fontosnak tartottam azt is felmérni, hogy milyen területen nyújtott az iskoláknak jelentős segítséget az Alapítvány.
Az iskolák elsőként néhány szóban felvázolhatták, hogy milyen hatással voltak a Soros Alapítvány pályázatai, programjai az iskola életére. A rövid válaszok alap- ján a következő csoportokba sorolható válaszokat összesíthettem:
- Az iskola pedagógiai munkájának támogatása.
- Továbbképzéseken történő részvétel.
- Rendezvények, konferenciák megrendezésének támogatása.
- Az iskola informatikai kultúrájának kialakítása.
- Az iskolai könyvtár eszközellátottságának javítása.
- Az informatikai eszközpark bővítése.
- Hátrányos helyzetű tanulók támogatása.
- Az iskola pedagógusai szakmai munkájának támogatása.
- internet-hozzáférés biztosítása.
Bár ennél a kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy általában milyen területeken jelentett segítséget a Soros Alapítvány támogatása, igen sok informatikai vonatkozású választ adtak az iskolák. Ezért érdemes azt is megvizsgálni, hogy közelebbről az informatika terén milyen alapítványi segítséget ítélnek az iskolák a leghatékonyabbnak.
Az iskolák 1-től 5-ig osztályozhatták az Alapítvány által nyújtott támogatást, a következő táblázat szerint:
10. táblázat
Az alapítványi támogatás értékelése
| támogatási területek | átlag | átlagos eltérés | szóródás |
| informatikai eszközpark fejlesztése | 4,14 | 0,98 | 1,20 |
| internet-hozzáférés kiépítése | 3,83 | 1,22 | 1,42 |
| pedagógiai munka fejlesztése, támogatása | 3,66 | 0,96 | 1,17 |
| továbbképzéseken történő részvétel | 3,03 | 0,98 | 1,25 |
| nemzetközi kapcsolatok | 2,58 | 1,44 | 1,58 |
Az iskolák véleménye szerint a Soros Alapítvány az informatikai eszközpark területén nyújtott leghatásosabban segítséget az oktatási intézményeknek. Kiemelkedően hasznosnak ítélték az internet-hozzáférés kiépítése terén végzett alapítványi tevékenységet, valamint a pedagógiai munka támogatását.
12. ábra
Az alapítványi támogatás értékelése
A szóródási mutatók magasabb értéke az internet-hozzáférés kiépítése és a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában azt jelzi, hogy az Alapítvány e téren végzett tevékenységének megítélése nem egységes az iskolák körében.
Ez persze nagyon is érthető, hiszen az Alapítvány egy jól behatárolt intézményi kör részére tette lehetővé az internet-hozzáférés kiépítését és támogatta annak használatát (az 1995-ös pályázat nyerteseinek, illetve később az iskolai könyvtártámogatás során nyújtott ilyen jellegű támogatást). Azok az iskolák tehát, amelyek sikerrel szerepeltek e pályázati programokban, jóval többre értékelték e támogatást. Ugyanakkor érthető módon azon iskolák, akik nem kaptak internet-hozzáférést az Alapítvány programjai keretében, kevésbé értékelték sikeresnek ezt a területet.
A nemzetközi kapcsolatok megosztott megítélése is érthető, hiszen például az I*EARN programban résztvevő iskolák, az ebben a programban nyújtott segítséget kiemelkedően fontosnak tartották.
A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI
A felmérésben csak olyan iskolák vettek részt, melyek valamely Soros Alapítvány által meghirdetett pályázat során támogatást nyertek, így a célom nem a magyar közoktatás általános elemzése volt, hanem az Alapítvány által támogatott iskolák helyzetének, és az Alapítvány által nyújtott informatikai támogatás hatásainak vizsgálata.
A kérdőívek elemzése megerősítette azt a feltevést, hogy az Alapítvány szerepe a magyar oktatási intézmények számítástechnikai feltételeinek fejlesztésében elvitathatatlan. Jelentős arányban találhatóak az Alapítvány támogatásából származó számítógépek a különböző iskolatípusokban. Különösen jelentős e számítógépek száma - a célzott pályázati kiírásoknak köszönhetően - a vidéki általános iskolákban.
Fontos törekvés volt a pályázati programok során az is, hogy a számítógép, az internet használata eszközként kerüljön felhasználásra az egyéb tantárgyak oktatása során. Ez a folyamat nem kis részben az Alapítvány pályázatainak köszönhetően elkezdődött, és bár minden kétséget kizáróan szükség van még pedagógiai, módszertani fejlődésre, számos iskola felismerte ennek az új technológiának a fontosságát.
ÖSSZEGZÉS
A Közoktatás-fejlesztési program egyéb programjaihoz hasonlóan, a Soros Alapítvány informatikai tevékenysége is jelentős hatással volt a közoktatás egészére.
A középiskolák részére biztosított bérelt vonali internet-hozzáférés elősegítet- te a Sulinet program elindítását, hiszen jóval a kormányzati program elindítása
előtt 40 iskola részére biztosított internet-hozzáférést a Soros Alapítvány. Ez minden kétséget kizáróan modellértékű kezdeményezés volt, mivel így lehetőség volt arra, hogy a Sulinet program indulása előtt gyakorlati tapasztalatot szerezzünk az internet erőforrásainak oktatásban történő alkalmazásáról, a hálózat esetleges műszaki problémáinak iskolán belüli kezelhetőségéről.
Az elmúlt évek alatt a Jefferson program bebizonyította, hogy a rendelkezés- re álló számítógépekkel, szoftverekkel és az internet nyújtotta lehetőségekkel az iskolák képesek felkészíteni a diákokat a kooperatív munkára, a kreatív gondolkodásra, az újfajta kommunikációs módok készségszerű használatára, a felelős döntéshozatal folyamatának elsajátítására, ezáltal a felnőtt társadalomban történő teljes értékű részvételre.
A Soros Alapítvány nagyobb rugalmassággal rendelkezett, mint a kormányzati szervek, így az elmúlt időszakban többször is volt arra lehetőség, hogy a stratégiát az illetékes kuratórium módosítsa. Az első ilyen irányváltásnak köszönhetően kezdődött el az iskolai könyvtár-támogatási program, mely rávilágított arra, hogy az oktatási intézmények tevékenységének e területe nagyobb figyelmet igényel.
Miután a központi kormányzat a középiskolák és a nagyobb általános iskolák részére biztosított jelentős számban informatikai eszközöket, az Alapítvány újabb stratégiai területet jelölt ki: a kistelepüléseken működő iskolák támogatását, ez a programcsoport pedig az esélyegyenlőtlenséget volt hivatott mérsékelni.
Az elmúlt években rendelkezésre álló pénzügyi keret természetesen nem volt elegendő arra, hogy az Alapítvány minden rászoruló vagy tevékenységével rászolgáló intézményt támogasson.
A mára lezárult programok pályázati eredményeinek összesítése és gondos hatáselemzése azonban maga is közhasznú hozzájárulás lehet, hiszen az Alapítvány informatikai területen szerzett tapasztalatai, sokféle tanulsággal járnak, és remélhetőleg újabb fejlesztések kiinduló pontjai lehetnek a közoktatásban.
Az imént bemutatott felmérés - egy diplomamunka részeként - négy évvel korábban készült, és az ezredforduló magyar iskoláinak informatikai ellátottságába kínál betekintést. Azóta sok minden megváltozott: a kormányzat egyik legfontosabb céljaként tűzte ki valamennyi közoktatási intézmény internet-hoz- záférését (Közháló program); központi digitális tananyagfejlesztés kezdődött el (Sulinet Digitális Tudásbázis) és különböző kedvezményekkel kívánják segíteni a családok informatikai eszközökhöz jutását is (Sulinet Expressz - Adókedvezmény program). Valóban, nem lehet más a cél, mint lépést tartani a nemzetközi tendenciákkal, azaz minden eszközzel támogatva, segítve hogy a jelen és a jövő nemzedéke az információs társadalom hasznos, tevékeny és versenyképes résztvevője legyen! A Soros Alapítvány érdeme ebben a folyamatban elvitathatatlan. Soros György elhivatott tenniakarásának köszönhetően lehetőség nyílt egy sor fontos pályázati projekt modellértékű kipróbálására, melyek tapasztalatai nyomán utóbb, jóval nagyobb állami források bevonásával országos fejlesztések indulhattak.
Bár nem dolgozom már az Alapítványnál, jó érzéssel gondolok vissza arra, hogy nyolc éven át magam is részese lehettem ezen ambiciózus és sokféle gyakorlati segítséget nyújtó modernizációs programnak. Kezdő informatikusként kerültem a „Soros”-hoz, és némi „pályamódosítással” olyan szakemberként jöttem el onnan, aki közvetíteni tud az informatika (IT szakemberek, rendszergazdák, programozók, tananyagfejlesztők) és a pedagógus szakértők, tanárok, kurátorok között. Az ott szerzett tapasztalataimat pedig azóta is sikerrel kamatoztatom munkámban.Koplányi Emil