Kiadványok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
TÉNY/SOROS - II. MM-, MTA- ÉS MSZMP-IRATOK
Szerző:
Nové Béla
Sorozatcím:
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
1999
Kiadó:
Balassi Kiadó
Terjedelem:
Nyelv:
magyar
Tárgyszavak:
Soros Alapítvány
Állomány:
Megjegyzés:
Annotáció:
ISBN:
963 506 265 6
ISSN:
Raktári jelzet:
E

II. MM-, MTA- ÉS MSZMP-IRATOK

30.

Láng István

FELJEGYZÉS
Soros György alapítvánnyal kapcsolatos megbeszéléseiről

SZOLGALATI HASZNALATRA
Budapest, 1983. november 23.

Kapták: Szentágothai János, Pál Lénárd, Radics Katalin, Pach Zsigmond Pál, Kulcsár Kálmán, Korcsog András, Somos András, Bocskai József, Polinszky Károly elvtársak

Bartha Ferenc elvtárs, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője 1983. november 22-én megbeszélést hívott össze Soros György alapítványá-val kapcsolatban.

A megbeszélés résztvevői: Bartha Ferenc, Miklovicz András, Nádory István (NGKT), Esztergályos Ferenc (Külügyminisztérium), Akar László (Pénzügy-minisztérium), Boross Róbert (Művelődési Minisztérium), Nádor György (NKI), Láng István (MTA).

Előzmények:
Soros György magyar származású USA állampolgár felajánlotta, hogy maxi-málisan évi 2 millió dolláros alapítványt létesít Magyarországgal kapcsolatos kul-turális, oktatási tevékenységek elősegítésére (1. melléklet).

Soros úr 1983. október 5-én felkereste az Akadémiát, és találkozott Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettessel, akinek szintén elmondta ajánlatát. Ennek során elő-adta, hogy szeretné, ha az MTA működne közre - mint olyan kormányzati szerv, amely iránt az amerikai tudósvilágnak bizalma van - az alapítvány itteni meg-szervezésében, esetleg a jogszabályok szerint szükséges felügyelet ellátásában.

Soros úr legközelebb 1983. november 30-án jön Budapestre.

Az NGKT-én tartott megbeszélés eredménye:

A résztvevők mérlegelték a felajánlás várható előnyeit és az esetleges prob-lémákból származó hátrányok kockázatát. Egyetértettek abban, hogy Bartha Ferenc elvtárs tárgyal Soros Györggyel. Ennek előkészítése érdekében az alapítvány fel-használásának céljaira és módszereire vonatkozó magyar elképzelés tervezetét az NGKT munkatársai november 30-ig összeállítják.

Megegyezés esetén kívánatos lenne, hogy az MTA lássa el a felügyeleti szerepet magyar részről. Az adminisztrációs és operatív feladatok ellátására a Nemzetközi Kulturális Intézetet célszerű felkérni, amelynek feladatkörébe tartozik a külföldi magánalapítványokkal való kapcsolattartás.

A tárgyalások kedvező alakulása esetén az NGKT megkéri az MSZMP KB Titkárságának elvi hozzájárulását az alapítvány elfogadásához.
A megbeszélés során hangsúlyoztam, hogy célszerű lenne elérni, hogy az alapít-vány „kongresszusi grant”-et is adhasson magyar tudományos kutatók részére.

1983. október 9.

Láng István


Melléklet
Soros György ajánlata



Soros György
AJÁNLAT

IV. 1. Felállítok egy alapítványt New Yorkban, amelynek célja a Magyarországgal kapcsolatos kulturális és oktató tevékenységek elősegítése. Ezek a tevékeny-ségek lehetőség szerint forintellenértéket teremtenek.
2. Ugyanakkor felállítok egy alapítványt Budapesten, amely szétosztja a befolyó forintokat kulturális és nevelő tevékenységek támogatására.
3. Mindkét alapítványt egy bizottság igazgatja, az én elnökségem alatt. Tagjai fele magyar, fele külföldi. A döntések kétharmad többséget igényelnek. A kü-lönböző tevékenységek albizottságokra lesznek bízva. Az albizottsági tagok nemzetisége nincs előre megszabva. A főbizottság tagjait mindkét félnek jóvá kell hagynia. A magyar tagok személyes és nem hivatalos minőségükben vesznek részt. A tagság határidejét a főbizottság szabja meg.
4. Mindkét alapítvány felállít egy tevékenységéhez szükséges hivatalt. Személyi kérdésekről a főbizottság dönt.
5. Mindkét alapítvány nyilvánosan működik. Tevékenységéről évente jelentést tesz közzé angolul és magyarul. Gondoskodni kell arról, hogy az alapítványok által kínált lehetőségekről nyilvános közlemény útján tudomást szerezzen a közönség.

II. Számba vett tevékenységek:
A. New York-i alapítvány
1. Tanulmányutak pénzelése
Fő hangsúly a management és piacgazdasági „know-how” megszerzésén van. Business School, managemant training, rövidebb lejáratú látogatások, kon-ferenciák etc.
2. Külföldi szakemberek meghívása Magyarországra.
3. Külföldi szerzői és tanulmányjogok megszerzése Magyarország számára.
4. Külföldi könyvek, folyóiratok, szaktudási ismertetők és más termékek meg-vétele magyarországi értékesítésre.
5. Magyar kulturális termékeknek külföldi értékesítése.
6. Más tevékenységek, amelyeket a bizottság jóváhagy.



B. Budapesti alapítvány
1. Ösztöndíjak magyarok és külföldiek részére.
Kívánatos cél a szomszédos és közeli országokkal való kulturális kapcsolatok elmélyítése.
2. Egy kölcsönalap, amely új üzleti kezdeményezéseket segít, különösen kultu-rális téren.
3. Intézményektől, szövetségektől vagy egyénektől beadott javaslatok támo-gatása.
4. A New York-i alapítvány tevékenységének magyarországi előkészítése és ki-vitelezése.
5. Más tevékenységek, amelyeket a bizottság jóváhagy.



III. 1. A tárgyalásokat magyar részről Bartha Ferenc vezeti a Tudományos Akadémia és más szervek bevonásával.
2. Én megbízhatok egy magyar ügyvédet vagy Salgó Miklós nagykövetet szemé-lyes minőségben, vagy mindkettőt.

IV 1. A számba vett költségvetés felmehet évi kétmillió dollárig, ha van megfelelő program. Nyitva marad a kérdés, hogy más külföldi alapítványok, mint pl. a Ford Foundation, részt vegyenek-e.
2. Fenntartom a jogot, hogy az évek folyamán lecsökkentsem a hozzájárulásomat.

V. 1. A tevékenységek minél hamarabb kezdődjenek.
2. Amint a két alapítvány fel van állítva, én befizetek New Yorkban egymillió dol-lárt, ugyanakkor előlegez a Magyar Nemzeti Bank egymillió dollár forint-ellenértékét a magyar alapítványnak.
3. A tanutak 1984 őszén kezdődnének.



31.

JEGYZŐKÖNYV
A Politikai Bizottság 1984. május 22-én megtartott üléséről

(kézírással) Láttam: Kádár V. 29.

SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 példányban


JELEN VANNAK: Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András, Szűrös Mátyás és Katona István elvtársak. Az ülésen nem vesz részt (szabadságon van): Kádár János elvtárs.

NAPIREND:
1. Előterjesztés a KGST felső szintű gazdasági értekezletéről és a képviselendő magyar álláspontról.
Előadó: Ballai László elvtárs
Meghívottak: Horn Gyula, Marjai József és Horváth Ferenc elvtársak

2. Jelentés a lakossági vagyonadó-rendszer megteremtésével kapcsolatos vizs-gálatokról
Előadó: Ballai László elvtárs
Meghívottak: Hetényi István és Markó István elvtársak

3. Javaslat a Központi Bizottság káder hatásköri listájának módosítására
Előadó: Baranyai Tibor elvtárs
Meghívott: Petrovszki István elvtárs

4. Személyi javaslatok

5. Különfélék
[...]

20. Aczél György elvtárs szóbeli bejelentése alapján
A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros-Hungarian Foundation közötti együttműködési szerződés megkötéséről adott tájékoztatást; a szerződés aláírásáról hír jelenik meg.


32.

RADICS KATALIN LEVELE KULCSÁR KÁLMÁNNAK

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZPONTI BIZOTTSÁG

Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály
Budapest, 1984. október 12.
Tu/453/6
Kulcsár Kálmán elvtársnak

Kedves Kulcsár Kálmán Elvtárs!
Kérem, szíveskedjék tájékoztatni, hogy az 1984. június 15-i levelében októberre előre jelzett változások az MTA-Soros Foundation Bizottság titkárságában hogyan alakultak.
Elvtársi üdvözlettel: (Radics Katalin)


33.

JEGYZŐKÖNYV a Politikai Bizottság 1984. október 23-án megtartott üléséről
SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

JELEN VANNAK: Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Gyenes András, Fejti György, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak.
Az ülésen nem vesz részt (egészségügyi okból): Benke Valéria elvtársnő.
NAPIREND:
1. Javaslat az MSZMP XIII. kongresszusának határozattervezetére
Előadó: Óvári Miklós elvtárs
2. Javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására
Előadó: Baranyai Tibor elvtárs
Meghívott: Latos István elvtárs
3. Javaslat a XIII. kongresszus néhány szervezeti és ügyrendi kérdésére
Előadó: Baranyai Tibor elvtárs
Meghívott: Latos István elvtárs
4. Javaslat az MSZMP XIII. kongresszusára meghívandó pártok, valamint a külföldre akkreditált magyar s a hazánkban működő szocialista külképviselet- vezetők körére, a küldöttségek kongresszusi üdvözletére
Előadó: Horn Gyula elvtárs
Meghívottak: Baranyai Tibor és Kótai Géza elvtársak
5. Javaslat a Központi Bizottság soron következő ülésének összehívására
Előadó: Németh Károly elvtárs
6. Különfélék
[...]
18. Aczél György elvtárs szóbeli bejelentése alapján
a Politikai Bizottság hozzájárul, hogy Aczél György elvtárs október 25-én fogadja Soros Györgyöt, az MTA-Soros Alapítvány Közös Bizottságának elnökét;


34.

KULCSÁR KÁLMÁN LEVELE TÉTÉNYI PÁLNAK

SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA készült 6 példányban

1. pl. Tétényi Pál
2. pl. Radics Katalin
3. pl. Láng István
4. pl. Tardos József
5-6. irattár

Tétényi Pál elvtársnak
az MTA rendes tagja
az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya
vezetője

Budapest

Kedves Tétényi Elvtárs!
Mellékeltem megküldöm a Soros Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján működő bizottság munkájával kapcsolatos problémákról szóló feljegyzésünket.

Budapest, 1984. október 23.
Elvtársi üdvözlettel
Kulcsár Kálmán

Szigorúan bizalmas!


35.

Kulcsár Kálmán

PROBLÉMÁK AZ MTA-SOROS FOUNDATION EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA SORÁN

Felső szintű döntés eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia 1984 májusában szerződést kötött az USA-ban élő magyar származású üzletember, Soros György által alapított „Soros Foundation”-nal az amerikai alapítvány által adott dol-lártámogatások, valamint a magyar kedvezményezettek által fizetett forint-ellen-tételezésből keletkezett összegek szétosztásának lebonyolítására. Az egyezmény értelmében Soros György elnökletével és az MTA mindenkori társadalomtudományi főtitkárhelyettesének társelnökletével bizottság létesült, amelynek feladata a dollár-támogatásokra való javaslattétel a New York-i Soros Foundationnak, és a forinttámo-gatások pályázat alapján való elosztása. Az egyezmény szerint a Bizottság célja a magyar tudomány, kultúra és gazdaság fejlődésének előmozdítása.

Meg kell azonban említeni, hogy Soros György még egy másik alapítványt is működtet, ugyancsak New York székhellyel, a „Nyílt Társadalom Alapítványt”, amely-nek politikai orientációját az együttműködési egyezményünk megvalósítása során érvényesíteni kívánja. A végrehajtás során eddig megmutatkozott problémák a követ-kezőkben jelölhetők meg.

1. Soros György szerint az előkészítő tárgyalások során - amelynek nem minden fázisában volt jelen az MTA - biztosították arról, hogy az egyezmény Titkárságát ő válogathatja ki, hogy „pénzének elosztását” azok végezhessék, akikben ő megbízik.

Az egyezmény szerint a Titkárság az egyezmény által létrehozott Bizottságnak felel, Soros György viszont hangsúlyozza, hogy a Bizottság önálló, lényegében a Titkár-ságot saját szervének tekinti (az tehát csak az MTA-tól lenne független).

E felfogásnak megfelelően a Bizottságnak még az egyezmény aláírását megelőző informális ülésén elfogadtatta, hogy a Bizottság titkára Forgács Pál nyugdíjas, helyet-tese Betlen János, a Rádió munkatársa legyen. Az első formális ülésen pedig be-mutatta Kardos László alkalmi megbízásokból élő szociológust, aki a Titkárságot vezetné főfoglalkozásúként, miután az első két személy nem kíván munkaviszonyba lépni. Kardos Lászlót a Bizottság próbaidőre alkalmazta október végéig. A felsorolt személyekről azonban olyan információt kaptunk, amely szerint mindhárman ellen-zéki körökhöz tartoznak, ugyanúgy, mint ügyvédje, Dornbach Alajos, az 5. sz. ÜMK tagja. Soros György mindezeken túl személyes képviselőjéül Vásárhelyi Miklóst kérte fel, kinek politikai múltja általánosan ismert, bár nem tudunk arról, hogy jelenleg is kapcsolatban állna ellenzéki mozgalommal.

Júliusban sikerült ugyan Soros Györggyel megállapodni, hogy Kardos Lászlót, aki a SZETA alapításánál tevékenykedett, szerződésének lejárta után ne foglalkoz-tassuk, mert politikailag nem elfogadható, sőt megállapodtunk jelöltünk, Quittner János alkalmazásában is, most már Quittner János mellett Kardos Lászlót, sőt továb-bi személyeket is alkalmazni kíván. Különösen Kardos Lászlóhoz ragaszkodik - aki egyébként valóban rendesen dolgozik -, mert „politikai nézeteiért nem lehet a ke-nyeret elvenni tőle”. Ezen álláspontját Aczél György elvtársnál is ki kívánja fejteni.

2. Vita alakult ki a Titkárság ügyrendje körül is. Soros György a Titkárság vezetőjét, mint az „MTA képviselőjét”, csupán az adminisztrálásra akarja korlátozni, aki a jogszabályok megtartására ügyelne, míg a „bizalmát élvező” Forgács Pálnak kizárólagos jogot kíván adni a projektek, kérelmek előkészítésében, a szakértők kiválasztásában. Nem akarja megérteni, hogy annak ellenére, hogy az ő „pénzének elköltésében” segédkezik a Titkárság, az jelenlegi szabályaink szerint csak költ-ségvetési szervként működhet, és így vezetője fegyelmi és pénzügyi felelősséggel tar-tozik a Titkárság munkájának egészéért. Nem lehet tehát a vezető hatásköréből kivonni a munka lényegét. Azzal fenyeget, hogy ha elgondolásait az MTA nem fogad-ja el, az együttműködést beszünteti.

3. A Bizottság egyik legkomolyabbnak ígérkező projektjeként egy képzőművé-szeti dokumentációs központ felállítását tervezi, amely a kortársi magyar képző-művészet nyugati megismertetését és a piacra bevezetését lenne hivatva szolgálni, miután szaktanácsadója, Mladek asszony (egy üzleti barátjának felesége) szerint a mai magyar művészet nyugati megismertetésére a hivatalos művészeti külkeres-kedelmünk alkalmatlan. A központ vezetésére kiválasztani kívánt személyek - a kapott tájékoztatás szerint - szintén ellenzékiek. Legújabb elképzelése, hogy a központot - miután a Művelődési Minisztériummal már pozitív tárgyalásokat foly-tattak - a kelet-európai művészet bemutatására fejlesztenék tovább annak ellenére, hogy megállapodásunk csak a magyar kultúra nemzetközi elismertetését hivatott előmozdítani. Erre egyébként felhívtuk Soros György figyelmét.

4. Az egyezmény eddigi működése során jóváhagyott, illetve előkészítés alatt álló projektek elsősorban a művelődési tárca területét érintik: 3 vezetőképző intézmény támogatása, könyvtárainak könyvvel, illetve technikai berendezéssel való ellátása, angol nyelvoktatásunk megjavítása; videoközpontok létesítése. A pályázati felhívás-ra beérkezett - és teljesíthetőnek látszó - egyéni kérelmek zöme is oktatói ösztön-díjak, támogatások iránt folyamodik.

Soros György elképzelése szerint a forinttámogatások felhasználását a jövőben az alábbi programkeretekben kell bonyolítani:
a) képzőművészet (dokumentációs központ és ösztöndíjak);
b) írók és újságírók támogatása;
c) társadalomtudományi kutatómunka;
d) színi- és zenei előadások, kiállítások támogatása;
e) könyvtárak támogatása, videoközpontok létesítése.

Úgy innen, mint a dollárprogramokból szemmel láthatóan kiszorul a gazdasági és tudományos tevékenység támogatása.
Mindezek alapján még akkor is, ha a Titkárság összetétele és ügyrendje kapcsán felmerült lényegében politikai nézeteltérést Soros György elképzeléseinek meg-felelően áthidalnánk, meg kell kérdőjeleznünk az MTA illetékességét a Bizottság munkájában és felügyeletében. Úgy tűnik, hogy az együttműködés további vitelére a Művelődési Minisztérium valamelyik szerve megfelelőbb lenne. Megjegyezzük, hogy Soros választása az MTA-ra azért esett, mert azt hitte, hogy az Akadémia - nyugati gyakorlat alapján - önálló, az államtól független szerv. Ennek ellenkezőjéről meg-győződve most állandóan visszatérő szemrehányása, hogy az MTA „államosítani” kívánja a Bizottságot.

Befejezésül megjegyezzük, hogy a napokban elbírálásra kerülő pályázatok között már megtalálható Bence György, Schmidt Mária, Törzsök Erika s más ismert „ellenzékiek” jelentkezése is. Ezek preferálása a társelnöki vétóval természetesen megakadályozható, feltehetően újra felmerül azonban a vétójog többszöri alkal-mazása folytán Soros György visszatérő „fenyegetése”, az akciótól való visszalépés, a támogatás megszüntetése.

Budapest, 1984. október 23.


36.

KULCSÁR KÁLMÁN LEVELE RADICS KATALINHOZ

SZOLGALATI HASZNALATRA
Szigorúan bizalmas!

Radics Katalin elvtársnőnek

MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály
Budapest

Kedves Radics Elvtársnő!
Mellékelten megküldöm az MTA-Soros Foundation egyezmény végrehajtása során keletkezett problémákról Aczél György elvtárs számára készített feljegyzés másolatát.

Szeretném jelezni, hogy 1984. október 26-án tartott bizottsági ülésen megál-lapodás született a titkárság működéséről szóló ügyrend tárgyában, amelynek során körvonalaztuk a titkár, illetőleg a titkárság vezetője hatáskörét, egyben rögzítettük azt is, hogy a titkárság vezetője láttamozása nélkül a titkár saját hatáskörében történt intézkedésekről sem kiadványozhat.

A titkár, illetőleg helyettese - tiszteletdíjjal - továbbra is Forgács Pál, illetőleg Betlen János marad, míg a titkárság vezetőjéül a bizottság jóváhagyásával Quittner Jánost neveztem ki. Soros György egyetértett abban, hogy a bizottság gazdasági ügyeit - az MTA KÉSZ állományában - Mártaná Deák Ildikó intézze.

Továbbra is függőben marad Kardos Lászlónak, a titkárság munkatársának alkalmazása. Egyelőre szerződését az év végéig meghosszabbítottuk azzal, hogy alkal-mazásának lehetőségét rövidesen tisztázzuk.

Budapest, 1984. október 30.

Elvtársi üdvözlettel
Kulcsár Kálmán


37.

RADICS KATALIN LEVELE KULCSÁR KÁLMÁNNAK - TÓTH DEZSŐ
FELJEGYZÉSE

Magyar Szocialista Munkáspárt
Központi Bizottság
Budapest, 1984. november 5.
Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály
TU/453/14

Kulcsár Kálmán elvtársnak
Kedves Kulcsár Kálmán Elvtárs!

A mellékelt feljegyzést Tóth Dezső miniszterhelyettes elvtárstól kaptam. Kérem, hogy mondanivalóját hasznosítsák a Soros-MTA alapítvánnyal kapcsolatos további munkában.

Elvtársi üdvözlettel: (Radics Katalin)



MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA

MINISZTERHELYETTES
Készült: 7 példányban
TD 89/Kéo/84
2. sz. példány
FELJEGYZÉS
a Soros Alapítvánnyal kapcsolatos tapasztalataimról

A Soros Alapítvány puszta létéről is csak hallomással bírtam, mikor még a nyár folyamán jelentkezett nálam Meda Mladek, az Alapítvány művészeti tanácsadója azzal, hogy az Alapítvány keretein belül készek egy, a magyar képzőművészet nemzetközi propagálását szolgáló dokumentációs központ létrehozására. Az elvont formában hangzott ajánlatra, megfelelő információk beszerzése után - kifejezésre jut-tattam készségemet az érdemleges tárgyalásra. Nevezett tanácsadó szeptember folyamán levélben kérte, hogy október 18-án ez ügyben fogadjam Messer urat, a Guggenheim Múzeum igazgatóját, valamint Ronte urat, a bécsi Modern Művészetek Múzeumának igazgatóját. A kérésre igenlő választ adtam. Ezzel összefüggésben a találkozót megelőzően néhány nappal felkeresett az Alapítvány egy magyar szár-mazású képviselője, Lónyai Mária, akivel amolyan - itt nem részletezem - előkészítő megbeszélést folytattam. Október 18-án az előbb említett urak, Lónyai Mária, valamint az elsősorban érdekelt Műcsarnok igazgatója, Néray Katalin jelenlétében folyt le az érdemleges megbeszélés. Ennek során a mellékelt szerződéstervezetet vitattuk meg (1. sz. melléklet). E tervezettel kapcsolatban a következőket kötöt-tem ki:

- ad 2. pont: „a közép-kelet-európai művészet tanulmányozására” semmi néven nevezendő kötelezettséget nem vállalhatunk, mert mások nevében nem vállal-hatunk kötelezettségeket. Az eszmecsere kapcsán abban állapodtunk meg, hogy a kelet-európai művészet tanulmányozása csak a Magyarországon fellelhető anyagok, itt megjelenő kiállítások, valamint a Műcsarnok munkatársainak Közép-Kelet-Európára vonatkozó kutatásai, tanulmányútjai stb. alapján lehetséges. A do-log lényege: világosan értésére adtam, hogy más szomszédos országokra vonat-kozóan mi nem állapodhatunk meg.

- ad. 3/a. és 3/b. pont: A képi és szöveges dokumentációt illetően nyomatékosan fel-hívtam a figyelmet arra, hogy ilyen dokumentációs tevékenység az MTA Művészet-történeti Kutató Csoportjában folyik; hogy szükséges e tekintetben ésszerű munkamegosztást létesíteni a Dokumentációs Központ és az MTA Kutató csoport-ja között.

- ad. 7. pont: A Műcsarnoknál létesítendő két státus biztosítására a minisztérium-nak nincs lehetősége; azt a Műcsarnok igazgatója személyi állományából, illetve az ennek megfelelő bérhányadból alakítja ki. (Ezért viszont nem kell forintot sem fizetnünk a működtetésért és főleg a berendezésekért.)

- ad. 9. pont: A tanácsadó testület összetételére rákérdeztem. Elfogadtam azt, hogy 9 fős létszám esetén 5 az általuk kijelölendő nemzetközileg elismert szakember. Hogy ők tesznek a 4 magyar tagra javaslatot, azt csak akkor fogadtam el, amikor kiderült, hogy ők a 4 magyar főt kizárólag állami intézmények általunk kinevezett vezetői közül kívánják jelölni, továbbá, ha a jelöléssel a Műcsarnok is egyetért. (Arra a kérdésemre, hogy ki a tanácsadó testület vezetője, nem kaptam választ, bár a fentiekből világosan kitűnik, hogy az elnöki posztot maguknak tartják fenn.)

ad. 10. pont: „A pedagógiai hasznosítás”-t illetően kategorikusan leszögeztem, hogy a központ semmi néven nevezendő anyaga, intenciója az oktatásba nem szüremkedhetik be; az oktatás tartalmának a meghatározása az állam feladata. Csak arról lehet szó, hogy a mindenki számára nyitott központot egyetemi hallgatók is látogathatják, és a munkába a Művészettörténeti Tanszék jóváhagyásával alkalom-szerűen bevonhatnak hallgatókat is.

- ad. 12. pont: Tisztáztam, hogy a következő évre történő bármikori szerződésfel-mondás lehetősége kölcsönös.

Ezek után azzal váltunk el, hogy egy ezek szerint megformált új szerződés-szöveget kapok; amely egyetértésem alapján a Soros úr és. a Kulcsár Kálmán társ-elnöksége alatt működő Alap elé kerül, és annak jóváhagyását követően a Műcsarnok igazgatója aláírhatja.

Ezzel szemben arról értesültem, hogy az új szöveget egyetértésem kikérése nélkül (nekem legfeljebb párhuzamosan megküldve) Lónyai Mária azzal terjesztette az Alap vezetősége elé, hogy minden rendben van, én azzal teljes mértékben egyet-értek, a szerződés aláírható.

Az Alap vezetőségi ülését követően október 25-én kaptam meg az ugyancsak mel-lékelt (2. sz. melléklet) új megállapodás-szöveget magyar és angol nyelven. Nem kívánom részletezni: a fenti megállapodások egyrészt nincsenek következetesen ke-resztülvezetve az új megállapodási szövegen, másrészt mindenképpen egy értelmező mellékletet kívánnának meg - megakadályozandó a későbbi vitákat.

Természetesen ezek szerint kívánok eljárni; amíg ez meg nem történik, nem adok engedélyt a Műcsarnok igazgatójának az aláírásra, még kevésbé terjesztem elő jóváhagyásra a művelődési, illetve a pénzügyminiszternek.

A problémát nem az általam kezelt konkrét ügyben látom, hanem az egész Soros Alapítvány hazai koordinálatlanságában, amelyik nyilvánvaló módon réseket hagy-hat egy esetleges nem kívánatos amerikai „behatolás” számára. A magam viszonylag kis ügye kapcsán - akkor még mit sem tudva arról, hogy az NKF ezzel foglalkozik -, eligazítás, tájékoztatás teljes hiányában, személyes telefonálgatásuk útján sikerült világossá tenni, hogy mi egyáltalán az Alapítvány, hogy mi ennek a szervezete, mi az Alapítvány és az MTA közötti megállapodás, hogy magyar részről kik a kapcsolat érdemi intézői stb. Mindezzel párhuzamosan azonban munkatársaim sem tudva az Alapítványról, annak kulturális, művészeti elágazásairól, informálatlanságukban csodálkozva jelezték, hogy hol itt, hol ott hallanak róla; majd egy miniszteri értekez-leten, a minap tudtam meg, hogy az Alapítványhoz a minisztérium területét érintő tucatnyi kérelem érkezett be (köztük olyan lényeges is, ami a területemet érinti: Hankiss Elemér videoprogramja) - de erről mindmáig semmilyen konkrét informá-cióval nem rendelkezem. Teljes lehetetlenség, hogy az Alapítvány magyar társelnöke, magyar tagsága, illetve az ügyek intézésével megbízott magyar akadémikus (Quittner János) legalább egy másolatot ne küldjenek be a hozzájuk érkezett, de területünket érintő kérésekről; hogy ne érdeklődjenek utána annak, hogy egy miniszterhelyettes állítólagos egyetértésével odavitt előterjesztés mögött tényleg ott áll-e annak a mi-niszterhelyettesnek az egyetértése. Itt egy, a mi hibánkból létrejött koordinációs zavar van, ami nemzetközi kihatású politikai melléfogásokhoz is vezethet. Az Alapít-vány lényege, hogy forintért kapunk dollárt, azaz az MM közvetlen vagy felügyeleti irányítása alá eső intézmények forintösszegeinek (gazdaságilag egyébként hasznos) „átváltásáról” van szó. Ha másért nem, legalább ezért kellene a tárcákkal, rész-területekkel kontaktust tartania az Alap magyar tagozatának. A kontrollnak azon-ban tartalmi jellegűnek is kell lennie, hiszen még a magam kis ügyében is látnivaló - konkrétan meg nem foghatóan, de elejtett szavakból, utalásokból, nevekből -, hogy ez a képzőművészeti központ nem előbb, hanem csak utóbb, de nagy valószínűséggel a képzőművészeti „félvilág” alá fog dolgozni. De ami sejtelem, az ma, tények híján nem válhat elzárkózó előítéletté. Ha viszont a gyakorlatban ilyen tendenciákat látunk, akkor felbontjuk a szerződést: ezért ragaszkodom a kétoldalú felmondási lehetőség megállapodásba vételéhez.

Egyszóval: nem tudom pontosan, ki az illetékes, de ha itt nem csinálunk a koordináltság, a folyamatos kölcsönös információ tekintetében hézagtalan rendet -akkor ki leszünk szolgáltatva egy ma még csak sejthető, de holnap esetleg aktív poli-tikai machinációnak.

Budapest, 1984. október 30.

Tóth Dezső


Kapták: Rátkai Ferenc et.
Radics Katalin et.
Drexler Gábor et.
Mravik Gábor et.
Boross Róbert et.
Pándi András et.


38.

TARDOS JÓZSEF PRO DOMO FELJEGYZÉSE KULCSÁR KÁLMÁN RÉSZÉRE

1. Nekünk (ill. Tardosnak) nincs szerződésszövegünk, mert odaadtam Boross Róbertnek.
2. Furcsa, hogy tájékozatlan Tóth elvtárs, amikor Radics Katalin már szeptemberben informálta Quittner (akadémikus) áthelyezéséről. Miért nem érdeklődött Borostól a megállapodás felől, akinél egyezmény szövege is van, meg ismeri is az ügyet (hiszen az MTA előtt már tárgyalt a szerződésről).
3. Furcsa, hogy az MTA elleni megalapozatlan bírálatot tartalmazó feljegyzést nem küldi meg az MTA-nak. Egyébként mi kezdeményeztük, hogy Boros üljön ott az üléseken, minden kérelmet megkap, tehát az „MM tájékoztatása” biztosított.
4. Sőt, Tóth D.-nek kellett volna az MTA-t (Kulcsár K., mert okt. 1-jén Tardossal beszélt) tájékoztatni tárgyalásai előrehaladásáról (erre kértem), hogy tudjuk, a Bizottság ülésén hogyan érveljünk.
5. Az egyezménytervezettel kapcsolatos észrevételekhez:
- a 2. ponthoz. Miután az MTA-Soros F. egyezmény csak a „magyar” ügyet szol-gálja, minden hivatkozást ki kell hagyni, nem szabad interpretálni.
- a 7. ponthoz. A 2. státust fizesse az MTA-Soros F. Bizottság.
- a 9. ponthoz. Még úgy is vissza kell utasítani. Ezt egy magára adó állam nem fogadhatja el. Tehát ötöt és elnököt Soros, négy tagot a Műcsarnok delegál az állami intézmények vezetői, a szakma hazai szakértői közül.
6. Végül semmi nincs veszve, mert a Bizottság érdemben nem foglalkozott a szer-ződéssel.
7. Hogyan „hasznosítsuk további munkánkban” a feljegyzést?


Budapest, 1984. november 14.


Tardos József


39.

KULCSÁR KÁLMÁN LEVELE RADICS KATALINNAK

Radics Katalin elvtársnőnek
osztályvezető-helyettes
MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály
Budapest
Kedves Radics Elvtársnő!

Hivatkozva személyes megbeszélésünkre, az alábbi észrevételeket és javasla-tokat tenném a Soros Alapítvány tárgyában Tóth Dezső miniszterhelyettes elvtárs által készített feljegyzéssel kapcsolatban.

1. Egyetértek Tóth elvtárssal abban, hogy az MTA-Soros Alapítvány szerződés alapján folytatott tevékenységet, mint sok más ügyet is, amelyben több szerv érintett, koordináltan kell megszervezni. Ebből kiindulva még nyáron beszéltem Rátkai Ferenc elvtárssal - miután a szerződés első számú kedvezményezettjeinek a MM fel-ügyelete alá tartozó szervek ígérkeztek és az előre látható politikai problémák is az MM-et érintik -, hogy delegáljon megfigyelőt az egyezmény által létrehozott Bizottság üléseire. A megbeszélés alapján Boros Róbert főosztályvezető elvtárs - aki-vel az NKF-ek szintjén kezdettől fogva kapcsolatban állunk - az utolsó két ülésen (a Bizottság 3. és 4. ülése) részt is vett, és rendelkezik a Bizottság teljes dokumentá-ciójával. Megjegyzem, hogy a Soros Györggyel való szerződés ügyében folytatott előzetes tárgyalásokban az MM előbb vett részt, mint az MTA. Mindezek alapján úgy érzem, hogy a koordinációban Tóth elvtárs által érzett zavarokban közreható ténye-zőket elsősorban a Művelődési Minisztériumban, és nem az MTA-n kell keresni.

2. Október 1-jén Tóth Dezső elvtárs telefonon tájékoztatást kapott a Soros Alapítvány felől Tardos József elvtárstól, aki az MTA részéről közvetlenül foglalkozik a Bizottsággal, és szükség esetén képvisel engem. Tardos elvtárs kérte, annak érdekében, hogy a Bizottság ülésén megfelelően tudjam a művelődési tárca álláspont-ját képviselni, időben adjon Tóth elvtárs tájékoztatást a tárgyalások előrehaladásáról. Ez nem történt meg. Valószínűleg sok probléma elkerülhető lett volna akkor is, ha Tóth elvtárs a külföldi állampolgárokkal való érdemi megbeszélésekbe már bevonja a MM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát is.


3. Minden koordinációs hiba és félreértés ellenére úgy látom, hogy a Műcsarnok e szerződést megkötheti néhány dolog tisztázása után, sőt úgy érzem, hogy ezt szor-galmazhatjuk is. A Bizottság egyébként érdemben még nem foglalkozott a szerző-déssel.

Tóth elvtársnak a szerződéstervezethez fűzött kikötéseihez az alábbi megjegy-zéseket fűzném:

- a 2. ponthoz: Miután az MTA-Soros Foundation szerződés csak a „magyar kul-turális értékek” külföldi megismertetésének előmozdítását célozza, minden hivat-kozást a „közép-kelet-európai” művészetre ki lehet és (a barátainkkal való viták el-kerülése érdekében) ki is kell hagyni;

- a 7. ponthoz: Úgy kellene a szerződést megfogalmazni, hogy a dokumentációs központ működtetéséhez szükséges két személy fizetését az MTA-Soros Foundation Bizottság (a rendelkezésre álló forintból) biztosítsa;

- a 9. ponthoz: Egy „egyenlő partnerek” közötti szerződés nem tartalmazhat olyan megfogalmazást, hogy az egyik fél dönti el azt, hogy a másikat ki képviseli, illetve ki „elfogadható” szakértelmű. El lehet fogadni, hogy a Soros Foundation jelöli ki a zsűri 5 nem magyar tagját, köztük az elnököt, de azt ki kell kötni, hogy a 4 ma-gyar tagot a Műcsarnok jelöli ki az „állami intézmények vezetői, a kérdéses művészeti ágak hazai szakértői közül.”

4. Az esetleg még fennmaradt nézeteltérések eloszlatására, valamint a Bizottság magyar társelnöke és a művelődési tárca közötti jövőbeni együttműködés tökéle-tesítése érdekében természetesen megszervezem a találkozást Tóth Dezső elvtárssal.

Budapest, 1984. november 26.

Elvtársi üdvözlettel:
Kulcsár Kálmán


40.

KULCSÁR KÁLMÁN LEVELE RADICS KATALINNAK

Radics Katalin elvtársnőnek
osztályvezető-helyettes
Szolgálati használatra!
Készült 3 pld-ban
SzH 27/84

MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály
Budapest
Kedves Radics Elvtársnő!

Visszatérve november 26-án folytatott beszélgetésünkre az MTA-Soros Foundation titkárságának személyi problémáiról, a következő intézkedésekről tájékoztatom, amelyek érvényesítik a közösen elfogadott alapelveket.

1. Minthogy Vásárhelyi Miklós, aki Soros György személyes képviselője (távol-létében) egyetértett azzal, hogy Kardos Lászlónak, a titkárság munkatársának hu-zamosabb alkalmazása ellenében törekedni fog arra, hogy Forgács Pál titkár és Betlen János titkárhelyettes alkalmazásáról Soros Györgyöt lebeszélje (ezek munká-jával ő sincs megelégedve),* s minthogy Kardos László alkalmazásával szemben illeté-kes BM szervek (Harangozó Szilveszter) nem emelt kifogást, ha nevezett ígéretet tesz arra, hogy a SZETA munkájában még passzívan sem vesz részt, tehát a rendezvényeit sem látogatja, és végül minthogy Kardos László ezt megígérte, alkalmaztuk egyelőre. 1985. május 31-ig (valamennyi alkalmazási szerződés akkor jár le).

2. Vásárhelyi Miklós a társadalomtudományi és az irodalmi ösztöndíjak oda-ítélésében szerepet játszó „kuratóriumok” személyi összetételére tett javaslatunkat elfogadta. Ennek megfelelően a társadalomtudományi kuratórium tagjául Tardos Márton helyett Lukács Józsefet, az irodalmi kuratórium tagjául Mészöly Miklós helyett Orbán Ottót, Cseres Tibor helyett Vas Istvánt kérjük fel. További személyi problémák akkor adódnak, ha a kiválasztott személyek nem fogadják el a kuratóriu-mi tagságot.

A két kuratórium összetételében megállapodván, a belföldi ösztöndíjpályázatot meghirdetjük.

Budapest, 1984. december 10.

Elvtársi üdvözlettel:
Kulcsár Kálmán

* Vásárhelyi Miklós ezt a kijelentést nem vállalja.


41.

DEÁK ISTVÁN LEVELE KULCSÁR KÁLMÁNNAK

Dr. Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Budapest, 1985. január 30.
Kedves Kálmán!

Az 1985 őszén esedékes Columbia egyetemi négy ösztöndíj ügyében megbeszélést folytattam azokkal a fiatal magyar kutatókkal, akiknek a neveit Neked említettem. A megbeszélés alapján a következők meghívását tervezzük az őszi szemeszterre, fel-téve, hogy Kari Menzies az amerikai nagykövetségen megfelelőnek találja az angol nyelvtudásukat:

1. Füstös László, MTA Szociológiai Intézete
2. Jeney Zoltán zeneszerző, Művészeti Alap
3. Könczöl Csaba, magyar és orosz irodalom, Pécsi egyetem és Lapkiadó Vállalat
4. Vekerdy Tamás, Országos Pedagógiai Intézet

Esetleg őszre, de valószínűleg inkább 1986 tavaszára meghívható:
5. Fogarassy Miklós irodalom- és műkritikus, Országos Széchényi Könyvtár

1986 tavaszán kíván utazni:
6. Klaniczay Gábor, ELTE Középkori és Kora-újkori Egyetemes Történeti Tanszék

7. Pető Iván gazdaságtörténész, Új Magyar Központi Levéltár

Valószínűleg csak 1986 őszén szabad:
8. Habermann Gusztáv pszicholingvisztika, Országos Pedagógiai Intézet és
9. Szörényi László, MTA Irodalomtudományi Intézete

Amint azt említettem, egyelőre csak 1985 őszére van felhatalmazásom ösztöndíjasok meghívására, de biztosnak látszik, hogy programunk 1986-ban is folytatódni fog. Természetesen új jelentkezőket is szívesen fogadunk.

Esetleges megjegyzéseidet örömmel várom és addig is szívélyesen és barátilag köszöntlek:

Deák István


42.

TÁJÉKOZTATÓ AZ MTA ÉS A SOROS FOUNDATION KÖZÖTTI SZERZŐDÉS
VÉGREHAJTÁSÁRÓL

MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

Feljegyzés
Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes elvtársnak

Mellékelten küldöm az MTA és a Soros Foundation szerződés végrehajtásáról ké-szített tájékoztató tervezetet.

Budapest, 1985. február 6.

Melléklet

Tardos József főosztályvezető

______


Radics Katalin elvtársnőnek
MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály
osztályvezető-helyettese

Budapest

Budapest, 1985. február 7.

Kedves Radics Elvtársnő!

Mellékelten megküldöm az MTA és a Soros Foundation közötti szerződés végre-hajtásáról készített tájékoztatót.

Melléklet

Elvtársi üdvözlettel:
Kulcsár Kálmán


TÁJÉKOZTATÓ AZ MTA ÉS A SOROS FOUNDATION KÖZÖTTI SZERZŐDÉS
VÉGREHAJTÁSÁRÓL

1. Hosszabb előkészítő tárgyalások után az MTA 1984. május 28-án megállapodást írt alá a Soros György amerikai üzletember által létesített Soros Foundationnal. Az egyezmény célja a magyar tudomány és kultúra támogatása ösztöndíjakkal, adományokkal (kutatási műszerek és berendezések beszerzésének támogatása, külföldi tanulmányutak és kongresszusi részvétel támogatása, külföldi szakemberek magyarországi útjainak támogatása).

Soros György alapelve, hogy a dollárban adott támogatást forint fizetésével (néhány kivételtől eltekintve) ellentételezni kell. Az így nyert forintokat hazai programok finanszírozására lehet fordítani. A Foundation évi 1-1,5 millió dollár támo-gatást tud biztosítani.

A megállapodás szerint egy bizottság jött létre, amely három tagból és két társ-elnökből (Soros György és Kulcsár Kálmán) áll. A bizottság dönt a forintkérelmekről, és javaslatot tesz a Soros Foundationnak a dollárkérelmek kedvező elbírálására. A bizottság határozata csak akkor érvényes, ha azzal mindkét elnök egyetért.

A napilapokban és a szaksajtóban közzétett pályázati felhívásokra érkezett kérelmek elbírálásának előkészítésére egy Titkárságot létesítettek, amely az MTA Kutatásellátási Szolgálata keretében mint „korlátozottan önálló” költségvetési szerv működik.

2. Az egyezmény alapján megindult tevékenység a kezdeti nehézségeket aránylag hamar legyőzte, és 1984. IV. negyedétől már normálisnak mondható ütemben dolgo-zik a kialakított gépezet.

A dollárprogramok keretében a Soros Foundation eddig 700 000 dollár köte-lezettséget vállalt. Jól halad az ún. könyvtárprogram, amelynek keretében a hazai könyvtárak 200 000 dollár értékben vásárolhattak az amerikai egyetemi könyv-kiadóktól könyveket. 400 000 dollár értékben vezetőképzésünket elősegítendő három szerződést kötött. Tárgyalás alatt áll a hazai videoprogramhoz való hozzájárulás kb. 300 000 dollár értékű berendezéssel. Ugyancsak 300 000 dollár lesz az összeállítás alatt álló 2. könyvtárprogram, amelynek keretében a könyvtárak gépi ellátását lehetne jelentősen megvitatni. Az egyéni pályázatok közül a Bizottság mintegy 90 000 dollárnyi orvosi és kutatói berendezés juttatására és néhány külföldi tanulmányútra tett javaslatot.

Az egyéni pályázatok közül eddig mintegy 150-et bírált el a bizottság, és 5,5 mil-lió forint támogatást hagyott jóvá. A támogatások közül kiemelendő a Mozgássérültek Egyesülete részére adott 800 000 Ft támogatás, a „Magyar Építőművészet” című lap szanálásához 300 000 Ft-tal való hozzájárulás, a Református Egyház két dokumen-tumgyűjteménye konzerválásához adott 350 000 Ft hozzájárulás. Több társadalom-tudományi, irodalmi kutatáshoz szavazott meg a Bizottság ösztöndíjakat, 2 millió forinttal támogatta meg a Bizottság néhány kísérletező művész és színjátszó csoport tevékenységét.

3. Az MTA-Soros Foundation Bizottság eddigi tevékenységét alapvetően pozitívan értékelhetjük; a kulturális, tudományos élet olyan területei jutottak dollártámoga-táshoz, amelyek a mai körülmények között erre dollárt nem kaptak volna, illetve forinttámogatáshoz, amelyre a költségvetési keretek nem elégségesek. A program alakulása egyértelműen mutatja, hogy nem az MTA a legmegfelelőbb partner a Soros Foundation részére. Soros György - mint ezt ma már emberei megjegyzéséből tudjuk - azért szorgalmazta, hogy az MTA legyen a partnere, mert azt hitte, hogy az MTA (a nyugati akadémiákhoz hasonlóan) nem része az államigazgatásnak, „nagyobb szabadsága van”, mint egy állami fegyelem keretében dolgozó szervnek.

Az együttműködés során több probléma merült fel:

a) Az egyezmény aláírása előtti informális megbeszélésen Soros úr már bemu-tatta az általa kiválasztott személyeket a titkársági feladatok ellátására. Vala-mennyiükről kiderült, hogy különböző mértékig kapcsolatban állnak az ellenzéki cso-portokkal. Hosszas viták eredményeként sikerült biztosítani, hogy az MTA is bejut-tasson egy embert a Titkárságra.

b) Ezután meg kellett határozni a titkársági munkamegosztást úgy, hogy végül Sorosnak el kellett fogadni, hogy a Titkárság a Bizottság szerve és nem Sorosé. A kompromisszum során messze elmentünk, Soros mégis azt hangoztatta, hogy „nem tud bízni” bennünk, „állami érdekeket” képviselünk.

c) A pályázók között megjelentek ellenzéki személyek is.


d) Soros nem volt elégedett a kapott sajtónyilvánossággal, amely hazai viszo-nyaink között igen széles körű volt, és saját kezdeményezésére sajtókonferenciát hívott össze az Intercontinental szállóban. A mérsékelt megjelenés és a még mér-sékeltebb eredmény felháborította.

e) A pályázatok elbírálására létrehozott irodalmi és társadalomtudományi kura-tóriumok személyi összetételében ugyancsak komoly viták után tudtunk megálla-podni, általunk is elfogadható kompromisszumot kialakítani.

f) Soros egyik dédelgetett terve a kortársi avantgárd képzőművészet nyugati megismertetése, „mert az állami kereskedelmi szervek e téren nem tesznek semmit”. Tárgyalásokba kezdett egy dokumentációs központ létrehozásáról, amelynek során eljutott a Műcsarnokhoz. A rövidesen megszülető kompromisszumban már nem szerepelnek olyan elképzelései, hogy a „kelet-európai művészetet” dokumentálja, hogy a nyugati többségű zsűri nyugati tagjai javasolják: ki legyen részünkről a zsűriben.

g) Sorosnak van még egy másik alapítványa is, az „Open Society Found” - amely szerinte más országok irányába működik. Ennek alapgondolatát, a nyílt társadalom eszméinek elterjesztését viszont szeretné egyezményünk keretében is megvalósítani: USA-ösztöndíjakat adna dollárjának forint-ellentételezését nem kérve. Feltétele csu-pán az, hogy a magyar állam ne szóljon bele abba, hogy ő kinek ad ösztöndíjat. Elutasító magatartásunk miatt „elkedvetlenedett” az együttműködés folytatásától.


Összegzésként:
A problémák ellenére nem valószínű, hogy Soros György az egyezményt a közel-jövőben felmondja, ahhoz az kell, hogy politikai céljait részben se tudja megvalósítani, hogy semmilyen kérdésben ne tudjunk kompromisszumot kialakítani. Valószínű, hogy az ösztöndíjkérdés lesz a következő erőpróbánk.

Budapest, 1985. február 6.


43.

FELJEGYZÉSEK

MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
30080/11/85

FELJEGYZÉS
Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes elvtársnak

Szíves tájékoztatásul mellékelten megküldöm a Soros Foundationnal folytatott együttműködésről adandó tájékoztatónk tervezetét.

Budapest, 1985. szeptember 9.

Melléklet: 1 db tájékoztató

Tardos József főosztályvezetőh.

FELJEGYZÉS
Láng István főtitkár részére

Mellékelten megküldöm az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére készült feljegyzést, az MTA és a Soros Alapítvány közti egyezmény végrehaj-tásáról.

Arra kérlek, aláírás után egy példányt az MSZMP KB Tudományos Kulturális és Közoktatási Osztályának szíveskedj eljuttatni, s két példányt nekem visszaküldeni.

Budapest, 1985. szept. 16.

Kulcsár Kálmán

Melléklet

______


Radics Katalin elvtársnő
MSZMP KB Tudományos Közoktatási
és Kulturális Osztály vezetője

Budapest

Másolat: Kulcsár et. részére
Szolgálati használatra!
Budapest, 1985. szeptember 18.
Kedves Radics Elvtársnő!

Csatoltan küldöm az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére készült feljegyzést az MTA és a Soros Alapítvány közti egyezmény végrehajtásáról.

Amennyiben a KB Agitációs és Propaganda Bizottsága a tájékoztatót napirendre tűzi, kívánatos lenne az ülésen Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes elvtárs részvétele is.
Láng István

Melléklet
Tájékoztató 1. sz.
3. sz. tájékoztató
Eredeti példány továbbítva Radics elvtársnőnek,
4. sz. példány továbbítva NKF-re


MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
30080/13/85
FELJEGYZÉS

Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes elvtársnak

Mellékelten megküldöm a Soros Foundationnal kapcsolatos előterjesztés-ter-vezethez készített két anyagot:
- Javaslat a tervezet 5. pont 2. bekezdésének átszövegezéséhez
- Javaslat egy melléklet elkészítéséhez, amelyik átfogóbb képet ad arról, hogy mire lehet pénzt kapni.

Budapest, 1985. szeptember 30.
Tardos József
főosztályvezetőh.

Mellékletek

______

FELJEGYZÉS

Láng István főtitkár számára

Mellékelten megküldöm az MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztálya számára az MTA-Soros Alapítvány elmúlt évi tevékenységét értékelő előter-jesztésünket.

A korábban elküldött előterjesztéshez képest kiegészítéseket kértek, ezért kellett újat készíteni.

Arra kérlek, hogy - amint az első esetben történt - egy példányt juttass vissza nekem, s egy példányt az NKFO irattárának.

Budapest, 1985. október 4.

Kulcsár Kálmán


[A jelentés - mint az iménti kísérőlevelek is jelzik - két változatban készült. Az elsőt: az 1985. szeptember 16-it átíratták, így a végleges, november 14-i változatból egyes részek kimaradtak, ül. újabbak kerültek be. Az utólagos betoldásokat kövér, a tör-léseket kurzív betűtípus jelzi. N. B.]
Szolgálati használatra!
Készült: 4 példányban
1. sz. pl. MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztálya
2. sz. pl. Főtitkári irattár
3. sz. pl. Főtitkárhelyettesi irattár
4. sz. pl. MTA NKFO

Láng István

TÁJÉKOZTATÓ
(az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére)
a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Foundation közötti
egyezményről és egyévi működéséről

1. Hosszabb előkészítő tárgyalások után az MTA 1984. május 28-án megállapodást írt alá Soros György amerikai üzletember által létesített Soros Foundationnal. A tár-gyalások elhúzódásának oka részben az volt, hogy meg kellett találni a jogi formát a Foundation hazai működésére (hatályos jogunk nem teszi lehetővé egy nyugati típusú „magán”-alapítvány működését), meg kellett találni az együttműködés szá-munkra is elfogadható körét és a Soros Foundation magyar partnerét (miután a Nemzetközi Kulturális Intézettel nem kívánt együttműködni). Az egyezmény célja:
- a magyar gazdasági, tudományos és kulturális szakemberek és diákok tanul-mányútjainak, külföldi kongresszusokon való részvételének támogatása és elő-készítése;
- külföldi tanulmányi jogok megvásárlásának segítése;
- tudományos-kutató műszerek, alkatrészek és anyagok beszerzésének támoga-tása;
- külföldi szakemberek, tudósok és diákok magyarországi tanulmányútjainak támogatása;
- a magyar tudomány és kultúra támogatása ösztöndíjakkal, adományokkal.
Soros Foundation és az MTA együttműködésében adott támogatás kétféle módon történik:
- dollártámogatás (amelyet - néhány kivételtől eltekintve - a kedvezménye- zetteknek napi árfolyamon forintban kell ellentételeznie),
- forinttámogatás.


A forinttámogatás az ellentételezésként befolyt forintösszegekből adható, ez utóbbiból kell biztosítani a támogatások előkészítésével, lebonyolításával járó admi-nisztráció költségeit is.
A Soros Foundation évi 1-1,5 millió dollár támogatást tud biztosítani, követ-kezésképpen évi 60-70 millió forint jut a hazai programokra is.

A megállapodás egy bizottságot hozott létre, amely 3 tagból és két társelnökből (Soros György és Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese) áll. A bizottság tagjai: Hankiss Elemér, Vályi Péter [Névelírás! Vályi Gáborról van szó, a diósgyőri kohó-műben szerencsétlenül járt néhai ipari miniszter: Vályi Péter bátyjáról. N. B.] (az időközben elhunyt Csizmadia Ernő helyett) és Vámos Tibor. A bizottság ülésein részt vesz Tardos József MTA NKFO főosztályvezető-helyettes és Vásárhelyi Miklós (a társ-elnökök személyes képviselőiként) és állandó meghívottként Boross Róbert, a Műve-lődési Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője is.

A Bizottság dönt a forintkérelmekről, és javaslatot tesz a Soros Foundationnak a dollárkérelmek elbírálására. A bizottság határozata csak akkor érvényes, ha azzal mindkét társelnök egyetért.

A napilapokban és szaksajtóban közzétett pályázati felhívásokra érkezett kérelmek elbírálásának előkészítésére Titkárság létesült, amely az MTA Kutatás-ellátási Szolgálata keretében mint „korlátozottan önálló” költségvetési szerv mű-ködik.

Az irodalmi ösztöndíjakra, valamint a társadalomtudományi témákban benyúj-tott pályázatok elbírálására két külön szakmai kuratóriumot hoztak létre. A képző-művészeti ösztöndíjkérelmek szakmai elbírálására rövidesen szintén külön testület fog tevékenykedni.

2. Az egyezmény alapján megindult tevékenység a kezdeti nehézségeken - amelyek részben abból adódtak, hogy ilyen jellegű egyezményre az államigazgatási gyakor-lat nem készült fel - néhány hónap alatt túljutott. Az év során több száz egyéni kérelem és néhány intézményi program felett született döntés. Az év során több száz egyéni kérelem és néhány intézményi program felett szü-letett döntés.

Az év során a Soros Foundation 1,7 millió dollár adományozására vállalt köte-lezettséget. A Bizottság (részben az irodalmi és a társadalomtudományi kurató-rium javaslatára) mintegy 18 millió forint odaítéléséről döntött.

A dollárprogramok keretében:

- a vezetőképzés javítására a Soros Foundation 530 000 dollár értékben kötött szerződést (berendezés, tanulmányút, szakértőküldés) az Országos Vezetőképző Központtal, a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Marx Károly Közgazdaságtudo-mányi Egyetemmel és a Skála áruházzal;
- a könyvtári hálózatunk lehetőséget kapott mintegy 600 000 dollár keretben ame-rikai egyetemi kiadók könyveinek megvásárlására (a Kultúra árainál lényegesen olcsóbban), valamint 120 modern másológép beszerzésére;
- az Országos Közművelődési Tanács videoprogramja 210 000 dollár értékben kap videoberendezéseket és egy központi másoló stúdiót. Az agrárszociológiával fog-lalkozó intézetek közös pályázatukkal 50 000 dollár értékű videoberendezéshez jutottak. Több kisebb videoberendezés iránti kérést is kielégítettek;
- egyéni pályázatok támogatása során orvosi és orvos-kutatási műszerek beszer-zésére 180 000 dollárra vállalt kötelezettséget a Soros Foundation;
- az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalata és a Kutatási Ellátási Szolgálata 120 000 dollár értékben kap, illetve kapott nyomdai berendezést;
- az egyéni forinttámogatások mellett néhányan külföldi kutatói munkára kaptak dollárban támogatást;

- egy most induló új program keretében fiatal kutatók kaphatnak támogatást évi 100 000 dolláros keretben nemzetközi konferenciákon való részvételhez;
- a New York-i Soros Alapítvány közvetlenül finanszírozta a „Translation” című irodalmi lap 1985. évi októberi magyar számának kiadását vagy például támogatta magyar televíziósok többhetes tanulmányú t ját az NBC TV társaságnál.

A forintprogramok keretében:
- több amatőr színjátszó csoport (kultúrházakban), valamint a kaposvári Csiky Gergely Színház technikai berendezésekre és működési költségekre 3,8 millió Ft-ot kapott;
- döntően az irodalmi kuratórium javaslatára írói ösztöndíjként 26 személynek 3 millió forintnyi támogatást szavazott meg a Bizottság;
- a társadalomtudományi kuratórium javaslata alapján 14 pályázat került elfogadás-ra 1,8 millió Ft értékben. Az MKKE Szociológiai Tanszéke 700 000 Ft támogatást kapott;
- zenekarok, énekkarok (amatőr és hivatásos) és zeneiskolák működési költségekre, hangszerekre mintegy 5 millió forintnyi támogatást kaptak;
- a Mozgássérültek Egyesülete 800 000 Ft támogatásban részesült. Tárgyalások foly-nak a Vakok Szövetségével, hogy a Bizottság támogassa a könyvtáruk kazettákkal való kibővítését;
- a Református Egyház két dokumentumgyűjteménye konzerváláshoz 600 000 Ft támogatást kapott;
- a Goldmark Alapítvány kb. 300 ezer Ft támogatást kapott a magyarországi zsidó-ság társadalomtörténete munkálatainak megindításához;
- több személy részesült történelmi, irodalomtörténeti tanulmányok folytatásához ösztöndíj-támogatásban. Ezek között szabad foglalkozásúak is vannak, s néhány „ellenzéki” - például Kis János - is kapott támogatást.

A társadalomtudományi programok és ösztöndíjak néhány kivételtől el-tekintve - mint pl. a MKKE Szociológiai Tanszékének juttatott jelentős összeg a modernizáció magyarországi folyamatának kutatására, a számító-gépek alkalmazásának kutatására, vagy az öngyilkossággal összefüggő problémák tanulmányozására adott ösztöndíj - elsősorban történeti (sok esetben anyagfeltáró pl. Kákosy László thébai ásatásainak jelentős mérvű támogatása), művészeti, illetőleg a közművelődéssel összefüggő kutatá-sokat segíti. Az irodalmi ösztöndíjak vegyesek, elsősorban fiatal írók regényterveinek megvalósítását szolgálják, illetőleg irodalomelméleti, iro-dalomtörténeti művek megírását támogatják.

3. Az egyéni kérelmek támogatása mellett Soros György bizonyos „programok” kidol-gozására is törekszik. Hosszas tárgyalások után megállapodás született a Művelő-dési Minisztériummal a középiskolai angol nyelvoktatás támogatására 38 000 dollár értékben. Ugyancsak közel van a megvalósuláshoz az Országos Oktatás-technikai Központtal kialakuló együttműködés a felnőttek angol nyelvoktatásának tökéletesítésére. A kísérleti programhoz 60 000 dollárt kér az OOK. Ugyancsak hosszas viták után született meg a Soros Foundation szerződése a Műcsarnokkal egy képzőművészeti dokumentációs központ létesítésére. A Központ elsődleges célja a mai képzőművészek nyugati megismertetésének és értékesítési lehetőségei kibővítésének előmozdítása. A Központ nemzetközi zsűrijében a New York-i Guggenheim igazgatójára is számíthatunk. A Központ létrehozásában most a Műcsarnoknak kell lépnie.

4. Soros György politikai elvei alapján az USA-ban liberálisnak számít, a mi megítélésünk szerint azonban magyarországi, illetve kelet-európai tevékenységének célját egy másik, New Yorkban működő alapítványa, az „Open Society Fund” árul-ja el. Ennek alapján világos, hogy Soros György a „szabad gondolkodás” ma-gyarországi fejlődéséhez, a társadalom „zártságának” feloldásához kíván hozzá-járulni.

4. Soros György politikai elvei alapján az USA-ban liberálisnak számít, a mi megítélésünk szerint azonban magyarországi, illetve kelet-európai tevé-kenységének célja is a nyugati típusú liberális gondolkodás magyar-országi fejlődésének, a társadalom „zártsága” feloldásának elősegítése.
Ez nyilvánvalóan nem azonos a mi törekvéseinkkel, s feltehetően össze-függ Magyarország nyugati kezelésében mutatkozó tendenciákkal.
A Bizottság titkárságának létrehozása során, az egyes elgondolásainak kifejtésekor világossá vált, hogy Soros György elsősorban az „ellenzékinek” tartott vagy „másképpen gondolkodó” személyekben bízik. Bekövetkezett az is, amire számí-tottunk, hogy az ösztöndíjban részesítettek között ellenzéki személyek is vannak.
Feladatunk teljesítése, miszerint elgondolásait saját elképzelésünkkel szembesítsük, s igyekezzünk azokat érvényre juttatni, sok vitával járt, esetenként szinte már kenyértörést is eredményezett. A programokra vo-natkozó első elképzeléseit azonban eddig minden esetben sikerült addig módosí-tani, szelídíteni (szépművészeti dokumentációs központ, videoprogram), amíg szá-munkra is elfogadhatóvá váltak. A két társelnök vétójoga erre vonatkozóan biz-tosíték a jövőben is.
Sikerült érvényesíteni olyan elgondolásokat is, amelyek elfogadására - kezdeti koncepciója alapján - Soros György eredetileg nem volt haj-landó. Ilyen elfogadott javaslatunk volt pl. az orvosi diagnosztizáló és kísérleti műszerek vásárlásának dollártámogatása, az Akadémiai Kiadó és Nyomda bizonyos gépvásárlásainak segítése vagy a fiatal kutatók külföldi konferencián való részvételének - dollártámogatással való - elősegítése.

5. A Soros Györggyel folytatott eddigi együttműködés pozitívan észlelhető: a kul-turális, tudományos élet olyan területei jutottak dollártámogatáshoz, amelyek a mai körülmények között erre kemény valutát nem kaptak volna, illetve forint-támogatáshoz, amelyre költségvetési keretek nem elégségesek. Feltétlenül szaporítani kell az olyan programok kidolgozását, amelyeknek lehetőségük van a sikeres pályázatra. Ezzel nagymértékben korlátozni lehetne az egyéni ügyeskedők lehető-ségeit. Az ellenzékiek esetenkénti támogatása a jelenlegi feltételek szerint szá-munkra eltűrhető keretek között tartható.

A Soros György által nyújtott támogatás - még ha teljes egészében a saját céljai elő-mozdítására fordítaná - sem lenne azonban elegendő arra, hogy társadalmunk elgondolása szerinti „átformálása” akár csak korlátozott mértékű sikerre számít-hatna. Ezért jelenlegi álláspontunk szerint az egyezmény addig érvényben marad-hat, ameddig mindkét fél úgy látja, hogy „valamit kapott”, hogy érdemes fenntartani. Úgy érzékelhető, hogy az első év mérlege számunkra pozitív, és remélhető, hogy a továbbiakban is sikerül elfogadható kompromisszumokat kötnünk. Amennyiben azonban az egyezmény alapján folyó tevékenység - tartós tendenciaként - úgy lenne értékelhető, hogy az nem elsősorban tudományos, hanem általánosabban kulturális jellegű, megfontolandó az MTA-nak mint a Soros Foundation magyarországi part-nerének további részvétele és más intézmény kijelölése. Jelenleg azonban ilyen javas-latot nem teszünk.

Célszerűnek mutatkozik tehát olyan elgondolások kimunkálása, amelyek alapján a jövőben még inkább kezdeményezőként léphetünk fel. Ilyen elgondolások körvonalai már megjelentek. Ilyenek a már említettek közül
- az orvosi műszerek vásárlásának támogatása;
- a fiatal kutatók munkájának többirányú segítése;
ezeket azonban a jelenleginél szervezettebben kell érvényesíteni. Fontosnak tartjuk a jövőben az eddigieken túl
- a szakkollégiumok könyvekkel, folyóiratokkal, műszerekkel való felszerelésének előmozdítását;
- a magyar tudományos élet eredményeinek külföldi referálásában való hatékony részvételt;
- a szervezett társadalomtudományi kutatásoknak az eddigieknél hatékonyabb segítését stb.
Nem hallgatható el azonban, hogy Soros György elvileg kevéssé mutatkozik hajlandónak az ún. állami intézmények (akár kutatóinté-zetek) közvetlen támogatására. Ilyen kezdeményezésünk - nem számítva a könyvek beszerzését - többnyire nehezen volt érvényesíthető. El-képzelhető, hogy pl. az egyetemi tanszékeken folyó kutatások segítése könnyebben volna keresztülvihető. Célszerű lenne tehát az egyetemi tan-székekről érkező pályázatok csoportosítása.

Javaslat az előterjesztés 5. pont 2. bekezdése helyére
6. A megállapodást bármelyik fél a következő naptári év végi hatállyal bár-mikor felmondhatja. Figyelembe véve Soros politikai elképzeléseit, arra számíthatunk, hogy a megállapodást addig nem mondhatja fel, ameddig úgy látja, hogy korlátozó lépéseink a még számára is elfogadható komp-romisszumoknál nem mennek tovább. Remélhető, hogy a továbbiakban is sikerül a Bizottság munkájában az első év, számunkra pozitív mérlegét biztosítanunk.
Végül megemlítendő, hogy az egyezmény alapján folyó tevékenység súly-pontja egyre inkább eltolódik a tudományos tevékenység támogatásáról a kulturális tevékenység felé. Ha a tendencia tartósnak bizonyul, szük-ségessé válhat az MTA helyett más intézmény kijelölése a Soros Founda-tion partneréül. Jelenleg azonban javaslatot nem teszünk.


Határozati javaslat

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága a benyújtott „Tájékoztatót” elfogadja.

Felkéri az MTA Főtitkárát, hogy 1986. december 31-ig újból tájékoztassa a Bizottságot az MTA-Soros Foundation egyezmény működésének tapasztalatairól.

Budapest, 1985. szeptember 16.

Láng István a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

Melléklet
A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK ÉS KULTÚRA TERÉN NYÚJTOTT
TÁMOGATÁSOK TÉMÁINAK RÉSZLETESEBB FELSOROLÁSA

A New York-i Soros Alapítvány közvetlen támogatásai
- A „Translation” című irodalmi lap 1985. októberi magyar számának kiadásához 7500 dollár.
- A magyar irodalom legjobb fordítása (angolra) díjára 2000 dollár. (Az 1985. évi díjat József Attila verseinek fordítója kapta.)
- Magyar televíziósok többhetes tanulmányúton voltak az NBC TV társaságnál.
- 5000 dollár támogatást adtak Kákosy László egyiptológus thébai ásatásaihoz.

Az MTA-Soros Foundation Bizottság társadalomtudományi támogatásaiból:
- A MKKE Szociológiai Tanszéke a társadalmi modernizáció problémáit kutató programjának támogatására 700 000 Ft-ot kapott.
- A Szabó Ervin Könyvtár 120 000 Ft-ot kapott Jászi Oszkárral és Polányi Károllyal kapcsolatos bibliográfia kiadásaihoz.


A társadalomtudományi kuratórium által odaítélt 1-2 évre szóló, havi 5-8000 Ft-os ösztöndíjak témái:
- A magyar néphit enciklopédiája
- Érdekek és értékek hatása Magyarországon a számítástechnika alkalmazására
- "Villa és városi palota Budapesten a századfordulón”
- A kora keresztény filozófiatörténet zsidó és pogány kapcsolódásainak vizsgálata
- Az 1849. évi tavaszi hadjárat (monográfia és forrásgyűjtemény)
- Mikroszámítógép használata az idegen nyelvek oktatásában
- A német felvilágosodás filozófiájának történetéről, művelődéstörténeti összefüggéseiről szóló tanulmány
- Szöveggyűjtemény fordítása a korszak reprezentatív műveiből
- A magyar egyházi középréteg szociológiai vizsgálata 1484-1526
- Hadtörténet: az isaszegi csata 1849 tavaszán
- Főbb áramlatok és műfajok változása a magyar szobrászatban (1880-1948)
- A terápiás hatékonyság összetevőinek vizsgálata öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek családdinamikájában és szocializációjában
- A „Haladás” című hetilap 1945-47. évfolyamainak elemzése
- Annak vizsgálata, hogyan alakult a II. világháború előtti vezető rétegek sorsa, miképpen illeszkedtek be 1945 után Magyarországon vagy más országok társadalmába
- A tömegkultúra problémáinak genetikus megközelítése. Tömegkultúra és szociális-jóléti állam. A tömegkultúra fogyasztói és nem fogyasztói változatai

A szépirodalmi kuratórium által odaítélt ösztöndíjpályázatok témái:
- Kismonográfia. Balassi-imitáció és új sztoicizmus Rimay János költészetében

- Tudománykritika és modern regény
- Ady utóéletének és értékelésének története a 20-as években
- Regény: Zala Krisztián végnapjai
- Tanulmány: „Az irodalom támogatása” (Mecenatúra, alapítványok, ösztöndíjak stb.)
- Regény: a 40-es évektől napjainkig (Göncz Árpád)
- Esszéregény: a Wesselényi-féle összeesküvésről
- Regény: témája a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején játszódó történet
- Tandori Dezső munkássága, a formában jelentkező művészi világkép rekonstrukciója
- Fordítás: Kant: A tiszta ész kritikája (Kis János)
- Nagyregény: „Lenni - magyar-zsidónak - itt”
- Dráma: „Aluljáró”
- Regény: az intelligencia helyzete a garantált létfeltételek visszavonása következtében (Krasznahorkai László)
- Regény: a századfordulón Amerikába kivándoroltak és leszármazottainak élete
- Regény: Háromszáz év fölemelően siralmas kavalkádja, abszurdja (Mészöly Miklós)
- Tanulmány: a modern dráma elméleti kérdései
- Három dráma: Angyalok (tragédia), Emberevők (komédia), Áldozatok (tragédia) (Nádas Péter)
- Verseskötet-összeállítás; tanulmánykötet
- Szépirodalmi mű Pilinszky Jánosról
- Monográfia Szentkuthy Miklósról
- Regény a szociológiai felmérésekben szerzett élményekből
- Regény a nyírségi tanyavilágról
- Amerikai útinapló; Fiatalok beilleszkedése (esszé); Verseskötet-összeállítás
- Tanulmánykötet az észak-magyarországi irodalomról


44.

KULCSÁR KÁLMÁN LEVELE HUTÁS IMRE ÁLLAMTITKÁRNAK

Hutás Imre elvtársnak
államtitkár
Egészségügyi Minisztérium
Budapest
Kedves Hutás Elvtárs!

Az MTA-Soros Alapítvány Bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta a bizottsághoz érkezett orvosi-műszer kérelmeket. Minthogy azonban - kellő szakértelem hiá-nyában - a Bizottság nem tudott érdemben dönteni, arra kértek, hogy a szükséges információt szíves közreműködéseddel szerezzem be.

Arra kérlek tehát, hogy vizsgáltasd meg a mellékelt kérelmek indokoltságát, s ha lehetséges, alakíttass ki sorrendet a kérelmek fontosságának és sürgősségének megfelelően.

Taktikai okokból arra kérlek továbbá, hogy ezt a vizsgálatot ne a Miniszté-riumon belül, hanem ha lehetséges, egyetemek közbejöttével végeztesd el, s a hozzám érkező véleményen is a vizsgálatot végző szakemberek aláírása álljon.

Bízom megértésedben, s fáradtságodat előre is köszönöm.

Budapest, 1985. december 2.

Elvtársi üdvözlettel:
(Kulcsár Kálmán)


45.

KULCSÁR KÁLMÁN LEVELE IMRE MIKLÓSNAK
AZ MTA-SOROS ALAPÍTVÁNY BIZOTTSÁG 1984-86. ÉVI PÉNZÜGYI
BESZÁMOLÓJÁVAL

Imre Miklós elvtársnak
osztályvezető-helyettes
MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya
Budapest
Kedves Imre Elvtárs!

Mellékelten megküldöm az MTA-Soros Alapítvány Bizottsága által odaítélt támo-gatások megoszlásáról készült kimutatásokat.

Mellékelem továbbá a Bizottsághoz benyújtható pályázatokról szóló tájékoztatót, és a pályázati űrlapok egy-egy példányát is.

Budapest, 1987. január 13.

Elvtársi üdvözlettel
Kulcsár Kálmán


MTA-Soros Alapítvány Bizottság
Pénzügyi beszámoló
1984-1986. november

Az alább közölt adatok nem véglegesek, mivel most folyik az 1986. évi mér-legkészítés, és még nem tartalmazza az 1986. november végén megtartott bizottsági ülés döntéseit.

Nyílt pályázatokra megszavazott támogatások (részletezve lásd az 1. sz. mellékletet)


1984-ben
2 344 500 Ft
1985-ben
34 326 728 Ft
1986-ban
43 816 573 Ft
80 487 801 Ft

Az 1986. év végleges összesítésekor ez az összeg meg fogja közelíteni a 90 000 000 Ft-ot.

Ösztöndíjakra megszavazott támogatások (részletezve lásd a 2. sz. mellékletet)


1984-ben
13 829 100 Ft
1985-ben
6 111 000 Ft
19 940 100 Ft

Az 1986. év végleges összesítésekor ez az összeg eléri a 25 000 000 Ft-ot. Működési költségek

1984-ben
595 165 Ft
1985-ben
2 915 848 Ft
1986-ban
2 117 199 Ft
5 628 212 Ft

Konferencia-utazási támogatás

1986-ban
1 275 000 Ft
1986. november 1-jéig megszavazott támogatások:
107 331 113 Ft
1986. november 1-jéig kifizetett támogatások és működési költségek:
66 136 976 Ft

Dollártámogatások 1986
A dollár felhasználásáról pontos számok még nem állnak rendelkezésünkre, mivel a Soros Alapítvány (New York) még nem készítette el összefoglaló beszámolóját.

1986-ra tervezett és 90%-ban végrehajtott dollárprogramok

Management:
Könyvtári program:
450 000 USD
Könyvbeszerzés; vakkönyvtár; magnóstúdió és kazetták; könyv-restaurálás
Xerox-program:
300 000 USD
Xeroxgépek beszerzése és xeroxkellékek beszerzése
OVK, BME, Skála
300 000 USD
Konferenciákon való részvétel támogatása
135 000 USD

Film és kulturális program:
Hungarofilm program, Balázs Béla Stúdió az USA-ban stb.
60 000 USD
Középiskolai nyelvoktatás:
tanárok nyelvtanfolyama, videoberendezések, könyvek és xeroxgépek
150 000 USD
Oktatás:
Oxfordi ösztöndíj, MKKE okt. reformprogram
120 000 USD
Videoprogram:
Balázs Béla Stúdió, Katona József Színház, OKT, Videó Interjúk Tára stb.
270 000 USD
Orvosi Eszközök
330 000 USD
(ez még nem kezdődött el)
Egyéb pályázatok:
Akadémiai Nyomda és egyéb egyedi műszerek stb.
300 000 USD
Összesen:
2 085 000 USD
+ 330000 USD orvosi műszer



1. sz. melléklet

Nyílt pályázatok

Téma198419851986Összesen
Társadalomtudomány612 5009 299 00017 236 45027 147 950
Természettudomány00505 000505 000
Közművelődés04 342 80011 130 30015 473 000
Előadóművészet014 036 6109 210 00023 246 610
Vizuális művészet548 0003 155 3182 679 7006383018
Egészségügy800 000710 0002 489 1233 999 123
Irodalom840000350 000434 000
Nyelvoktatás0500 000216000716 000
Egyéb300 0002 283 00002 583 000
2 344 50034 326 72843 816 57380 487 701

1986. november 20.

______


2. sz. melléklet
A bizottság által megszavazott irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjak

Irodalmi ösztöndíjak:
1985-ben7 169 000 Ft
1986-ban3 110 000 Ft
10 279 000 Ft10 279 000 Ft

Társadalomtudományi ösztöndíjak:
1985-ben6 660 100 Ft
1986-ban3 001 000 Ft
9 661 100 Ft9 661 100 Ft
Összesen:19 940 100 Ft

1986. november 20.



46.

JEGYZŐKÖNYV
az Agitációs és Propaganda Bizottság 1986. január 21-i üléséről
SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 1 gépelt és 51 sokszorosított példányban
Inf/295/1986.
JELEN VANNAK: a Bizottság tagjai (kivéve Pál Lénárd elvtárs), valamint Ernőd Péter elvtárs állandó meghívott

NAPIREND:
1. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Foundation közötti egyezményről és egyévi működéséről

2. Javaslat a munkáshatalom megvédése, a párt újjászervezése és a Magyar Forra-dalmi Munkás-paraszt Kormány megalakulása történelmi jelentőségéről folytatott agitációs és propaganda munkára

3. Javaslat a pártoktatás 1986/87. évi irányelveire

4. Tájékoztató jelentés a művészeti szövetségek közgyűléseinek politikai előkészítéséről

5. Tájékoztató a Kulturális Fórumnak a nemzetközi ideológiai harcban hasznosítható tapasztalatairól

6. Tájékoztató jelentés „A nemzeti tudat hazánkban, a nemzeti-nemzetiségi kérdés korunkban” című kutatási témáról

7. Különfélék


1. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Foundation közötti egyezményről és egyévi működéséről

Előadó: Láng István elvtárs

Meghívott: Drexler Gábor elvtárs

Hozzászóltak: Láng István, Lakos Sándor, Köpeczi Béla, Radics Katalin, Huszár István, Kornidesz Mihály, Lakatos Ernő és Berecz János elvtársak

A vitában elhangzott fontosabb észrevételek:

- indokolt, hogy az egyetemek bekapcsolódjanak az alapítvány pályázati rendszerébe;

- amíg politikai elveinket nem sérti, a Soros Alapítvány lehetőségével körültekintően éljünk;

- ideológiai, művelődéspolitikai megfontolások miatt célszerű megvizsgálni hasonló hazai forrásokra épülő alapítvány létrehozásának feltételeit.

A Bizottság állásfoglalása
Az Agitációs és Propaganda Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Foundation közötti egyezményről és egyévi működéséről szóló tájékoztató je-lentést tudomásul veszi.

Megállapítja, hogy a Soros Alapítvány eddigi működése során a tudományos és kulturális területek között kialakult arányok megfelelőek.

A Bizottság felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a jövőben is a jelen-legi arányokat képviselje.

A Bizottság egyetért azzal, hogy a pályázatokon az egyetemek részvételét szor-galmazni kell.

A Bizottság felkéri a Művelődési Minisztériumot és a Magyar Tudományos Aka-démiát, hogy vizsgálja meg egy hazai központi alapítvány létrehozásának lehetőségét, és erről 1986. II. félévében adjon tájékoztatást. Az Agitációs és Propaganda Bizottság felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy 1986. december 31-ig adjon tájékoz-tatást a Soros Foundation egyezmény működésének további tapasztalatairól. Az állásfoglalást kapják: Köpeczi Béla, Láng István és Radics Katalin elvtársak.


47.

TARDOS JÓZSEF FELJEGYZÉSE LÁNG ISTVÁNNAK
A SOROS GYÖRGGYEL FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSRŐL

MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

Szíves tájékoztatásul kapja:
Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes elvtárs
FELJEGYZÉS
Láng István főtitkár elvtársnak

Május 14-én felkeresett Soros György úr, aki a mintegy másfél órás beszélgetés során az alábbiakat mondta:

1. Elégedett az MTA-Soros Alapítvány Bizottság eddigi tevékenységével. Úgy látja, hogy hivatalos részről „legyengült az ellenállás” a Soros Alapítvánnyal szemben, ezért úgy határozott, hogy az eddigi 1-1,5 millió USD keretet felemeli 2,5-3 millió dollárra.

2. A művelődési Minisztériummal kötött legutóbbi egyezmény alapján beindult a külföldi ösztöndíjpályázatokat előkészítő munka. (Megjegyzem, hogy kétféle ösztöndíjat adnak 10-15 végzős diák számára Cambridge-be és Oxfordba posztgraduális tanulmányokra, továbbá kutatóknak és művészeknek. Ez utóbbira vonatkozóan az MTA-intézetektől is pályázhatnak. A pályázat bíráló bizottságának elnöke Enyedi György lesz, Soros személyes képviselője Vásárhelyi Miklós helyett - annak sokirányú leterheltsége miatt - pedig Litván György lesz.)
A fiatal kutatók nemzetközi konferenciákon való részvételének támogatására biz-tosított 100 000 USD keret hasznosításával igen elégedett. Ezért elhatározta, hogy újabb 100 000 USD-t fog bocsátani a Bizottság rendelkezésére, amelyre majd a Titkárság a pályázati felhívást rövidesen közreadja.

3. Az Innovációs Bankkal megállapodott, hogy közösen fognak finanszírozni fiatal szakemberek számára egy menedzserképző iskolát. Ezen döntésében szerepet játszik az, hogy az Országos Vezetőképző Központtal való együttműködésből teljesen kiábrándult.

4. Jóváhagyta a Bizottság előző ülésén előterjesztett mintegy 250 000 USD értékű újabb orvosi berendezések beszerzésére vonatkozó kérelmet, így ezek szállítása részben még ebben az évben megtörténhet. Beszélgetésünk során elvileg nem zárkózott el egy ún. egészségügyi program elől. Azt mondta, gondolkodik még, hogyan lehetne a leghasznosabban a pályázatot felhasználni a standard beren-dezések helyett - Medve elvtárs javaslata alapján az intenzív osztályok bővítéséhez szükséges eszközök beszerzését vetettem fel - a legújabb eszközök megadásával előrelendíteni a magyar gyógyítást. Erről részletesen tájékoztatni fogom Medve elvtársat.

5. Szeretné kibővíteni az MTA-Soros Alapítvány Bizottságot 2 taggal annak érdekében, hogy a tagok hiányzása ne akadályozza a Bizottság munkáját. Egyelőre csak egy személyre lenne javaslata, Mészöly Miklós íróra, ha a személye számunkra is elfogadható, de nem ragaszkodik hozzá.

6. Kérésemre hozzájárult ahhoz, hogy Kákosy László egyiptomi ásatásait évi 5000 USD-val 1988-ig „a magyar tudomány és a Soros Alapítvány dicsőségére” támogassa. Természetesen csak abban az esetben, ha a forint-ellenértéket valaki befizeti.

7. A Titkárság elhelyezésének megoldását nagyon fontosnak tartja. Megtekintette az Újpesti rakparton lévő raktárhelyiséget, ezt nem tartja megfelelőnek, mivel az átalakítás jelentős összegeket emésztene fel, és utána sem lehetne ott normális irodai környezetet kialakítani. Nagyon örült annak a lehetőségnek, hogy 1988-ban az MTA Központi Hivatalába költözhetne át a Titkárság, a Pszichológiai Intézet elköltözése után. Időközben sikerült a KESZ-nél 3 kisméretű szobát találnunk. Ezeket Sándor Gyula igazgató hajlandó ideiglenesen - megfelelő bérleti díj ellenében - kölcsönadni. Erre Sándor elvtársat külön levélben felkértem. Soros úr ezen áthidaló megoldással egyetértett.

8. Soros úr a Titkárság munkájával igen elégedett, ezért javasolta, hogy biztosítsunk számukra - figyelembe véve a működés megkezdésének második évfordulóját is - egyhavi fizetést akkor is, ha az Akadémián a többi dolgozók ilyet nem kapnak. Tekintettel arra, hogy a Titkárság valóban rendkívül sokat dolgozik, és az elkülönített béralapjából ennek kifizetésére technikai lehetőség is van, ígéretet tettem, hogy Kulcsár elvtárs hazaérkezése után erre javaslatot teszek.

Budapest, 1986. május 15.

Tardos József
főosztályvezető


48.

LÁNG ISTVÁN TÁJÉKOZTATÓJA (AZ MSZMP KB AGITÁCIÓS ÉS
PROPAGANDA BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE) AZ MTA ÉS A SOROS ALAPÍTVÁNY
KÖZÖTTI EGYEZMÉNY 1986. ÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL

[Az alábbi szöveg - hasonlóan az egy évvel korábbi szolgálati jelentéshez - úgy-szintén két változatban készült: az első 1986. december 15-i, a második 1987. január 6-i dátummal. Alább a második, Javított” változatot közöljük, az utólagos beírásokat félkövér betűvel, az elhagyott szövegrészeket kurzívval jelezve. N. B.]




Szigorúan bizalmas!
Látta: Berecz János I. 13.
Tu/25
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Sz. H. E-785/1986
Szolgálati használatra!
FŐTITKÁR
Készült: 4 példányban
1. sz. pl. MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztály
2. sz. pl. Főtitkári Irattár
3. sz. pl. Főtitkárhelyettesi Irattár
4. sz. pl. MTA NKFO

TÁJÉKOZTATÓ
(az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére)
a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány közötti
egyezmény 1986. évi végrehajtásáról

Az 1984 májusában aláírt egyezményről és annak működéséről a Magyar Tudományos Akadémia által adott tájékoztatást az MSZMP KB Agitációs és Pro-paganda Bizottsága 1986. január 21-én tárgyalta meg. A hozott határozat előírta, hogy 1986. végén az MTA ismét számoljon be az egyezmény működésének tapaszta-latairól.

A Soros Alapítvány által kezdetben vállalt évi 1-1,5 millió dolláros támogatás az újabb programokkal évi 2 millió fölé emelkedett. Eddig 4,5 millió dollár adomá-nyozására vállalt kötelezettséget, amelyből mintegy 3 millió került felhasználásra.

Az MTA-Soros Alapítvány Bizottság bankszámlájára eddig a dollártámogatások ellentételezéseként 95,4 millió Ft-ot fizettek be a kedvezményezettek, további 62 millió befizetésére pedig az eddigi kötelezettségek alapján fog a következő években sor kerülni.

A forint-programokra (és a működési költségekre) az MTA-Soros Alapítvány Bizottság eddig 66 millió forintot fizetett ki - és hozott döntéseivel további, mintegy 75 millió forint adományozására vállalt kötelezettséget. A Bizottság Titkársága azzal számol, hogy 1987. év folyamán mintegy 70 millió forint kerül kifizetésre.

Új elemek a Soros Alapítvánnyal való együttműködésben
a) A Művelődési Minisztériummal történt megállapodás alapján biztosít az Alapítvány valamennyi költség (utazási, ellátási költségek és a fogadó intézményeknek adott támogatás) fizetése mellett 25 főnek 3-6 hónapos ösztöndíjat, valamint 10-20 fiatal diplomásnak 1 éves angliai utánképzést. A pályázati hirdetésre jelentkezők közül egy jelölőbizottság - elnöke Enyedi György akadémikus - tesz javaslatot az Alapítványnak. A keret kétszeresére tesznek javaslatot, hogy az Alapítványnak is legyen válogatási lehetősége. Az angliai képzésre jelöltek anyagát a befogadó egye-temek bírálják felül.

Jelenleg folynak a tárgyalások a Művelődési Minisztérium és az Alapít-vány között a keretek növelésére vonatkozóan.

b) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem átszervezése során létesítendő „Business School”-hoz az Alapítvány 150 000 dollár ugyancsak forinttérítés nélküli támogatást ad 1986-88-ban.

c) A fiatal kutatóknak a nemzetközi tudományos konferenciákon való részvételét támogató program állandósításához a Soros Alapítvány hozzájárult, és a program keretét évi 100 000-ről 150 000 dollárra emelte. A pályázati feltételek szerint a pályázónak igazolni kell, hogy a konferencia szervezői előadását vagy poszterét elfogadták. A kedvezményezettek itt sem térítik a dollár ellenértékét. A program keretében évente kb. 250 fő kap lehetőséget a kiutazásra. A kiutazók egy része az útiköltséget maga fizeti, és beleütközik a kiutazással kapcsolatos megkötöttségekbe („szolgálati” kilépőre nem vásárolható APEX repülőjegy, ill. forintért vonatjegy).


d) Orvosi és orvos-kutatási műszerek beszerzésére (forinttérítés mellett) 500 000 dolláros keretben vállalt újabb kötelezettséget az Alapítvány. Soros György arra gondol, hogy az ultrahangos vizsgálati eszközök beszerzésében kellene segítséget nyújtania. A pályázati felhívás rövidesen megjelenik.


Néhány jelentősebb támogatás 1986-ban
a) A Vakok Szövetsége könyvtáruk kazettatárral való kibővítéséhez jelentős támogatást (250 000 kazetta + másolóberendezés) kapott.

b) Felsőoktatási intézmények szakkollégiumai felszerelésének, programjainak támogatására 4 millió forintot juttatott a Bizottság.

b) A tovább folytatódó könyvtárfejlesztési programban a Bizottság újabb 60 xeroxmásológépet osztott szét (forinttérítés mellett).

c) A vezetőképzés javítására a Soros Alapítvány a Skála Áruházzal és a MEDICOR-ral újabb 400 000 dolláros keretben kötött szerződést.


c) Felsőoktatási intézmények szakkollégiumai felszerelésének, programjának támogatására 4 millió forintot juttatott a Bizottság.

d) Az év során a Bizottság a közművelés, az előadó-művészet és a vizuális művészet támogatására mintegy 23 millió forint értékben szavazott meg támogatásokat.

d) A képzőművészek köréből beérkezett kérelmekre 1 millió forintot adott a Bizottság. Megjegyzendő, hogy a jövőben képzőművészek közvetlen támogatásával nem kíván Soros György foglalkozni, csak a Műcsarnokkal kötött egyezmény keretében felállí-tott Képzőművészeti Dokumentációs Központon keresztül. Ennek feladata képzőművészeink nyugati megismertetésének előmozdítása lenne.

e) A Társadalomtudományi Kuratórium (tagjai: Eörsi Gyula, Gyenes Antal, Hoch Róbert, Lukács József és Szűcs Jenő) az év során 102 személynek 13 millió forint-nyi ösztöndíjat biztosított.

e) A vezetőképzés javítására a Soros Alapítvány a Skála Áruházzal és a MEDICOR-ral újabb 400 000 dolláros keretben kötött szerződést.

f) Az Akadémiai Könyvtár 2 millió forintos támogatást kapott az 1987. január elsején lezárandó katalógus konzerválásához, és forinttérítés mellett kap 5 számítógépet a nyilvántartás modernizálásához.

g) Az év során a Bizottság a közművelődés, az előadó-művészet és a vizuális művészet támogatására mintegy 23 millió forint értékben szavazott meg támogatásokat.

h) A Társadalomtudományi Kuratórium (tagjai: Eörsi Gyula, Gyenes Antal, Hoch Róbert, Lukács József és Szűcs Jenő) az év során 102 személynek 13 millió forintnyi ösztöndíjat biztosított. Az Irodalmi Kuratórium (tagjai: Vészi Endre, Almási Miklós, Domokos Mátyás, Orbán Ottó és Török Endre) az év során 90 személynek 13,4 millió forint ösztöndíj kiutalására tett javaslatot.

i) Az ösztöndíjakon túlmenően társadalomtudományi témákban beérkezett pályáza-tokra mintegy 5 millió forint támogatást szavazott meg a Bizottság.

j) A Magyarság Kutatócsoport egy történelmi videotár létrehozásához 95 000 dollár értékű videoberendezéshez jut. A Balázs Béla Stúdió 40 000 dollár térítésmentes eszköztámogatáshoz jutott.

Az Irodalmi Kuratórium (tagjai: Vészi Endre, Almási Miklós, Domokos Mátyás, Orbán Ottó és Török Endre) az év során 90 személynek 13,4 millió forintnyi ösztöndíj kiutalására tett javaslatot. Célszerűnek tűnik a kuratóriumok személyi össze-tételének megváltoztatása, amelyre megbízatásuk idejének lejárta lehető-séget ad.

Az együttműködés értékeléseként:
Az elmúlt év során az együttműködés volumene bővült. Létrejöttek, illetve állandósultak olyan programok, amelyeknél a Soros Alapítvány nem kíván forint-ellentételezést. Szűkös devizakereteinkre (pl. tudományos konferenciákon történő részvétel, tanulmányutak) nehezedő nyomás ezzel enyhülhetett.

Úgy az Alapítvány döntései (dollártámogatások), mint az MTA-Soros Alapítvány Bizottság által elhatározott támogatások növekvő hányada a művelődésügy területét segíti tovább. A nyújtott támogatások egyre szerve-sebben illeszkednek bele kulturális politikánk célrendszerébe.

Annak érdekében, hogy a Soros Alapítvány adta lehetőségeket még job-ban hasznosítsuk, az illetékes magyar szerveknek

Arra lehet következtetni, hogy az elmúlt év során némileg enyhült Soros György idegenkedése, gyanakvása a magyar „hatóságokkal” szemben. Ez abban nyilvánult meg, hogy emelte a dollárban megújítandó támogatás kereteit, és ezen belül a térítés-mentesen adott támogatásokat jelentősen. Sikerült elfogadtatni vele a külföldi ösztöndíjas programokat úgy, hogy megvalósításukra egy érdekeinket nem sértő komp-romisszumos eljárást találtunk.

Ugyancsak sikerült állandósítani - ha szerény keretek között is - az orvos-tudományi műszerek beszerzésének támogatását, valamint elfogadtatni a szakkol-légiumok felszereléséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulást.

A magyar tudományos élet eredményeinek külföldi referálásában való hatékony részvételre is kész lenne Soros György, azonban egyelőre nem sikerült biztosítani a hazai fordítói és főleg lektori kapacitást.

- a nyelvoktatási programokat úgy kell kezelni, hogy azok eredményei a dollártámogatás további növelését indokolttá tegyék;

- a szakkollégiumok támogatásának biztosításához segítséget kell nyújtani a kollégiumoknak reális igények kidolgozásához;

- az orvostudományi műszerek beszerzésénél biztosítani kell, hogy elsősorban az Egészségügyi Minisztérium által is preferált igények kerüljenek elfogadásra (e célból megfontolandó egy megállapodás kötése az Egészségügyi Minisztérium és a Soros Alapítvány között);

- ahhoz, hogy az alapítványt fel lehessen használni a magyar tudományos eredmények hatékony nyugati ismertetésére, biztosítani kellene a hazai fordítói és lektori kapacitást erre a célra.

Fel kell készülni arra, hogy az irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjasok 1987 és 1988-ban megjelennek elkészült írásműveikkel kiadót keresve. Valószínű, hogy tartalmi okok, illetve színvonaluk miatt nem mind lesz kiadható.

Az elmúlt év során is sikerült Soros György elgondolásait a tárgyalá-sok során úgy formálni, hogy végül meg lehessen vele új programokban állapodni, hogy azok tartalmilag elsődlegesen a tudomány-, illetve kultúr-politikai céljainkat szolgálják, technikailag pedig beilleszthetők legyenek állami szerveink gyakorlatába (pl. az MM által létesített ösztöndíjas jelölő-bizottság). Az állami, illetve egyházi szervektől érkező megalapozott ké-relmek egyre inkább lehetővé teszik az egyéni ügyeskedők kizárását a támogatottak köréből. Az ellenzéki személyeknek nyújtott ösztöndíjak minimálisak, az esetenként jelentkező 4-6 személyből a kuratóriumok 2-3 kérelmét vita nélkül elutasítják.

A fentiek alapján úgy látjuk, hogy a Soros Alapítvány adta lehetőségeket 1986-ban is sikerült alapvetően érdekeinknek megfelelően hasznosítani a magyar tudományos és kulturális élet, intézményi rendszer támogatására; az Agitációs és Propaganda Bizottság által 1986. január 21-én megtárgyalt jelentésben foglalt feladatokat jelentős mértékben teljesítettük.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjak eredményeként 1987 és 1988-ban többen fognak megjelenni elkészült írás-műveikkel kiadót keresve. Valószínű, hogy tartalmi okok, illetve színvonaluk miatt nem mind talál kiadóra, ami különböző problémákat vethet fel.

Határozati javaslat

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága a benyújtott tájékoztatót elfo-gadja.

Budapest, 1987. január 6.

Láng István


49.

JEGYZŐKÖNYV az Agitációs és Propaganda Bizottság 1987. január 20-i üléséről

SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 1 gépelt és 56 sokszorosított példányban
Inf/634/1987.

JELEN VANNAK: A Bizottság tagjai (Pál Lénárd és Hajdú István elvtársak kivételével), továbbá Szandtner Iván és Szentes Tamás elvtársak, állandó meghí-vottak

NAPIREND:
1. Előterjesztés a könyvkultúra társadalmi hatásának tartalmi-ideológiai kérdé-seivel és az időszerű feladatokkal foglalkozó 1986. május 20-i Politikai Bizottsági határozat végrehajtását szolgáló módosított intézkedési tervre
2. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány közötti megállapodás végrehajtásának tapasztalatairól
3. Javaslat a pártoktatás 1987/88. évi irányelveire
4. Különfélék

2. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány közötti megál-lapodás végrehajtásának tapasztalatairól Előadó: Láng István elvtárs

Meghívottak: Knopp András, Imre Miklós, Kulcsár Kálmán és Dérer Miklós elv-társak

Hozzászóltak: Láng István, Kulcsár Kálmán, Knopp András, Radics Katalin, Lakos Sándor, Lakatos Ernő, Kornidesz Mihály, Köpeczi Béla, Berecz János elvtársak

A Bizottság állásfoglalása
Az Agitációs és Propaganda Bizottság tudomásul veszi az MTA és a Soros Alapítvány közötti megállapodás 1986. évi végrehajtásáról készített tájékoztatót. Megállapítja, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök nagyobb részét művelődés-és tudománypolitikai érdekeinket szolgáló programokra fordították. A Soros Alapítvány részéről tapasztalható politikai törekvések ellensúlyozása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a Művelődési Minisztérium előzetesen véleményezze a belföldi irodalmi ösztöndíjakra benyújtott pályázatokat, továbbá az irodalmi és társadalomtudományi kuratóriumok döntéseiben a minőségi követelményeket állítsák előtérbe. Az MTA-Soros Bizottság az egyesületek és intézmények részéről benyújtott támogatási kérelmek elbírálásában hatékonyabban érvényesítse művelődési és tudománypolitikai érdekeinket; a Bizottság magyar társelnöke - ha szükséges, vétójogával élve - akadályozza meg, hogy a politikánkkal szemben álló törekvések pénzügyi támogatásban részesüljenek.

Az Agitációs és Propaganda Bizottság az eddigi tapasztalatok alapvetően pozitív mérlege alapján támogatja a Soros Alapítvánnyal kialakított együttműködés fenn-tartását. Szükségesnek tartja, hogy az érintett főhatóságok átgondoltabban ösztönözzék intézményeinket az érdekeinkkel összhangban álló támogatási kérel-mek benyújtására; az MTA-Soros Bizottság magyar tagjai és a kuratóriumok haté-konyabban érvényesítsék állásfoglalásaikban művelődéspolitikai érdekeinket.

Az állásfoglalást kapják: Láng István, Kulcsár Kálmán, Köpeczi Béla és Radics Katalin elvtársak.


50.

SEBESTYÉN JÁNOS, AZ OKNB ELNÖKÉNEK LEVELE LÁNG ISTVÁNHOZ

OKNB
Országos Kutatási Nagyműszer Bizottság
OK. 100/1987

Láng István elvtárs
az MTA főtitkára

Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Kedves Láng Elvtárs!

Mint ismeretes, a TPB vonatkozó rendelkezései alapján bizonyos értékhatártól kezdve a műszerek beszerzését a tárcák műszerbizottságai, nagy értékű műszerek beszerzésénél pedig az OKNB is köteles véleményezni, illetve a tervezett üzemeltető köteles véleményeztetni.

E rendelkezések életbelépését követően jött létre például az MTA-Soros Alapítvány, mely nagyon hasznosan kész finanszírozni devizával műszerek megvásár-lását, a pályázót - általában - arra kötelezve, hogy a vételárat forintban fizesse be a Soros Alapítvány számlájára (mintha megvásárolná a műszert). A műszer további üzemeltetése, javítása, hasznosítása stb. természetesen a pályázó, felügyeleti szerve, illetve ennek lehetőségeit meghaladó problémánál a kormányzat feladata.

A kormányzat éppen azért kívánja meg a műszerek hazai beszerzése előtt azok tárca-műszerbizottsági, illetve OKNB véleményezését, hogy az előre megállapítható későbbi problémák elkerülhetőek legyenek.

Nyilvánvaló, hogy a Soros Alapítvány közreműködésével beszerzésre kerülő mű-szereknél is hasznos lenne a megelőzhető későbbi problémák elkerülése, természete-sen anélkül, hogy az Alapítvány érdemi munkáját ezzel megzavarnánk. Megítélésem szerint ez egyszerűen megoldható a meglévő műszerbizottsági, illetve OKNB szer-vezettel kialakított megfelelő együttműködéssel, szigorúan csak a műszerügyi, mé-réstechnikai szakmai véleményeztetés vonatkozásában.

Javaslom, hogy vizsgáltassuk meg egy ilyen együttműködés lehetőségét, Pungor Ernő, az OKNB ügyvezető elnökhelyettese, Teplán István, az MTA OKNB tárca-képviselője és a Soros Alapítvány titkárságának képviselője bevonásával.

Budapest, 1987. március 5.

Elvtársi üdvözlettel:
Sebestyén János az OKNB elnöke


51.

A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM KÖRLEVELE

Ügyiratszám: 38.233/1987.
Előadó: Striker Judit

A Művelődési Minisztérium felügyelete alá tartózó valamennyi felsőoktatási intézmény vezetőjének
Székhelyén

Az MTA-Soros Bizottság egyik programja lehetővé teszi fiatal szakemberek nemzetközi tudományos rendezvényeken történő részvételének részbeni anyagi támogatását. Ez a támogatás jelentheti a felmerülő devizaigény biztosítását, esetleg a részvételi díj vagy az utazási költség fedezését. A költségek egy részét azonban az utazónak vagy munkáltatójának kell vállalnia.

Tapasztalataink szerint a felsőoktatási intézményekből meglehetősen kevesen pályáznak erre a lehetőségre, ezért szeretnénk javasolni, hogy a jövőben Intéz-ményük nemzetközi ügyekért felelős vezetője kísérje figyelemmel az e tárgyban meg-jelenő pályázati felhívásokat, hívja fel arra az érdekeltek figyelmét, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a pályázatok benyújtása az abban megjelölt feltételeknek megfelelően történjék.

A Soros Alapítvány egy másik programja forinttérítés nélkül lehetővé teszi, hogy hallgatói közösségek, kollégiumok, szakkollégiumok külföldi folyóiratok (de nem szakfolyóiratok) előfizetésében részesüljenek.

Tapasztalataink e vonatkozásban is azt mutatják, hogy a beérkezett pályázatok esetlegesek, ami azzal a következménnyel járhat, hogy nem a legindokoltabb igények kerülnének kielégítésre.

Javasoljuk, hogy a folyóirat-előfizetés megpályázásának lehetőségére hívják fel az érdekeltek figyelmét.

Kérjük, hogy a kollégiumok, klubok és öntevékeny csoportok pályázatait az Intézmény arra illetékes testülete előzetesen véleményezze, s ha indokolt, a szük-séges szelekciót is végezze el.

Szíves közreműködését előre is köszönöm.

Budapest, 1987. május 12.

Szilassy Attila (osztályvezető)


52.

Rnopp János

EMLÉKEZTETŐ
A SOROS ALAPÍTVÁNY JÖVŐJÉT ÉRINTŐ JAVASLATTERVRŐL
1987. szeptember 7.

1. A Soros Alapítvány olyan szférában fejti ki hatását, ahol eddig is igen szűkösek voltak a lehetőségek, és ezek várhatóan még tovább csökkennek. Az Alapítvány tevékenységének jelentőségét jól jelzi egy adat: csupán a külföldi ösztöndíjak éves volumene annyi, mint a magyar államközi rangúnak számító megállapodások ösztöndíjas keretei az USA-ban, Franciaországban és Angliában összesen! (A kül-földi ösztöndíjakra az Alapítvány éves szinten költségvetésének mintegy 14 száza-lékát költi.) Ha nem biztosítjuk az Alapítvány maradandóságát, megszűnése űrt teremtene, kielégítetlen igényeket hozna létre. Érdekes emberek alkotói, képzési, kutatási lehetőségei halnának el, támogatásra méltó ügyek mennének veszendőbe. Egy új Alapítvánnyal - az eddigi tapasztalatokat is felhasználva – biztosítani lehetne e nemes indítékú kezdeményezés állandósulását, hosszú távú hatását, az új Magyarország intézményrendszerébe történő beépülését.

2. Annak érdekében, hogy az Alapítvány tevékenységében Soros György szándékai érvényesüljenek és ugyanakkor a mindenkori magyar érdekeket szolgálja, az alapításkor:


- biztosítani kell, hogy Soros György személyesen, vagy - mint jelenleg is - megbízottja révén maga irányítsa az Alapítvány tevékenységét.

- a jelenlegi kuratórium tagjainak megbízatása időkorlátozás nélkül maradjon ér-vényben, míg a jövőben a kuratóriumi tagok kijelölése - a pluralizmus biztosítása érdekében - funkciók szerint történjék. (Pl. Elnök: a tudomány vagy a kultúra egy kiemelkedő, független személyisége a kuratórium választása szerint, Soros György családjának képviselője, az MTA főtitkára, a Fővárosi Tanács VB erre a célra választott tagja, 3 különböző jellegű egyetem - az egyetemi tanácsok által erre a célra választott tagja, 1 művészeti, 2 tudományos szövetség elnöke rotációban, a kuratórium többi tagja választása szerint. Összesen: 9 fő.)

3. Az Alapítvány tevékenységét elsősorban a kultúra és tudomány területére kellene összpontosítani, mert itt a legnagyobb a szűkösség és az itt nyújtott támogatás kisugárzása a legnagyobb. (A jelenleg folyó szociális, egészségügyi programok foly-tatása hosszú távon csak igen nagy, az Alapítvány lehetőségeit meghaladó pénzösszegekkel lenne biztosítható.)

Célok:
Az intézmények által - pénz vagy a kellő felismerés hiánya miatt - nem támoga-tott kezdeményezések, vagy nem értékesíthető, de mindezek ellenére értékes kul-turális-tudományos tevékenység támogatása. Magyar művek külföldi elterjesztése, népszerűsítésének támogatása. Kedvező szellemi, alkotói légkör, egészséges verseny-szellem elősegítése. Erősíteni az ország „megtartó erejét”, hogy értelmiségünk, művé-szeink itthon keressék és találják meg boldogulásukat.

A támogatás formái:
- Rendkívüli teljesítmények díjazása - „Soros-díj”
- Fiatal, tehetséges emberek, új kezdeményezések támogatása, ösztönzése (ösztöndíjak, művészeti pályázatok, megbízások művek készítésére, művek vásárlására, előadóművészek fellépései, képző- és iparművészek kiállítási lehetőségének biztosítása stb.)

4. Az Alapítvány tevékenységéhez szükséges anyagi eszközöket egy nagy összegű letét kamataival vagy beruházás tőkehozadékával lehetne biztosítani. A befektetés összegét az alapítványi tevékenységhez szükséges éves költségek és a befektetésből várható haszon mértéke határozzák meg.
A letéttel szemben egy jól kiválasztott, az Alapítvány céljaival is egybeeső hatású beruházás - Soros-ház - célszerűbbnek látszik. A „ház” az alapításra szánt összeg nagyságától függően lehet önálló, vagy egy ilyen jellegű vegyes vállalatban - a beruházásban és a hozamban is - részesülve biztosíthatná az Alapítvány be-vételeit.

Az Alapítvány Soros György szándékai szerint a jelenlegi konstrukció megtartásá-val, vagy nélküle kezdheti meg működését. A ház bevételeiből biztosítható a jelen-legi szervezet költségvetésének egy része, majd az új Alapítvány az alapítólevél szerinti meghatározott időben kezdené meg önálló tevékenységét. A tervezési feladattal a magyar építőművészet, az épület felöltöztetésével, beren-dezésével a magyar képző- és iparművészet hosszú idő után először kapna olyan lehetőséget, amelyben felmutatná magát, tehetségét. Mindezt nyílt pályáztatással lehetne elérni.

A Soros-ház létrehozásával Magyarországon 70 év óta először jönne létre egy maradandó, jelentős építészeti érték, a majdani műemlékrangra méltó épület-együttes.

A beruházás - a „Soros-ház” - létrejöttével az Alapítvány látványos módon jelenne meg, és elismerten fontos szerepet kapna a magyar főváros kulturális életében: teret nyitna az általa támogatott művészek érvényesülésének, és ezzel jelentős, módszereiben nyitott, hatásában szertesugárzó mecenatúrává válhatna. Meg-teremtésével a Soros Alapítvány a magyarországi kulturális élet homlokterébe kerülne, s a közvélemény tudatában fogalommá válna.

Javaslat:
Amennyiben Soros György az Alapítvány ilyen módon történő létrehozásának alap-gondolatát elfogadhatónak tartja, tegye lehetővé a megvalósítás gazdaságossági, jogi, szervezeti és egyéb gyakorlati kérdéseinek vizsgálatát.

Az MTA Soros Alapítvány Bizottság Titkársága kérjen fel szakértőket a szükséges vizsgálatok elvégzésére, egy tanulmányterv 1987. december 31-ig történő elkészí-tésére.

A kuratórium 1988. január 31-ig foglaljon állást az ügyben.


53.

Láng István
TÁJÉKOZTATÓ
(az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére)
az MTA és a Soros Alapítvány közötti egyezmény végrehajtásáról

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
FŐTITKÁR
SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA!
F-666/1987.
Készült: 4 példányban
1. sz. pl. MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztály
2. sz. pl. Főtitkári Irattár
3. sz. pl. Főtitkárhelyettesi irattár
4. sz. pl. MTA NKFO
Titokvédelmi minősítés TÖRÖLVE
Budapest, 1997. január 28.
(Sáry László)

Az 1984. május végén megkötött egyezmény alapján beindult tevékenységről az MTA által adott tájékoztatókat az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1986. január 21. és 1987. január 20-án megtárgyalta és tudomásul vette. Jelen tájékoztatóban a beszámoló óta elmúlt időszakról adott tájékoztatás mellett össze-foglaló értékelést kívánunk adni az egyezmény alapján folytatott eddigi tevékeny-ségről.
I.
Az eddigi együttműködés értékelése

Az elmúlt három évben kialakultak a Bizottság tevékenységének szervezeti keretei, működési területe. A Bizottság - ha nem is mindig zavartalanul - szerveze-tileg és tevékenységével is beilleszkedett a magyar tudományos és kulturális életbe.

Megállapítható, hogy a pályázatok struktúrájában - nem kis mértékben a KB illetékes osztályával együttesen kialakított politika következtében, amelynek alapján felhívtuk az egyes intézmények figyelmét a pályázati kezdeményezésekre - változá-sok történtek. Azaz, több állami szervezet, illetve munkatársaik nyújtottak be pályázatokat. Igaz, ez felvetette a főhatóságok előzetes informálásának, véleményük kikérésének kérdését. Tekintettel azonban arra, hogy a Bizottságban jelen vannak az MTA és a Művelődési Minisztérium képviselői (e két főhatóság munkatársaitól érkezik a pályázatok többsége), akik a tárgyalási anyagot előre megkapják, így mód-juk van az egyeztetésre, valamint tekintettel arra, hogy az ugyancsak jelentősebben érdekelt Egészségügyi Minisztériummal a döntés előtt konzultáltunk, az így fel-merülő problémákat nem látjuk jelentősnek. Újabb jelenség az anyagilag egyre inkább nehéz helyzetbe kerülő folyóiratok, időszaki kiadványok támogatás iránti kérelme. Az engedéllyel működő folyóiratok stb. támogatása nem tűnik problema-tikusnak, az engedéllyel nem rendelkezők esetleges kérelmeinek pedig a Bizottság nem ad helyt.

Véleményünk szerint, jóllehet a pályázatok ma is rendkívül szórtak, s ez aligha akadályozható meg a nyilvános meghirdetés következtében, a Bizottság igényessége az elbírálásban fokozódott. Természetesen tévedések, adott esetben politikai komp-romisszumok teljesen a jövőben sem küszöbölhetők ki.

A Bizottság kezdettől fogva törekedett a lehetőség szerinti nyilvánosságra, amely bizonyos kontrollt is jelent a munka végzésével szemben, ezen túl pedig orientál is a pályázatok benyújtását illetően. Bizottsági határozat alapján történt tehát a döntések publikálása, amelyre a HVG vállalkozott. Hogy e mellett célszerű-e más lapokat fel-kérni a döntések közlésére, ez lehet vita tárgya, a HVG-ben való közlés letiltása azon-ban jelenleg nem lenne mentes nem kívánatos következményektől.

Az alábbiakban képet adunk a Bizottságnak az egyes témakörökben való tevé-kenységéről és ennek értékeléséről.

- A New York-i Soros Foundationtól kapott dollárokért vásárolt berendezések (egészségügyi eszközök, sokszorosítógépek, kutatóműszerek, nyomdai berendezés, videoprogram, számítógépek) hozzájárultak egy-egy területen a problémák meg-oldásához, a feszültségek csökkentéséhez.

- A külföldi tanulmányutakra, illetve a fiatal kutatók nemzetközi tudományos kon-ferenciákon történő részvételének térítésmentes devizatámogatására biztosított összegek (2 év alatt több mint 800 esetben) jelentősen csökkentették a deviza szűkösségéből eredő feszültségeket. Egyes főhatóságok saját utazási kereteik el-osztásánál már ezt a lehetőséget is számításba veszik.

- A Bizottság által kiosztott forinttámogatások fő területei is kialakultak. Legfontosabb területnek a kultúra, a népművelés tekinthető. A jelenlegi költségvetési problémák mellett a Bizottság által támogatott (elsősorban amatőr) művészi csoportok, zenekarok más források hiányában működésük beszüntetésére kényszerülnének.

- A társadalomtudományi és az irodalmi ösztöndíjak zöme is társadalmilag hasznos kutatási eredmények, illetve irodalmi alkotások megszületését segítik elő. Nyilvánvaló, hogy a kuratóriumok nem mindig tudják kiszűrni a jelentkezők közül az ügyeskedőket, a tehetségteleneket. Számítani kell tehát arra is, hogy kiadóinknál megjelennek a Bizottság ösztöndíjával támogatott alkotók, kérve a tartalmilag vagy színvonal szempontjából elfogadhatatlan műveik publikálását.

- Elsősorban az említett két kuratórium munkája kapcsán merült fel esetenként az „ellenzéki” módon gondolkodó személyek támogatásának problémája. Az elbírálási ülésszakonként jelentkező 100-120 pályázó között 5-6 ilyen személy van, és kö-zülük 2-3 fő mindig elutasításban részesül. Csak egy alkalommal került arra sor, hogy a társelnök vétójával a kuratórium javaslatát elutasítsa a Bizottság.
E kérdéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a kuratóriumok elé kerülő javaslatokat előzetesen megkapja az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint a Művelődési Minisztérium, így lehetőség van arra, hogy az említett szervek észrevételeiket még a kuratóriumok döntése előtt meg-tegyék.

- A programok közül Soros György is alacsony hatékonyságúnak értékelte azokat a közvetlen szerződéseit, amelyeket a management-vezetőképzés hazai szintjének növelése céljából kötött. E témában létesített első szerződéseit felbontotta, illetve nem kívánja meghosszabbítani. Leállította a képzőművészek támogatására indított programot is, miután nem sikerült megtalálnia a támogatás megfelelő kritériumait, illetve nem kívánta átvenni a Képzőművészeti Alap művészettámogató szerepét.

- Az egyéb programok, támogatások eredményesek, hatásosnak mondhatók. A Bizottság Titkársága kialakította az ellenőrzés, beszámoltatás rendszerét is, amely-nek során a pénzügyi elszámolás mellett azt is megvizsgálják, hogy a pályázat célját tartalmilag is elérte-e. Az ellenőrző tevékenység a következő években válik széles körűvé.

- Bár Soros György eredendő gyanakvása időnként fel-feltámad, s a pénze erejének tudatában hajlamos a sértődésre, az elmúlt 3 év számára bebizonyította, hogy a viták ellenére is lehetséges az együttműködés. Ennek tudható be, hogy az eredeti-leg évi 1 millió dollárosnak tervezett adománya 1987-ben 2 millióra emelkedett. Magunk részéről viszont azt állapíthatjuk meg, hogy sikerült Soros Györgyöt az együttműködés során úgy befolyásolni, hogy a programok a mai tudománypoli-tikai, illetve kultúrpolitikai céljainkat szolgálják, éspedig egyre növekvő volumen-ben. A támogatás jelentős része jut már el a különböző állami és társadalmi szervezetekhez, illetőleg az ott dolgozókhoz.
Az MTA-Soros Alapítvány együttműködés keretében eddig 4,7 millió USD került kifizetésre, az MTA-Soros Alapítvány Bizottság pedig 1987. július 1-jéig 169 mil-lió Ft odaítélésére hozott döntést. Ennek az összegnek elosztását fő csoportosítás-ban a melléklet tartalmazza.

- Végső összegezésként tehát megállapítható, hogy az MTA-Soros Alapítvány Bizottság meghonosodott kulturális és részben tudományos életünkben mintegy a költségvetést kiegészítő pénzforrás, olyan forrás, amelynek támogatása megalapozott pályázattal, verseny keretében nyerhető el.
II.
Az 1987-ben folytatott tevékenység

- 1987-ben megváltozott a Társadalomtudományi és Irodalmi Kuratóriumok személyi összetétele. A Társadalomtudományi Kuratórium elnöke: Király Tibor; tagjai:
Bihari Mihály, Pataki Ferenc, Szűcs Jenő és Szentes Tamás. Az Irodalmi Kuratórium elnöke: Sőtér István; tagjai: Almási Miklós, Domokos Mátyás, Orbán Ottó és Török Endre.

- Az 1987. évi tevékenység legfontosabbnak tekinthető új eleme az a Művelődési Minisztériummal kötött megállapodás volt, melynek alapján egy hónapos USA tanulmányúton 175 angol nyelvtanár, egyetemi hallgató, ül. középiskolai nyelvi versenyen jó helyezést elért tanuló vehetett részt. A résztvevőket a Művelődési Minisztérium által létrehozott zsűri választotta ki a pályázók közül. Az utazási és tartózkodási költségekre a Soros Alapítvány 450 000 USD-t költött.

- A Társadalomtudományi Kuratórium 1987-ben 25, az Irodalmi Kuratórium szintén 25 személy számára biztosított ösztöndíjat. Az év vége előtt még 1-1 ülésen ugyanennyi ösztöndíj jóváhagyására lehet számítani. A Bizottság lehetővé tette 250, 40 év alatti kutató rövid tartamú külföldi utazását. Egyéb támogatásra a bizottság ebben az évben eddig 45 millió Ft-ot és 1,9 millió USD-t fordított.

A Bizottság más irányú tevékenységét 1987-ben egészében az 1. pontban leírtakkal jellemezhetjük.


III.
Néhány gondolat a jövőre vonatkozóan

- Soros Györggyel a mienkhez hasonló szerződést kötöttek a kínai, a lengyel és a szovjet tudományos és kulturális szervezetek. A Soros Alapítvánnyal összefüggő bizottságban a szovjet képviselő fél Zaszlavszkaja akadémikus. Lengyel és szovjet partnereik diplomáciai úton érdeklődtek az MTA-nál a magyar tapasztalatokról, s feltehető, hogy az általunk adott tájékoztatás is hozzájárult a megállapodások megkötéséhez. Miután a New York-i Soros Foundation adómentes feltöltési lehető-sége nyilván korlátozott, nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a magyar támo-gatás volumene ne csökkenjen.

- Felmerült annak gondolata, hogy az MTA-Soros Alapítvány egyezményével létre-hozott alaphoz hasonló magyar alapot hozzunk létre. A költségvetési támogatás egy részének átalakítása olyan forrássá, ahonnan a támogatást versenypályázat keretében lehet elnyerni (lásd Országos Tudományos Kutatási Alap) bármikor megvalósítható. Nem volna viszont célszerű egy alapot az MTA-Soros Alapítvány egyezmény alternatívájaként létrehozni, miután ez utóbbi kiegészítő forrás. Addig, ameddig politikai céljainknak megfelelően kultúr- és tudománypolitikai céljainknak támogatására felhasználhatóan működik, nem szükséges egy „versenytársat” létesíteni. Ha viszont valamilyen okból az együttműködés a Soros Alapítvánnyal megszűnne, szükségessé válna a keletkezett űr megszüntetése egy hasonló magyar alappal.

- Továbbra is szükséges, hogy az egyes főhatóságok olyan programjavaslatokkal, ötletekkel álljanak elő, amelyek leköthetik a forint-ellentételezésekből keletkező alapot. Ez az egyetlen biztosíték a tevékenység szintjének fenntartására, az ügyes-kedések visszaszorítására.

- Kívánatos, hogy az intézményi pályázatokat az illetékes főhatóságok benyújtás előtt véleményezzék. Az MTA ezt az előzetes zsűrizési rendszert 1988. januártól be kívánja vezetni.

- Tovább kell szorgalmazni a térítésmentes dollárprogramok növelését is, elsősorban a fiatal kutatók külföldi tudományos konferenciákon való részvételének és tanul-mányútjainak támogatására.

Végül megjegyezzük, hogy az egyezmény végrehajtása során egyre nagyobb helyet foglal el a kulturális jellegű tevékenységek támogatása. Ha ez a tendencia folytatódik, felmerülhet az MTA részvétele felülvizsgálatának lehetősége.
Határozati javaslat

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság a benyújtott tájékoztatót jóvá-hagyólag tudomásul veszi.

Budapest, 1987. november 12.

(Láng István)


54.

JEGYZŐKÖNYV
az Agitációs és Propaganda Bizottság 1987. november 24-i üléséről

JELEN VANNAK:
a Bizottság tagjai (Berecz János, Hajdú István és Hárs István elvtársak kivételével),
továbbá Gönci János és Szentes Tamás elvtársak, állandó meghívottak.

NAPIREND:

1. Jelentés a magyar könyvtárügy helyzetéről és fejlesztésének feladatairól

2. Tájékoztató az MTA és a Soros Alapítvány közötti egyezmény végrehajtásáról

3. Jelentés a hazánkban akkreditált tudósítókkal folytatott tevékenységünkről javaslat továbbfejlesztésre

4. a) Javaslat a lapstruktúra korszerűsítésére, a lapkiadási tevékenység továbbfejlesztésére
b) Javaslat az időszaki lapok fogyasztói árainak módosítására

2. Tájékoztató az MTA és a Soros Alapítvány közötti egyezmény végrehajtásáról

Előadó: Láng István elvtárs
Meghívottak: Imre Miklós és Dérer Miklós elvtárs
Hozzászóltak: Láng István, Köpeczi Béla, Huszár István, Szentes Tamás, Lakatos Ernő, Radics Katalin és Pál Lénárd elvtársak

A Bizottság állásfoglalása:
Az Agitációs és Propaganda Bizottság tudomásul veszi a Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatóját a Soros Alapítvánnyal fennálló egyezmény végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapítja, hogy az Alapítvány által támogatott programok több-sége megfelel a tudományos és kulturális érdekeinknek. Egyetért a Soros Alapítvány magyarországi működésének folytatásával az egyezményben megszabott keretek között. A Bizottság indokoltnak tartja, hogy az állami intézmények és alkalmazottaik pályázatait benyújtás előtt a felügyeletet ellátó főhatóság az általánosan elfogadott rendnek megfelelően minősítse.

A magyar sajtószervezetek (kiadók, szerkesztőségek) külföldi szervekhez, alapítvá-nyokhoz (így a Soros Alapítványhoz is) csak felettes hatóságuk engedélyével fordul-hatnak támogatásért, illetve fogadhatnak el bármilyen jellegű pénzügyi támogatást.

Az állásfoglalást kapják:
Láng István, Köpeczi Béla, Radics Katalin, Lakatos Ernő és Bányász Rezső elvtársak.


55.

Kulcsár Kálmán

JELENTÉS
az MTA-Soros Alapítvány Bizottság létesítéséről és működéséről
az MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztálya számára
(1988. március)

I

Az MTA-Soros Alapítványt létrehozó egyezmény megkötésére az alábbiak sze-rint került sor:

Tudomásunk szerint - Soros György írásban tett ajánlata alapján - Marjai József miniszterelnök-helyettes utasítására Bartha Ferenc, az NGKT Titkárságának vezető-je irányította magyar részről a megbeszéléseket Soros Györggyel. 1983. november 22-én nála tartott megbeszélésről készített feljegyzés szerint a megkötendő szerző-déshez az MSZMP KB Titkárság elvi egyetértését is ő szerzi be. Később döntés született arról, hogy az Alapítvány magyar partnere az MTA lesz (erre nézve Soros György már 1983. október 5-én tett ajánlatot az MTA-nak Kulcsár Kálmán főtitkár-helyettessel folytatott beszélgetés során). Az MTA részéről Láng István akkori főtitkárhelyettes vett részt a tárgyalásokon.

Soros György előzetes elgondolásai és az aláírt „megállapodás” lényegesen eltérnek. A kétoldalú megbeszéléseken a szöveg lényeges javulását értük el, ennek megfelelően az MTA előterjesztésére 1984. május 4-én a Nemzetközi Kutatási-fejlesztési Kapcsolatokat Koordináló Bizottság egyetértett a „megállapodás” meg-kötésével. Sarlós István, az MTA akkori felügyelő miniszterelnök-helyettese, a TPB elnöke május 16-án járult hozzá a „megállapodás” aláírásához, amelyet az MTA ré-széről Láng István látott el kézjegyével. A „megállapodás” szövegét 1. sz. melléklet-ként csatolom.

A „megállapodás” mellett a Soros Alapítvány azon nagyobb szervezetekkel, ame-lyek valamilyen célra dollártámogatást kaptak (ennek forintellenértékét az MTA-Soros Alapítvány Bizottság számlájára be kellett fizetniük), külön egyezményt kötött.

Az alábbiakról van tudomásunk:
a vezetőképzés elősegítése céljából:
- Országos Vezetőképző Központ
- Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete
- Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézete más célokra:
- MEDICOR és a TAURUS közös oktatási központja
- Műcsarnok a kortársi magyar képzőművészet nemzetközi megismertetését elősegítő Dokumentációs Központ létesítésére
- Országos Közművelődési Tanács Titkársága (támogatás a videoeszköz-pályázathoz)
- HUNGAROFILM Vállalat (támogatás a magyar filmeknek az USA-ban való terjesztéséhez)
- Magyar Könyvtárosok Egyesülete (a könyvtárak ellátása az egyetemi kiadók könyveivel, valamint másológépekkel)
- Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (az 1988 őszén bevezetésre kerülő „Gazdálkodási Modul” beindításához)
- Magyar Kereskedelmi Kamara 3 amerikai kiállításának támogatására
- Művelődési Minisztérium 2-10 hónapos ösztöndíjak, valamint l hónapos USA-beli - nyelvi képzés biztosítása (forinttérítés nélkül)
- Skála Coop - vezetőképzés

A „megállapodás” alapján létesített MTA-Soros Alapítvány Bizottság - a „megállapodás”-ban foglalt elvek szerint - kétféle támogatást nyújt:
- dollártámogatás (a Bizottságnak általában itt csak javaslattevő joga van, az odaítélésről New Yorkban székelő Soros Foundation dönt;
- forinttámogatás, amelynek alapját a dollártámogatásért a kedvezményezettek által befizetett forintösszeg alkotja.

II.

Megalapítása óta az MTA-Soros Alapítvány Bizottság tevékenységét jelentősen kiterjesztette, ennek megfelelően szervezete is növekedett. Jelenleg a következő szervezeti tagozódás működik:

„Bizottság”: Elnöke: Soros György (USA); társelnöke: Kulcsár Kálmán; az elnök személyes képviselője: Vásárhelyi Miklós; a társelnök személyes képviselője: Tardos József (MTA főosztályvezető). Tagok: Hankiss Elemér, Vályi Gábor, Vámos Tibor.

A Bizottság a legfelsőbb döntést hozó szervezet forinttámogatás odaítélése te-kintetében, és javaslatot tesz a New Yorkban székelő „Soros Foundation” számára dollártámogatásra. Az elnök és a társelnök vétójoggal élhet a Bizottság döntésével szemben. Eddig erre nem került sor, a vitás eseteket - legfeljebb a vétójog használatá-nak kilátásba helyezésével - tárgyalásokkal sikerült megoldani.

Kuratóriumok: a hazai ösztöndíjak odaítélésére - amelyre egyébként csak ma-gyar állampolgárok pályázhatnak - két kuratórium létesült. Irodalmi Kuratórium (elnöke: Sőtér István), Társadalomtudományi Kuratórium (elnöke: Király Tibor, egyetemi tanár, ELTE).

A kuratóriumok tagsága többször változott, haláleset, lemondás és egyéb okok folytán. Jelenlegi tagjaink névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A kuratóriumok munkájával szemben a Bizottságban több kifogás hangzott el; először az odaítéléseknél tapasztalható „liberalizmus” miatt, majd azért, mert nem volt felfedezhető a kuratóriumok tevékenységében valamiféle átgondolt politika. A Bizottság a kérdéseket megvitatta a kuratóriumokkal, azóta valamelyes javulás észlelhető.

Az Irodalmi Kuratórium eddig 181 személynek ítélt oda ösztöndíjat 20 317 E Ft értékben, a Társadalomtudományi Kuratórium 175 személynek 23 253 E Ft értékben.

Bizottság a külföldi ösztöndíjak odaítélésére:

Elnök: Enyedi György az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatója. Tagjai névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A Bizottság javaslata alapján eddig 86 személy részesült ösztöndíjban. Meg-jegyzem, hogy a Bizottság csak javaslatot tesz, a végső döntés a New York-i Foundationra tartozik, a megpályázott kutatóhelyek fogadókészségét is figyelembe véve.

A külföldi konferenciákon való részvételre érkezett pályázatok (40 év alatti kutatók, oktatók) ügyében az elnök és társelnök személyes képviselői és Vámos Tibor döntenek. Eddig 574 személy kapott ilyen támogatást 275 094 USD értékben.

Szakértői Bizottság az orvosi műszer pályázatok elbírálására. A névsort a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A közelmúltban került felállításra egy zenei szakértői bizottság is, amelynek névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza. Működéséről még nincsenek összefoglaló ada-taink.
A Titkárság

A pályázatok a Bizottság, a kuratóriumok és a szakértő bizottságok elé kerülő ügyek előkészítését, az elnyert támogatások alapján folyó munka ellenőrzését a Titkár-ság végzi, esetenként külön szakértők bevonásával.

A Titkárság összetétele jelenleg:
Quittner János, titkárságvezető; Kardos László, a Bizottság titkára; Geszti Judit, osztályvezető, konferenciák, rövid tanulmányutak; Debreczeni Júlia, OVH, külföldi ösztöndíjak; Radyánszky Katalin, OV irodavezető; Vásárhelyi Judit, főelőadó, ellen-őrzés; Földvári Éva, USA nyelvtanfolyam; Forgács Pál, (megbízásos) főmunkatárs; Betlen János, (megbízásos) főmunkatárs; Jombach Márta, adminisztrátor; Tóth Viktória, adminisztrátor; Molnár Magdolna, adminisztrátor; Végső Lászlóné, (4 órás) pénzügyi előadó; Ollős Gézáné, (4 órás) adminisztrátor.

A Titkárság összetételére részben Soros György, részben maga a Titkárság tett javaslatot, amelyet bizonyos alkufolyamatban fogadtunk el. Tudomásunk szerint személyi képviselőjén túl (Vásárhelyi Miklós) Soros György feltétlen bizalmát élvezik a Titkárságon Betlen János, Forgács Pál, Kardos László, Vásárhelyi Judit. Itt említem meg, hogy a Művelődési Minisztériumban működő bizottságoknál Litván György (MTA Történettudományi Intézet) szerepel személyes megbízottjaként. Az MTA ragaszkodott annak idején Quittner János titkárságvezetői megbízatásához. A Titkárság egyébként szervezetileg a KÉSZ igazgatójának mint munkaadónak for-mai hatáskörébe tartozik, felügyeletét az MTA NKFO főosztályvezetője látja el.

A Soros Alapítvány dollárban kifizetett támogatásai 1987. december 31-ig bezárólag:

Könyvtári program keretében könyvekre
361 836 USD
másológépekre és kellékekre
823 672 USD
vakok könyvtárának hangtára
181 192 USD
Management-vezetőképzés
828 121 USD
Videokészülékek
535 500 USD
Magyar kultúra terjesztése az USA-ban
185 285 USD
Orvosi eszközök
663 521 USD
Vegyes támogatás (műszerek, a Műcsarnok USD költségei, a közvetlenül az Alapítványnál megjelent magyarok stb.)
784 684 USD
Tudományos közlemények megjelentetésének támogatására
15 769 USD
A középiskolai angol nyelvoktatás támogatása
182 073 USD
Külföldi ösztöndíjak (oxfordi diákok, nyelvtanfolyam az USA-ban)
873 350 USD
Tudományos konferencián való részvétel támogatása
275 094 USD
Rövid tanulmányutak támogatása
55 500 USD
Összesen:
5 765 597 USD

Megjegyzem még, hogy a Soros Alapítvány dollárkiadásai 1987-ben 3 millió dol-lárt tettek ki. Az ígért 1-1,5 millióval szemben az évi átlag 2 millió dollárt meg-közelíti.

A dollártételekből több mint 1,6 milliót forinttérítési kötelezettség nélkül adott.
IV.

Az MTA-Soros Alapítvány működésével a társadalom egyre szélesebb rétegei kerülnek kapcsolatba.

Az első évben jelentősebb számban pályáztak munkaviszonyban nem lévő, köz-tük ellenzéki beállítottságú személyek, öntevékeny kulturális együttesek, ezeken túl-menően a Bizottság elsősorban könyvtárak könyvekkel és másológépekkel, különböző kulturális szervezetek videoberendezéssel való ellátásával foglalkozott - külön, tehát a Bizottság döntési jogával nem lefedett program volt az ún. managerképző program, amelyet Soros György közvetlenül irányított, és az Országos Vezetőképző Köz-pontban, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetében kívánt - meglehetősen nagy összeg dollárkeretben - alakítani. Ezek a programok azonban végül is „elhaltak”, nem kis mértékben az érintett magyar szervezetek ne-hézkessége és felkészületlensége folytán, egyedül a Közgazdasági Egyetem tudta e forrásokat megfelelően felhasználni, s további fejlesztést kibontakoztatni.

Az 1985 óta bekövetkezett legfontosabb változást abban látom, hogy a kezdeti hátrány után valamivel jobban sikerül „orientálni” a pályázatokat. Nagyobb számban pályáznak állami intézmények (iskolák, művelődési házak, múzeumok, könyvtárak, kutatóhelyek), egyházi és más társadalmi szervezetek (folyamatos támogatásban részesül például a Vakok Szövetsége), egyetemek, szakkollégiumok, kórházak stb., és általában sikerül számukra támogatást biztosítani. Egyre többen folyamodnak belföl-di ösztöndíjért, éspedig olyan munkaviszonyban álló személyek, akik mellékkere-setüket kívánják kiváltani az ösztöndíjjal, hogy tudományos vagy művészeti alkotó-munkát végezhessenek.

A magam részéről pozitívumnak tartom, hogy a marginális személyektől és a marginális jelentőségű programoktól lassan sikerült a Bizottság által adott támo-gatást főleg a fiatal kutatók, oktatók, illetőleg az állami tevékenységet támogató akciók felé irányítani. (Ez utóbbi Soros György kifejezett szándéka ellenében tör-ténik.) Kezdetben pl. Soros György elzárkózott a kórházi műszerek beszerzésétől, a természettudományok támogatásától stb., ma pedig az orvosi műszerek vásárlása a legnagyobb összegű dollárprogram, sőt legutóbb egy kb. másfél millió dollár értékű gyógyszerbeszerzést is sikerült biztosítani. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy 1987-ben - a Művelődési Minisztériummal kötött megállapodás alapján - 175 angol nyelvtanár, egyetemi hallgató, illetőleg a középiskolás nyelvi versenyen jó helyezést elért tanuló vehetett részt egy hónapos USA-beli tanulmányúton. Ez a program is folytatódik.

Új jelenségként mutatkozott, hogy néhány esetben egyes folyóiratok, pl. a Medvetánc, tudományos kiadványok, katalógusok stb. megjelentetéséhez is támogatólag járult hozzá a Bizottság, bár az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága legutóbbi döntésének megfelelően ez már csak felsőbb szintű előzetes hozzájárulással történik.

Az a benyomásom tehát, hogy a tevékenység kikerekedésével együtt egyre inkább kikristályosodik az a kör, amely támogatást kap, éspedig nem annyira sze-mélyi összetételében - leszámítva a fiatal kor „előnyeit” -, hanem akciótípusokban.

Itt jegyzem meg, hogy a társadalomtudományi és az irodalmi kuratóriumok elé kerülő pályázatok esetében a pályázók névsorát előzetesen megküldjük az MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztályának, illetőleg a Belügyminisz-tériumnak, és mindkét szerv rendelkezésére áll az egyes bizottsági ülésekre elő-készített anyag is. Visszajelzést ritkán kaptunk, egyes esetekben csak a kuratóriumok ülése után, amikor a kívánságokat már csak nehézségekkel és részben sikerült érvényesíteni. Az sem tagadható azonban, hogy a tájékoztatás esetenként igen késői időpontban jutott el az Osztályra.

Feszültségek - elsősorban az elnök és a társelnök között - különösen a Bizottság működésének első évében a Titkárság összetételét (ideértve Quittner János alkal-mazását is), az „ellenzékinek” tekinthető személyek támogatását, a Bizottság dönté-seinek nyilvánosságra hozatalát s a pályázók előzetes főhatósági jóváhagyását illetően keletkeztek.

Megoldásuk általában kompromisszumok útján történt, egy-két esetben Soros György a támogatás megvonását vagy szüneteltetését is kilátásba helyezte, illetőleg más, az MTA-n kívüli szervezetekhez vagy személyekhez fordult az ügy elintézése érdekében, így oldódott meg például 1987-ben a Bizottság döntéseinek a Heti Világ-gazdaságban való közzétételével kapcsolatos feszültség. Más esetekben a Bizottság társelnöke helyezte kilátásba a működés felfüggesztését. Úgy tűnik, hogy elsősorban Soros György - de bizonyos mértékben a Titkárság munkatársai is - egyre inkább hajlandók érvényesíteni a Bizottság kezdettől vallott, ám nem mindig keresztülvihető álláspontját a minőségnek mint legfontosabb kritériumnak elfogadásáról. Ez egyéb-ként több vitás kérdést eleve könnyebben megoldhatóvá tesz.

Bizonyos fokig feszültségforrás lehet esetenként Soros György személyisége, amelynek egyik vonása a rögtönzés, a túlságos „nyitottság” a szubjektív ötletek iránt, amelyek esetenként nehezen „csatornázhatok” a normális ügymenetbe, s amelyek az esetek többségében rendre kudarccal is végződnek. Ilyen volt például a modern mai magyar képzőművészet külföldi propagálására kezdeményezett akciója.)
V.

Ami a Bizottság eddigi, hároméves tevékenységének értékelését illeti, röviden abban foglalható össze, hogy egészében hasznos, ha egyes esetekben nem sikerült is álláspontunkat érvényesíteni, így olyan személyek és akciók is kaptak támogatást, amelyeket „állami” pénzből bizonyosan nem finanszíroztunk volna, akár politikai okokból, akár a színvonalra tekintettel. (Lásd például Kis János vagy Krasznahorkai László ösztöndíja, amellyel kapcsolatban nem a színvonal, hanem a politikai össze-függések problematikusak, illetőleg Bakos Zoltán támogatása a fővárosi „grafittik” fényképezésére, amely színvonala és társadalmi fontossága miatt, vagy Ugró Miklós ösztöndíja a Bulányi György vezette katolikus bázisközösségek tanulmányozására, amely mindkét szempontból problematikus.)

Hasznosnak bizonyultak különösen a dollárprogramok, könyv-, gép- és műszer-berendezések, ösztöndíjak és konferenciatámogatások. Az Alapítvány léte és támo-gatása nélkül különösen a fiatal kutatók nemzetközi jelenléte és kapcsolatteremtő lehetőségei jóval korlátozottabbak lennének, s jó néhány igen jól kihasználható mű-szerrel lennénk szegényebbek.

Hasznosnak mondhatók a fiatal alkotók támogatását célzó különböző akciók is, bár itt merült fel a legtöbb probléma a színvonalat és a politikai összefüggéseket illetően is.

Jó a szakkollégiumok felszerelésének, működésének folyamatos támogatása is, bár itt esetenként vannak problematikus elemek, pl. az ún. Századvég című kiadvány utolsó száma, vagy az a végül is elutasított pályázat, amelynek alapján az ún. kelet-nyugati béketalálkozó anyagának kiadását szerették volna elérni. A szakkollégiumok támogatásában is jóval több azonban a pozitív elem a negatívnál.

A Bizottság rendelkezésére álló pénz igen nagy részét emésztik fel az ún. kul-turális-közművelődési támogatások, amelyek elsősorban művelődési otthonokra, iskolákra stb. települt öntevékeny csoportok kaptak és részben kapnak.

Ezek jelentős része alig vagy egyáltalán nem éri meg a költségeket, viszont erős nyomás mutatkozik Soros György részéről a támogatásukra.

Kétségtelenül kedvezőtlennek értékelhető a mi szempontunkból néhány ellenzé-ki kutató, író, újságíró vagy egyszerűen magát annak tartó személy ösztöndíjjal való ellátása. Viták legtöbbször ebben a vonatkozásban támadnak, többnyire kompro-misszumokra vezetve. Az is kétségtelen azonban, hogy az Alapítvány által adott egyéb támogatás megéri ezt a politikai „kellemetlenséget”, hiszen - éppen a mai restrikció időszakában - a magyar tudomány és kultúra, ha nem is mindig a leg-fontosabb összetevőiben, sok szempontból kedvezőtlenebb helyzetbe kerülne, ha az Alapítvány beszüntetné működését.

Soros György a tárgyalások idején nyíltan is jelezte, hogy az Alapítvány segít-ségével az ún. „nyitott társadalom” kialakulásának elősegítésére törekszik Magyar-országon. Megállapítható, hogy jóllehet erre konzekvensen törekedett, végül is az akciók és programok túlnyomó része nem az ő értelmezése szerinti nyitott társadal-mat szolgálta, hanem sokkal inkább elfogadott elveinken alapuló sokszínűséget, s a források bizonyos bővülését.

Hozzáteszem, hogy tudomásom szerint Soros György a Szovjetunióban és Kínában létesít hasonló alapítványt, erről magas szinten folytatott tárgyalásokat.

Végezetül: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága több ízben tár-gyalta a Bizottság működéséről szóló jelentéseket. Határozatai alapján igyekeztünk biztosítani, hogy a kulturális és tudományos területek közötti arányok ne változ-zanak, hogy több legyen az egyetemi pályázat (bár még mindig kis arányban pályáz-nak az egyetemek); javítottuk a kuratóriumi döntések színvonalát, a Bizottság társ-elnöke - MTA főtitkár-helyettesi minőségében - áttekinti az MTA-tól érkezett pályázatokat, s általában arra törekszünk, hogy tudományos és művelődéspolitikai elveink érvényesüljenek a döntésekben. Természetes azonban az is, hogy az alku-folyamatban kompromisszumokra is rákényszerülünk.

Mindezek alapján az Agitációs és Propaganda Bizottság megismételt álláspontjá-val egyezően - minthogy a rendelkezésre álló pénz „nagyobb részét művelődési és tudománypolitikai érdekeinket szolgáló programokra” fordította - az MTA-Soros Alapítvány Bizottság működését folytathatónak ítéljük.

56.

Dérer Miklós
VÉLEMÉNY
az MTA-Soros Alapítvány eddigi tapasztalatairól
az MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztálya számára
(1988. március)

1. Az MTA-Soros Alapítvány egyezményének megkötésére Soros György írásban tett ajánlatot a magyar félnek. Marjai József miniszterelnök-helyettes utasítására a tárgyalásokat Bartha Ferenc, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának titkára irányította, aki - az 1983. november 22-én nála tartott megbeszélés emlékez-tetője szerint - vállalta az MSZMP KB Titkársága elvi beleegyezésének megszerzését. Az MTA mint partner kiválasztása Soros György javaslatára történt.

A megállapodás megkötését rendelkezésünkre álló információk szerint a folya-matba bevont Esztergályos Károly (Külügyminisztérium), Rátkai Ferenc és Boross Róbert (Művelődési Minisztérium) ellenezték, Maróthy László, Marjai József és Fekete János (Magyar Nemzeti Bank) helyeselték. Az MTA a megállapodás végleges szövegét 1984. május 4-én terjesztette elő a Nemzetközi Kutatási-fejlesztési Kap-csolatokat Koordináló Bizottság elé, amely egyetértett vele. Sarlós István minisz-terelnök-helyettes, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke május 16-án járult hozzá a megállapodás aláírásához. Ez május 28-án történt meg, az MTA részéről Láng István főtitkárhelyettes volt az aláíró.

A megállapodás végleges szövegében Soros György előzetes tervezetéhez képest lényeges, kedvező változásokat sikerült elérni. Az aláírás óta eltelt időben is a meg-állapodás végrehajtása során érdekeinknek megfelelő a fejlődés. Orientáló inten-cióink - az eltelt csekély idő ellenére is - érvényesülnek. Természetesen ez nem megy vita, kompromisszumok nélkül. Az azonban megállapítható, hogy sikerült lényeges kérdésekben (kórházi műszerek, a természettudományok támogatása, egyes állami tevékenységet segítő akciók esetében) Soros György eredeti szándékai ellenében ki-terjeszteni az alapítvány működését. Ő ugyanis nem kívánt költségvetési intézménye-ket, állami programokat segíteni.

2. Az Agitációs és Propaganda Bizottság az elmúlt rövid időszakban három alka-lommal is foglalkozott az egyezmény működésének tapasztalataival (1986. január 21., 1987. január 20., 1987. november 24.). Mindhárom alkalommal fenntartandónak és folytatandónak ítélte az alapítvány működését („a pénzeszközök nagyobb részét művelődés- és tudománypolitikai érdekeinket szolgáló programokra fordították” - 1987. január 20.; „a programok többsége megfelel tudományos és kulturális érde-keinknek” - 1987. november 24.). Az Agitációs és Propaganda Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az állami intézmények és alkalmazottaik pályázatait a felügyelő főhatóságok előzetesen minősítsék; az egyesületek és intézmények pályázatainak esetében a magyar társelnök akár vétójoggal élve is akadályozza meg „a politikánkkal szemben álló törekvések pénzügyi támogatását”. Leszögezte, hogy a sajtószervek csak felettes hatóságok előzetes engedélyével pályázhatnak, és ösztönözte a főhatósá-gokat, hogy az egyetemeket és más intézményeket az érdekeinkkel összhangban lévő kérelmek benyújtására serkentsék.

3. Az alapítvány célja - a megállapodás szerint - „a magyar tudomány és kultúra támogatása”. Soros György értelmezésében ez a magyar társadalom „kibontakozásá-nak” támogatását, a kulturális és tudományos élet „gazdagodását” és „sokszínű-ségét”, a kulturális alkotómunka, a közművelődés, az új kezdeményezések lehetősé-gének bővítését jelenti. Az alapítvány kettős (Soros-MTA) jellegéről a következő a véleménye: „Az én értelmezésem szerint az Akadémia hivatalos képviselője azt tudja jobban, mi megvalósítható, én pedig abban kívánok magamnak döntési jogot fenn-tartani, hogy mennyi pénzt érdemes az Alapítvány magyarországi tevékenységére szánni.” Ez az értelmezés tehát elismeri a magyar (hivatalos) fél kompetenciáját a szakmai-politikai ügyekben.

4. Az alapítvány nyilvános, a meghirdetett keretek között bárki pályázhat. A pályázatok, ösztöndíj-, illetve támogatáskérelmek a titkársági előkészítés után valamelyik kuratórium vagy bizottság elé kerülnek. Ezek önállóan, maguk döntenek. A bizottság ezt a döntést hagyja jóvá - nem beavatkozva vagy felülbírálva, nem vitát vagy frontot nyitva. Az értékelési és elfogadási processzus igazolni látszik Soros György alapítványértelmezésének komolyságát.

5. Az alapítvány a megállapodás betartásával, kölcsönös érdekek figyelembevételével működik. Úgy tűnik, nemcsak a magyar fél és személy szerint Soros György érdekelt a konszolidált működésben, hanem maga az egyre duzzadó és az alapítványhoz, valamint egyes személyekben Soros Györgyhöz kötődő titkársági apparátus is: nem utolsósorban egzisztenciális érdekük fűződik a konstrukció fennmaradásához és zavartalan tevékenységéhez. Az alapítvány a lehetőségeket megfelelően hasznosítja, a természetes kompromisszumok érdekeinket nem sértik. Az előnyök felülmúlják az esetenként jelentőségükön felül értékelt, tolerálható hátrányokat. A Bizottságban az MTA, a Művelődési Minisztérium vezető tisztség-viselői, a kuratóriumokban tekintélyes tudós párttagok működnek. A testületek összetétele már önmagában is garancia arra, hogy az alapítvány érdekeinkkel nem egyező törekvéseknek tudatosan ne nyisson teret. A Központi Bizottság illetékes osztályával (TKKO) a kapcsolat - a dolog természetéből eredően - informális, egyedi. Bíznunk kell abban, hogy az érintettek tartják magukat az Agitációs és Propaganda Bizottság állásfoglalásaihoz, hogy bizottsági és kuratóriumi képviselőink ragaszkodnak érdekeinkhez. Jelenleg az helyzet, hogy a kuratóriumi döntéseket megelőzően, a nyilvános pályázatra jelentkezők ismeretében kapkodó túlbiztosítási reflexek hullá-ma indul be. Ez pedig az egyébként rendben zajló, különösebb aggodalomra okot nem adó folyamatokba indokolatlan feszültségek csíráját ülteti. Képviselőink értetlenül kérdezik önmaguktól is, hogy van-e értelme tevékenységünknek, bízik-e politikai érettségükben, szakmai felelősségükben a vezetés. Bizonyos időszakokban kölcsö-nössé válik a gyanakvás és az érzékenység.

6. A megismert vélemények (Kulcsár, Szentes, Almási, Hoch) szerint nem volt tapasztalható Sorosék részéről semmiféle nyomás. Soros Györgyöt (és Vásárhelyi Miklóst is) korrekt partnerként jellemzik, olyannak, aki tisztában van azzal, hogy meddig mehet el. Politikai törekvése („nyitott társadalom”) tény, de nem kezel-hetetlen és nem agresszíven ellenséges. Mindenkire érvényes eljárási, magatartási szabályok betartásával szót lehet érteni vele. A problémák nem annyira a bizottság, hanem a főhatóságok szintjén jelentkeznek: az alapítvány nyilvános jellege, a pályázati eljárás közvetlensége, a közbülső blokkolás és ellenőrzés lehetőségének hiánya folytán nem minden esetben képesek betartani és betartatni az Agitációs és Propaganda Bizottságnak az előzetes véleményezésére, illetve engedélyezésére vonat-kozó állásfoglalásait. A kuratórium egyes tagjai és a bizottság magyar társelnöke azonban ismeri ezeket, és igyekszik érvényt szerezni azoknak. Ez természetesen nem megy viták, feszültségek nélkül.

7. Az alapítvány rövid időn belül meghonosodott Magyarországon, széles tár-sadalmi rétegek kerültek vele kapcsolatba. A szokatlanságból eredő államigazgatási-politikai idegenkedés ellenére is népszerű, sőt esetenként éppen a bizalmatlanság gerjeszt kíváncsi érdeklődést, és erősíti a konstrukció - úgymond - rendszeridegen-ségének borzongató benyomását. Véleményem szerint az alapítvány bizonyos rétegekben a politikai nyugalmat, a stabilitást is szolgálja azzal, hogy a hatalom böl-csessége, nagyvonalúsága és toleranciája iránti legitimáló viszonyokat erősíti. Egyúttal növekvő mértékben szolgálja tudománypolitikai és kultúrpolitikai céljainkat. A bejövő anyagi eszközök is döntő többségben helyes és jó célokat szolgálnak, részint pótolják a költségvetési elvonásokat. Azzal, hogy bővül a forint-ellentételezést nem igénylő programok száma, enyhül a szűkös devizakereteinkre nehezedő nyomás. A forint-ellentételezett programok is egyéb forrásból nem biztosítható műszerszük-ségletet elégítenek ki (egészségügyi eszközök, sokszorosítógépek, kutatóműszerek, nyomdai berendezések, videokészülékek, számítógépek).

Esetenként a forinttámogatás olyan kulturális, művelődési együttesek, csopor-tok fenntartását szolgálja, amelyek ennek hiányában megszűnnének.

8. Az alapítvány léte és működése a nemzetközi kapcsolatok területén az utóbbi egy-két évtizedben bekövetkezett változások tükrözője és eredménye. Az eddig - különösen részünkről - döntően állami, hivatalos kapcsolatok diverzifikálódnak. Növekszik az intézményi, személyi közvetlen érintkezések, megállapodások jelen-tősége és mennyisége. Ez ellen a folyamat ellen semmiképpen sem érdemes harcolni, ezzel együtt kell élni, és ahol lehet, meg kell próbálni hasznunkra fordítani a változás következményeit. Az MTA-Soros Alapítvány ebből a szempontból is értékes együttműködési iskola lehet, hiszen elkerülhetetlen az egyre bővülő együttműködés-együttélés eltérő értékrendű partnerekkel, párhuzamosan a kelet-nyugati kapcsolatok bővülésével. Az MTA-Soros Alapítvány még szokatlan, de jellegében a jövőbe mutató, megoldandó és kezelendő problémákat vet fel, és így jó előiskolája várható folyamatoknak, megtanulandó kompromisszumkötési technikáknak. Mint tudományszervezési kísérlet is hasznosítható tapasztalatokkal szolgál. A Soros Alapítvány sikeresen működik Kínában (Teng Hsziao-ping fiának közvetítésével került sor az egyezmény megkötésére; náluk nem az akadémia, hanem egy külön minisztertanácsi szerv felügyeli), egyezménye van a szovjetekkel és - egyelőre kevesebb eredménnyel - Lengyelországban is próbálkoznak. Azonban nemcsak a nemzetközi kapcsolatrend-szerben következtek be lényeges módosulások. A mai magyar társadalom is jelen-tősen megváltozott, sajátosan strukturálódik érdekeiben, ideológiájában. Mindezt a politika is plurálisnak ismeri fel és el. Támogatja - politikai dokumentumok szerint - az autonómia, az önszerveződés, egyesület - stb. alakítás folyamatait, s ezzel segíti az állampolgári részvétel, az elégedettség és azonosulás motívumainak erősödését. Az MTA-Soros Alapítvány illeszkedik ehhez a politikához, nyilvánosságra hozza és ez-által is kezelhetővé teszi a különböző törekvéseket, fontos információval szolgál, miközben segít mederben tartani a folyamatokat. Mentesíti az állami költségvetést, egyúttal ellenőrzött financiális alternatívát kínál a létező igényeknek és törekvé-seknek.


9. Az alapítvány hazai léte és működése - éppen a konstrukció szokatlansága, a példa hiánya folytán is - nem mentes a zavaroktól, zavarodottságtól. Már a meg-ítélése is szélsőségek között ingadozik. Ez a megítélés az egyik oldalon a megbízásra dolgozó CIA-lerakattól és a fellazítást tudatosan célzó alternatív kultúrpolitikai központ kialakításának kísérletén át a magánkezdeményezéseket felfuttató szelektív kelet-európai imperialista behatolást célzó propagandaközpont vádjáig terjed. Természetesen az nagyon is elképzelhető, hogy közvetve a pályázatok egy bizonyos (csekély) része másod-, ill. harmadrangú információkkal szolgálhat egy szakszerű információs munkához. Az is valószínű, hogy tárgyalási tapasztalatairól, kapcso-latainak rendszeréről Soros György véleménye nyilvánosságra kerül. Azt azonban kevésbé tartom elképzelhetőnek, hogy releváns új hírszerzői értesülésekhez lehet jutni pl. a hazai politikai elit, korrupció stb. állapotáról olyan „kutatások” alapján, amelyhez - jelenleg érvényes rendelkezések értelmében - a minimális kutatási-kutathatósági feltételek sem biztosíthatók. A pályázók vagy a témák ismeretében bizonyos törekvések egyébként is rendezhetők. (Nem ez lenne a helyzet, ha a szá-munkra nemkívánatosnak minősített kutatások ellenőrizetlenül, álruhában, nem nyilvánosan folynának.) Az 1980-as évek valóságával, lehetőségeivel számot nem vető hidegháborús logika számára lehet valóságos ez a probléma. A másik oldalon az elszármazott, önzetlen hazánkfia karitatív tevékenysége a mítosz. Van „pragma-tikus” vélemény is: minél rövidebb idő alatt minél több pénzt addig kiszedni Sorosból, amíg fel nem ismeri, hogy milyen keveset kap cserébe, s akkor úgyis kivonul. Úgy érzem, az MTA-Soros Alapítvány megítélését nagyon erősen befolyásolja, hogy vele kapcsolatban nem vagyunk abszolút hatalmi helyzetben. Politizálásra, kompro-misszumokra „kényszerülünk” itthon egy külső szereplővel való együttműködésben. Ez pedig egy hagyományos, monopolisztikus kultúrpolitikai felfogás kényelmének zavaró, elkerülendő, esetenként ellenséges lehet. Ha fenntartjuk a konstrukciót, nyil-ván továbbra sem képzelhető el, hogy Soros György teljesen szabad belátásunkra bízza növekvő pénzjuttatásainak felhasználását. Minden jel arra mutat azonban - képviselőink ezt állítják -, hogy a jelenlegi alapítvány keretei alkalmasak érdekeink vitázó, kompromisszumos érvényesítésére.

10. Az alapítvány eddigi története folyamán a következő feszültségek, problémák keletkeztek:

A titkárság összetételében és főleg a titkárság vezetőjének általunk javasolt Quittner János személyében csak nagyon éles viták után sikerült megegyezni. Ha-sonlóképpen esetenként vita volt a bizottsági döntések nyilvánosságra hozatala ügyé-ben is CHVG-probléma).

A nyilvános meghirdetés természetes következményeként a pályázatok eléggé szór-tak. A nyilvánosság ugyanakkor egyfajta kontrollt is jelent. Természetesen tehetségte-lenek és ügyeskedők is szép számmal pályáznak, ezek kiszűrése azonban különösebb gond nélkül megoldható. Nagyobb problémát jelentenek a tehetséges ügyeskedők.

A bejelentési kötelezettség, illetve az előzetes engedély az állami szervezetekben dolgozók esetében is, és Soros György reagálásában is okoz zavarokat. A pályázat elvben nyilvános, bárki pályázhat. A munkaadók, a munkahelyi vezetők azonban nem szeretik, ha a beosztottak pályáznak, mivel állításuk szerint a Soros-ösztöndíj elvon a feladattól, bérfeszültséget okoz. A Soros Alapítvány körüli politikai viták sem ma-radnak titokban. A vezetők egy része azért nem támogatja munkatársainak ösztöndíj-támogatás iránti kérelmét, mert gyanús, ellenséges-ellenzéki, tőlünk idegen kon-strukciónak tartja az alapítványt.

Feltűnő a boldog-boldogtalant támogató „hivatásos” ajánlók nagy száma. A tit-kárság nehezen, de eddig sikeresen állt ellent az állandó rászólások, kijárások, tele-fonálások özönének. A kuratóriumok nagy feladata a szubjektív indíttatású ajánlások kiszűrése.

Sikertelenek voltak eddig a management-programok. Sok volt a megalapozatlan, előkészítetlen igény, sok szakmailag kétes elem akarta ezeknél megsütni a pecse-nyéjét. A hozzá nem értés, a felkészületlenség, a nehézkesség volt a kudarc fő oka, és elsősorban a magyar fél részéről.

A művek elkészítésére irányuló, elfogadott pályázatok nagy száma miatt a közel-jövőben erőteljes publikációs nyomás várható. Érvényes publikációs normáink betar-tásával a folyamat vezérelhető, azonban szükséges határozottabban leszögezni, hogy a sikeres pályázat nem jelent egyúttal automatikus végtermék-publikálást, a kettő egymástól független. A Bizottság figyelmét külön fel kell hívni erre az adottságra.

11. Nagyobb problémát jelent az amatőr együttesek, társaságok, társulatok, klubok, kollégiumok támogatása. Az erre való törekvésnek nyilvánvaló politikai vonatkozásai vannak, és a készülő egyesületi törvény fényében is alapjaiban vizsgá-landó ez a kérdés. Számomra úgy tűnik, hogy amennyiben a főhatóságok, a kuratóriumok és a társelnök érvényesíti az ezzel kapcsolatos politikai állásfoglalásainkat, a probléma megoldható.

Hasonló a helyzet a folyóiratok, egyetemi lapok stb. támogatási kérelmének ügyében is. Világos agitációs és propaganda bizottsági és tájékoztatási hivatali hatá-rozatok vannak. A főhatóságok, a kuratóriumok és a társelnök feladata ezek mara-déktalan érvényesítése.

A Soros Alapítvány látszólag nem politikai indíttatású, karitatívnak tűnő prog-ramokat támogató ráfordításai is politikaivá lehetnek, ha a közvélemény kulturális-tudományos erőfeszítéseink ellenében értékeli azokat. Ez a veszély azonban csekély: az alapítvány jelenléte itt is inkább legitimáló hatású, a hatalom érettségét, felelős törődését, a szükséges források biztosítására irányuló készséget bizonyítja.

Vitákat okozott az a már említett Soros György-álláspont is, miszerint nem kíván állami intézmények rendeltetésszerű működését támogatandó az alapítvány pénzeiből juttatni. Bár ez az álláspont magyarázhatónak, mi több, természetesnek tűnik, merevségéből sokat engedett, így állami programokra is sikerült az alapítvány-ból jelentős összegeket biztosítani. Itt jegyzem meg, hogy az OTKA és más alapít-ványok működésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kifogásunk, hogy a nyertes pályázók a kapott összeget alaptevékenységük fenntartására, önfinanszírozásra fordítják. Legalábbis zavart okozó, ha ezt az általunk kifogásolt eljárást a Soros Alapítvány esetében ellenkező előjellel ítéljük meg. Sőt a jelenlegi restriktív időszak-ban éppen a nem központilag preferált egyéni és csoportérdekek szorulnak leginkább háttérbe. Ha ezek érvényesülésének is bizonyos teret engedünk - miközben igyek-szünk (sikerrel!) növelni az állami célú Soros-hozzájárulást -, javítjuk fontos rétegek közérzetét, segítjük őket létfenntartásukban, munkájukban.

Esetenként problémákat okoz Soros György impulzív, ötletontó személyisége is. Azonban éppen vele kapcsolatban vetődik fel az alapítvány további működésével kapcsolatos legfontosabb kérdés: nem nevesíthető suttogó híresztelések arra látsza-nak utalni, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink, kölcsönigényléseink kedvező elintézése érdekében Soros György pozitív szerepet játszott és játszik. A vitás esetek-ben a gazdaságpolitikai stb. vezetés részéről érkező, Sorost támogató informális be-avatkozásokról szóló híresztelések a közvéleményben mindenesetre ezt a látszatot és egyúttal a konstrukció legfelsőbb védettségének képzetét erősítik.

12. Az ellenzéki-ellenséges körök jelenléte az elnyert MTA-Soros pályázatokban elenyésző, marginális. Esetenként (félévente) 4-6 pályázó minősíthető ellenzékinek.

Ezek felét minőségi megfontolásokból mindenképpen elutasítják. A megmaradó 2-3 ösztöndíjas, illetve támogatott egy része is valamiféle minőséget képvisel.

Időnként érthető fenntartásokat gerjeszt egyes ellenzékinek nem minősíthető személyek témaválasztása is, nem utolsósorban a kutathatóság szempontjából.

Az azonban egyértelmű, hogy sikerült elhárítani a veszélyt, hogy az MTA-Soros Alapítvány a politikai ellenzék, a másodlagos intranzigens figurák gyűjtőhelye legyen. Ez a veszély egyes esetekben saját ügyetlenségünk folytán állt elő: a politikai ellen-félnek minősülők egy részét olyan egzisztenciális helyzetbe hozta főhatóságuk (elbo-csátás, szerződések meg nem hosszabbítása stb.), hogy megélhetésük érdekében, alternatív pénzügyi forrást keresendő, egyenesen rákényszerültek a Soros Alapítvány támogatásának igénylésére.

Az egyéni ellenzéki pályázatoknál, úgy érzem, nagyobb probléma az ellenzékivé válható intézmények és akciók finanszírozása. Ezt a veszélyt azonban eddig sikerült elhárítani. Mindenesetre ez a legérzékenyebb terület, itt szükséges a legnagyobb figyelem, intelligencia és határozottság a részünkről.

Úgy vélem, az elnyert pályázatok elemzése azt bizonyítja, hogy az odaítélésnek egyre inkább a minőség a legfontosabb kritériuma, és ebben álláspontunkat egyre tel-jesebben érvényesítjük. Természetesen a pályázatok számának felduzzadása az ese-tenkénti tévedés lehetőségét itt sem zárhatja ki. Még megalapozottnak tűnő támo-gatási kérelem esetén sincs teljes biztosíték a sikerre, a minőségi végeredményre.

13. Összefoglalva: az MTA-Soros Alapítvány a jelenlegi formájában nemcsak to-lerálható, hanem hasznos, létező és léte által is folyamatosan keltett igényeket elégít ki. Hozzájárul az általa lefedett terület égető financiális gondjainak enyhítéséhez, egyfajta kívánatos (politikailag nem zavaró) sokszínűség biztosításához. Mindez per-sze nem jelenti problémamentességét, azonban ezek a problémák kezelhetők, az általuk teremtett feszültségek feloldhatók. Úgy tűnik, az alapítvány növekedésében ésszerű mennyiségi határhoz értünk. Bizonyos esetekben terjeszkedésre van szükség, vagyis általában szelektív hozzáállásra. A minőségi szempontok további erősítése, a spontán, esetleges pályázatok lehető semlegesítése továbbra is cél. Ezt leginkább álla-mi szervezetek és munkatársaik tudatos, ösztönzött, témaorientált jelentkezésével tudjuk elérni. Kívánatos a térítésmentes dollárprogramok növelésének további kezde-ményezése. Hasznos lenne az alapítványra érkező pályázatokat esetenként az OTKA-val is egyeztetni, a továbbiakban pedig elképzelhető bizonyos versenyeztetés a létező és még létrejövő (pl. NSZK) alapítványokkal. A legfontosabb azonban a megegyezés egy hosszú távra elfogadott magatartásszabványban, amely az ilyen és hasonló konst-rukciók nyugodtabb politikai kezelését hozza elérhető közelségbe.


57.

JEGYZŐKÖNYV A POLITIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL

SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban
(kézírással) Láttam: Kádár VI. 16.
JEGYZŐKÖNYV
A Politikai Bizottság 1988. június 14-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK: Berecz János, Csehák Judit, Grósz Károly, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó István, Tatai Ilona, továb-bá Borbély Gábor, Fejti György, Gyenes András, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás elvtársak. Az ülésen nem vesz részt (szolgálati okból külföldön van): Németh Miklós elvtárs.

NAPIREND:
1. Javaslat a gyülekezési jog és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire
Előadó: Markója Imre elvtárs
Meghívottak: Varga Péter és Budzsáklia Mátyás elvtársak

2. Jelentés a hazai nemzetiségek helyzetéről; javaslat a további feladatokra
Előadó: Radics Katalin elvtársnő
Meghívottak: Knopp András és Gazsó Ferenc elvtársak

3. Javaslat az 1988. második félévi politikai évfordulók megünneplésére
Előadó: Lakatos Ernő elvtárs
Meghívott: Lányi György elvtárs

4. Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság 1988. második félévi munkatervére
Előadó: Lukács János elvtárs

5. Személyi javaslatok

6. Különfélék
[...]

28. Szűrös Mátyás elvtárs szóbeli bejelentése alapján a Politikai Bizottság hoz-zájárul, hogy Berecz János, Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás elvtársak fogadják a Soros Alapítvány megbízottjaként hazánkban tartózkodó Philip Kaisert, az Ame-rikai Egyesült Államok volt budapesti nagykövetét.


58.

CZIBERE TIBOR MŰVELŐDÉSI MINISZTER LEVELE
BEREND T. IVÁNHOZ, AZ MTA ELNÖKÉHEZ

Kedves Berend Elvtárs!

A Soros Alapítvány támogatási összegeinek növelése, az alapítvány örökös mű-ködése, végső célként a magyar kultúra, tudomány, oktatás, egészségügy tartós mece-natúrája biztosítása érdekében a Művelődési Minisztérium javaslatot dolgozott ki.

Szándékunk a kezdeményezéshez az MM mellett leginkább érdekelt két terület - az MTA és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium - egyetértését és támogatását is megnyerni.

Kérem a mellékelt javaslat véleményezését és egyetértése esetén állásfoglalását, hogy közös kezdeményezésként terjeszthessük a Minisztertanács elé.

Budapest, 1988. november 15.

Elvtársi üdvözlettel:
Dr. Czibere Tibor


JAVASLATTERV

A Soros Alapítvány, létrejötte - 1984 - óta mintegy 8 millió USD összeget használt fel magyarországi oktatási, tudományos, kulturális, egészségügyi és egyéb közhasznú ügyek támogatására. Soros György legutóbbi nyilatkozatai szerint a jövőben évi 3 millió USD-t szán hasonló célra. Az alapítvány magyarországi működése a jelenlegi megállapodás szerint időben nem korlátozott, de az alapítvány nem örökös. A forrás növelése, a szélesebb értelemben vett kulturális terület támo-gatását tartósan biztosító örökös alapítvány anyagi bázisa megteremtése érdekében javasoljuk megvizsgálni egy Soros Györggyel létesítendő új megállapodás lehetőségét.

Ajánljuk fel Soros Györgynek:

a) amennyiben évi 3 millió USD-t meghaladó összegeket használ fel támogatásokra, a magyar állam ezeket kölcsönként kezeli: az alapítvány jelenlegi tevékenysége befejezését követően az addig pótlólagosan adott támogatások összegét egy leendő Soros Alapítvány alaptőkéje letétének tekinti, és az összeg éves kamatát rend-szeresen a kuratórium rendelkezésére bocsátja. (Közismert, hogy a kulturális területen felhasznált összegek a gazdasági területen eszközölt befektetésekhez hasonlóan - vagy még azt meghaladó mértékben is - megtérülnek, így az eddigi és a továbbiakban felhasznált összegek kamatait tekinthetjük e befektetés majdani törlesztésének.)

A kezdeményezés megvalósulása esetén egy 10 éves periódus során 10 millió USD összegű pótlólagos támogatást feltételezve, az évi kamat a 0,8 millió USD-nek megfelelő 40 millió Ft lenne.

b) amennyiben a pótlólagos támogatás a „végelszámoláskor” meghaladná a 10 (vagy 20) millió USD-t, a magyar állam vállalja, hogy az eredeti (az eddigi 8 és a további, évi 3 millió USD) összegeket is az alapítvány alaptőkéje letétének tekinti. Ez utóbbi megoldás gesztusértékén túl - hiszen így ismernénk el leginkább az eddigi támogatások hasznosságát - Soros Györgyöt várhatóan nagyobb pótlólagos támogatásokra ösztönözné, végül nagyságrendileg is egy jelentős anyagi bázist teremthetne az oktatási, tudományos, kulturális és egészségügyi terület támogatására.

Optimális esetben az alapítvány ilyen módon számított alaptőkéje elérhetné az 50 millió USD összeget is. Ennek évi kamata (4 millió USD) 200 millió Ft lenne.

A kormányzatot gyakran az a kritika éri, hogy az oktatás, kutatás, kultúra, egészségügy - általában a nem termelő ágazatok - a hibás maradékelv érvényesülése miatt, egyre hátrányosabb helyzetben vannak. Az elképzelés megvalósulása - a jelzett területek támogatására egy hosszú távú állami kötelezettségvállalás - várhatóan belpolitikai szempontból is kedvező hatású lenne.

Tekintve, hogy a Soros Alapítvány támogatásainak nagyobb hányadát az MM mellett a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és az MTA intézményei, illetve dol-gozói nyerték el, a javaslatot e három tárca egyeztette, és közös akarattal terjeszti a Kormány elé.

Kérjük, hogy a Kormány vizsgálja meg a kezdeményezést.

Elfogadása esetén kérjük a Kormány állásfoglalását: az
- a) évi 40, vagy a
- b) az évi max. 200 millió Ft kötelezettséget vállalja-e?


Az állásfoglalás rögzítse, hogy a majdan évente esedékes összegeket az adós-ságterhek rovaton tartják nyilván és kezelik, tehát a Soros Alapítványnak átutalandó összegek nem e tárcák költségvetését terhelik. (Az eddigi és a jövőben nyújtandó támogatásokat ugyanis nemcsak e tárcák használják, ezért a kötelezettségeket sem vállalhatják, továbbá a pótlólagos forrás nem szűkítheti a tárcák majdani költség-vetését!)

Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes kapjon felhatalmazást arra, hogy a fentiekről Soros Györgyöt tájékoztassa.

Amennyiben Soros György javaslatunkat elfogadja:

- szándékát és a magyar állam kötelezettségvállalását megállapodásban kell rögzíteni.

- Biztosítékot kell adnunk arra vonatkozóan, hogy Soros György a pótlólagos összegeket is a jelenlegi megállapodásnak, az eddigi gyakorlatnak megfelelően - az MTA-Soros Bizottság elbírálása alapján - használhatja fel.

- A majdani alapítvány pénzügyi bázisának értékállóságát garantálandó, a 8%-os kamatkötelezettség mellett a magyar állam a kamatösszeg minden 1 millió Ft-ja után mindenkor a magyarországi - az ÁSH adatai szerinti - havi átlagjövedelem 150-szeresét vállalja kötelezettségként. (Jelenleg 6500 Ft/hó, 1 millió = Ft 150 havi átlagjövedelem.)

- A mindenkori magyar érdekek érvényesítése érdekében és Soros György szándékait is biztosítandó, társadalmi ellenőrzést kell létrehozni. A majdani kuratórium tagjai a legjelentősebb kulturális, tudományos intézmények, szervezetek,

- egyesületek választott tisztségviselői (pl. MTA, művészeti szövetségek stb. minden-- kori elnökei) legyenek.

- A megállapodással egyidejűleg meg kell alkotni az alapító okiratot.


A bővülő támogatási összegek ésszerű és céljainknak megfelelő felhasználása érdekében javaslatunk megtételekor Soros Györgynek - nem korlátozó szándékkal -felvethető két új, megítélésünk szerint támogatást érdemlő kezdeményezés: egy jelen-tős, az elérhető legkorszerűbb műszerekkel, berendezésekkel felszerelt tudomány-park létrehozása. Egyetemi hallgatók egy-két éves részképzésének támogatása fejlett tőkés országok jelentős egyetemein. Ez a legtehetségesebbek számára 1992-től az ún. Európa-diploma megszerzését tenné lehetővé.


59.

Knopp János
EMLÉKEZTETŐ
A SOROS GYÖRGGYEL FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSRŐL
1989. január 17.

1989. január 17-én kezdeményezésére megbeszélést folytattam Soros Györggyel, a Soros Alapítvány hosszabb távú magyarországi tevékenységét célzó korábbi javas-latomról.

A megbeszélésen jelen volt még dr. Dornbach Alajos és Kardos László, az MTA-Soros Alapítvány Bizottság jogtanácsosa és titkára.

Soros György a kezdeményezésről Berend T. Iván révén már tájékozott volt. Ki-fejtette, hogy az elképzeléssel alapvetően egyetért, azt megvalósíthatónak tartja. Az alapítvány hosszú távú működéséhez szükséges tőkét az alábbi módon szándé-kozik megteremteni:

1. Továbbra is biztosítja az évi 3 millió USD-t.


2. Kész további 1 millió USD-val növelni az MTA-Soros Alapítvány Bizottság költ-ségvetését, amennyiben a magyar állam ennek forintellenértékét ugyancsak az alapítvány rendelkezésére bocsátja. (A megoldás indoklásánál hivatkozott a Szov-jetunióban és Kínában létrehozott új alapítványai kedvező feltételeire, nevezete-sen, hogy az általa adományozott összegek után a fogadó állam azonos összegű kiegészítését élvezik. A Szovjetunióban minden 1 millió USD „Soros-pénz” 5 mil-lió rubel állami kiegészítést kap. A hivatalos árfolyam 1 USD = 0,60-0,70 rubel!)

3. A korábban elvetett ún. „Soros-ház” témájú kezdeményezés alapötletéből kiindul-va, amennyiben a magyar állam Budapest belvárosában egy irodaház céljára alkal-mas üres telket ingyenesen rendelkezésére bocsát, úgy kész 2 millió USD saját tőkéjével és bankkölcsön (City Bank, New York) felhasználásával egy 20 millió USD beruházási összegű irodaházat létrehozni. A beruházási összeg megtérülését követően a ház éves bevételét maradéktalanul és véglegesen az alapítvány éves költségvetéséhez rendeli. Az irodaház jövedelmét, mivel jótékonysági célra kerül felhasználásra, mentesíteni kell mindenféle adótól.

4. A Soros Alapítvány tevékenységétől függetlenül évente 1 millió USD-t magyar-országi jövedelmező kisvállalkozásba kíván fektetni. Az ebből a tevékenységből származó hasznot ugyancsak az MTA-Soros Alapítvány Bizottság rendelkezésére bocsátja. A nyereségnek ebben az esetben is mentesülnie kell minden adótól.

Soros György hangsúlyozta, hogy az MTA-Soros Alapítvány Bizottság egyelőre a jelenleg érvényes megállapodás és a kialakult gyakorlat szerint működik. Az új megállapodás az aláíráskor meghatározandó időponttól - de nem előbb, mint 1995 és nem később, mint 1999 - lép életbe.

Nem értett egyet a javaslatnak azzal a részletével, hogy a kuratórium tagjai a jövőben különféle szervezetek, intézmények választott vezetői legyenek. Ez a meg-oldás álláspontja szerint idővel a küldő szervezetek érdekeinek elvtelen képviseletét és szándékaitól idegen gyakorlatot eredményezne.

Elképzelése szerint a kuratóriumnak a jövőben majd rendre önmagát kell meg-újítania. A hiányzó tagokat kooptálással kell pótolni.

Miután az eredeti javaslatot és az új elemeket sorra vettük, és megállapítottuk, hogy valamennyi lényeges kérdésben egyetértünk, megállapodtunk, hogy az MM mihamarabb elvégzi a szükséges egyeztetéseket, majd ezt követően Soros György következő, májusi beutazásáig előkészíti az új megállapodást. Soros György a meg-állapodás és az alapítólevél tervezetének elkészítéséhez képviselőjeként dr. Dornbach Alajost jelölte meg.


60.

GLATZ FERENC LEVELE SOROS GYÖRGYHÖZ

Kedves Soros Úr!

Igen sajnálom, hogy itt tartózkodása idején én Svédországban jártam, és szemé-lyesen nem találkozhattunk. Hanák Péter barátom beszámolt azokról a tárgyalá-sokról, amelyeket folytattak. Őszinte örömmel tölt el, hogy mint arról első találkozá-sunk alkalmával is szót váltottunk, Ön a hazai bölcsészoktatás korszerűsítésében tevékenyen részt vesz. Engedje meg, hogy különösen Önt és engemet is tudom, már sok év óta érdeklő problémakörre hívjam fel a figyelmét: a magyar kultúra európai visszacsatolásának kérdése.

Mint tudja, az oroszt mint kötelező nyelvet szeptembertől eltöröltük, ami viszont azt jelenti, hogy a következő tíz esztendőben az egyetemeken kétszer annyi, a tanárképző főiskolákon ötször annyi idegennyelvszakos hallgatót kell képeznünk, mint amennyit most képzünk, és amelyre pillanatnyilag kapacitásunk van. Egy nagy idegennyelv-programot szeretnék kidolgozni, amelyre az épületeket a túlfejlesztett apparátussal rendelkező társadalmi szervezetektől kívánom megszerezni. Amiben a kezünk kötve van, az a berendezések, stúdiók és az ösztöndíjak. Budapesten és Pécsett a két bölcsészkar keretében egy önálló idegen nyelvi részleget kívánok felál-lítani, a vidéki tanárképző főiskolákon pedig több tanszéket létrehívni. Örülnék, ha az Ön segítsége a bölcsészkarok korszerűsítésében erre is kiterjedne. Ez teljesen egy-bevágna azzal a kultúrpolitikai célkitűzéssel, amelyet Ön évek óta szem előtt tart: a magyarság és a magyar kultúra jobb megismertetése a világgal. A magyar értelmiség nyelvi képzettsége országos viszonylatban nyomorúságos. Mind közgazdasági, mind politikai szempontból az Európához csatlakozás csak szólam marad, amennyiben a kultusztárca ezt a tízéves programot nem tudja megvalósítani. Ezekről a kérdésekről az Alapítvány kuratóriumával is személyesen tárgyalni szeretnék.

Egy másik akció, amelyet Konrád György, Csoóri Sándor és Király Béla bará-taimmal kezdeményezünk: a Nyugaton élő, magyar származású egyetemi professzo-rok bekapcsolása hazai szellemi életünkbe. Szeretném a kiemelkedő személyiségeket jövő év januárjában (10-15 fő) Magyarországra meghívni egy részletes program kidol-gozására. A szállást, itt tartózkodást a tárca fizetné - barátaim azt tanácsolták, az egész akció menedzselésében forduljunk Önhöz segítségért...

Remélem, legközelebbi magyarországi tartózkodásán még egyéb, a magyarság és a világ kultúrájának összekötésével kapcsolatos akcióiról is tudunk beszélni.

Budapest, 1989. június 27.

Őszinte tisztelője:
Glatz Ferenc művelődési miniszter

Kiadványok