Cím: | TÉNY/SOROS II. - 2002 |
Szerző: | Nóvé Béla |
Sorozatcím: | TÉNY/SOROS |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | 2004 |
Kiadó: | Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft |
Terjedelem: | 625 oldal |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | évkönyv, Soros Alapítvány, pályázat |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 14 2415 4 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
Január elsején tizenkét EU-tagországban forgalomba kerül az új egységes valuta: az euró.
Február 4-én felavatják Győrben a Széchenyi István Egyetemet. Február kö zepén népirtással, emberiség elleni bűncselekményekkel és a hadviselés szabályai nak megsértésével vádolja meg a Hágai Nemzetközi Bíróság Szlobodan Milose vics egykori szerb, majd jugoszláv elnököt. Február 24-én Budapesten megnyílik a Terror Háza Múzeum. Február 28-án megkezdi munkáját az Európai Konvent Brüsszelben. Az EU-tagországok és tagjelöltek küldötteiből álló testület feladata a kibővülő Európai Unió alkotmányának kidolgozása.
Március 15-én Az ember tragédiájának díszelőadásával nyitja meg kapuit az új Nemzeti Színház. Március 20-án több mint négyszáz fős, különleges kiváltsá gokkal felruházott főtisztviselői elitgárdát nevez ki Orbán Viktor miniszterelnök. Március 29-én az izraeli hadsereg - válaszul a palesztin öngyilkos merényletek re - bevonul Jasszer Arafat rámalláhi főhadiszállásának otthont adó Mukata épü letkomplexumba, a palesztin vezető azonban nem hajlandó elhagyni Izraelt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa először fogad el határozatot a palesztin államiságról.
Április 7-én lezajlik az országgyűlési választások első fordulója, amelyben az MSZP szerzi meg a vezetést. Bár a Fidesz erőteljes, harcias hangú kampányba kezd, a 21-i második fordulóban mégis az MSZP-SZDSZ szerzi meg a végső győ zelmet. A vesztesek nehezen nyugszanak bele az eredménybe, a szavazatok újra számlálását követelik, de a választási hatóságok sorra elutasítják az óvásokat. Négy párt jut be a parlamentbe, az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF. Áprilisban tűzszünetet köt az angolai kormány és az UNITA nevű gerillaszervezet, és ezzel vége szakad a függetlenség 1975-ös elnyerése óta tartó, egymillió ember életét követelő véres polgárháborúnak.
Május 5-én a francia államfőválasztás második fordulójában Jacques Chirac arat győzelmet a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel szemben. Május 9-én Mó ron a brutális kegyetlenséggel végrehajtott, gépfegyveres bankrablásban nyolc ártatlan ember veszti életét. A hónap folyamán egy kasmíri incidenst követően India és Pakisztán ismét a háború szélére sodródik. Május 20-án kikiáltják az önál ló Kelet-Timor Demokratikus Köztársaságot. Május 24-én az amerikai és az orosz elnök egyezményt ír alá a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről. Május 27- én leteszi hivatali esküjét az MSZP-SZDSZ kormány vezetője, Medgyessy Péter, a pártállam egykori miniszterelnök-helyettese.
Június 12-én az afgán törzsi vezetők gyűlése Kabulban Hamid Karzai ideigle nes kormányfőt választja az ország átmeneti elnökévé, ezt követően hazatérnek a menekültek, s megkezdődik a gazdaság újjáépítése. Június 19-én a kormányfő elis meri, hogy a rendszerváltozás előtt az állambiztonság szigorúan titkos tisztje volt. Az ügynökbotrány tovább dagad, a Horn- és az Orbán-kormány több miniszte réről kiderül, hogy egykor együttműködött a III-as főcsoportfőnökséggel. Júni us 27-én a világörökség részévé nyilvánítják a történelmi tokaj-hegyaljai borvidé ket és a budapesti Andrássy utat. A Dél-Korea és Japán által közösen megrendezett futball világbajnokság parádés brazil győzelemmel zárul.
Július 4-én több órára megbénul Budapest közlekedése, miután reggel néhány magát polgárnak nevező tüntető lezárja az Erzsébet-hidat, a parlamenti választások szavazatainak újraszámlálását követelve. Estig több ezer szimpatizáns próbál csatlakozni a főváros több pontján folyó, előre be nem jelentett demonstrációhoz, melyet a rendőrség végül könnygázzal oszlat fel. Júliusban megalakul a Nemzetközi Büntetőbíróság azon háborús bűnösök felelősségre vonására, akiket hazájukban nem állítottak bíróság elé. (Az USA nem ratifikálja ezt az egyezményt, attól tartva, hogy ellenfelei politikai indíttatású pereket kezdenek amerikai katonák ellen.) Augusztus közepén száz éve nem tapasztalt méretű árhullám önti el Prágát, de Csehországon kívül árvíz sújtja Németországot és Ausztriát is. Az óriási anyagi károkat okozó katasztrófákban több ezer embert kell kitelepíteni. Augusztus 14-én Budapesten eléri csúcspontját a Duna felső szakaszán minden rekordot megdöntő árhullám, amely helyenként áttöri az önkéntesek százaival védekező ideiglenes töltéseket. A településeket ért anyagi kár közel hétmilliárd forint, leginkább a rómaiparti ingatlanok rongálódnak meg.
Szeptember elsején az új közalkalmazotti illetménytáblához igazodóan átlag öt ven százalékkal emelkednek a közalkalmazotti bérek. Szeptember elején felbomlik az osztrák kormánykoalíció. Szeptember végén Németországban ismét megnyeri a választást a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció.
Október elsején az Alkotmánybíróság kimondja, hogy törvényes volt az FKGP május 4-i nagyválasztmányi ülése, amelyen Torgyán Józsefet megfosztották párt elnöki tisztétől. Az október 20-i helyhatósági választásokon a kormánypártok na gyobb arányú győzelmet aratnak, mint tavasszal, Budapest főpolgármesterévé ne gyedszer is Demszky Gábort választják. Október 22-én az IBM bejelenti, hogy be zárni készül székesfehérvári gyárát, melynek következtében közel négyezren vesztik el munkahelyüket. Októberben Észak-Korea elismeri, hogy nukleáris programon dolgozik. A súlyos gazdasági válsággal küszködő ország külföldi segélyek ben bízik. Több száz turista esik áldozatául a Bali szigetén elkövetett pokolgépes merényletnek, melyet az al-Káida vállal magára. Csecsen terroristák egy moszk vai színházban túszul ejtik a közönséget, több mint százan halnak meg, amikor az orosz különleges egységek megrohamozzák az épületet. Október 30-án a kormány bejelenti, hogy újraindítják az állami tulajdonú cégek privatizációját.
November 5-én az amerikai időközi kongresszusi választásokon a republikánu sok ismét többséget szereznek a szenátusban. November 7-én megnyílik a Green peace irodája Budapesten. November 8-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa határo zatot hoz az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről. A hónap második felé ben megkezdik munkájukat a fegyverzetellenőrök Irakban. November 12-én a parlament elfogadja az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvényt. A novem ber 21-i prágai NATO-tanácskozáson hét kelet-közép-európai ország kap tagsági meghívót. Novemberben az előrehozott ausztriai választások magabiztos néppárti győzelmet hoznak, a Haider-féle FPÖ pedig megroppan. Jordán Tamás nyeri el a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot.
December 10-én Kertész Imre átveszi az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban. December 13-án a koppenhágai EU-csúcsértekezleten végleg alkalmasnak minő sítik a tíz tagjelöltet arra, hogy még a 2004. júniusi európai parlamenti választás előtt teljes jogú taggá váljon. Decemberben Észak-Korea bejelenti, hogy újraindít ja atomreaktorait. Megkezdődik a parlamenti ellenzékhez kötődő Hír Tv műsorsugárzása.
Január 9-i számában a Libération című párizsi hetilap riportot közöl Európa egyet len roma középiskolájáról: az 1994-ben alapított pécsi Gandhi Gimnáziumról, a Soros Alapítvány korábbi támogatásait és munkatársai véleményét is idézve.
Február végén az Alapítvány közzéteszi, hogy „Élj a jogaiddal - menj el szavaz ni!” címmel nyilvános kampányt indít egy e célra szánt 35 millió forintos keretből, hogy minél nagyobb részvételre buzdítson a tavasszal esedékes országgyűlési válasz tásokon. A nyílt pályázatra 113 munkaterv érkezett - a nyertes a Geszti Péter vezette ARC kulturális ügynökség lett. (A kampány óriásplakát sorozatára - amely a kiéle zett belpolitikai légkörben heves sajtóvitát támaszt - utóbb további 22 milllió, a második választási fordulóra újabb 14 millió forintot szavaz meg a kuratórium.) Március elején Milan Kucan elnök A Szlovén Köztársaság Szabadságáért érdem érmet ad át Soros Györgynek, az indoklás szerint, mert helyi alapítványa révén a humanitárius segítségnyújtáson kívül nem kormányzati szervezetek és független tömegtájékoztató eszközök tucatjainak működését segítette a volt Jugoszláviában kirobbant háború alatt. Március végén az Alapítvány Bolyai utcai székházának kertjében egy bensőséges ünnepen emlékfákat ültetnek Forgács Pál, Vásárhelyi Miklós és Kardos László tiszteletére.
Április 1-ére a SuperGroup művészcsoport - a Soros Alapítvány, Zwack Péter és más magánadományozók szponzorálásával - „becsomagolta” az Erzsébet-hidat. Az „Egy hajóban evezünk - Szavazz!” feliratú, hajót formázó installációval az al kotók, szándékuk szerint, pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül kívánták minél nagyobb részvételre buzdítani a budapesti polgárokat.
Május közepén a Jelenkutató Intézet és az Alapítvány falukutatási konferenciát rendez Tatabányán értékelve az elmúlt két évben több hazai kistérségre és Erdélyre is kiterjesztett kutatási programot, melyet egyebek közt a Soros Alapítvány is kezdettől jelentős összeggel támogatott.
Június 8-án az amerikai légierő múzeumában Soros György veheti át a 2002. év Dayton-békedíját. Mint Bruce Hitchner, a Dayton Békeprogram elnöke a díjátadáson hangsúlyozta, Soros az amerikai nem kormányzati szervezetek legrangosabb elismerését a háború dúlta Boszniának nyújtott 50 millió dolláros újjáépítési támogatásával érdemelte ki. A pénzt a boszniai hatóságok Szarajevó elpusztult víz- és gázhálózatának újjáépítésére fordították - s a békedíjjal járó 25 000 dollárt az Alapító szintén a háborús károk enyhítésére ajánlotta fel.
Június 20-án a Közép-európai Egyetem diplomaosztó tanévzáróján két neves grúz politikus: Mihail Szaakasvili, volt igazságügy-miniszter és Zurab Zsvanija, a grúz parlament volt elnöke vehette át a CEU „Nyílt Társadalom Díját”. Az immár ötödik alkalommal az Alapító által személyesen átadott kitüntetéssel azok érdeme it ismerik el, akik számottevően hozzájárultak a nyílt társadalom eszméjének gya korlati érvényesítéséhez. (Korábban egyebek közt Václav Havel, Göncz Árpád és Bronislaw Geremek is részesült a díjban.) Július végén egy bérleti jogvita önkényes megoldási kísérleteként fegyveres kommandósok veszik blokád alá a moszkvai Nyílt Társadalom Intézet székházát, miután a bíróság az Intézet javára döntve érvényesnek nyilvánította a fennálló bér leti szerződést. A moszkvai Soros-iroda emiatt pár napra kénytelen felfüggeszteni működését, bár az Alapító megerősíti, nem kívánja Oroszországban beszüntetni 15 éve megkezdett jótékonysági és modernizációs programjait.
Augusztusban átadják a Máltai Szeretetszolgálat újabb - immár tizenegyedik -, pedagógusok által felügyelt, lakótelepi játszóterét. A modellkísérlet a Soros Alapít vány társulásával még 1998-ban, a békásmegyeri játszópark létrehozásával kezdő dött, s azóta öt újabb fővárosi és öt vidéki játszótér nyílt meg Esztergom, Pápa, Miskolc, Szeged és Tatabánya lakótelepein.
Szeptember elején a Soros Alapítvány rendezésében „Ügynökök és akták” cím mel nemzetközi konferenciát tartanak az állambiztonsági múltról a volt kommu nista országok alkotmányjogászai és titkosszolgálati szakemberei. (A tanácskozás anyaga utóbb egy azonos című tanulmánykötetben is megjelent.) A hónap végén a Fővárosi Közgyűlés - Kertész Ákos író és Agárdy Gábor színművész mellett - Bu dapest díszpolgára címet szavaz meg Soros Györgynek. A díjat Demszky Gábor főpolgármester egy 2003 januári látogatása alkalmából a Városházán adja át a kitüntetettnek.) Október 2-án Magyar Bálint oktatásai miniszter megállapodást ír alá a Soros Alapítvány „Önfejlesztő iskola-modelljének” oktatási kormányzat általi felhaszná lásáról. Mint Belia Anna, az Alapítvány igazgatója ez alkalomból elmondja: az elő ző hat év során 151 iskola több mint 500 pedagógusa kapcsolódott be a program ba, melyre az Alapítvány - a továbbképzéseket is beszámítva - több mint 154 mil lió forintot fordított. A hónap közepén Stipe Mesic elnök Zágrábban magas állami kitüntetést ad át Soros Györgynek a Nyílt Társadalom Intézet horvátországi irodája megnyitásának 10. évfordulóján.
November elején egyhetes tanácskozást rendeznek Balatonkenesén az Alapítvány Roma önfejlesztő iskolai programjának támogatottjai és szakértők részvételével. A rendezvényen, melyen 30 település mintegy 150 pedagógussal képviselteti magát, hivatalosan bejelentik, hogy a hat éve indított alapítványi program gazdája a jövőben az oktatási tárca lesz.
A karácsonyi könyvvásárra megjelenik Vásárhelyi Miklós posztumusz kötete A bilincsbe vert beszéd címmel. A kötet a néhai alapítványi elnök a szélesebb nyilvánosság előtt jórészt még ismeretlen sajtótörténeti tanulmányait közli.
Az Alapítvány ez évi költségkerete mintegy 4,2 millió dollár volt. A 2002-ben megítélt támogatások főbb tételei:
I. Civil programok
| Eötvös Károly Intézet | 3 000 000 Ft | |
| Civil programok nyitott kerete | 11 243 081 Ft | |
| East-East: Partnership Beyond Borders program | 8 747 235 Ft | 62 705 $ |
| Együttműködés a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal | 4 589 655 Ft | |
| Hitelprogram | 43 130 000 Ft | |
| Hogyan legyünk polgárok? (programok a demokrácia minőségéről) | 143 150 000 Ft | |
| „If you” | 3 549 000 Ft | |
| NonprofitSzolgáltatóKözpont | 48 883 966 Ft | |
| Nők és férfiakesélyegyenlőségeatársadalomminden szintjén | 17 500 000 Ft | |
| Települési egészségterv | 9 660 000 Ft | |
| Összesen: | 298 452 937 Ft | 620 705 $ |
II. Egészségmegőrzési programok
| Egészségmegőrzési program nyitott kerete | 17 120 170 Ft | |
| Hospice és palliatív ellátás | 26 541 500 Ft | |
| Kitagolás - kicscsoportos lakóotthonok indításának támogatása | 20 000 000 Ft | |
| Népegészségügyi oktatási program | 12 322 140 Ft | |
| Szenvedélybetegek ellátásának javítása | 13 000 000 Ft | |
| Salzburg Medical Seminars - Egyhetes tanfolyamok szakorvosoknak | 2 262 000 Ft | |
| Step by Step for Roma program | 7 125 000 Ft | 6 000 $ |
| Roma egészségügyi és környezetrehabilitáció | 19 135 000 Ft | |
| Összesen: | 117 505 810 Ft | 6 000 $ |
III. Információs programok
| Információs nyitott keret | 1 520 000 Ft | |
| East Translates East program | 6 560 000 Ft | |
| EU - Információs és pályázati tanácsadó program | 20 000 000 Ft | |
| Információs jogok és civil szervezetek | 18 887 000 Ft | |
| Könyvtártámogatás | 5 000 000 Ft | |
| Külföldi felsőoktatási információs központok | 4 013 334 Ft | |
| Roma média | 37 285 000 Ft | |
| Összesen: | 93 265 334 Ft | |
IV. Jogi programok
| Jogi programok nyitott kerete | 2 980 000 Ft | |
| Betegjogi program | 19 321 000 Ft | |
| Civil jogérvényesítés a környezetvédelemben | 9 590 000 Ft | |
| Emberi jogi és korrupcióellenes program | 52 833 250 Ft | |
| Esélyegyenlőség a joghoz jutásban | 19 330 000 Ft | |
| Élj a jogaiddal - Menj el szavazni! | 71 000 000 Ft | |
| Gondnokság és érdekérvényesítés | 9 239 200 Ft | |
| Összesen: | 184 293 450 Ft | |
V. Kulturális és művészeti programok
| Bridge of Understanding | 7 830 000 Ft | |
| Kulturális menedzsment program | 14 855 000 Ft | |
| Looking Inside | 975 000 Ft | |
| Kortárs művészeti programhálózat | 37 000 000 Ft | |
| Kultúra és művészetek | 93 026 151 Ft | |
| Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány (C3) | 14 500 000 Ft | |
| Stúdiószínházi program | 53 170 000 Ft | |
| Vidéki kulturális programsorozatok | 30 349 000 Ft | |
| Összesen: | 251 705 151 Ft | |
VI. Oktatási programok
| Oktatási nyitott keret | 9 895 000 Ft | |
| Egyetemi és főiskolai oktatók a szélsőjobboldal ellen | 6 410 345 Ft | |
| Felsőoktatási Együttműködési és Programinnovációs Pályázat | 4 840 000 Ft | |
| Innovatív pedagógiai módszerek a roma gyerekek oktatásában, nevelésében | 29 769 760 Ft | |
| Önfejlesztő roma iskolák | 16 975 069 Ft | |
| Roma felsőoktatási ösztöndíj | 13 100 000 Ft | |
| Soros Tanácsadó Ház | 10 330 000 Ft | |
| Szakkollégiumok a nyitott társadalomért | 8 130 000 Ft | |
| Összesen: | 99 500 174 Ft | |
| Mindösszesen: | 1 067 722 856 Ft | 68 705 $ |
A 2002. évi hivatalos középárfolyamon számolva mindez 4 175 331 dollárt tesz ki.
Az Alapítvány távozó munkatársai: Héjj Katalin programvezető (Roma progra mok), Kollár Éva adatrögzítő, Láncos Ágnes pénzügyi munkatárs, Mankovits Ad rienne irodavezető, Radvánszky Katalin elnöki asszisztens, programvezető (Ci vil programok), Szurkos Mária programvezető (Szociális programok), Vári Mária pénzügyi munkatárs, Tóth Elekné adatrögzítő.
Elhunyt: Dr. Szentpéteri István szegedi jogász professzor, a Külföldi ösztöndíj- kuratórium volt tagja.
M = 1:1
TELEPÜLÉS - KÖZÖSSÉG - ÉLETMINŐSÉG
A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV PROGRAM
Egy programból - legyen az bármi gonddal előkészített - ritkán lesz társadalmi mozgalom. A Soros Alapítvány Települési egészségterv programjával pontosan ez történt. Hogy napjainkban milyen kivételes jelenség ez, elég csak az alábbiakat megfontolni:
Létezik-e Magyarországon ma olyan program,
- amelynek felhívására közel 700 település képviselői kerekedtek fel, hogy részt vegyenek a pályázatot megelőző felkészítő tréningen?
- amelynek hatására 537 település lakói (intézményvezetők, civil szervezetek, aktív lakosok) készítették el a településük életminőségét befolyásoló ténye zők komplex leírását, tervezték meg rövid- és hosszú távú stratégiai programjaikat, s ezek megvalósítására konkrét cselekvési programokat is indítottak?
- melyben a támogató magánalapítvány - 6 pályázati forduló során - 238 településnek nyújtott pénzbeli támogatást terveik megvalósításához?
- melyben minden így nyert forinthoz a települések (önkéntes munkában, természetbeni juttatásként, pénzben stb.) másfélszer annyit tettek hozzá?
- melynek lezárultával tovább szerveződnek a kistérségi, térségi konferenciák - immár a kezdeményező alapítvány nélkül?
- amelynek tapasztalatai (s az elkészített egészségkép, stratégia és cselekvési tervek) alapján további sikeres pályázatok, együttműködési tervek születtek?
A pályázó települések - szűkös lehetőségeik pótlására, kiegészítésére, jó ötleteik megvalósítására - pénzügyi támogatást kerestek a Soros Alapítványnál. Emellett (sokszor ehelyett) ismereteket, tudást, fejlesztett képességeket, jártasságokat - ösz szességében önbecsülést és a helyi demokrácia működtetésének élményét kapták azok, akik megértve a program üzenetét vállalták, ami annak megvalósításával járt.
Mi a Települési egészségterv?
Az egészségterv olyan stratégiai terv és cselekvési program, melynek célja egy adott település, közösség életfeltételeinek, életminőségének, s az ott élő emberek egész ségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül.
Miben más ez, mint az eddigi programok?
Az egészségterv, miközben az adott települést sújtó konkrét problémák megol dását, s ezáltal az ott élő emberek testi, lelki és szociális „jól-létét” szolgálja, egy új társadalmi gyakorlat meghonosodását is elősegíti. Olyan gyakorlatét, amely a problémák megoldása során az újraalakuló, autonóm módon szerveződő közössé gekre épít, önbizalmat ad és cselekvési lehetőséget biztosít. Az ilyen közösségek ki alakulása nem csupán „eszmei jelentőségű”. A saját problémáik megoldásában ak tív közösségek jelentős erőforrást is képviselnek - hiszen létük egyúttal biztosítja a céljaik eléréséhez szükséges eszközöket.
A program általános célja
A program kidolgozói abból a tényből indultak ki, hogy életminőségünk, egész ségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyé ni, családi és közösségi szinten egyaránt. A program nem azt tűzte ki céljául, hogy megvédi az embereket a betegségektől vagy a haláltól, hanem „csupán” azt, hogy e programok segítségével változásokat indít el az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező közösségek életében.
A program konkrét céljai
- Javuljon egy adott településen, közösségben élő emberek életminősége/egészségi állapota.
- A programok tervezése és megvalósítása során olyan gyakorlat alakuljon ki, amely:
- a közösség tagjainak e folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív a közreműködés lehetőségét biztosítja,
- felszámolja a korábbi paternalista gyakorlat maradványait,
- erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelős e ségérzetét is.
- A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit.
- Az életminőség és az egészség mint „rendezőelv” segítségével építse a közösséget.
A program legfőbb célja
az volt, hogy feltételeket teremtsen azok számára, akik e feltételek birtokában képesek maguk változtatni sorsukon.
ELŐZMÉNYEK
Hogyan kezdődött mindez?
1998 májusában a Soros Alapítvány pályázatot írt ki községi jogállású települések részére egészségterv készítésére és megvalósítására. A pályázati kiírás idővel a kisvárosokra is kiterjedt, és a program neve is Települési egészségtervre módosult.
A program kidolgozó és segítői
A Soros Alapítvány 1997 őszén kérte fel a Fact Alapítványt, hogy Pécs város egész ségtervének* mintájára mint modellre támaszkodva dolgozzon ki egy olyan prog ramot, amely kistelepülésekre (elsősorban falvakra) alkalmazható, a kistelepülése ken is megvalósítható. A Fact Alapítvány szakértői, a támogató Soros Alapítvány, a NEVI Primér Prevenciós Munkacsoportja, valamint a Közösségfejlesztők Egye sülete szakembereinek közreműködésével - s a későbbiekben már a közreműködő települések sokaságával - alakították, formálták azt a programot, amely ma Települési egészségterv program néven vált ismertté.
„Hálót adunk, s nem halat”
Új szemlélet és szokatlan gyakorlat a pályáztató részéről
A program vezetői arra törekedtek, hogy az ország bármely területén lévő település azonos eséllyel pályázhasson támogatásra - s ehhez minden segítséget megkapjon.
* Pécs város egészségtervének kidolgozását egy WHO-modell adaptációjával 1995-ben kezdte meg a Fact Alapítvány. E tevékenységet az OEP Kockázatkezelői Kuratóriumok Titkársága és a Népjóléti Minisztérium támogatta. A pécsi modell alapján a Fact Alapítvány koordinálásával 1996-ban már 13 további magyarországi város, egy falu és egy megye kezdte el ugyanezt a tevékenységet. Bár a program iránt sokan érdeklődtek, a tényleges esély annak széles körű elterjesztésére - kiváltképp a hazai kistelepülések körében - csak a Soros Alapítvány belépésével teremtődött meg.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy
- a települések „névre szóló”, írásos meghívást kaptak a pályázatban való részvételre,
- az érdeklődő települések képviselői felkészítő tréningeken vehettek részt,
- sokszorosított Módszertani útmutató segítette őket a munkában,
- telefonos konzultációra volt lehetőség a pályázat megírását megelőző időszakban, és a megvalósítás során is,
- a pályázók részletes, írásos értékelést kaptak benyújtott pályázatukról,
- hírlevél tájékoztatta őket a program eredményeiről, melyben egymás munkáját is megismerhették,
- országos és kistérségi konferenciákon közösségfejlesztő szakemberek segítsé gével értékelhették a települések, a közösségek életében bekövetkező változásokat, határozhatták meg a továbblépés irányait,
- a települések segítséget kaptak hálózatok kiépítéséhez, melynek eredményeként a program - a korábban egymástól elszigetelten működő települések köréből - kistérségi színtereket is felölelő hálózatokká szélesedett és „önjáróvá” vált.
„Fogjuk meg és vigyük”
A pályázat a településektől merőben újszerű gondolkodást és cselekvést várt. A prog ramoknak elsősorban az érintett közösség - általa meghatározott - problémáira kel lett reális, azaz helyi szinten, helyi kompetenciával megvalósítható megoldásokat kí nálnia. Ez pedig másként nem volt lehetséges, csak ha mind a tervezés, mind a meg valósítás a helyi társadalom széles összefogására épült. A gyakorlatban ez annyit tett, hogy
- a cselekvési program megtervezése helyi szakemberek által készített, a közösség tagjai által is ismert komplex elemzésen alapult,
- a cselekvési program elemeinek meghatározása a közösség tagjainak bevonásával történt, s a köztük e tekintetben kialakult konszenzuson alapult,
- megvalósítása a közösség tagjainak aktív részvételére támaszkodott,
- a megvalósított programok eredményességét folyamatosan figyelemmel kísérték,
- a program nem csupán egyszeri alkalomra szólt, hanem folyamatot indított el és fenntarthatóvá vált.
A továbbiakban a Települési egészségterv programról a Fact Alapítvány 2001 őszén megjelent hatástanulmánya alapján számolunk be*. Ez két nagyobb részből áll: a dokumentumelemzésből (a benyújtott pályázatok alapján) s a kérdőíves vizs-
* A teljes dokumentum megtekinthető a www.soros.hu és a www.kkapcsolat.hu oldalakon.
gálatból (a nyertes települések körében). Az eredmények értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy a pályázati program a hatástanulmány készítésekor még nem zárult le, azt még további pályázati forduló követte.
I.
A „TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV” PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK DOKUMENTUMELEMZÉSE ALAPJÁN
A pályázó településekről
Az öt pályázati forduló során összesen 445 település nyújtotta be pályázatát a Te lepülési egészségterv program keretében a Soros Alapítványhoz. Közülük 355 te lepülés 1, 73 település 2, 14 település 3, míg 3 település 4 fordulóban is pályázott. Ebből következik, hogy a pályázó 445 település összesen 555 pályázatot nyújtott be. Az elemzésben azonban csak a települések első pályázatával foglalkozunk, nem pedig az összes benyújtott pályázattal.
A pályázó települések országos megoszlása
Ha megnézzük a pályázatot benyújtó települések országos megoszlását, megálla píthatjuk, hogy a Soros Alapítvány e célkitűzése megvalósult: azaz az ország min den részéből pályáztak települések a programba. Megfigyelhetőemellettazország egyes területeiről pályázó „településbokrok” kialakulása is. Ezeken a településeken feltehetőleg jól működnek azok az informális (szomszédsági) kapcsolatok, ame lyeken keresztül az itt élők tájékoztatják egymást a pályázati kiírásokról és segítik egymást a pályázatok elkészítésében, programjaik megvalósításában.
A pályázó települések típusa
A kezdetben „Községi egészségterv” címet viselő program a második pályázati for duló után kibővült, és a kisvárosokra is kiterjedt. Ezt követően a városok, városré szek, városokban működő közösségek is pályázhattak egészségtervükkel és cselek vési programjaikkal a Soros Alapítványhoz. A városok - az egyes pályázati fordulókban - a benyújtott pályázatok 10-20 százalékát képviselték.
A pályázó csoportokról
A Soros Alapítvány pályázati kiírása szerint pályázatot önkormányzatok, civil szer vezetek, intézmények, jogi személyiséggel rendelkező csoportok nyújthattak be. A pályázati kiírás bátorította a több intézmény, csoport együttműködésén alapuló pályázatok kidolgozását.
A pályázó csoportok megoszlása a vizsgálatba bevont települések körében
A csatlakozó támogatók
A pályázatot benyújtó szervezetekhez/csoportokhoz a települések felénél további támogatók is csatlakoztak, akik szándéknyilatkozatukkal fejezték ki, hogy a prog ramok megvalósítása során együttműködnek a pályázókkal. A települések többsé génél főleg a helyi intézményvezetők (az önkormányzat dolgozói, a helyi óvoda és iskola, a kulturális, valamint az egészségügyi és szociális intézmények vezetői) vállalták az együttműködést
Együttműködések, civil összefogás
Néhány település (összesen 18) az összefogásban és a közös célok megteremtésében látta programjai sikerének, illetve azok fenntarthatóságának biztosítékát. Ezért ők már a meglévő kistérségi társulás, vagy a szomszédos településekkel spontán szerveződő társulás keretében nyújtották be pályázatukat.
Komoly inspiráló tényezőnek bizonyult a települések számára a - pályázat el készítését segítő - Módszertani útmutató, melynek „tanácsait” követve 13 telepü lés hozott létre új szervezetet a program során összekovácsolódott „munkaközösségekből”, illetve a már meglévő, de formai kereteket eddig nem öltött csoportokból (nyugdíjasok, fiatalok, kismamák klubja stb.). Egészségvédő- és életmódklubok, a környezet tisztasága és védelme mellett síkra szálló egyesületek alakultak az egész ségterv kidolgozására, melyek működésükkel remélhetőleg egyben a program szel- lemiségének továbbvitelét is szolgálják majd a jövőben.
A tréningprogramokról
A Települési egészségterv program keretében, a majd két évet felölelő öt forduló so rán, a Fact Alapítvány szervezésében a pályázni kívánó települések összesen 16 ún. tréningen vehettek részt több helyütt az országban. A tréningek 9 helyszínen foly tak: Budapesten, Pécsett, Szombathelyen, Szolnokon, Nyíregyházán, Kaposváron, Szegeden, Debrecenben és Székesfehérváron. A tréningekre valamennyi megyéből érkeztek a településeket képviselő érdeklődők és potenciális pályázók.
A tréningen való részvétel nem volt feltétele a pályázat benyújtásának. Ezeket a rendezvényeket a Soros Alapítvány azért támogatta, hogy a pályázatírásban ke vésbé jártas települések képviselőit gyakorlati tanácsokkal segítse, amellett, hogy a program ideáját, megvalósításának újszerűségét is megismertesse.
A tréningek eltérő módon inspirálták a résztvevőket a pályázat benyújtására. A tréningeken megjelent 617 településből 228 település (azaz 37%-uk) készítette el végül a pályázatát. A dokumentumelemzésbe bevont 445 település közül ez az említett 228 település a vizsgált települések 51,2 százaléka.
A nyertes és nem nyertes települések tréningen való részvételének megoszlása
A közösség szerepe a programok megvalósításában
A Települési egészségterv program kiemelt célja, hogy a közösség tagjainak aktív bevonásával javítsa a közösség életminőségét, s ezen keresztül egészségi állapotát. Éppen ezért a pályázatok értékelése során kiemelt szempont volt, hogy a közösség részvételével történik-e a programok megvalósítása, vagy a közösség a programoknak csak passzív résztvevője, „megajándékozottja” lesz.
A nyertes települések 43,3 százaléka (88 település) a pályázat céljainak megfele lően olyan programokat dolgozott ki, melyekben a település lakossága maga is ak tív résztvevőként van jelen, annak kitalálója, megvalósítója és a programok hasznainak élvezője.
Ezzel ellentétben a támogatást nem nyert települések nagyobb részénél (65,3 százalékánál, mely 158 települést jelent) a lakók csupán a pályázati programok passzív résztvevői, megajándékozottjai, annak tervezésébe beleszólásuk nincs, illetve nem is tesznek semmit azok megvalósulásáért.
A közösségi aktivitást azoknál a településeknél tapasztalhattuk leginkább, ahol a pályázók által „kigondolt” cselekvési programok megtervezéséhez és megvaló sításához a településen élők többsége csatlakozott. (A legjobb pályázatok termé szetesen azok voltak, ahol a programok kidolgozását közösségi szükségletfelmérés előzte meg.*)
Az egészségképről és az egészségfejlesztési stratégiáról
A pályázat benyújtásának feltétele egy egészségkép (állapotleírás) elkészítése volt. E „beugró” feltétel bizonyára szelektálta a pályázók körét. Úgy véltük ugyanis, hogy azok, akik minden előzetes támogatás nélkül hajlandók „befektetni” a prog ramba, nagyobb valószínűséggel valósítják meg, viszik majd végig az általuk terve zetteket. A pályázat benyújtásához ez volt az első „saját erő”, amit ugyan nem kész pénzben, infrastruktúrában kellett biztosítani a pályázóknak, hanem olyan nem materiális javakban, mint a motiváltság, a változtatás, az összefogás képessége, a reális tervezés alapjainak biztosítása stb.
Az egészségkép (vagy helyzetelemzés, állapotleírás) elkészítése - a pályázatot ér tékelők szemszögéből nézve - a legtöbb pályázó számára nem jelentett olyan súlyú problémát, amely a pályázat megítélését hátrányosan befolyásolta volna. Minő ségbeli különbségek persze találhatók, de a Módszertani útmutatóban megadott szempontok minimális elvárásait a legtöbb település sikeresen teljesítette.
* Az ún. közösségi felmérésnek változatos formáival találkoztunk a pályázatokban. Volt, ahol falugyű lésen gyűjtötték össze a megoldandó problémákat, kérdőíves felmérést végeztek, utcánként önkénte sek gyűjtötték az ötleteket, vagy a rendelőbe, boltba betérők válaszoltak arra, mit is kellene tenni a közösségért, a település fejlődéséért, s ezt hogyan lehet elérni.
A települések 9,4%-ától - 42 település - eltekintve a pályázók elkészítették a te lepülés lakóinak életfeltételeit, életminőségét jellemző állapotleírást, az ún. egészségképet.
A pályázatok áttekintése során azt tapasztaltuk, hogy az egészségkép adatainak értelmező elemzésére a pályázók közül már kevesebben vállalkoztak, vagyis csak kevesen gondolták át a kulcsproblémákra alapozott rövid és hosszú távú célokat, azaz a stratégiát, és az ezek eléréséhez szükséges feltételrendszert.
A cselekvési programok típusairól
A vizsgálatban szereplő települések első pályázatukban összesen 2102 programot dolgoztak ki (ez a 445 településre nézve településenként átlagosan 5,3 programot jelent). Ez a szám önmagában nehezen értelmezhető. Amennyiben figyelembe vesszük milyen hatással lehet akár egyetlen jól megszervezett program is egy település életére, jelentőségét nem lehet figyelmenkívülhagyni.
A programok száma településenként meglehetősen nagy szórást mutat (1-től 52-ig terjed), mely a pályázati munkák komplexitásában mutatkozó különbsége ket jelzi. Míg egyes pályázók egy adott alkalomra szóló rendezvényre, egyszeri be ruházásra kértek támogatást, mások egész éves rendezvénysorozatra, sokfelé ágazó témájú és több lakossági csoportra kiterjedő programsorozatra pályáztak.
A Soros Alapítvány az előbb említett 2102 számú programból végül is 489-et támogatott (a programok 23%-át). Ez azt jelenti, hogy a támogatást nyert települések átlagosan 2,4 program megvalósításához kezdhettek hozzá.
A pályázott programokat tartalmuk szerint is tipizáltuk. Egy-egy nagyobb té macsoportba gyűjtöttük össze azokat a cselekvési programokat, amelyeket a tele pülések első alkalommal benyújtott pályázatai tartalmaztak. A témacsoportok a következők voltak:
- táplálkozás
- mozgás
- környezetvédelem és környezetszépítés
- egészséges életmód, egészségügyi felvilágosítás
- beruházás
- szociális program
- kultúra
- „egyéb” programok
A legnépszerűbb programtípusnak a beruházásokon belüli szabadidős beruhá zás bizonyult, amely az esetek többségében játszótér építését, játszó-pihenő park, sportpálya, tanösvény létrehozását, valamint egy-egy gyermekklub (játszóház játékokkal, kerékpárokkal való) felszerelését jelentette. Az öt fordulót együtt tekintve
314 ilyen támogatási kérelem érkezett, melyből 132 a Soros Alapítvány támogatásában részesült*.
A szabadidős beruházásokhoz hasonlóan népszerűek voltak a mozgással, sport tal kapcsolatos programok is (szám szerint 359), melyből az Alapítvány 69-et támogatott.
Ezt követték az egészségi állapotra, a településen élők egészségmagatartásának befolyásolására irányuló programok (a 315 pályázott programból 35 részesült támogatásban).
Környezetszépítésre, környezetvédelemre, többnyire fásításra vagy virágosításra 273 program irányult. Ezt a csoportot - a játszótérhez, pihenőparkhoz hasonlóan, közösségteremtő szerepe miatt - a kuratórium szintén támogatandónak ítélte, így közülük 134 program valósulhatott meg a Soros Alapítvány támogatásával. Egye dül azokat a programokat utasította el a kuratórium, ahol a pályázók előadások, is kolai oktatás keretében tervezték a gyerekek és a felnőttek környezeti tudatosságának formálását.
Az egészség témája köré szerveződő programok körében a legtöbb igény még mindig a - többnyire külső szakértőkre építő, a lakosság passzív szerepére támasz kodó - hagyományos egészségnevelő módszerekre irányult, amelyek a program céljaihoz nem illeszkedtek (a 315 programból 163 program volt ilyen - nagyobbrészt a támogatást nem nyert települések pályázataiban).
A kérések másik nagy csoportja (mely a pályázati program félreértésén alapul hatott) az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra - műszerbeszerzés, rendelőbővítés, gépkocsivásárlás stb. - fejlesztésére irányult (69 település fordult ilyen kérelemmel az Alapítványhoz). Ezzel ellentétben a kuratórium inkább a kö zösségi összejövetelt is megteremtő életmódklubok, egészségügyi vetélkedők és az egészség fejlesztésére irányuló rendezvények szervezését ítélte támogatandónak (17 település).
Fontos eredménynek könyvelhetjük el, hogy több pályázatban a korábban al kalmazott, hagyományos egészségnevelő módszerek már megtapasztalt hatásta lanságát is megfogalmazták, s ennek megfelelően több település elállt ezek foly tatásától. (Természetesen találtunk példát ennek ellenkezőjére is, ahol a módszert nem vetették el, csupán az előadók személyén változtattak.)
* Ez - beruházás jellegéből adódóan - látszólag ellentmond a Települési egészségterv program célkitű zéseinek, azonban a közösségi élet olyan színterei teremthetők meg segítségével, mely több korcsoport hasznos szabadidő eltöltését, a környezet szépítését, ezáltal az ott élő emberek hangulatának javítását szolgálhatja egy időben. Ezen kívül egy játszótér vagy egy park megvalósítása szociális beruházás is, illetve olyan munkákat igényel, amelyben - a szakértelmet igénylő fázisok kivételével - a lakosság maga is aktív szerepet vállalhat. A kuratórium e programok közül is azokat támogatta, amelyekhez konkrét „hasznosítási terv” is tartozott: milyen közös rendezvényeket szerveznek ott, kiknek a bevonásával, hogyan lesz fenntartható stb.
A pályázók egy része minden bizonnyal csak nehezen képes továbblépni a ko rábbi évek megszokott gyakorlatán, és új módszerekben gondolkodni. Sokan a betegségek oldaláról közelítenek az egészséghez, ahelyett, hogy pozitív egészség kép kialakítására törekvő programokat tűznének ki célul. A pályázatokban azon ban számos, a megvalósítani kívánt céloknak megfelelő aktivitási terv is szerepelt. Ezeknek a programoknak a sikeres megtervezése egy nagyon fontos feltétel teljesüléséhez kötődött: a pályázatot elkészítők képesek voltak szemléletükön változtatni.
A pályázott és támogatott programok típusai
Programtípusok | Pályázott programok | Támogatott programok | A támogatott programok a pályázott programok százalékában |
| Táplálkozás | 180 | 8,6% | 30 | 6,1% | 16,6% |
| Mozgás, sport | 359 | 17,2% | 69 | 14,1% | 19,2% |
| Környezetvédelem | 273 | 12,9% | 134 | 27,5% | 49,1% |
| Egészségügy | 315 | 14,9% | 35 | 7,1% | 11,1% |
| Beruházás | 567 | 27,0% | 159 | 32,6% | 28,0% |
| Szociális programok | 62 | 2,9% | 2 | 0,4% | 3,2% |
| Kulturális programok | 312 | 14,9% | 60 | 12,2% | 19,2% |
| Egyéb | 34 | 1,6% | - | - | 0,0% |
| Összesen: | 2102 | 100,0% | 489 | 100,0% | átlagosan: 23,3% |
A közösségteremtés szempontjából is értékes és többnyire támogatható programok születtek a települések többségében a kulturális élet megteremtésére, fejlesztésére irányuló törekvések mentén. 15 településen színjátszó körök, tánccsoportok, kéz műves és zenei szakkörök alakultak, 16 településen tartottak különböző rendez vényekkel, vetélkedőkkel színesített falunapot. Több helyen a támogatást a helyi kábeltelevízió műsorkínálatának bővítésére, utazásra vagy életmódtáborra fordították.
180 program irányult a táplálkozási szokások megváltoztatására, közös főzé sek rendezésére, tankonyha, biokert kialakítására. Közülük is inkább a közössé gi programokat támogatta az Alapítvány, szám szerint 30-at. A helyes táplálkozás ról szóló felvilágosító előadások elsősorban az egyéni szokások megváltoztatására irányultak. Közösségteremtő erejük hiánya miatt, valamint az egyéni szokásokban kialakuló változások bizonytalansága miatt a kuratórium nem tartotta ezeket feltétlenül támogatandónak.
Visszatérő problémaként fogalmazódott meg a települések állapotleírásában, il letve a kulcsproblémák kiválasztását követően az egészségfejlesztési stratégia ki dolgozása során is az, hogy az emberek életminőségén szociális körülményeik javítása nélkül változtatni nem lehet. Így több település (62 program keretében) egy-egy lakossági csoport számára dolgozott ki különböző, a szociális feltételeken ja vítani szándékozó cselekvési tervet. A szociális programok egyharmada a gyerekek re (iskolatej, fogkefe, gyerekruhacsere, napközi, étkezési hozzájárulás stb.), további egyharmada a munkanélküliekre (a munkanélküliség csökkentését célzó tanfolya mok, képzések finanszírozására) irányult. Több program (11) keretében kívántak a pályázók az idősek helyzetén változtatni, illetve 5 ilyen irányú kérés érkezett a romáknak szánt szociális támogatásokra is. A 62 szociális programból a Soros Ala pítvány mindössze 2 programot támogatott, mivel a programok - elismerve szükségességüket - nem illeszkedtek a pályázati kiíráshoz.
Viszonylag nagyarányú igény fogalmazódott meg a szakemberképzésre, illetve átképzésre is (22 településnél), ez a törekvés azonban nem járt együtt a képzettek saját forrásainak beépítésével, így nem illeszkedett a pályázati célokhoz*.
A programokra megítélt támogatásokról
Az öt pályázati forduló során átlagosan 522 004 forintnyi támogatást ítélt oda te lepülésenként a Soros Alapítvány (a legkisebb összegű támogatás 36 000 forint volt, a legnagyobb 2 460 000 forint). Összességében a támogatások többsége 100 és 500 ezer forint között mozgott (a települések 54,6%-a részesült ilyen összegű támogatásban). Az 500 ezer, illetve az 1 millió forintot nem meghaladó támogatá sok többségét a 2000 főnél kevesebb lélekszámú települések kapták, azaz a kuratórium elsősorban ezeket a településeket támogatta pályázatuk alapján.
A települések többsége (371 település, a pályázók 83,4%-a) a Soros Alapítványtól kért támogatást saját forrással kívánta kiegészíteni**. Jóllehet a Soros Alapítvány e pályázati programjának feltételei ezt nem tartalmazták, a saját erő önmagában jelzés értékűnek számított az értékelők számára a települések tenni akarását, komoly szán dékát, illetve a programok fenntarthatóságának egyfajta garanciáját illetően. A saját erő értékelésében különösen pozitív megítélés alá esett a tenni, a cselekedni akarás, a helyi lakosok szellemi és fizikai „tőkéjének” felhasználása a programok megvalósítá sa során. E szándék - hitelesen bizonyítva - „meggyőzőbb” érv volt, mint a sok esetben csak papíron létező pénzösszeg.
* Ebben az esetben, amikor saját forrásról beszélünk, a következőket értjük ez alatt: a képzettek is akarják a képzést és a saját sorsukon való változtatást, járuljanak hozzá a képzés feltételeinek megte remtéséhez (pl. minimális önrész vállalása vagy a szakképzéshez szükséges műhely létrehozásában való fizikai részvétel, munkavállalás stb.), a képzés felhagyása járjon szankciókkal (pl. csak akkor kapja vissza az önrészt, ha sikeresen vette a képzés akadályait stb.).
** Ez részben örvendetes tény, részben pedig a kialakult pályáztatási gyakorlat része, amely - sok esetben irreálisan magas, nem kifejezetten a kistelepülések éves költségvetéséhez és lehetőségeihez mért - saját erőt kér. A Soros Alapítvány éppen ezért saját részt, legalábbis pénzben rendelkezésre állót, nem szabott feltételül a pályázat benyújtásához.
Azok a települések, ahol a saját erő feltüntetése (az előbbi értelmezés szerint) nem szerepelt a költségvetési tervben, illetve a pályázat leírásában, kevésbé voltak sikeresek (a 74 település közül, ahol a pályázók nem jelöltek meg saját erőt, erőfeszítést, 57 település pályázatát utasította el a kuratórium).
A pályázatok sikerességéről
A Soros Alapítványhoz e pályázati program során legalább egy alkalommal pá lyázatot benyújtó 445 település közül 203 település pályázatát a kuratórium teljes vagy részösszegű támogatásra javasolta. Ez a pályázó települések 45,6%-át jelen tette. A vizsgált települések közül 10 település pályázata formai okok miatt nem fe lelt meg a pályázati kiírásnak. A következőkben a döntés alapjául szolgáló szakér tői véleményeket és a kuratórium végső döntését együttesen vizsgáljuk, hogy megállapíthassuk, milyen elvek és szempontok alapján dolgoztak a döntéshozók.
A pályázó szervezet, a támogatást nyert és nem nyert településeken
Ha a pályázó csoport sikerességét a benyújtott pályázatokhoz viszonyítjuk (ld. a következő táblázatot), akkor az látható, hogy az intézmények és a civil szervezetek magasabb, az önkormányzatok alacsonyabb arányban találhatóak a nyertesek között, mint amilyen arányban a benyújtáskor regisztrálhattuk őket.
A nyertes települések aránya a programban pályázó szervezet/csoport szerint
Főpályázó | A pályázók
| Ebből a nyertes telepü lések száma | A nyertes települések a pályázók százalékában |
| Önkormányzat | 292 | 65,7% | 139 | 68,5% | 47,6% |
| Civil szervezet(ek) | 103 | 23,1% | 49 | 24,1% | 47,6% |
| Költségvetési intézmény | 42 | 9,4% | 15 | 7,4% | 35,7% |
| Más jogi személy | 4 | 0,9% | - | - | - |
| Nem jogi személy | 4 | 0,9% | - | - | - |
| Összesen: | 445 | 100,0% | 203 | 100,0% | |
II.
A PROGRAM PÁLYÁZÓI ÉRTÉKELÉSE
- KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT
A NYERTES TELEPÜLÉSEK KÖRÉBEN
A Települési egészségterv program első öt pályázati fordulójában támogatást nyert településeket önkitöltéses kérdőív segítségével kérdeztük a programról szerzett ta pasztalataikról, véleményükről, elégedettségükről és a programban való részvéte lük motivációiról. A legtöbb településen a megkérdezés időpontjában még folya matban volt a program megvalósítása, de már jól körvonalazódtak annak eredményei, hasznai.
A kérdőíves adatfelvételt nem azért szűkítettük a Soros Alapítványnál pénz ügyi támogatást nyert településekre, hogy a „visszajelzés” pozitív legyen és igazolá sul szolgáljon a program kidolgozói, támogatói számára. A kérdőíves vizsgálat cél ja az volt, hogy az Egészségterv program folyamatának egészéről kapjunk képet, melynek csak egy részét jelenti az előkészítés, a pályázat feltételeinek megteremtése (másként fogalmazva: a pályázók „helyzetbe hozása”). Kétségtelen, e szakasznak is szükséges a vizsgálata, hogy megtudjuk, a Soros Alapítvány munkatársai és a köré jük szerveződő szakértők, kurátorok befektetett munkája, erőfeszítései (valamint a Soros Alapítvány pénze) kellő hatékonysággal térült-e meg. Ez a kérdőíves vizsgá lat és annak eredményei azonban legalább ugyanilyen mértékben szólnak a pályá zók erőfeszítéseiről, az általuk megvalósított programok sikereiről, problémáiról, mint a Soros Alapítvány tevékenységéről.
A kérdőíveket 2000 szeptemberében postai úton juttattuk el a pályázókhoz. A 203 támogatásban részesült település közül 172 településtől kaptunk vissza értékelhető kérdőívet (ez a megkeresett települések 84,7%-a).
A települések szociális helyzetét két kérdés segítségével vizsgáltuk, mégpedig a településen élő munkanélküliek és - a több szempontból is értelmezhető - hátrányos helyzetű lakosság arányával*.
A munkanélküliek aránya az országos átlag (9 %) fölött volt a vizsgált településeken - a válaszadók átlagosan 13,3%-osra becsülték.
Az egy vagy több szempontból is hátrányos helyzetű lakosok arányát a válasz adók átlagosan 30%-ra becsülték. A települések többségében (111 településen) ez az arány 30% alatt maradt, 18 települést (10,9%) regisztráltunk azonban, ahol a hátrányos helyzetűek a lakosság több mint 60%-át teszik ki.
* Konkrét definíciót sem a munkanélküliekre, sem a hátrányos helyzetű lakosságra nem adtunk, így a kérdőívet kitöltő(k)nek kellett eldönteni, kiket sorol(nak) e kategóriákba.
Az előkészítésről, a segítőkkel való elégedettségről
A pályázat kiírójának, a Soros Alapítványnak egyik fő célkitűzése az volt, hogy a települések egyenlő eséllyel pályázhassanak e programban, és ehhez minden segít séget megadjon számukra. Ezt a célt szolgálták a pályázati fordulók előtt több ré gióban megrendezett ún. tréningprogramok, a pályázat elkészítéséhez segítséget nyújtó, írásos Módszertani útmutató, a program állomásait végigkísérő Települési Egészségterv Hírlevél kiadvány és a telefonos konzultáció lehetősége is. Ezek értékelését az alábbiak tartalmazzák:
A tréning és a Módszertani útmutató hatékonyságának értékelése
a válaszadók szerint
| Milyen hatékonyan közvetítette… | a tréning | a Módszertani útmutató |
| A. a program szellemiségét? | 4,53* | 4,51 |
| B. a pályázat elkészítéséhez szükséges információkat? | 4,44 | 4,48 |
* Az átlagpontszám mutató annál kedvezőbb, minél közelebb van az 5,0-hez.
A vizsgálatban arra is kíváncsiak voltunk, miként élték meg a pályázók a „másik oldal” szereplőivel, vagyis a Soros Alapítvány munkatársaival, kuratóriumával és szakértőivel való kapcsolatukat. A program e tekintetben is rendhagyó volt. Mivel nem egyszeri pályázati kiírásról volt szó, hanem többszöri fordulóról, valamint 16 alkalommal lebonyolított regionális tréningekről, írásbeli szakértői vélemények ről, a program közös (a pályázókkal együtt történő) formálásáról, a pályázat ki írói, szakértői, kurátorai nem maradhattak névtelenek (ez nem is volt cél). A cél a program megértése (megértetése) és annak közös formálása, továbbfejlesztése volt, mindannyiunk tudására, tapasztalatára építve.
A program segítőivel való elégedettség vizsgálatára a válaszadókat egy ötfokú skálán történő osztályozásra kértük, amelyben azt kérdeztük, mennyire voltak elé gedettek azzal a segítséggel, amit a Soros Alapítvány munkatársai, kuratóriuma és szakértői nyújtottak a pályázati folyamat során?
Az osztályzatok alapján az alábbi átlagértékek születtek:
A Soros Alapítvány munkatársaival való kapcsolat: 4,71*
A Soros Alapítvány kuratóriumával való kapcsolat: 4,33
A szakértőkkel való kapcsolat: 4,61
* Az átlagpontszám mutató annál kedvezőbb, minél közelebb van az 5,0-hez.
A pályázat előkészítése, elkészítése és megvalósítása
A pályázat komoly követelményt állított a pályázó települések elé már a progra mok megvalósítása előtt is. A cselekvési program alapjául szolgáló egészségterv elkészítése alapos adatgyűjtő és elemző munkát kívánt meg a pályázóktól, mely többnyire közösségi összefogással volt csak megvalósítható. A vizsgálatban eredményül kapott válaszok is ez előbbi állítást igazolják.
A pályázók által adott értékelések azt mutatják, hogy a legelső lépések nehézsé gei után a pályázat megírása már valamivel könnyebb (de nem könnyű) feladatnak bizonyult: míg a pályázat megírását megelőző teendők nehézségi fokát a válasz adók átlagosan 2,61-re, addig a pályázat megírását már 2,87-re értékelték egy ötfokú skálán.
Mint az a települések által készített pályázati beszámolókból is kiderült, nem volt könnyű feladat annak a csapatnak a felállítása, amely a pályázathoz szükséges teendőket végigvitte. Azaz előkészítette és megírta a pályázatot, s az elbírálást követően „menedzselte” a támogatott programok megvalósítását.
A különböző lakossági csoportok és intézmények részvétele
a pályázat elkészítésében és megvalósításában (említések száma)*
A program megvalósításában már kevésbé az intézmények és az önkormányzat dolgozói, mint inkább az aktív lakosok és a civil szervezetek tagjai vettek részt. A pályázat elkészítésénél tehát inkább az intézményi háttér jellemző, megvalósítása azonban már a településen élők („civilek”) feladata.
* Az ábra adatai az említések számát jelenítik meg, melyek összege a pályázó csoportok összetettsége miatt (vagyis, hogy egy csoportban általában több szereplő is részt vett) magasabb, mint a vizsgálatban résztvevő települések száma.
A programok támogatottságáról - ahogy a kérdezettek látják
A támogatást nyert, és a kérdőívünkre válaszoló települések költségeinek átlago san 42,1%-át támogatta a Soros Alapítvány, vagyis a saját hozzáadott rész átlago san 57,9% volt. A Soros Alapítvány által nyújtott támogatásnak a települések költségvetésében jelentkező nagyságát a következő adatsor mutatja.
A költségvetés támogatott része a Soros Alapítvány által
| 10% alatti | 10,1% |
| 10-20% | 8,9% |
| 21-30% | 16,5% |
| 31-40% | 16,5% |
| 41-50% | 24,1% |
| 51-60% | 10,1% |
| 60% feletti | 13,8% |
| Összesen: | 100,0% |
A Soros Alapítványnak nem volt célja a programok teljes finanszírozása.Olyantá mogatást (pl. módszertani felkészítést, bizonyos szükségletek iránti motiválást) és csak annyi anyagi segítséget kívánt nyújtani, amely elősegíti a településen élők bel ső erőforrásainak mozgósítását, s ezzel a programok folytathatósága, fenntarthatósága alapjainak megteremtését.
A programmal való elégedettségről
Az egészségterv programokat megvalósító települések válaszadóinak összegző ér tékelése alapján megállapítható, hogy a program szellemiségében és egyes elemeit együtt tekintve is megfelelt a pályázók előzetes elvárásainak.
Mennyire felelt meg az Egészségterv program a várakozásoknak?
(a nyertes települések összesen)
egyáltalán nem
felelt meg | | | | teljes mértékben megfelelt | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
- | 2 | 11 | 50 | 101 | nem válaszolt: |
- | 1,2% | 6,7% | 30,5% | 61,6% | 8 település |
A nyertes települések közül meglepően sokan, 141 település! (a nyertes települések 82%-a) a program indulása és az adatfelvétel között eltelt két év alatt már más támo gatóhoz is pályázott. Közülük 133 település (a máshova is pályázók 94,3%-a) vála szolta azt, hogy próbálkozásaikhoz használni tudták az Egészségterv programban készített pályázat bizonyos részeit (pl. az állapotleírást) vagy a megtanult módsze reket (pl. a problématérkép készítés módszerét). Ha ezeket is figyelembe vesszük, az egészségterv programba előzetesen befektetett munka rendkívül „költséghaté konynak” tekinthető. A pályázók elmondása szerint a más támogatóhoz benyúj tott pályázat komplex gondolkodásmódja, hosszabb távra szóló stratégiai tervezése meglepte az értékelőket, mely a jelenlegi pályáztatási rendszerben még nem „alapkövetelmény”.
Az ismeretek mellett azonban talán ugyanilyen fontos volt a pályázatírók ön bizalmának megerősödése. Egy sikeres pályázat továbbiak írására, beadására sar kall, az „önerő” felfedezése pedig megvalósíthatóvá teszi az eddig lehetetlennek tűnő feladatokat.
A PROGRAMBAN KÖZREMŰKÖDTEK
Soros Alapítvány
Belia Anna igazgató
Szőke Katalin programvezető
Kishegyi Júlia, a Települési egészségterv program kuratóriumának vezetője
Fekete Attila, a kuratórium tagja
Pintér Alán, a kuratórium tagja
Fact Alapítvány
Füzesi Zsuzsanna
Tistyán László
Ivády Vilmos
NEVI Primér Prevenciós Csoport
Fehér István
Mura-Mészáros Levente
Közösségi Kapcsolat Alapítvány
Huszerl József
Radnai Johanna
A Települési egészségterv program támogatásai
1998-2000
Év | Pályázatok száma (db) | Összes támogatás |
| Benyújtott | Nyertes | (millió Ft) |
1998 | 177 | 62 | 43 |
1999 | 300 | 98 | 64 |
2000 | 132 | 64 | 24 |
Összesen: | 609 | 224 | 131 |
VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖKI MEGNYITÓJA
A 2000 TAVASZÁN RENDEZETT
TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV KONFERENCIÁN
Nagy örömmel nyitom meg ezt a tanácskozást, a Soros Alapítvány rendezvényét. Üdvözlöm Önöket, és köszönöm, hogy eleget tettek meghívásunknak.
Belia Anna programigazgató említette nekem, hogy szakértők, hozzáértők fog nak ma hozzászólni. Ahogy körülnézek a teremben, itt csupa szakértő ül. Olyan polgármesterek, elöljárók, pedagógusok és gyakorlati emberek, akik évek óta részt vesznek ebben a programban. Az egyetlen dilettáns itt én vagyok, ami arra indít, hogy kellő szerénységgel és mértéktartással rövidre fogjam a mondandómat, nehogy az a tréfás helyzet álljon elő, hogy Önök azok, akik tudják és teszik a dolgot, én pedig, aki nem rendelkezem e tudással, „előadom”.
Nem is kívánok előadni, csupán azt szeretném elmondani, hogy a Soros Ala pítványnak miért kedves, és a lényegéhez közel álló e program, mondhatni: szer ves része egész filozófiájának. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert közis mert, s mi sem csináltunk titkot belőle, hogy az elmúlt esztendőtől a Soros Ala pítvány a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb pénzzel rendelkezik. Ennek eredményeként számos, nekünk kedves programot vagy erősen megnyirbáltunk, vagy teljesen meg kellett szüntetnünk. Van azonban néhány programunk, amely hez nem nyúltunk hozzá, mert olyan fontosak, hogy nemcsak megtartásukon, ha nem a fejlesztésükön is gondolkozunk. A Települési egészségterv program is ezek sorába tartozik.
Miért oly fontos a Soros Alapítványnak, a „Soros-gondolatnak” a Települési egészségterv program? Azért, mert teljesen beleillik az elképzelésbe, melyet a nyitott társadalomról, s ezen belül a civil társadalomról alkotunk. Az elmúlt tíz évben megteremtettük a demokrácia intézményeit, a szabad választásokat, a parlamentet, a parlamentnek felelős kormányt, az önkormányzatokat és számos más intézményt. Óriási munka volt ez. Lényegében felépítettük - természetesen mindannyian együtt - a demokrácia alapintézményeit. Nyilvánvaló azonban, hogy ezzel még nincs egy országban demokrácia, ha nem elég szilárd a bázis, ha nincs belevonva e folyamatba az egész ország. Ettől még meglehetősen távol állunk, s ezt - mindannyian tapasztalatból tudjuk - nem is könnyű megvalósítani. Nemcsak nálunk nehéz, de jóval fejlettebb, sokkal régebbi demokratikus intézményrendszerrel rendelkező országokban is. Mégsem lehetetlen, s én örülök, hogy e téren mi is tettünk lépéseket.
Ez a program egyike azoknak, ahol jelentős sikereket értünk el, és különösen a jövőre nézve komoly eredmények biztatnak. Tehát, ez az egyik, talán legfőbb oka annak, hogy a Soros Alapítvány minden körülmények között, egyik legfontosabb célkitűzésének tartja e program megtartását és hatékonyságának növelését.
A másik, ami miatt e programot fontosnak tartjuk, úgy fogalmazhatnám: a bi zalom az emberekben. Egész működésünk azon alapul, hogy bízunk abban: a jó kezdeményezéseket felkarolják az emberek, azok megvalósításába bevonhatók, és áldozatokra, munkára hajlandók az efféle célok érdekében. A Települési egészség terv tipikusan ilyen program, mely azon alapul, hogy az emberek önzetlenül tesz nek valamit a közjó, a saját közösségük - és nemcsak a saját érvényesülésük, a politikai siker vagy a hatalom - érdekében.
A harmadik ok, hogy igyekszünk mindenütt segíteni azokat, akik maguk is se gíteni készek másoknak. Angolul „help to helper”-nek (segítség a segítőknek) ne vezik az efféle programokat - s ilyenek nemcsak a magyar, de valamennyi Soros- alapítványban működnek.
A kreativitást, az emberek kezdeményezését igyekszünk általuk a jó ügyek szol gálatába állítani. A Soros Alapítvány általános filozófiájának megvalósulását szol gálja ez a program, és ezért is örülünk annak, hogy ilyen szép számmal jelentek meg ezen a konferencián. Bízom abban, hogy a műhelymunkában, amely e rövid bevezető után elkezdődik - mert hiszen az a lényeges - Önök aktívan, és úgy vesznek majd részt, hogy az eredmények mindenkinek hasznosak lesznek.
Magam sem vagyok mentes az emberi gyengeségtől, és azért szeretnék egy kicsit dicsekedni. A világon harminckilenc Soros Alapítvány van, és mi, a magyarok vol tunk az elsők, akik ilyen programot indítottunk. Programunknak, az Önök mun kájának sikere másokat is bátorítani fog, hogy példánkat kövesse, s ennek máris számos biztató jele van. Persze nem vagyunk irigyek, s ha nem egy újabb Soros Alapítvány fogja ezt megtenni, hanem más valaki kér majd tőlünk erre vonatkozó tanácsot vagy támogatást, természetesen megadjuk a számukra.
Még az ilyen rövidke bevezetőnek is szokott befejező része lenni, mely rend szerint egy felszólítás. Én arra kérem Önöket, hogy „végezzék ki a Soros Alapít ványt”! Tudniillik, minden jó alapítványnak az a végső célja, hogy magát a dolga végeztével felszámolja. Ha Önök jól végzik, amit tesznek, erre van is remény. Azt kívánom hát, hogy teljes buzgalommal vegyenek részt a munkában, melynek ered ményeként a Soros Alapítványra nem lesz többé szükség - s akkor mindannyian jól járunk!
PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓK,
PROGRAMÉRTÉKELÉSEK
PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓK
Játszótér és pihenő park Foktőn
A 2000 tavaszán elkészített egészségterv programunkban szabadidőpark létreho zására, játszótér kialakítására, parkosításra és egy labdajátékokra alkalmas pálya építésére pályáztunk. Községünkben ugyanis nem volt egyetlen játszótér, illetve park sem, így kevés lehetőség volt az aktív pihenésre.
A szabadidőparkot a Fő utca felől alakítottuk ki, benne középen egy tetővel el látott pihenőt helyeztünk el, mellette kétoldalt asztalokat, padokat. A park mö gött kapott helyet a játszótér, fából készült játékokkal, homokozóval, csúszdával, különböző hintákkal, várral, kötélmászókákkal, kosárpalánkkal. A legkisebbektől kezdve az idősebbekig, valamennyi korosztály számára igyekeztünk otthonossá, használhatóvá tenni a teret. A füvesítés, a növények megerősödése után a falu leg szebb, leghangulatosabb helye lett a park. Néhány őshonos fa ültetésére is sor ke rült a játszótér környékén, valamint a község utcáin, és ezt a parkosítást a jövőben is szeretnénk folytatni. A fiatalokkal fokozatosan „térképezzük fel” azokat a területeket, amelyeket rendbe tehetünk.
Amikor az egészségterv programja megfogalmazódott bennünk, a legnehe zebbnek az emberek bevonása látszott. Kellemes meglepetés volt, hogy a közös célok elérésének érdekében igenis számíthattunk a lakosság aktív támogatására, pozitív hozzáállására, összefogására, amelyben kis közösségünk legnagyobb ereje rejlik. Az Egészségmegőrző csoport munkatársai, Foktő
Igazi sportcentrum Karádon
A karádiak olyan sportpályát varázsoltak a településre, amilyen nem sok van az or szágban. A községben élők összefogásával, kitartásával sikerült egy elvadult, bozó tos, mocsaras területből igazi kulturált, a szabadidő eltöltésre alkalmas sportcentrumot létrehozni.
Teljes egészében felújított nézőtér, új padok, modern, fémcsőből készült focikapuk várják a sportolókat és a szurkolókat. A pályára levezető, esős időben rendkí vül csúszós, balesetveszélyes korábbi lejárókat szépen kialakított akácfalépcsősor váltotta fel, melynek minden eleme cserélhető.
A mocsaras területen lévő pálya alól elvezettük a vizet és egy kb. 900 négyzet méteres kis mesterséges tóban gyűjtöttük össze, amely télen remek korcsolyapályát jelent a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. A tónál kisebb szánkó- és sípályát is kialakítottunk, ezzel teljessé téve a téli sportlehetőségek kínálatát.
Ugyanezen a területen hoztuk létre a fogathajtópályát, ahol már több ízben ver senyt is tartottunk. Elkészült a futópályánk is, amely teljes hosszában murvázott, azaz darált kőzúzalékkal borított. A sportolóinkat - különösen iskolásainkat - se gíti még egy homokkal feltöltött távolugróhely, valamint három 5 méteres mászó rúd és egy pár gyűrű is. Mindemellett van még egy lődombunk is, ahol biztonságosan gyakorolható a légpuska- és a nyíllövészet.
Mindezt az eredetileg tervezett pénznek az ötödéből sikerült megvalósítanunk komoly összefogással és szervezéssel, a településen élők odaadó munkájával. Mil lenniumi Emlék- és Egészségparkunk nagy előnye, hogy folyamatosan bővíthető, fejleszthető, így egyre több szempontból szolgálja ki az itt lakókat. Wiesner Sándor, Karád
A Kartaliak negyedszer is „rámozdultak”
Negyedik alkalommal, a már „bejáratott” programokkal és módszerekkel rendezték meg Kartalon a mindenki által várt - sőt elvárt - egészség- és sportnapot. A szülők, az önkormányzati képviselők, a polgárőrök, a teniszklub tagjai, a pedagógusok, a TSZ és az Állami Gazdaság munkatársai és a vállalkozók már előre megtervezték, miben vesznek részt, így a versenyek, túrák megszervezése nem okozott nehézségeket.
A településen élők már nagyon várták a színes, izgalmas programokat. „Éven te legalább négyszer kellene megrendezni!” - javasolta több résztvevő. Ez is mutat ja, hogy a köztudatban ma már elmaradhatatlan közösségi megmozdulásként sze repel az egészségnap. Népszerűsége pedig lassan megközelíti az 5000 főt megmoz gató majálisét, amelynek programjába az idők folyamán a sportnap egyes elemei is beépültek.
Az előző rendezvényekhez képest kapcsolataink tovább bővültek, túlléptünk a „helyi rendezvény” kategóriáján. A komoly érdeklődés miatt a választható sport tevékenységeket két napra osztottuk el, hogy mindenki minden programon részt vehessen. A korábbi rendezvényeken vándorserlegeket indítottunk el, melyek az óta folyamatosan telnek a nevekkel, és az első helyezettek büszkén őrzik a következő sportnapig őket. Jó kezdeményezésnek bizonyult az is, hogy a legjobb helyezésekért „Mozdulj rá!” felirattal és a rendezvény logójával ellátott pólókat nyertek a versenyzők. Büszkék vagyunk rá, hogy egyre több résztvevőnek van már ilyen pó lója, amelyet minden versenyen örömmel viselnek. Célunk az, hogy hamarosan mindenki ilyen pólóban jöhessen az egészségnapra, hiszen ez azt jelentené, hogy a „Mozdulj rá!”-nap valamennyiünk életének fontos részévé lett. Tóth Ilkó Mihályné, Kartal
„Betonbuli”-val a konditeremért
Nagyon örültünk, amikor egy konditerem kialakítására beadott pályázatunkat a Soros Alapítvány kedvező elbírálásban részesítette. A siker lázba hozta az egész falut. Együtt túljutottunk a felmerülő nehézségeken.
Gyorsan megvásároltuk a konditerem létrehozásához szükséges eszközöket és gépeket, azonban hamar kiderült, hogy az önkormányzattól kapott helyiség pad lózata nem alkalmas arra, hogy a gépeket biztonságosan rögzíthessük. Közeledett az év vége és az önkormányzat költségvetése nem tette lehetővé, hogy a helyiség szilárd burkolatot kapjon. Ekkor jött az ötlet, hogy 2000. november 11-én „Be tonbuli” néven jótékonysági bált rendezzünk, melynek bevételéből megvásároljuk a padló kialakításához szükséges anyagokat. A betonozást egy helyi kőműves és az Ifjúsági Klub tagjai vállalták, a betonra kerülő padlószőnyeget pedig az önkor mányzat biztosította. Az összefogás a falu határait is átlépte: egyik klubtagunk vár dombi munkatársa használaton kívüli kondigépeit ajánlotta fel a teremhez, melye ket - a betonozáshoz szükséges anyagokkal együtt - egy varsádi fuvarozó hozott el nekünk. Ezután már semmi nem akadályozhatta meg, hogy megnyissuk az azóta is igen népszerű konditermet.
Programunk megvalósításával kicsit csökkenthettük a városban és a falun élők lehetőségei közötti különbséget, hiszen számunkra eddig csak hosszas utazással volt elképzelhető, hogy ilyen szolgáltatásokat igénybe vegyünk. Ennél is fontosabb azonban, hogy sikerült egymáshoz közelebb hozni a különböző korosztályokat. A közös tornák szüneteiben beszélgetünk, és olyan dolgokat tudunk meg egymásról, amiket kívülről nézve egész más színben láttunk. Andrási Zoltánné, Varsád
Megszépült Duna-part
Nincs is jobb, mint az egész napos közös munkát együtt ünnepelni egy finomva csorával. A dunaegyházaiaknak is jól esett minden falat, amit a közösen elkészített szabadtéri tűzrakó körül elfogyaszthattak.
A pihenést persze sok-sok tervezés, előkészítés és munka előzte meg. Dunaegyházán 2002 márciusáig nem volt játszótér, a településen élők azonban szerették volna, ha a szépen rendbe hozott Duna-parton kicsik és nagyok egyaránt jól érzik magukat. A Települési egészségterv programban meghirdetett pályáza ti lehetőség megadta az utolsó lökést ahhoz, hogy a dunaegyházaiak nekifogjanak egy kellemes pihenőpark, illetve játszótér létrehozásához.
A helyszínül kiválasztott Duna-part rendbehozásában az egész falu segített: az önkormányzat munkásai az elvadult növényzetet irtották, a kőgát tisztítását a Hor gászegyesület vállalta, a fák elkorhadt ágait a Zöld Erő Természetvédelmi Egyesü let férfi tagjai vágták le, a Haladás Rt. elszállította a használaton kívüli szivattyú csonkot, és markoló emelte ki a területről az elöregedett autógumikat. Az így elő készített helyszínre érkeztek meg 2002 márciusában a játékok. A gyerekek rögtön birtokba vették az új játszóteret, minden délután ott lógtak a hintákon, csúszdá kon. Áprilisban, az árvíz okozta kisebb ijedtség után a játszótér mellé a tűzrakó he lyek, illetve a hozzájuk tartozó akácfapadok és asztalok is elkészültek. Utoljára maradt a szemétszedés, a takarítás és a közös ünneplés.
A település lakói ma is örömmel gondolnak arra, hogy a pályázati lehetőség el indította az együttgondolkodást, a támogatási összeg pedig bátorságot adott a szép tervek megvalósításhoz. Bankó Andrásné, Dunaegyháza
Tankonyha Fajszon
Fajsz lakossága földműveléssel teremti meg az életfeltételeit. Elsősorban zöldségnö vények (paprika, petrezselyem zöldje, kapor, spenót, borsó stb.) termesztése adja a családok megélhetését. A Települési egészségterv program keretében olyan összeg hez jutott a fajszi iskola, melynek segítségével berendezhetett egy korszerűen felszerelt tankonyhát, és amelyhez ebédlőhelyet is kialakított.
A 2000. március 15-én átadott új létesítmény elsősorban azt a programot szol gálja, mely az egészséges táplálkozás megismerését és a gyakorlati megvalósítására való ösztönzést tűzte ki céljául. A tanulók és a falu fiataljai ennek megfelelő ételso rokat készítenek, főzés, sütés közben megismerik és használják az egészséges élet módhoz szükséges alapanyagokat, és ezeket az otthoni háztartásba is bevezetik, így a családokat is bevonjuk a programba.
A tankonyhát az idősebb korosztály is szívesen használja, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tapasztalatokat itt gyakorlati példák alapján sajátíthatják el.
Az új helyiség nemcsak abban segítség, hogy a gyerekek megismerkednek a mo dern konyha eszközeivel, az egészséges étkezés alapanyagaival - közösségformáló szerepét legalább ilyen fontosnak látjuk! A jövőben is szeretnénk minél több önállóan szerveződő csoportot bevonni a konyha munkájába, különböző életmódklu bokat alakítani, ezáltal erősíteni a közösségi életet, illetve közvetlenül formálni a faluban élők egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletét. Szabadi József, Fajsz
DEZSŐ jól van és dolgozik…
DEZSŐ-re mindannyian büszkék vagyunk! Magatartása, szorgalma példaértékű - noha mindössze négyéves. Ki ez a „csodagyerek”, kicsoda DEZSŐ? Az 1999- ben létrejött Dél-alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesületet illették e név vel létrehozói, azaz a települési egészségtervek megvalósításával foglalkozó települések.
Hogyan is történt DEZSŐ születése? Voltak először a települések, akik külön külön kezdték el keresni azt az utat, amely segíti őket kicsit jobban élni. Ennek ér dekében pályázatot nyújtottak be a Soros Alapítványhoz. Aztán észrevették, hogy a szomszédos település is ugyanezt tette, s elgondolkoztak azon: nem lenne mindez könnyebb és hatékonyabb, ha együtt tennék? A választ is ők maguk adták meg.
A mindennapi együttmunkálkodás mellett évente Regionális Egészségterv ta lálkozókon összegzik a legfontosabb eredményeket, s határozzák meg a további fel adatokat. 2001-ben, második regionális találkozójukon a következőkben foglalták össze az együttműködés tapasztalatait.
Ami jó a Dezsőben
- A DEZSŐ létezik, és rajta keresztül kapcsolatot tudunk teremteni egymással.
- A DEZSŐ által lehetővé válik egymás működő programjainak megismerése, a sikeres programok átadása-átvétele.
- A DEZSŐ segít olyan tréningek megvalósításában, melyek már nagy sikert arattak (például a menedzsmentfejlesztő tréningek).
- A DEZSŐ-vel könnyebb megvalósítani a pályázatfigyelést, illetve a közös, nagyobb léptékű pályázatok elkészítését.
- A DEZSŐ segíti és ösztönzi a civil szervezetek létrejöttét.
A DEZSŐ nehézségei
- A tagszervezetek egy részének passzivitása miatt nem ismerjük mindenki vé leményét, és ezek a tagszervezetek sem ismerik igazán az egyesületben folyó munkát.
- A hírlevelekben meghirdetett programokra, kérdésekre sok esetben nincs visszajelzés.
- A tagszervezetek közti kommunikáció nehézkes.
- Az önkormányzati támogatások csekély mértéke miatt forráshiánnyal küszködünk.
- Az Egyesületben rossz a munkamegosztás, így nem tudjuk minden esetben kihasználni adottságainkat.
- Ismertségünk nem megfelelő helyi szinten és a régióban sem, jobb propagandára kellene törekednünk.
E nehézségek ellenére DEZSŐ jól van és dolgozik, s 2002 végén immár harmad szor is vendégül látja a tagszervezeteket és az ország bármely településéről érke ző érdeklődőket, de különösen azokat, akik maguk is az összefogásban látják a továbblépés esélyeit. Dr. Sövényházi Ilona, Röszke
A PÁLYÁZÓK PROGRAMÉRTÉKELÉSE
- A FACT Alapítvány kérdőíves felméréséből -
„Talán a legnagyobb siker az, hogy ezzel a pályázattal rákényszerültünk arra, amit mindenképpen meg kell csinálni, csak valahogy eddig nem csináltuk meg. Arra, hogy helyzetelemzést készítsünk, a problémákat, azok megoldását abból a szem pontból is rangsoroljuk, hogy mihez kell pénz és mi az, amit mi magunk is meg tudunk csinálni, mi az ami rövid és mi az ami hosszú távon oldható meg.” Kelemen Jánosné, Csobánka
*
„Fontos siker volt, hogy a kisközösségekben lévő zenészeket sikerült egy zenekar ba összehozni és sikerült ezt a zenekart megszólaltatni. Nagyon szép szonátát ját szik minden közösségben ez a zenekar, pedig összetételében hasonlít a brémai mu zsikusokhoz, szóval elég vegyes összetételű. Ebben még az a szép, hogy ezek a nem is zenészek éppen itt e zenekarokban jöttek rá, hogy ők tulajdonképpen tudnak együtt zenélni.” Rédei Zsolt, Nyírád
*
„Nagyon sok helyen ennek a pályázatnak a keretében indult el a játszóterek építé se. De jellemző a sportpályák, pihenőparkok építése is, mivel ezek gyakorlatilag a faluközpont szerepét töltik be. A társasági élet ezeken a színhelyeken folyik.” Bagyiszky Ferencné, Kékbodony
*
„Fontos volt megszólítani a lakosokat, olyan célokat, programokat tervezni, amelyekben mindenki érdekelve érzi magát. A hógolyóból lavina lett.” Dr. Bittó Csaba, Apátfalva
*
„Talán az a legtöbb, amit elértünk, hogy közösségeket alakítottunk, hogy közös ségek munkálkodnak az egyes településeken. Eredménye ennek a pályázati kiírás nak az is, hogy megmozgatta az egész település lakosságát. Elindult egy folyamat, amit ha kapunk pénzt, akkor biztosan megvalósítjuk, ha nem kapunk, akkor is!” Ács Péterné, Hajdúsámson
*
„Nem azt köszönöm meg, hogy nyert a pályázatunk és pénzt kaptunk a Soros Ala pítványtól, hanem azt, hogy ha én nem megyek el Pécsre a tréningre, ha nem kerülök kapcsolatba a programmal, nem biztos, hogy a községünkben »Legyen szebb a mi falunk!« egyesület alakul. Én úgy érzem, mi ezzel nyertük a legtöbbet.” Jelenka György, Gyugy
*
„A jövőbeli továbblépés lehetősége a környékbeli, kistérségi összefogás felismeré sében van. Nekünk magunknak kell átvenni a feladatokat, mi rendezzük a kistér ségi konferenciákat, kölcsönözzük a szürkeállományt, vesszük át azt a koordina tív, szervező, módszertani tanácsadói szerepet, amit ezidáig a Fact Alapítvány töltött be.” Dr. Sövényházi Ilona, Röszke