Cím: | Süss fel nap - Kakuja Klára: „Katica" pedagógiai program |
Szerző: | Fűzfa Balázs (szerk) |
Sorozatcím: | |
A kiadás helye: | Pilisborosjenő |
A kiadás éve: | 1999 |
Kiadó: | Pedagógus-továbbképzési módszertani és információs központ |
Terjedelem: | |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | pedagógia, tehetséggondozás |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 9049 24 7 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
Kakuja Klára
„Katica" pedagógiai program
Pedagógiai módszerek hatékony
alkalmazása a különböző képességű
és készségű gyermekek fejlesztésében,
illetve az integrált nevelésben
„Azokért élünk, akiket szeretünk,
azokért, akik igazak tartanak.
A jövőnek élünk: a szépért s
jóért, amit tehetünk."
Széchenyi István
A „Katica" Bölcsőde és Napköziotthonos Óvoda a Józsefvárosban található. Közismert erről a kerületről, hogy rosszak a lakáskörülmények, az alacsony iskolázottságból fakadó nagymértékű munkanélküliség, melynek következményeként itt a felnőtt lakosság nagy része állami segélyből él, a legtöbb gyermek halmozottan veszélyeztetett, akik nagy hátránnyal indulnak az életnek.
A strukturális és funkcionális változások befolyásolták a családok ösz-szetételét. Ilyen az anya szerepének megváltozása a családban, ami magával hozta a házastársak egymás kánti kapcsolatának átalakulását, a családmodell változását. Ennek tükrében jelentősen megnőtt a család-, bölcsőde-, óvoda egymásra épülő nevelői hatása, melynek közösen kell segítenie a kisgyermek személyiségének fejlődését. Ebben nagy szerep jut összevont intézményünknek. A bölcsődével való közös szakmai munka folyamatos tájékoztatás, igen sok segítséget ad a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, s felkészít a várható problémákra.
Felméréseink bizonyították, hogy egyre több a hátrányos, veszélyeztetett, illetve a sérült gyermek intézményünkben.
Év | ÓVODÁS
LÉTSZÁM (FŐ) | VESZÉLYEZTETETT
GYERMEK
(FŐ) | FOGYATÉKOS GYEREKEK (FŐ) | TANKÖTELES
KORÚ
GYERMEK
(FŐ) | FEJLESZTÉSRE
SZORULÓ
GYERMEK
(FŐ) |
1993 | 140 | 13 | 2 autisztikus
1 mozgáskorlátozott
1 gyenge értelmi fogyatékos
2 hallássérült
1 gyengénlátó | 48 | 26 |
1994 | 156 | 20 | 1 autisztikus
2 mozgáskorlátozott
2 hallássérült
1 gyengén látó | 47 | 24 |
1995 | 169 | 24 | 1 autisztikus
2 mozgáskorlátozott
1 enyhe értelmi fogyatékos
3 beszédfogyatékos
1 gyengén látó
1 hallássérült | 49 | 20 |
1996 | 166 | 27 | 1 autisztikus
2 mozgáskorlátozott
4 beszédfogyatékos
1 hallássérült
1 gyengénlátó | 43 | 12 |
1997 | 152 | 32 | 10 beszédfogyatékos
2 mozgáskorlátozott
1 hallássérült
1 autisztikus | 49 | 14 |
Ez arra sarkallt bennünket, hogy hatékonyabb fejlesztési módszereket keressünk a gyermekek problémáinak megoldására. Ezért az országos alapprogram kapcsán elkészítettük saját pedagógiai programunkat, a „Katica"-programot, mely differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre. Hangsúlyosak benne a gondozásba—nevelésbe beépített fejlesztések, és a speciális szakemberek által előírt fejlesztő programok, melyek hozzásegítik a gyermeket az állapotának megfelelő optimális szint eléréséhez. Az egészséges gyermek esetében a másság elfogadását és a toleranciát fejleszti. A szülőknek segítjük a munkába állást, mellyel csökkent a kirekesztettség érzése. A „Szülők Klubjá"-ban és a „Játszóház"-ban tanácsadási fórumon nyújtunk segítséget a fogyatékos gyermekek neveléséhez. A bölcsőde-óvoda és a család közötti kapcsolat jellegének megváltozásával, a családok igényeihez igazodó új gyermekellátási forma bevezetése vált szükségessé. A problémákat felismerve olyan módszereket kerestek óvodapedagógusaink, melyek megkönnyítik ezeknek a gyermekeknek a csoportba való beilleszkedését, és lehetővé teszik, hogy hatévesen iskolaérett, önálló, kreatív, önmagához és életkorához képest fejlett gyermeket adhassanak át az iskolának.
1994-ben bevezetett módszereink a különböző képességek fejlesztése mellett a sérült funkciók fejlesztésében is segítségünkre voltak.
MOZGÁSKORLÁTOZOTT gyermekeink nevelése során speciális feladatunk az egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Mindvégig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Ebben segít a Montessori-pedagógia és eszközei, melyek biztosítják a gyermek öntevékenységét, önállóságát, miáltal kevésbé függ a felnőttektől. Mentálhigiénés programunkkal a kondicionálást, a megfelelő edzést, mozgást biztosítjuk.
GYENGÉNLÁTÓ gyermekek nevelésénél fontosnak tartjuk, hogy megfelelő segítséget nyújtsunk a közös játékban való részvételhez, a közösséghez való alkalmazkodáshoz (viselkedési formák megtanulása, gyakorlása) a közösség előtti bátor szerepléshez. Ezt jól segítik a Freinet-pedagógiai elemek, a beszélgetőkör, illetve a drámapedagógia, mely kapcsán a gyermek szorongása, félelme előhívható, s alakítható a gyermek kapcsolatteremtő készsége. A helyzetgyakorlatok lehetőséget adnak az élethelyzetek megelevenítésére. A vizuális nevelés során fejlődik kézügyességük, aminek nagy szerepe van az írás előkészítésében.
HALLÁSSÉRÜLT gyermekeink nevelésénél a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése a fontos. Itt nagy szerepe van a mentálhigiénés programnak, mely segíti a család bekapcsolását, az interperszonális kapcsolatok alakulását, a kommunikációs zavarok feloldását. Óvodai fejlesztésünkben hangsúlyt kap a beszédértés, a szókincsfejlesztés. Ezeket jól segítik a Freinet-technikák, a szabad önkifejezés, kísérletező tapasztalatszerzés, egyéni felfedezés, közösségi munka.
BESZÉDFOGYATÉKOS gyermekek nevelésére kidolgoztuk a „Komplex esztétikai nevelés zenével, tánccal" pedagógiai módszerünket. A zene oldaláról közelítve a szabadon improvizált mozgások lehetővé teszik a gyermek összeszedett, belső figyelmének fejlesztését. A zene képzeleti befogadása és a hangokból alkotott improvizáció saját felfedezésük nyomán építi tudatossá a bennük lezajló alkotó folyamatot. A drámajáték a hangzó ritmusgyakorlatokkal a hangerőt fokozatosan erősítve a nyelvi formák gyakorlására, felhasználására ad mintát. Az improvizatív helyzetgyakorlatok nyelvgyakorlásra, a társas együttlét hangulatos megteremtésére adnak lehetőséget. Aktív résztvevőként rákényszerülnek, hogy hasznosítsák ismereteiket, az anyanyelvet, gondolataikat, tapasztalataikat, örömérzésüket, szomorúságukat, mindazokat a tényezőket, amelyeket magukban hordoznak.
AUTISZTIKUS gyermekek nevelésénél feladatunk a kommunikáció szociális és kognitív habilitációs terápiás segítése, a viselkedés, a szociális interakciók fejlesztésével. Ennek érdekében jól alkalmazható a drámapedagógia. A beszéd nélküli gyakorlatok révén a gyermek arcjátékkal, gesztussal könnyebben és természetesebben fejezi ki érzéseit, gondolatait.
Tapasztalataink és vizsgálataink bizonyították, hogy az integrált nevelés terén a jól megválasztott pedagógiai módszerek segítik a pszichológiai és fiziológiai tényezők összehangolását. Nagy lehetősége a programnak, hogy a hátrányos helyzetű, illetve fogyatékos gyermekek sérülésmentesen fedezhetik fel rejtett képességeiket. A megváltozott csoporthelyzetben nem szorulnak peremhelyzetbe.
Az azonos életkorú társas kapcsolatok alakításában pozitív hatásúak az integrált nevelést folytató csoportok. A vegyes életkorú csoportban tapasztalataink szerint az egészséges gyermekeink kapcsolatában erősödött a toleráns, segítőkész magatartás, az együttműködési készség. A gyermekek differenciált fejlesztésének fontosságát támasztotta alá az értelmi képességek fejlettségmérése. Mérések segítségével, a részképességek sorának elemzése alapján határozzuk meg a fejlesztési stratégiát.
Eredményeink
Pedagógiai döntésünk kontrollálására, hogy különböző pedagógiai rendszerekből célzottan válogatunk, problémáink megoldására 1995-ben vizsgálatot kezdtünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különböző pedagógiai módszerek alkalmazása hogyan és milyen területeken hat leginkább a gyermek fejlődésére akkor, amikor a cél azonos. Vizsgálatunk azonos korú (25 fő) gyermekek fejlettségi szintjét méri meg a különböző részterületeken, így képet kapunk arról, hogy önmagához képest, három évi korszerű pedagógiai munkával hová juttatható el egy-egy gyermek. E részterületek fejlődését kísérjük figyelemmel az óvodában eltöltött évek során. Az intenzív egyéni fejlesztést óvodapedagógus és fejlesztőpedagógus együtt, illetve felváltva végzi.
Megállapítottuk, hogy a vegyes összetételű csoportokban
a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak a tanköteles korú gyermekek modell-mintakövető szerepe felerősödik;
fontos, hogy a különböző életkorú gyermekek csoporton belüli aránya optimális legyen;
a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia, türelmes, segítőkész magatartás, erősödik az együttműködési készség;
állandó összetételű, ugyanakkor nyitottabb csoportok alakulnak ki;
a saját személyük körüli önálló munkavégzésre épül az önálló tanulás kialakulása is.
Mérési eredményeink a gyermekek differenciált fejlesztésének fontosságát támasztják alá, s ebben lényeges az életkori sajátosság és az egyéni képességek ismerete.
„A siker azokhoz pártol, akik energikusak,
hogy dolgosának érte, elég bizakodóak,
hogy higgyenek benne, elég türelmesek,
hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják,
és elég erősek, hogy megtartsák."
P. Smith
A szerző a Vajda Bölcsőde és Óvoda vezetője
Az óvoda címe: 1089 Budapest, Vajda Péter u. 35-39.
Telefon: (1)3140-184