Süss fel nap - Kovácsné Hajzer Ibolya: „Most egy — igen

Kiadványok

Cím:	Süss fel nap - Kovácsné Hajzer Ibolya: „Most egy — igen — a tett s a szándék"
Szerző:	Fűzfa Balázs (szerk)
Sorozatcím:
A kiadás helye:	Pilisborosjenő
A kiadás éve:	1999
Kiadó:	Pedagógus-továbbképzési módszertani és információs központ
Terjedelem:
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	pedagógia, tehetséggondozás
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:	963 9049 24 7
ISSN:
Raktári jelzet:	E

Kovácsné Hajzer Ibolya

„Most egy — igen —
a tett s a szándék"
(Goethe)

Mozgás szeretetre nevelés
a Debreceni Orvostudományi
Egyetem Óvodájában

Óvodánk — pedagógiai meggyőződésünk és a helyi sajátosságok szerencsés ötvöződése következtében — már 1991 óta tekinti kiemelt feladatának a korosztály egészséges életmódra nevelését. A mindennapi életben és a kommunikációs csatornákon nap mint nap tapasztaljuk, hogy romlik az ország lakosságának egészségi állapota. Statisztikai adatok igazolják, hogy a betegségek nagy része, a kedvezőtlen halálozási mutatók életmódbeli hibákra, a káros szenvedélyek túlzott mértékére vezethetők vissza. „A táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód következtében a lakosság 40z-a túlsúlyos."1
A Hajdú-Bihar megyében végzett iskolaegészségügyi vizsgálat az egészséggel, szociális, pszichoszociális okokkal összefüggő problémákat tárt fel. A leggyakoribb elváltozások: a szuvas, tömött fog, a lúdtalp, a hátgerincferdülés, a kóros elhízás.
A társadalom különböző rétegeiben megnőtt a jelentősége az egészségvédelemnek, az egészségre nevelésnek. A prevenció fontossá vált, világszerte előtérbe került. A megelőzés háromfázisú:
elsődleges— mely távol tartja az ártalmas tényezőket;
másodlagos — kikapcsolja a megbetegítő okokat;
harmadlagos — a kezelés, gondozás, rehabilitáció területeit öleli fel.
Az elsődleges megelőzésnek van a legnagyobb jelentősége, mely távol tartja a szervezettől az ártalmas tényezőket. A prevenció kiszélesedik az egészségmegőrzés fogalmával, fontossá válik ugyanis, hogy az emberek „aktívan tevékenykedjenek nemcsak egészségük fenntartása, hanem az egészségnek mint bioszociális rendszerállapotnak az erősítése érdekében."2
„...ma a legtöbb betegség életmódbeli ártalmakból, például mozgásszegénységből ered" — állapítja rneg Buda Béla egyik tanulmányában.3
A nevelési—oktatási intézményekben, különösen az óvodákban nagyobb hangsúlyt kell kapnia az egészségre nevelésnek, hiszen 3—7 éves korban a helyes szokások kialakítása meghatározó lehet a gyermek további életvitelére.
Óvodánk irányadó nevelési elve a gyermek egészséges életmódja. Az egészséget értékként kezeljük, melyet nem csupán indirekt módszerekkel, hanem szokásalakítással, a felnőttek személyes példaadásával is közvetítünk a gyermekeknek.
Az alábbi táblázat tartalmazza pedagógiai programunk feladatrendszerét:

	EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET HELYES ÉLETRITMUS
SZOMATIKUS NEVELÉS	PSZICHOHIGIÉNÉS NEVELÉS Individualizáció	PSZICHOSZOCIÁLIS NEVELÉS Szocializáció
testi szükségletek kielégítése, személyes higiéniára nevelés, profilaxisra nevelés, balesetmegelőzésre nevelés.	érzelmi stabilitás, feszültségek oldása, stresszelhárítás, viselkedési zavarok feltárása, kezelése, másság elfogadása, dohányzás- és drogmegelőzés.	derűs, nyugodt légkör, interperszonális kapcsolatok.
	TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE
MUNKA	JÁTÉK	TANULÁS
önkiszolgáló, közösségi munka, társakért végzett munka.	gyakorló-, konstrukciós, szerep-, dramatikus, szabály-, bábozás, barkácsolás.	testnevelés, művészetre nevelés, természeti, társadalmi ismeretek, és környezetvédelemre nevelés.
	ANYNYELVI NEVELÉS

Ezekből kiemelve szeretném bemutatni, hogyan valósul meg óvodánkban a gyermekek mozgásszeretetre nevelése. Elöljáróban hangsúlyozom, hogy hatékony és eredményes nevelést csak a családokkal közösen tudunk elérni, tehát nagyon fontos, hogy ismerje és fogadja el a szülő azt a programot, melyet az óvoda képvisel. Lehetőséget adunk arra, hogy véleményüket kifejtsék, a család szokásrendszerével egyeztessék.
A mindennapokban a mozgásos tevékenységhez a környezet adottságainak ismeretében teremtjük meg a feltételeket. Sajnos óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, ezért számolnunk kell ezzel a hiányossággal. A jó levegőt a dús növényzet; a Nagyerdő fái biztosítják, ezért naponta három—négy órát is a szabadban töltenek a gyerekek.
Az udvar beépített játékai, eszközei mozgásra ösztönöznek, pl.: pókmászóka, lánchíd, vármászóka, egyensúlyozó rúd, labda (foci-, lég-, tenisz-, tollas-, kosár-, medicin-), karika, kötél, roller, ügyességi játékok stb.
A séta, kirándulás helyszIneit tudatosan választják meg az óvónők
természeti adottság szerint: erdő, mező, sík terület vagy dombos rész
évszak szerint,
tevékenység szerint: séta, szánkózás, futkározás, labdázás, rönkmászás.
A belső tereket, a csoportszobát úgy alakítjuk ki, hogy az alkalmas legyen mozgásos tevékenységre, mozgásos játékra is (bújás, mászás, a tér bejárása, labirintus).

A mozgásszeretet kialakulásának kulcsszava a mozgásos játék. Sokéves tapasztalat alapján meggyőződésünk, hogy az egészséges életmód szokásainak alakításában is az érzelmi megközelítés és elfogadtatás a legeredményesebb módszer. A gyerekek tnozgásmotivációja egyrészt a szabad mozgás biztosítását, másrészt a pedagógus kezdeményező, játékra hívogató magatartását jelenti. A felszabadult, kötetlen mozgásos játékhoz a pedagógusnak a feltételeket kell biztosítani (hely, idő, eszközök). A nevelő pozitív magatartása megerősíti, ösztönzi a gyermeket a cselekvésében, mely a tevékenység folytatására serkenti. Tapintattal játszani hagyni, szükség esetén együttműködni, segíteni, ösztönözni kell a gyermeket. Naponta többször kezdeményez az óvónő mozgásos játékokat (futó-, fogó-, verseny- és labdajátékokat), melyeket a gyerekek fejlettségétől függően választ ki. Utánzó, szerep- és szabályjátékok változatos skálája áll a szakirodalomból rendelkezésünkre, illetve az óvónő és a gyerekek is kitalálnak újabb játékokat. A kezdetektől hangsúlyt kap a mozgáskreativitás, a gyermek mozgásos ötletei által is sikerélményhez juthat a különböző mozgásos tevékenységekben.
Az eltérő mozgásfejlettség, a készség, képesség különböző szintje a differenciált bánásmód alkalmazását kívánja meg a pedagógustól. A mozgás-korrekciónak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében. A testséma kialakulása a későbbiekben az írás-, olvasástanulást, a dyslexia, dysgrafia megelőzését szolgálja. Ezekhez a feladatokhoz jól használhatók a labdák, az AYRES-terápia eszközei, az ASCO tornaszerei stb. Szükség esetén az óvoda orvosának véleményét is kikérjük, illetve szakorvoshoz küldjük a gyereket.
Hagyománya van óvodánkban a kiemelkedő képességű gyerekekkel való foglalkozásnak is. Az óvónők külön foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel, biztosítva számukra az egyéni fejlődés ütemét. Ezek a foglalkozások játékosak és nyitottak az érdeklődő gyerekek számára, ezzel biztosítjuk, hogy kedvük, érdeklődésük szerint kapcsolódjanak be. Lehetőséget adunk arra, hogy részt vegyenek tehetségkutató versenyeken (torna, atlétika).
Ősszel és tavasszal a közeli erdőben megrendezzük a házi futóbajnok-ságot, gyakori a közös gimnasztika és a zenés torna, a futball-bajnokság, ügyességi versenyek. A nagycsoportosokkal (hat-, hétévesek) részt veszünk az óvodások számára szervezett sor- és váltóversenyeken. Ezek jó közösségalakító programok, fejlődik a gyermekek akaratereje, küzdőképessége.
A tervszerűen szervezett mindennapos testnevelés a maga rendszerességével a szokásalakítás szempontjából nagyon lényeges. A mindennapos tornán dominál a játék, de rend- és gimnasztikái elemek is helyet kapnak a gyakorlatok sorában. A prevenciót szolgálják a tartásjavító és lábboltozaterősítő gyakorlatok, melyet naponta végeznek a gyerekek, illetve hetente egyszer ezek alkotják a torna gerincét. A gyerekek megszokják, hogy figyeljenek a test jelzéseire, ami a betegségek korai felismerését, a megelőzést szolgálja.
A testnevelés-foglalkozás legfontosabb feladata, hogy megszeressék a gyerekek a rendszeres mozgást. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a mozgásos játékoknak, melyek elősegítik, hogy a mozgás örömforrássá váljon, erősíti a mozgásszükséglet kialakulását a személyiségben. A testnevelés, hasonlóan a mindennapos testneveléshez, rendszerességével is biztosítja a szokás kialakulását. A mozgásanyagot az óvodapedagógus a gyerekek életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek ismeretében állítja össze. Kiscsoportban a természetes mozgás elemei alkotják a foglalkozás anyagát (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). A nagymozgások gyakorlása fejleszti a gyerekek koordinációs és kondicionális képességeit. A térrel való ismerkedés is játékos formában történik (például bújás a barlangba, mászás a hegyre, gólyajárás stb.). Középső csoportban a testsémafejlesztés elemei kapnak hangsúlyt, a nagymozgások kibővülnek, a természetes mozgás elemeinek alkalmazása változatosabb formában történik (például kéziszerrel, tükör előtt a test részeinek megérintése, célbadobás, futás akadályok megkerülésével). Nagycsoportban a nagymozgások finomodnak, egyre tökéletesebben végzik a feladatokat. A szem—kéz koordinációt igénylő gyakorlatok előtérbe kerülnek. Nagyobb, intenzívebb erőkifejtésre képesek.
A testnevelés-foglalkozáson is biztosítja az óvónő a kiemelkedő képességű, illetve a testi adottságaikból adódóan az átlagtól lassabban fejlődő gyermek számára az optimális leterhelést. Az egyéni, tapintatos, differenciált értékelés fokozza a gyermek aktivitását, sikeresebb feladatmegoldásra buzdít.

Vízhez szoktatás — úszásoktatás
Óvodánkban hétéves hagyománya van az úszásoktatásnak. Évről-évre nagycsoportosok részére szervezünk egy 20 órás tanfolyamot, melyet szakember végez. Célunk, hogy megszeressék a vizet, biztonságosan mozogjanak a víz közegében, aktívan vegyenek részt az úszás elemeinek elsajátításában. A vízhez szoktatás már kiscsoportban elkezdődik. A szülőkkel ismertetjük a programot, beszélünk az úszás elsajátításának fontosságáról, a baleset-megelőzésről és az egészséges testedzésről. Javaslatot, tanácsot adunk arra, hogy otthon milyen módszerekkel szoktathatják gyermekeiket a vízhez (például fürdéskor játék a kádban, strandolás). A nyári hónapokban az óvoda udvarán pancsoló medencéket és egy 3,6 méter átmérőjű SLM-medencét állítunk fel. Az óvodában is játékosan barátkoznak a vízzel (például mosakodás, buborék-fújás, pancsolás; víz alá bújás). A kisebbek sokat tanulnak ilyen alkalmakkor a nagyobbaktól, az utánzás, a becsvágy motiválja a gyerekeket.
A vízzel való közveden ismerkedés mellett az úszás oktatását a mozgáskoordináció megfelelő fejlettsége is befolyásolja. Ezért nagy szerepe van minden olyan mozgásos tevékenységnek, melyet a gyerekek a mindennapokban végeznek. Összerendezett, harmonikus mozgás szükséges, kellő figyelemkoncentráció, fegyelem, hogy a gyerek képes legyen a komplex cselekvéssor összekapcsolására. Az eredményes vízhez szoktatás után a gyerekek már nagyon várják az úszásoktatást. A tanfolyamon egy csoportban 12—15 fő vehet részt, a víz hőfoka 33—36 °C, mélysége 0,90 méter. Döntő az oktató személye. Fontos, hogy szakmailag felkészült, pedagógiailag érzékeny legyen. A gyerekek nagy érdeklődéssel vesznek részt a tanfolyamon, motiválja őket a feladat sikeres végrehajtása, kitartóak, együttműködnek az oktatóval. A legnagyobb örömet itt is a kötetlen játék jelenti számukra, mely minden alkalommal szervesen illeszkedik az úszásoktatás folyamatába.

Gyakran szervezünk a tanév során olyan játékos sportprogramokat, ahol a családtagok (szülők, gyerekek, testvérek, nagyszülők is) együtt vesznek részt, ezeknek rendkívül nagy nevelőértékük van:
családi sportnap,
séta, kirándulás, természetjárás,
Kihívás Napja,
gyermeknap (közös zenés torna, bemutatók),
farsang (mozgáskreativitás, ügyességi játékok).

Egy családi sportnap eseményei
Helye: a Debreceni Orvostudományi Egyetem tornaterme

1. Gyülekezés, a családok fogadása
Belépés egy szem almával, tornacipőben
Köszöntés, programismertetés

2. Bemelegítés
—futás — közepes kamu,
—zenés torna mindenkinek,
—feszültségoldó mozgásos drámajáték.

3.Egyéni versengések:
— talicskázás — gyermek—szülő versenye;
— sánta róka — főleg a gyerekek játéka, de sportos szülők, testvérek is próbára tehetik magukat;
—gólya viszi a fiát! —3 fős családok jelentkezhetnek játékra;
—lovacskázás — fürge lábú szülők és jól lovagló gyerekek játéka.

4. Bemutatók
— A nagycsoportosok szalaggyakorlata
— Báthory INVENT-MEDICAL kick-box bemutató
—A Kölcsey Tanítóképző Főiskola verseny aerobic csoportjának bemutatója

5. Sor- és váltóversenyek:
Pl. seprűs váltó — 2 felnőtt + l gyerek
Eszközök: seprű, karika, vödör, labda, lapát
Játékszabály: az egyik felnőtt (apa) elfut a karikáig, fölsepri az 5 kislabdát a lapátra, az eszközökkel visszafut. A másik felnőtt (anya) beleönti a labdákat a vödörbe, visszaszalad a karikához, beleteszi a vödör labdát és visszafut. Ráültetik a gyereket a seprűre, futva megkerülik a karikát, és visszafutnak a helyükre. Győz, aki elsőnek
ér célba!
Labdagyűjtőgető— 4 fős család játszhatja.
Eszközök: különböző méretű labdák, szőnyeg, kosár
Váltóverseny: győz az a család, amelyik a legtöbb labdát gyűjti öszsze.

6. Egyéni versengések:
— hullaboppozás: külön az óvodások; az iskolás testvérek és az anyukák számára,
— labdapattogtató verseny,
— futóverseny: külön a kicsik, középsősök, nagycsoportosok, iskolások, anyukák, apukák számára.

7. Kötélhúzás: nagyon izgalmas, a korcsoportok versenye után az apukák kötélhúzása.

8. Levezető futás, a sportnap zárása.

A programon általában 250-300 fő vesz részt. Aktívak, lelkesek, örömmel kapcsolódnak be a különböző játékokba. A gyerekek a felnőttek mintája alapján felszabadultan játszanak, a pozitív hatás mindkét irányba érvényesül. A közösen eltöltött játékos délelőtt lehetőséget ad arra, hogy formáljuk a szülők szemléletét is. A hét csoport szülőinek találkozása jó alkalom az óvodai közösség alakulásához, az együvé tartozás érzésének erősítéséhez.
A mozgás szeretetére nevelés helyi nevelési programunk egyik fontos területe, melynek néhány, óvodánkra jellemző területét emeltem ki. Nem törekedtem a teljességre, csupán annak érzékeltetésére, hogy a helyes életmód és szokásalakítás hogyan tehető hatékonyabbá, miként működhetünk együtt a családokkal a mozgásszükséglet kialakítása érdekében.
Programunkat szeretnénk kiszélesíteni, mivel fontosnak tartjuk, hogy az egészséges életmód a társadalom és a család értékrendjében kiemelt helyen szerepeljen. A különböző társadalmi szervezeteknek ehhez a saját területükön valós és közvetlen segítséget kell nyújtania (felvilágosítás, tömegsport-rendezvények, nyitott sportpályák, uszodák, erdei tornapályák építése stb.).
Nagyfokú társadalmi összefogás szükséges (nevelési—oktatási intézmények, egészségügy, szociális hálózat, civil szervezetek, tömegkommunikáció, stb.), hogy a felnövekvő nemzedék egészséges legyen, hiszen „az egészség az egzisztenciális biztonság legfőbb feltétele."4

Jegyzetek
1. Magyarország 1997. Budapest, KSH kiadványa, 3. bek.
2. Buda Béla: Mentálhigiéné (170. oldal)
3. Buda Béla: Mentálhigiéné (170. oldal)
4. Bábosik István — Mezei Gyula: Neveléstan (86. oldal)

Felhasznált irodalom
1. Agfalvi Róza: Iskola-egészségügyi kézkönyv. Budapest, Medicina, 1986.
2. Bábosik István — Mezei Gyula: Neveléstan. Budapest, Telosz, 1994.
3. Bagdy Emőke: A pedagógus személyisége. Debrecen, KLTE Pszichológiai Intézet, 1997.
4. Bagdy Emőke: Ps ztcho-fítness. Animula, 1997.
5. Bombay Lászlóné: Egészségtan és gondozási ismeretek. Budapest, OKKER Oktatási Iroda, 1995.
6. Buda Béla: Mentálhigiéné. Animula, 1994.
7. Hamza István, Fodomé Földi Rita, Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhe z szoktatás. Hajdú-Bihar megyei Statisztikai tájékoztató, 1995/2.
8. Mészáros Judit — Simon Tamás: Egészségnevelés. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986.
9. Nagy Sándor: Tanulj te is úszni! Budapest, 1974.
10. Pereszlényi Éva - Mezeiné Isépy Mária: Egészségügyi és gondozási alapismeretek. Budapest, OKSZI, 1995.
11. Róna Borbála: Egészségtan. Budapest, Tankönyvkiadó, 1972.
12. Székely Lajos: A z óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata. Budapest, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, 1998.

A szerző a Debreceni Orvostudományi
Egyetem Óvodájának vezetője
Az óvoda címe: 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
Telefon: (52) 411-600/5346

Kiadványok