Közösségi iskolák Magyarországon
Budapest, 1998


Összeállította: Göllesz Zoltán, Lőrinczi Csaba, Nagy Gábor, Toldi Beáta
Az interjúkat készítette: Molnár Nóra

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

VÁLASZOL LŐRINCZI CSABA
A KÖZÖSSÉGI OKTATÁS ÉS A KÖZÖSSÉGI ISKOLA FOGALMA
KÖZÖSSÉGI OKTATÁS
A KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK
A KÖZÖSSÉGI ISKOLA LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK ALAPVETŐ LÉPÉSEI
A TERVEZÉS LÉPÉSEI
A KÖZÖSSÉGI ISKOLA PROGRAMJAINAK SZERVEZÉSE, A MENEDZSER FELADATAI
A MENEDZSEREK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
A MENEDZSER FELADATKÖRE
A MENEDZSER DÖNTÉSI KÖRE
A TANÁCSADÓI CSOPORT CÉLJA ÉS FELADATAI
A KÖZÖSSÉGI ISKOLA TANÁCSADÓI CSOPORTJA
A TANÁCSADÓI CSOPORT FŐ CÉLJAI ÉS FELADATAI
A KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK SPECIALITÁSAI
HOL ÉS MIÉRT ALAKULTAK KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK?
A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK HELYE A KÖZOKTATÁS RENDSZERÉBEN
A KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK BEMUTATÁSA

Bárczi Géza Közösségi Iskola Alapítvány
Petőfi Sándor Általános Iskola és speciális szakiskola
Batthyány Ilona Általános és Közösségi Iskola
Gárdonyi Géza Közösségi Iskola
Vakok Általános Iskolája és Diákotthona
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium
Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola
Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
Batthyány Lajos Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola
Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
Széchenyi István Általános és Közösségi Iskola
A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK SZÖVETSÉGÉNEK (MKSZ) CÉLJA, FELADATA ÉS TAGSÁGA

ALAPSZABÁLY (RÉSZLETEK)
A MURPHY KÖZÖSSÉGI ISKOLA TÖRVÉNYEI

A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK ÉS MŰKÖDTETŐ ALAPÍTVÁNYOK LISTÁJA

KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON
A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK TAPASZTALATAI - INTERJÚK ALAPJÁN*



--------------------------------------------------------------------------------

ELŐSZÓ

A közösség erőforrásainak mozgósítása ma már nélkülözhetetlen a lakosság problémáinak megoldásában. A nyugati kultúra tapasztalatai nélkül Közép-Kelet-Európában biztosan nem tudjuk még csak csökkenteni sem a problémák szaporodásának ütemét. Etapasztatok feldolgozása sürgős adósságunkká vált. Erre példa a közösségi iskolák létrejötte is.

A közösségi iskola gondolatkörével 1990-ben Liz Loránt, a Soros Alapítvány Open Society regionális program-igazgatója ismertetett meg bennünket. Majd másfél éves előkészítő munka után Kanadából meghívta a magyar származású Lőrinczi Csabát - aki közösségiiskola-igazgatóként dolgozott Kanadában, és történetesen magyarul is jól beszélt -, hozzon létre Magyarországon is működő közösségiiskola-hálózatot.

Magyar részről Quittner János, a Soros Alapítvány igazgatója karolta fel a kezdeményezést, életre hívta a Közösségi Iskolák Kuratóriumát, kidolgozta Liz Loránttal és Lőrinczi Csabával együtt az alapokat, és 1992-ben elindította a programot. Miben áll a közösségiiskola-modell lényege?

Az iskola a lakóhelyi közösség szükségleteit elégíti ki. A szakemberek csoportmunkát végeznek. Jogászok, orvosok, pszichológusok, szociális munkások együttes munkája valósul meg a programokban. A közösségi iskola menedzserének feladata a lakossági kezdeményezések segítése, koordinálása. A szakmai programok segítése is nagy súlyt kap a feladatok között. A helyi önkormányzatok biztosítják a programok anyagi erőforrásainak jelentős részét, és a helyi társadalom szintjén az önálló alapítványként működő közösségi iskolák költségvetésének felét.

Olyan iskolákat keresünk, amelyek nyitottak a közösségiiskola-gondolat befogadására. Ezek az iskolák a jelenlegi társadalmi kérdésekre nyújthatnak választ azzal, hogy lehetőséget adnak újfajta oktatási igények kielégítésére. A tanulók sokszínűbb tevékenységi körben próbálhatják ki magukat, újfajta együttműködés alakul ki a település lakói és a közösségi iskola között. Ezen keresztül a demokratikus értékek megerősödhetnek az adott településen.

A közösségiiskola-rendszer képes a piac szerepét is megtanítani egy adott közösségen belül azáltal, hogy a keresletre kínálatot szervez. A pénzzel való gazdálkodás új az iskola életében, s ugyanakkor a nyereséget nemes célra lehet felhasználni.

A közösségi iskolák fejlődésében egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a természetes támogató hálók, a lakossági laikus kezdeményezések. Az egyik kulcskérdés az, milyen együttműködési formák alakíthatók ki a szakmai és lakossági csoportok, szervezetek között. Az együttműködés egyenrangúsága a közösségi iskola megfelelő működésének egyik alapfeltétele. Az eltérő megközelítés és módszertan kölcsönös elfogadása, illetve az együttműködés tartalmának pontos meghatározása segíti elő az iskola nappali oktatásának és a közösségi iskola programjának összehangolt működését.

A résztvevőknek a Közösségi iskola program fennmaradásáért vállalt felelősségük egyértelmű, nehéz utat jártak végig, de ma már modellértékű a tevékenységük.

Az iskolák együttműködéséből született meg a Közösségi Iskolák Magyarországi Szövetsége. A szövetség kidolgozta azokat a standardokat, amelyek alapján az iskolák felvehetők a szövetségbe, és viselhetik a közösségi iskola nevet.

A kötetből egy mozgalom elindításának eredményeit és problémáit ismerhetjük meg. Azzal a tudattal ajánlom az Olvasónak, hogy a közösségi iskolák a kialakuló demokrácia új intézményei, és eszközei a társadalmi haladásnak.
Talyigás Katalin, alkuratóriumi elnök, Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési program, Közösségi iskola részprogram

VÁLASZOL LŐRINCZI CSABA

a Soros Alapítvány szaktanácsadója, a Közösségi iskola program vezetője

Miért tartod fontosnak, hogy a magyar közoktatás jobban megismerje a Közösségi iskola programot?

A kezdeményezés célja az, hogy a közösségi iskola az oktatási rendszer részévé váljon. Az a fontos hogy az iskola és a lakóközösség közelebb kerüljön egymáshoz. Kihasználják a rendelkezésre álló eszközöket és az emberi erőforrást a közösség fejlesztése érdekében.

Mennyire tartod reálisnak, hogy folyamatos anyagi támogatás nélkül - ha a Soros Alapítvány már nem segíti majd a programot - a közösségi iskola megvalósítható szélesebb körben is?

Két probléma vetődik föl: az első, hogy minden újonnan induló programhoz - különösen az oktatásban - indulótőkére és szakmai képzésre van szükség. Hosszú ideig tart, amíg egy oktatási rendszer elfogadja, hogy maga finanszírozzon meg valami újat. Az új oktatási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy különösen nagyobb iskolákban szervezőt alkalmazzanak. Ez annyit jelent, hogy amennyiben elfogadják a közösségi iskolai menedzsermunkakört, a szervező a helyi lakóközösséggel tud kapcsolatot tartani, és megvalósíthatják az "egy életen át tanulni és tanítani"filozófiát (pl. a távoktatást, amit régebben és ma is a népfőiskolák is végeznek).

A második probléma az, hogyan lehet mindezt finanszírozni. Néhány iskolában már letelt a három év, amikor a Soros Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta a Közösségi iskola programot. Most tárgyalnak például Érden, hogy az iskola maga fogja alkalmazni a szervezőt. Az iskoláknak be kell bizonyítaniuk a lakóközösségben, hogy a közösségi iskola közösségi munkája megfelel a helyi igényeknek. Amennyiben ezt három év alatt nem tudják elérni, talán jogos is, hogy további támogatást ne kapjanak, és a közösségi iskola megszűnjön.

Lehet a közösségi iskolát más forrásokból, olcsóbban is működtetni olyan formában, hogy szerződést kötnek felsőoktatási intézményekkel teremhasználatra, pedagógusfoglalkoztatásra. Ez úton tehát a közoktatás más intézményei is finanszírozhatnák a Közösségi iskola programot, nemcsak a helyi alapítványok.

Jelenleg Magyarországon művelődési házakat, iskolákat zárnak be; azok az iskolák, amelyek kiterjesztik tevékenységi körüket, szolgáltatási kínálatukat, és közösségi célokat szolgálnak, nagyobb létjogosultsággal működhetnek. Tudjuk, ha falun egy iskolát bezárnak, az a kulturális és táradalmi élettér beszűkülését jelenti, s nemegyszer a falu népességének drasztikus csökkenésével jár.

Megvalósíthatónak tartod-e az elmúlt évek tapasztalatai alapján az önfenn­tartó közösségi iskola gyakorlatát Magyarországon?

A pedagógusokat a programokban való szakmai részvételért fizetni kell. Önkéntességre nem számíthatunk olyan mértékben, ahogyan azt három évvel ezelőtt elképzeltük.

Más intézményekkel való együttműködésre és szponzorálásra építhetünk. Kevesebb program, megfelelő értékrend alapján szelektálva, hatékonyabb működést tesz lehetővé. Sok helyütt az iskola igazgatója és tanárai a szigorúan vett iskolai igények és kizárólag a diákok szolgálatát várják a menedzsertől. Gyakran kell felhívni a figyelmüket: igaz ugyan, hogy a közösségi iskola a gyermeknevelés fejlesztésére és eredményességére törekszik, de ezt a szülők és a lakosok oktatása és társadalmi fejlődése segíti elő. Például Csengeren beindítottunk egy olyan programot, amelyben családsegítő, szociológus és pszichológus dolgozik együtt, hogy segítsék azon gyerekek iskolai beilleszkedését, akiknek családi problémáik vannak, táplálkozásuk nem kielégítő, kisebbségi és marginalizálódott családok gyermekei. Természetesen nem minden pedagógus fogadja el ezt a filozófiát, mint bármely más oktatási irányzat esetében sem.

Szemléletváltás történt. Az új oktatási rendszer kötelezővé teszi a helyi alaptanterv kidolgozását. Ez a közösségi iskola céljainak is nagyon megfelel. A közösségi iskola lényege, hogy a helyi társadalom jellemzőire épít. Ha a változások abba az irányba hatnak, hogy a helyi közösség igényei fontos tényezővé válnak, a közösségi iskolának létjogosultsága lesz, mint olyan formának, amely a meglévő intézményi rendszer funkcióbővítését és együttműködését szorgalmazza.

Milyen egyéb tapasztalataidról beszélnél?

Úgy érzem, a menedzserek valóban elkötelezettek. Az alapítványi kuratóriumok létrehozása az iskolán belül nem volt igazán jó megoldás. Néhol alárendelt alkalmazottként kezelik a programszervezőt, nem pedig segítik, mint azt elvárnánk. Ha újra indítanánk a Közösségi iskola programot, talán kisebb lakóközösségeket céloznánk meg az országban. A kezdet kezdetén lakótelepi körzetekben alapítottunk közösségi iskolákat: bizonyos értelemben ezt tesztnek tekinthetjük, amelynek fő célja az volt, hogy nehéz társadalmi viszonyok között élő közösségben hozzuk létre őket.

Mi a hatása a közösségi iskola eddigi magyarországi működésének?

A szemlélet remélhetőleg változott. Az emberek rájöttek, hogy ez nem az én iskolám, hanem a MI iskolánk, a MI épületünk.

Másrészt olyan programokat tudtunk kínálni, amelyek valós érdeklődést keltettek, és nem iskolai programok voltak más köntösben. Korábban úgy tekintettek az iskolára, mint a más vallású templomra. Csak azok jártak oda, akiknek muszáj volt. Az, hogy az emberek elfordultak az iskolától, hosszú folyamat eredménye volt. Az okai közismertek. A közösség visszafordulása az iskolához hasonlóan hosszú folyamatnak ígérkezik, de reméljük, hogy a Közösségi iskola program felgyorsíthatja az eseményeket. Külföldi érdeklődést is keltett a program, és jönnek megtanulni, mi ezt hogyan csináljuk.

A közösségi iskola vezetéséhez misszionárius szellem szükséges. Olyan ez, mint egy vírus: befészkeli magát az emberbe, aki együtt él vele, még akkor is, ha ezt a munkakört elhagyja, mert a szemlélete emberközpontúvá válik.

A KÖZÖSSÉGI OKTATÁS ÉS A KÖZÖSSÉGI ISKOLA FOGALMA

(Az Idaho Közösségi Oktatási Központ meghatározásai alapján)

Általános tévedés, hogy ezt a két meghatározást, "közösségi oktatás" és "közösségi iskola" azonosnak tartják. A közösségi oktatás egy oktatási filozófia és a közösség fejlesztésének a rendszere. A közösségi iskolák mint intézmények követik ezt az oktatási filozófiát, hasznosnak tartják a közösség részvételét a gyermekek nevelésének gazdagításában, a család és a társadalom fejlesztése érdekében. E közösségi iskolák kialakítottak egy rendszert, melyen keresztül a közösségi oktatás céljait a legjobban el lehet érni.

Közösségi oktatás

1. lehetőséget nyújt a helyi lakosoknak, közösségi iskoláknak, munkahelyeknek, hogy érdektársak legyenek az oktatási és közösségi tevékenységekben;

2. folyamat, amely összehozza a közösség tagjait, hogy megnevezzék és felszínre hozzák a közösségi érdekeket olyan formában, hogy az segítse a személyes célok előrehaladását az életminőség és az általános életviszonyok javításának érdekében.

3. A közösségi oktatás filozófiája:

A közösségi iskolák

1. résztvevői az állami vagy a helyi iskolarendszernek azzal a különleges céllal, hogy a tanári testület a közösségi oktatás alapelveit követve együttműködjön a település vagy a régió közösségével az oktatás fejlesztésében;

2. arra törekszenek, hogy bevonják a település vagy a körzet lakosságát a különféle önkéntes tevékenységekbe;

3. létrehoznak és működtetnek egy ún. Közösségi Iskola Tanácsadói Csoportot, amelyben szülők, tanárok és helyi lakosok, valamint az iskola környezetében lévő intézmények, vállalatok képviselői kapnak helyet. A csoport feladata a közösségi iskola programjainak támogatása.

A KÖZÖSSÉGI ISKOLA FŐ JELLEMZŐI

Ez az oktatási mód alkalmas az információk állandó és folyamatos cseréjére a lakókörnyezet és az iskola között. A tananyagnak része lesz "maga az élet", és a közösség tagjai is részt vállalnak az oktatásban. Valóra válik a hétköznapokban, hogy a demokrácia keretei között az iskola vonzáskörzetében élők irányítóivá váljanak kikapcsolódásuknak. Ebben fontos szerepet játszik az iskola koordináló, kifelé nyitott stílusa. Az iskola nyitottsága hosszú távon egy kapcsolatteremtő és véleményformáló közösség kialakulását jelenti.

A szülők részt vesznek a tananyag kialakításában, és segítik az iskola dolgozóinak munkáját azzal, hogy önkéntes munkát vállalnak a közösségi iskola programjaiban.

A közösségi iskola mindenkinek lehetőséget biztosít a tanulásra életkortól és előképzettségtől függetlenül. Megvalósítja az "egész életen át folyó tanulást". Módot ad arra, hogy a közösség tagjai ismereteiket átadhassák az iskola tanulóinak vagy egymásnak az iskola nyújtotta keretek között. A felső tagozatos diákok taníthatják alsós társaikat, ha a tudomány valamely területén képességeik kimagaslóak.

Segíti a helyi társadalom szervezeteinek és intézményeinek együttműködését. Az igényekhez igazodva oktatási, művelődési, szabadidős és sportolási lehetőséget biztosít számukra.

Az iskola épületét és eszközellátottságát folyamatosan a közösségi céloknak megfelelően alakítja. A rendelkezésre álló termeket és eszközöket az oktatás mellett a közösségi iskolai programok megvalósításához is biztosítja.

Az iskola figyeli a közösség problémáit és segít megoldásukban.

A közösségi iskola működésével erősíti a közösség összetartását, segíti önmaga megismertetésében és fejlődésében.

A KÖZÖSSÉGI ISKOLA SZERVEZŐJÉNEK FŐ VONÁSAI

Bizonyított tény, hogy a közösségi oktatás sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy a közösségi iskola szervezője rendelkezzék a gyakorlat megkövetelte készségekkel, képességekkel és tudással.

MILYEN LEGYEN A SZERVEZŐ?

Vezető

Ez a munka határozott vezetői képességeket igényel. Fontos, hogy lelkesedéssel, pozitív magatartással végezze feladatait. Vonja be a munkába a fiatalokat, szülőket és a tanári testület tagjait.

Kapcsolatfenntartó

Tartson kapcsolatot a közösség minden csoportjával az iskola falain belül és azon kívül is.

Törvényhozó

Alakítsa ki és tartassa be a közösségi iskola működésének szabályait.

Ellenőrző és rendező

A szervező ellenőrzi és szervezi a programokat az iskolán belül és kívül. Szoros kapcsolatban, rendszeresen egyeztetve dolgozik együtt az iskola igazgatójával.

Személyi kapcsolatok építője

A szervező/menedzser sikere attól is függ, milyen kapcsolatot tart fent a résztvevő személyekkel, egyesületekkel. Mennyire nyeri meg bizalmukat, és győzi meg őket arról, hogy az érdeküket képviseli. Meg kell ismernie a közösség legtöbb tagját, és úgy kell irányítania őket, hogy együttműködjenek a közös célok elérése érdekében.

A KÖZÖSSÉGI ISKOLA LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK ALAPVETŐ LÉPÉSEI

A közösségi iskola abban különbözik más iskoláktól, hogy nemcsak a diákjainak, hanem a lakókörnyezetben élő valamennyi korosztálynak szervez művelődési és szabadidős tevékenységeket. Nyitott, és jelentős szerepet vállal a közösség igényeinek és problémáinak megoldásában. Ha egy iskola közösségi iskolaként akar működni, az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

A tervezés lépései

Az iskola vezetése és tantestülete, miután meghozta döntését arról, hogy támogatja az iskola közösségi iskolává alakulását, a testületből kiválasztja azokat a személyeket, akik az előkészítő munkákat vállalják.

A Magyar Közösségi Iskolák Szövetsége és a már működő közösségi iskolák menedzserei programjaik dokumentációjával, képzési anyagokkal és tapasztalataik átadásával segítenek a felkészülésben.

A Soros Alapítvány szaktanácsadója tájékoztató előadásokat tart valamennyi érdekelt fél, például a tantestület, a helyi önkormányzat közoktatási bizottsága, a szülői munkaközösség, iskolaszék és az iskolai alapítvány kuratóriuma számára.

Ha nincs a közösségi iskola működtetéséhez szükséges alapítvány, akkor annak létrehozását kezdeményezi. Ha van az iskolához tartozó alapítvány, de más célkitűzésekkel működik, alapító okiratát az alapító tagok egyetértésével kibővíthetik a közösségi iskola feladatainak megfelelően.
ALAPÍTÓ LÉPÉSEK

Az iskola és a helyi alapítvány nyilvános pályázatot ír ki a közösségi iskola menedzseri munkakörére. Az érdekeltekkel közösen kiválasztják a menedzsert.

A menedzser képzését a Magyar Közösségi Iskolák Szövetsége az általa szervezett szakmai találkozókon és továbbképzéseken biztosítja.

A menedzser az iskola vezetőjével és a kuratórium tagjaival a munkát segítő tanácsadói csoportot alakít.

A közösségi iskola programjainak szervezése, a menedzser feladatai

A menedzser a tanácsadói csoport segítségével felméri a helyi igényeket.

Az iskola már működő programjait a menedzser segítheti a programok vezetőivel közösen.

A tanácsadói csoport segítségével és javaslataival a menedzser a helyi igényeknek megfelelő programtervet készít.

Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetőjét, a tantestületet és az alapítvány kuratóriumát.

A menedzser a közösségi iskola működésével és programjaival kapcsolatos ismereteit és tapasztalatait megosztja a program iránt érdeklődőkkel.

A MENEDZSEREK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A közösségi iskola menedzsere az iskolavezetés tagja.

A menedzser feladatköre

1. Megalakítja a közösségi iskola tanácsadói csoportját. Velük együttműködve folyamatosan felméri az iskola és a lakóközösség igényeit és problémáit, és ezekre megoldást is keres.

2. Kezeli és folyamatosan bővíti a közösségi iskola rendszerére és működésére vonatkozó okmányokat.

3. A helyi igényeknek megfelelően programokat (oktatás, versenyek, tanfolyamok, klubok, kiállítások, sport-és más szabadidős tevékenységek, tanácsadások, információs iroda, alkalmi rendezvények, táborok) szervez, koordinál minden korosztály számára önkéntesek bevonásával.

4. Lehetőséget keres a programok pénzügyi feltételeinek megteremtésére és az alapítvány gazdasági stabilitásának megteremtésére (pályázatok, szponzorok felkutatása stb.).

5. A kuratórium elnökének és a tanácsadói csoportnak rendszeres beszámolót készít a közösségi iskola működéséről, a programok eredményéről.

6. Kapcsolatot teremt, szerződéseket köt szervezetekkel és oktatási intézményekkel.

7. Segíti a tanári kart az iskolai tananyag és az oktatási módszerek folyamatos gazdagításában és korszerűsítésében a közösségi iskola szellemiségének megfelelően.

8. Munkája során betartja és betartatja az iskolai házirendet.

9. Felelős a közösségi iskola költségvetésének végrehajtásáért, tárgyi eszközeinek nyilvántartásáért.

10. Mint az iskolavezetés tagja részt vesz a hivatalos megbeszéléseken, folyamatos tájékoztatást ad a közösségi iskola munkájáról.

A menedzser döntési köre

1. Előzetes egyeztetések után meghatározza a programok témáját, helyét, idejét, a résztvevők körét és a részvételi díjat.

2. Kiválasztja a programok vezetőit, szervezőit, előadóit.

3. Megválasztja a felmerülő problémák megoldásának módszereit a programok szervezésétől befejezésükig.

4. Dönt a szerződő partnerek megválasztásában, szerződési pontok meghatározásában.

5. A kuratórium által jóváhagyott költségvetés keretein belül gazdálkodik.

A TANÁCSADÓI CSOPORT CÉLJA ÉS FELADATAI

A közösségi iskola tanácsadói csoportja

A tanácsadói csoport azzal a céllal alakul meg, hogy segítse a közösségi iskola működését. Tagjait helyi közösségekből választják meg, arra törekedve, hogy a csoport összetétele reprezentálja a teljes közösséget. A tanácsadó csoport önkéntesekből áll. Fő célja az, hogy a helyi közösségben élők igényeit és érdekeit képviselje.

A tanácsadói csoport fő céljai és feladatai

1. Támogassa a közösségi iskolát céljainak és feladatainak megvalósításában.

2. Kísérje figyelemmel a közösség igényeit, problémáit.

3. Vegyen részt a helyi intézmények épületeinek közös használatával kapcsolatos megállapodás kidolgozásában.

4. A tanári karral közösen dolgozza ki a közösségi iskola programját.

5. Vegyen részt a közösségi oktatás programjainak tervezésében és lebonyolításában.

6. Kapcsolódjon be a közösség több csoportját érintő nagyobb programokba.

7. Tartson fenn kapcsolatot az önkormányzattal és más intézményekkel, amelyek az oktatást támogatják.

8. Segítse az iskolai kollektíva és a szülők információcseréjét.

9. Összegezze az elért eredményeket, és készítsen tervet a továbbfejlődéshez.

A KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK SPECIALITÁSAI

Hol és miért alakultak közösségi iskolák?

A közösségi iskolák színes programlehetőséget biztosítanak a lakókörnyezetükben élőknek. A helyi sajátosságokhoz igazodva azonban minden iskolának vannak sajátos céljai, olyan terület, melynek támogatását kiemelt feladatnak tekintik.

A békásmegyeri Bárczi Géza utcai Általános Iskola a lakótelepi polgárok igényeihez igazodva állítja össze programját.

A csengeri Petőfi Sándor Általános és Speciális Szakiskola kistérségi központi szerepet vállal.

A Cinkotán működő Batthyány Ilona Általános Iskola múzeuma népművészeti értékeket őriz, programjai a családi összetartást, hagyományőrzést szolgálják.

A Gárdonyi Géza Általános Iskola Érden a kisvárosban élő nagycsaládosok életét segíti.

A Vakok Általános Iskolája és Diákotthona a látássérültek igényeit is kielégítő kulturális szolgáltatásokat nyújt az érdeklődőknek.

A Belvárosi Tanoda 16-22 éves deviáns fiatalokkal foglalkozik.

Szigetváron a Tinódi Lantos Általános Iskolában a kisvárosi polgárok életminőségén javít a közösségi iskola.

Az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Budaörsön a középiskolás korú gyerekek igényeihez igazította programkínálatát.

Kiskunfélegyházán a Batthyány Lajos Ének-Zene Tagozatú Általános Iskolában a zenei hagyományok ápolását segítik.

A Visontán működő közösségi iskola a településen élő nagyszámú idős ember életét segíti, és az általános iskolából kikerült fiataloknak kínál hasznos elfoglaltságokat.

Kerepesen a roma kisebbség segítése az egyik legfontosabb feladat.


A közösségi iskolák fő célkitűzéseiből is látható, hogy a közösségi program elindítását helyi társadalmi igény is indokolta. Ezek az iskolák a "közösségi iskola"cím elnyerése előtt is felfedezték, hogy lakókörnyezetükben vannak bizonyos problémák, melyek több figyelmet és segítséget igényelnek, a közösségi program elindításával pedig még hatékonyabban tudnak működni.


A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK HELYE A KÖZOKTATÁS RENDSZERÉBEN

A közösségi iskolák bemutatása

BÁRCZI GÉZA KÖZÖSSÉGI ISKOLA ALAPÍTVÁNY

1039 Budapest, Békásmegyer Bárczi Géza u. 2. Telefon/Fax: 243-15-82

A békásmegyeri Bárczi Géza utcai Általános Iskola 17 éve működő, tipikus lakótelepi mamutiskola, mely 1994 óta 12 osztályos képzést nyújt. A pedagóguslétszám 56, a gazdasági személyzet 14 fő, a tanulólétszám 770. A gyerekek 28%-a veszélyeztetett, 60%-a hátrányos helyzetben él, a szülők 38%-a munkanélküli, a családok 55%-a a létminimum alatti jövedelmű.

Szervezeti szinten az iskola az aktuális problémákra folyamatosan új válaszokat adott, ami a nagy tanulólétszám miatt is jelentős.

Az iskola pedagógiai elvei, értékei

A gyermekközpontú szemlélet, melynek fő célkitűzése a gyermek személyiségfejlesztése és a családdal való szoros kapcsolattartás a nevelés eredményessége érdekében (Rogers-módszer).

1981-ben indult el az Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) egy elsős osztályban.

1985-ben az ELTE mentálhigiénés nevelési programjához kapcsolódva fejlesztő osztályok indultak, ahol a különböző szociális és organikus okokból lemaradó gyerekek kisebb létszámú csoportokban tanulhatnak.

1988-ban az iskolában megalakították a Pedagógusok Demokratikus Szervezetét, amely azóta országos szervezetté vált.

1990-ben megalakult az Új Katedra című pedagógiai szaklap.

1994-ben a Soros Alapítvány támogatásával egy gyermekcsoport körében vitatechnikát (disputa) alkalmaztak, azóta is országos versenyeken, nyári disputatáborban vesznek részt a gyerekek.

1996-ban a már meglévő testnevelés, matematika tagozat mellé ének-zene, vízisport (úszás) tagozat indult, angol, illetve német nyelv kiegészítéssel.

Az iskola lehetőséget biztosít a diákok számára erdei iskolában, edzőtáborban, természetvédelmi és pihenőtáborban való részvételre.

A Humanisztikus Alapítvány, amely 1991 novemberében szülői kezdeményezésre jött létre, létrehozta az Iskolagalériát, hogy a legfogékonyabb korosztállyal megismertesse és megszerettesse a kortárs képző-és iparművészetet, pl. visszatérő programként kortárs képzőművészek kiállításának szervezésével.

A Bárczi Géza Közösségi Iskola Alapítvány az országban elsőként, 1993 márciusában kezdte meg működését. Az indulás óta ma már 20 állandó program mellett - a jelentkező igényeknek megfelelően - egyre több akcióprogram várja az érdeklődőket. Az iskola lakókörnyezetében sok szociálisan hátrányos helyzetű ember él, ezért az alapítvány feladatának tekinti a hátrányos helyzet kompenzálását, a segítségnyújtást és a tanácsadást.

A tanítás befejezése után, kötetlen formában szervezzük programjainkat (szakkör, klub, előadás, tanfolyam, tréning stb.), és lehetőséget teremtünk arra, hogy a környezetünkben élő gyerekek, felnőttek igazi közösségei alakuljanak ki.

Jogi és társadalombiztosítási tanácsadást is tartunk.

Az alapítvány szociális hálójaként működik pl. az 1994 óta hagyományosan, évente kétszer - tavasszal és ősszel - megszervezett, ingyenes lakossági egészségügyi szűrés (koleszterin-és vércukorszint mérése, talpmérés, veseszűrés, szemészeti vizsgálat). A vizsgálatok körét évről évre bővítjük, és egyre több intézmény szakembereit tudjuk bevonni munkánkba. 1997-ben a két alkalommal délután 3-tól 7 óráig összesen 700 fő szűrését végeztük el.

A sérült fiataloknak is szeretnénk a közösségbe tartozás érzését biztosítani: havonta egyszer, esetleg társklubokkal közösen összejöveteleket szervezünk számukra, amikor lehetőségük nyílik az őket érintő emberi, társadalmi problémák megbeszélésére. Nyaranta tíz napot töltenek mozgássérültek üdültetésére is alkalmas táborban (Szabolcs megyében).

1995 óta működő, nyugdíjasok számára alakított klubunkban az élménycserén túl folyóiratcserére és videózásra is lehetőség nyílik. Mindenki amaga "profiljával"lepi meg a többieket, ki süteményt süt, ki zenéléssel tarkítja a programot. Megbeszélik ügyes-bajos gondjaikat, színházlátogatásokat és kirándulásokat szerveznek.

Az Egészséges életmód, életvitel program indításakor az volt a célunk, hogy a gyerekek a mindennapokban, a családban, társas kapcsolatokban, a háztartásban és az élet minden területén képesek legyenek a kulturált, egészséges életvitelre. A szakkör keretében a gyermekek megismerkedhetnek a népi kismesterségekkel -esetenként iparművészek segítségével -, az egészséges táplálkozás, tápanyagok arányával, étrenddel, étkezési szokásokkal. A szünidő alatt Kocsolán (Somogy megyei Dombság) töltöttünk egy hetet, ahol a gyerekek az egész évben megismert technikákkal, hagyományokkal, falusi szokásokkal a gyakorlatban is találkozhattak.


1997 februárjában rendeztük meg, kerületünk intézményeivel közösen az Egészséges gyermekek a mozgássérült gyermekekért akciónapot, melyből hagyományt szeretnénk teremteni. A rendezvény a sérült gyermekek elfogadását és integrációját segíti az általános iskolás korosztályba. Sportolási lehetőséget biztosítunk minden korosztály számára.

Természetjáró túráinkat azoknak a gyerekeknek, felnőtteknek szervezzük, akik szeretik a friss levegőt, a hegyeket, a gyaloglást. Túraszervező tanárral - aki már 45 éve vezet csoportokat - főleg a Pilis hegységet járják, a gyalog megtett út kb. 15-20 km. Nagyon népszerűek az éjszakai túrák.

Felnőtteknek szólnak a számítástechnikai, szövegszerkesztői, táblázatkezelői tanfolyamaink. Céljuk a munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Intézményünkben dolgozók gimnáziuma is működik.

Népszerűek családi programjaink. Az alapítás óta rendezünk játszóházat, mely lehetőséget ad a családoknak, hogy havonta együtt töltsenek egy hétvégi délelőttöt úgy, hogy a kicsiktől a nagyokig mindenki jól érezhesse magát, miközben megismerkedhetnek olyan kézműves technikákkal, amelyek segítségével szebbé varázsolhatják környezetüket. Működik kézműves tanfolyamunk és lakáskultúra klubunk is.

Megszerveztük a Családok hete programot: ekkor 4 nap alatt 20 különféle program várta az érdeklődőket a családok életével, egészségével, szórakozásával kapcsolatosan. Szeretnénk még több felnőttoktatási programot szervezni a lakókörnyeze tünkben élő halmozottan hátrányos helyzetű embereknek.

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

4765 Csenger, Ady Endre utca 13-15.
Tel: 44/341-122 Tel./Fax: 44/341-806


Tanulói létszám: 750 fő

Pedagógusok száma: 46 fő

Gazdasági személyzet: 36 fő

Évfolyamok száma: 10

Osztályok száma: 31 (nyelvi tagozat, számítástechnika, szakiskola)

Az iskola pedagógiai irányelvei, főbb célkitűzései

tehetséggondozás,
hagyományok ápolása,
nemzeti kultúra közvetítése,
kreativitás fejlesztése,
számítástechnika tagozat,
szakiskolai képzés keretében tervezzük: számítógép-kezelő,
szabás-varró szakmunkásképzés,
gazdasszonyképzés,
mezőgazdasági kertész,
zeneiskolai képzés kialakítása 1998-tól.

Az iskola környezete

A városban egy általános iskola működik. A település 1992-ben új, 12 tantermes épülettel, hozzácsatolt könyvtárral, művelődési központtal gazdagodott. Közvetlen szomszédságában modern sportcsarnok található.

1992-től a 8. osztályt végzettek számára speciális szakiskolai oktatást indítottunk. Két év után betanított munkás képesítést kapnak a gyerekek. A csengeri gyerekeken kívül itt biztosítunk lehetőséget a szűkebb térség 8. osztályt végzett tanulóinak is.

1972/73 óta iskolánk körzeti iskolaként működik. Ide járnak a gyerekek Szamosangyalosról, Szamostatárfalváról, Szamosbecsről, Komlódtótfaluból. Kisebb létszámban csengersimai, urai, csengerújfalusi gyerek is jár az általános iskolába. 1997. szeptember 1-jétől iskolabusz hozza-viszi a tanulókat.

A tehetséges gyerekek oktatása tagozatos osztályokban, illetve délután fakultáció keretében valósul meg. Német, angol, orosz nyelvet oktatunk. Számítógépes szaktanteremmel rendelkezünk.

A közösségi iskola 1993 februárjában alakult meg.

A közösségi iskola részt vesz az iskolán kívüli tevékenység koordinálásában, felnőtt-és gyerektanfolyamok keretében sok külső embert is vonz az iskolába a környező településekről. Ezáltal az iskola épületeinek, tantermeinek kihasználtsága sokkal jobb. A közösségi iskola sokat segít iskolánk hátrányos helyzetű tanulóinak.


Sok új programot és lehetőséget is hozott a közösségi iskola: sítábor, családi vetélkedő, jógabemutató, számítástechnikai oktatás Pedagógusoknak, vízitábor, sakkör, agykontroll-tanfolyam, cserekirándulás, iskola-előkészítő program, kézműves tábor, logopédiai foglalkozás, gyógytorna, jótékonysági bál, Gordon-tréning bemutató, német délután, mazsorett csoport. Ezeken kívül még sok olyan program működik - közösen a diákönkormányzattal és a tanári munkaközösségekkel -, amelyek a közösségi iskola támogatása nélkül nem, vagy csak szerény feltételek között valósulhatnának meg.

BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖSSÉGI ISKOLA

1164 Budapest, Georgina u. 23.
Telefon/Fax: 400-21-95

Tanulólétszám: 467 fő

Pedagógusok száma: 37 fő,

Gazdasági személyzet: 1 fő

Évfolyamok száma: 8, osztályok száma: 18.

Az iskola specialitása: ének-zene, nyelvtagozatok.


Iskolánk különlegessége a múzeum, amely bemutatja Cinkota történetét, a régi népviseleteket, használati tárgyakat. A felnőtt lakosság is szívesen látogatja, gyarapítja. A természetet meg kell óvnunk, őriznünk a következő generáció számára is. E gondolat jegyében működtetjük környezetvédő csoportunkat, mely évek óta eredményesen dolgozik.

Nagy hiányt pótol az esti gimnáziumi oktatás iskolánkban. 1997/98 tanévtől egy első és négy második osztály indult. Hetente két alkalommal mintegy 200 felnőtt fordul meg iskolánkban, hogy tudását gyarapítsa.

Az iskola környezete

Cinkota sajátos adottságú, falusias jellegű település, többgenerációs dinasztiákkal, családi házakkal, háztáji gazdálkodással. Nagyon zárt közösség. Az újonnan beköltözöttek igényeinek kielégítésére, népi hagyományok megőrzésére, folyamatos felelevenítésére, a nagycsaládok összetartására, a környék vidékies hangulatának hangsúlyozására jött létre a közösségi iskola.

Közösségi iskolánk 1993. augusztus 15-től működik.

Iskolánk híressé vált, országszerte megnyíltak előtte a kapuk. A kerület számos szervezetével kiépített jó kapcsolatunk következtében minden területen együttműködésre számíthatunk. Programjainkat, a rendezvényeinkről szóló beszámolókat, cikkeket rendszeresen közli a XVI. kerületi újság, kerületünk hivatalos lapja.

A Védőnői Hálózat, a Napraforgó Családsegítő Szolgálat, az Idősek Otthona, a Gazdakör, a kerület iskolái, az óvodák, rendőrség (nagyobb események, rendezvények zavartalan lebonyolításának biztosítására), kerületi vállalkozók, magánszemélyek és természetesen a szülők jelentős hányada is szervesen bekapcsolódik közösségi iskolánk életébe. A már végzett - de programjainkat rendszeresen látogató -, valamint jelenlegi diákjaink is aktív tagjai iskolánk életének.

Programok

Helytörténeti klubunk heti egy alkalommal várja az érdeklődőket. A Néprajzi Múzeumunk állományának folyamatos karbantartása és az anyaggyűjtés a klubtagok feladata.

Életmódklubunk célja: egészséges életmódra törekvő egyéni egészségkultúra kialakítása. Az egészségmegőrzés, megelőzés rendkívül fontos feladatunk. Egészségügyi szűrőnapot félévenként tartunk, melyen a lakosság jelentős része megjelenik. A szűrőnapon minden résztvevő részletes tájékoztatást kap egészségi állapotáról, különféle előadásokat hallgathat meg, a helyszínen tanácsadói szolgálatok is működnek. A vizsgálatokat a közeli Flór Ferenc kórház orvosai, az ÁNTSZ, valamint a Védőnői Hálózat védőnői végzik.

Kézműves klubunkat régi mesterségek felelevenítésére hoztuk létre. Közösségi iskolánkban könyvtár is működik, melyet a lakosság számára is kinyitunk, mert Cinkotának nincs másik könyvtára.

A közösségi iskolánkban évről évre megrendezésre kerülő események:

Cinkota 7: az egy hétig tartó programsorozat részei: a kerületben élő művészek munkáiból képzőművészeti kiállítások, színházi előadások. A római kori evangélikus templomban iskolánk kórustalálkozója, folklórműsor, borkóstoló, hagyományőrző szüreti felvonulás (hagyományos népi tánc öt helyszínen) és szüreti bál, a kerület lakosságának teljes körű bevonásával. Kb. 4500-5000 fő vesz részt a programon.

Batthyány gála: évente egy alkalommal rendezzük meg, az egész iskola közreműködésével az Erzsébet-ligeti Színházban. Rendkívül színvonalas, színházi élményt nyújtó programunk. 6-700 látogatója van.

Gyermeknap: a környéken élő gyermekeknek szervezzük meg: lovaglás, légvár, kézműves játékok, szellemi és sportvetélkedők, társasjátékok szórakoztatják a gyermekeket és a velük érkező felnőtteket. 1997-ben kb. 400 érdeklődő volt jelen.

Családi sporthétvége: a gyermekek most is a szülőkkel, nagyszülőkkel érkeznek, kiváló mozgáslehetőségeket biztosítunk az egészségesen kikapcsolódni, játszani vágyó családoknak. Kb. 130 aktív résztvevője volt a programnak.

Teaház: havi egy alkalommal a felújított közösségi házban a fiatalok mellett az idősebb korosztály számára is igényes szórakozási lehetőséget nyújt. Kb. 100-150 fő megjelenésével számolhatunk.

Kézművestábor: a hagyományos kézműves foglalkozásokat tanulhatják meg a táborba utazó gyermekek: batikolásból, agyagozásból, gyöngyfűzésből, körmönfonásból, bábkészítésből, természetjárásból szerezhetnek mester-, ill. inaslevelet, valamint megismerkedhetnek a természetben található anyagok felhasználásának titkaival is. Rendszerint 60-80 gyermeket táboroztatunk.

A tanfolyamokon, szakkörökön átlagosan 20-25 fő vesz részt heti egy-két alkalommal.

5 éve Cinkotai falinaptárt készítünk. A naptárt az idén is tanulóink rajzai díszítik. Naptárunk tartalmazza az iskola pedagógiai programjának rövidített változatát, a közösségi iskola éves programjait.

GÁRDONYI GÉZA KÖZÖSSÉGI ISKOLA

2000 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Telefon/Fax: 06-23-365-140

Tanulók létszáma: 520 fő

Pedagógusok száma: 43 fő

Gazdasági személyzet: 3 fő

Évfolyamok száma: 8

Osztályok száma: 23

Iskolánk, a Gárdonyi Géza Általános Iskola, Érd város ötödik kerületében, a Tusculánum nevű kertvárosban, családi házas övezetben található. A jelenlegi intézmény 64 éves, az első tantermet 1934. április 16-án adták át. Később mint Károly Imre-birtokot felparcellázták, s a telektulajdonosok gyűjtéséből folyamatosan bővült az intézmény.

Iskolánkban általános alapképzést nyújtó, 8 évfolyamú oktatás folyik. Szakos ellátottságunk 100%-os. Tantestületünk fontosnak tartja a tehetséggondozást, felzárkóztatást. Ezért pedagógiai programunkban szerepel a tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek számára 1-2. évfolyamon működő kis létszámú, felzárkóztató osztály, 2. évfolyamtól a tehetséggondozó magyar kiemelt program, felső tagozaton nívócsoportos matematikaoktatás, számítástechnika, technikaoktatás bontott formában.

Választható idegen nyelvek: angol, német, igény esetén oroszt, franciát is tanítunk.

Iskolánkban megvalósult a mindennapos testnevelés, kiegészítve úszásoktatással, gerincjavító tornával.

A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások oktató-nevelő munkáját a Tusculanum Alapítvány támogatja.


Hagyományrendszerünket gondosan ápoljuk, törekszünk a folyamatos megújulásra. 1994 óta iskolánk alapfeladatain túl vállalta a közösségi iskolai jelleget, intézményi és egyéni segítőket, kezdeményezéseket várva.

Tanfolyamok

Félévente kb. 10 sikeres tanfolyamot működtetünk, de a környék lakosságának fokozódó elszegényedése miatt az érdeklődés lanyhul irántuk: a tanfolyami díj kifizetése egyre több családban jelent problémát.

Foglalkozásaink a következők: tánc-, úszó-, nyelvtanfolyam, számítástechnikai szakkör, kézműves szakkör, videoklub a természetvédelemre nevelés jegyében, művészettörténeti szakkör,optimista klub anehezen kezelhető gyerekek beilleszkedési problémáinak megkönnyítésére. Tavaly óta folyamatosan működik az angol teaház, ahol kötetlen angol nyelvű beszélgetés keretében tartható szinten és fejleszthető a meglévő angoltudás.

A Human Spirituális Yoga hívei a távol-keleti filozófia jegyében ingyenes lelkisegély-szolgálatot tartanak az iskolában minden hétköznap.

Ebben a félévben indul a főzőtanfolyam, a sakkszakkör, banki ismeretekről szóló ismeretterjesztő előadás-sorozat, KRESZ és kerékpár-szerelői tanfolyam.

Sport

Tornatermünk minden délután és a hétvégéken is teljesen kihasznált. Az érdeklődők a sportlehetőségek széles skálájából választhatnak. Népszerűek a családi sportvasárnapok, s legfrissebb sportrendezvényünk, a focifarsang, melyet február utolsó hétvégéjén rendezünk meg.


1995 óta fő szervezői vagyunk az érdi Challenge Daynek: 20 ezer embert mozgattunk meg 30 helyszínen.

Programok

Egészségügyi programjaink több területen hasznosak és sikeresek. Az iskola

8. osztályos tanulóinak minden évben tartunk szexuális viselkedést formáló ismeretterjesztő előadás-sorozatot, melyet az Egészségügyi Minisztérium is támogat.

1996 óta társszervezői vagyunk a márciusban megtartott érdi egészségügyi napoknak. Ekkor több előadás, sport-és egészségügyi vetélkedő zajlik iskolánkban, ingyenesen mérnek vércukrot, koleszterint, vérnyomást, többnyire az Érd centrumában lévő Ritmus Áruházban.

1997 végén indítottuk be azt az egészségügyi felmérő programunkat, melynek keretében ortopéd szakorvos vizsgálja meg az iskola tanulóinak csontrendszerét, hogy korai stádiumban felismerhetők legyenek a gerinc és a lábak kórós elváltozásai. Így időben megkezdhető a gyógyító program, melynek jelentős részét társintézményünkben, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban tartjuk, ahol a gyermekek gyógyúszó programban vehetnek részt.

Sikeres őszi akciónk volt az iskolai névadó tiszteletére megrendezett Gárdonyi-nap. A környéken lakó faiskola-tulajdonosok csemetéket adományoztak és szállítottak a helyszínre, melyeket a diákok, szülők és pedagógusok közösen ültettek el. Az ezek védelmére készült korlátokat is ajándék faanyagból készítették el. Az összefirkált falakat együttes erővel festették hófehérre a Gárdonyi-nap résztvevői, majd a gyerekek tanári felügyelet mellett vitték fel rájuk a általuk tervezett, díjnyertes rajzokat.

Tervezzük, hogy a 7. osztályosok számára pályaválasztási szaktanácsadó napot rendezünk, melyen többlépcsős teszt és személyes elbeszélgetés alapján mérik fel a gyermekek képességeit. Ezzel egy időben a szülők számára a környező középiskolák vezetői tartanakbeszámolót, ismertetve iskoláikat.

Felvettük a kapcsolatot az érdligeti Liget Termál Szállóval, amely tehetséges gyermekeinket rendszeresen szerepelteti műsoraiban, és műsorait alkalmanként elhozza iskolánkba is.

A jövőben szeretnénk még szélesebb körben és színesebben működni. Ebben segít a napokban felújított iskolarádió-rendszer, amely az információáramlást teszi hatékonyabbá. Így nagyobb tömegek mozgósíthatók egy-egy programunkra.

VAKOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS DIÁKOTTHONA

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
Telefon: 343-96-45, Telefon/Fax: 343-94-06

Iskolánk hivatalos neve Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon. A hivatalos elnevezés azt sugallja, hogy szinte semmiben nem különbözünk más iskoláktól. Az alábbiakban megkíséreljük felsorolni, mi mindenben térünk el mégis más iskoláktól.

Intézményünk fő feladata vak gyermekek alapoktatása. Ez teljesen azonos a normál általános iskola feladatával. Különbség csak a nevelő-oktató munka módszereiben, speciális eszközeiben és a tankönyvekben - melyek nagy részét magunk állítjuk elő - van. Az írás, olvasás - Braille tapintható pontírás - elsajátítása két évet vesz igénybe, s az óvoda és iskola közötti ún. átmeneti osztályban kezdődik meg. Osztálylétszámaink szinte sohasem haladják meg a nyolc főt, mert a tanulásban diákjainknak nagyobb mértékben van szükségük egyénre szabott segítségre.

Tanulóink számára nyújtott szolgáltatásaink már szinte nullaéves korban megkezdődnek. Épületünkben működik a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, melynek sok más feladata mellett az ún. korai gondozás is feladata. Óvodánkban magas színvonalú munka folyik, az ott dolgozó szakemberek speciális feladatok ellátására is kiterjedő felkészültségének köszönhetően.

Az iskolában már határozottan elkülönülő tagozatokon (normál, enyhe fokban értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos) folyik a nevelés-oktatás. Az iskola szolgáltatásai felsorolhatatlanul szerteágazóak. Ide tartoznak az általánosabb szolgáltatások, mint a zeneoktatás, kórus, hangszeres játék, angol-, német-, orosz-és franciaoktatás, szövés, kerámia és más kézműves tevékenységek. A diákönkormányzat munkája és programjai, az iskolarádió adásai. A testnevelésen és úszásoktatáson túl a speciális, vakok számára elérhető sportágak, sportjátékok és nemzetközi versenyek szervezésével a Vak Diákok Sportegyesülete foglalkozik.


Mivel iskolánk az egyetlen vakok általános iskolája, tanulóink az egész országból érkeznek, ezért diákotthonunk szolgáltatásai is sokrétűek: különféle szabadidős programokat, az oktatást segítő tanulmányi programokat, természetjáró túrákat s évenként több mint tíz nyári tábort szervezünk.

Speciális Szakiskolánkban az általános iskolát követő képzések folynak, de szervesen kapcsolódnak ahhoz a törekvésünkhöz is, hogy tízosztályos működésre térjünk át. Az iskolánkat elhagyó diákok további életútját is figyelemmel kísérjük, egészen akár az olyan konkrét segítségig, hogy szállást biztosítunk néhány azt igénylő gimnazista számára. Utazótanári szolgálatunk pedagógiai segítséget nyújt az integráltan tanulóknak és tanáraiknak. Munkánkat jellemzi, hogy sokkal inkább oktatási központ vagyunk, mint egyszerű általános iskola. Ennek keretében jelentős részt vállalunk a gyógypedagógiai tanárképzésben gyakorlati helyszínként, de továbbképzésnek is egyre többször adunk helyet. Saját szervezésű továbbképzéseink, konferenciáink jó visszhangot váltanak ki tágabb szakmai körökben is.

A "Szól a szív..."Alapítvány

Alapítványunk tíz éve jött létre, egy uszoda felépítését tűzve ki fő céljául. 1998 februárjában átadott uszodánk jelzi, hogy nem működött eredménytelenül, hiszen ezt a százmilliós beruházást eredményként mutathatja fel. Az alapítvány számos rendezvényen hívta fel a figyelmet a látássérült gyermekekre, s a konkrét támogatáson túl a sokkal nagyobb jelentőségű kapcsolatrendszer kialakulását segítette. Sokak számára információval szolgált, és köztudottá tette iskolánk eredményeit, terveit, feladataihoz való viszonyát. Az alapítvány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mindaddig zártan működő iskola nyitottabbá váljon, s ez a nyitottságra való törekvés vezetett el a Közösségi iskola programba való bekapcsolódáshoz.

Adottságainkról

Épületünk szép, nagy, szecessziós műemlék. Nádor-termünk kifogástalan akusztikájával és páratlan belső terével hangverseny-helyszínnek a legalkalmasabb. A terem számos rendezvény számára nyújt megfelelő teret kb. kétszáz fős részvétellel. Nyitottságra törekvésünk és adottságaink már a Közösségi iskola programmal való megismerkedésünk előtt is azt eredményezték, hogy egyre gyakrabban vállaltunk alaptevékenységünktől független rendezvényeket. Nem volt meg azonban az a keret, amelyben ezt a tevékenységet szervezetten és egyfajta stratégia szerint végezhettük, s nem volt független munkatársunk sem, aki evvel a feladattal rendszeresen foglalkozhatott volna. Az új közoktatási törvény épp abban az időszakban született meg, amikor a közösségi iskola ügyében az első információkat szereztük, és azon gondolkodtunk, hogyan lehetne megfelelő keretek között tágabbra nyitni az iskola kapuit. A törvény megengedi, hogy bizonyos feltételekkel az iskolák alkalmazhatnak szabadidős és kulturális szervezőt. Éltünk a leh
etőséggel, és ötödikként beléptünk a közösségi iskolák sorába.

Viszonyunk a Közösségi iskola programhoz

A Soros Alapítvány köztudottan szívesen segíti az értelmes pedagógiai munkát és az iskolák szolgáltatói kínálatának bővítését. Kisebb-nagyobb mértékben minden esetben finanszírozta is céljaink megvalósítását. De talán épp e közösségi iskolákról szóló kiadványban fontos megjegyezni, hogy túl az anyagi segítségen nem lebecsülendő az a szakmai segítség sem, amelyet a Soros Alapítványtól kaptunk. Segítségükkel megtanulhattunk, mit jelent a közösségi iskola az Egyesült Államokban, s hogyan illeszkedik az oktatási rendszer mozaikjába. Megtanulhattuk azonban azt is, hogy gyakorlatukat felelőtlenség lenne adaptáció nélkül átvenni, mivel az eredeti forma a hazai viszonyok között működésképtelen lenne. Az iskolákat fejleszteni rendkívül hasznos. A közösségi iskola nem jelent korlátokat az iskolának, hiszen keretei között minden megvalósítható, amire igény van.

A Közösségi iskola program nálunk

Adottságainkat a program révén a korábbinál jóval inkább kihasználtuk. Az iskola és a "Szól a szív..."Alapítvány együttműködésében 70%-ban kulturális kínálattal állunk tanulóink, a szülők, a felnőtt látássérültek és a vonzáskörzetünkben élő közösség rendelkezésére, a fennmaradó 30%-ban pedig tanfolyamokkal, egyedi rendezvényekkel, "akciókkal"és a Közösségi isko­la programba beemelt szakmai továbbképzésekkel, konferenciákkal foglalkozunk. Programkínálatunk alakulására éppen adottságaink voltak tehát hatással. Közösségi iskolánk több mint 120 hangverseny szervezésével büszkélkedhet. Budapest zenei életében profi hangversenyhelyszín lettünk: a zenei közélet egyre szélesebb körben tekint minket partnerének, és segíti munkánkat. A közösségi iskolának köszönhetően tehát új funkcióval bővítettük iskolánk tevékenységi körét: kulturális intézmény vagyunk az oktatástól függetlenül is.

Ez alaptevékenységünkre is visszahat, mert az Általános Művelődési Központokhoz (ÁMK) hasonlóan a tanulóink művészeti nevelése terén a maximumot van lehetőségünk nyújtani.

A hangversenyeken és a már említett tanfolyamokon, konferenciákon kívül persze számtalan más programunk is volt az elmúlt három évben. A következő rendezvényeket, rendezvénytípusokat szerveztük, vagy adtunk helyet nekik: önkéntes véradás helyben, sakkszimultán, könyvbemutató a szerzővel megjelenés után, táncoktatás, asztrológiai előadás, műveltségi és más vetélkedők, ismeretterjesztő előadások, kiállítások, televíziós műsorok nyilvános felvétele, riportműsorok felvétele, történeti emlékbizottsági szimpóziumok, termékbemutatók, vállalati értekezletek, díjkiosztó ünnepségek, fogadások, ünnepségek, egyházi és más vallásos tárgyú rendezvények stb. Közösségi iskolánk az alapítványok, civil szervezetek, a fenntartó fővárosi önkormányzat, a kerületi önkormányzat és bármely közösség igényeit szolgálja, amennyiben összeegyeztethetők adottságaival és céljaikkal egyetért. A közösségi iskola filozófiájában talán legrokonszenvesebb, hogy az iskola mindig eldöntheti, mit és milyen mértékben enged be falai közé,
illetve azokon kívül milyen törekvésekkel vállal közösséget.

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM

1056 Budapest, Molnár u. 9.
Telefon: 118-67-69 Fax: 266-93-49

A Belvárosi Tanoda céljai részben eltérnek a hagyományos közösségi iskolákétól: mi nem a Tanoda körzetének lakosait kívánjuk közösséggé szervezni, nem őket szeretnénk programjainkba bevonni, hanem a deviáns fiatalokat. Szeretnénk minél többfajta deviáns magatartásmódra reagálni, és segítséget kívánunk nyújtani minden olyan közösségnek, amely ilyen fiatalokkal foglalkozik. A devianciák közül szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani a kábítószerek fogyasztásának terjedésével felmerülő feladatokra. Céljaink megvalósításának érdekében az alábbi közösségi iskolai programokat valósítottuk meg az elmúlt években.

Tanodaügyelet

Az ügyelet kialakítását az állandó érdeklődés, segítségkérés indokolta.

A fiatalokkal való találkozás - Első beszélgetés - célja a kölcsönös ismerkedés, tájékozódás és tájékoztatás. Az érdeklődő valós problémájának és igényeinek közös megfogalmazása és annak eldöntése, milyen típusú segítség szükséges a jelentkező fiatalnak.

Az Első beszélgetés végén az érdeklődő és az ügyeletes között megállapodás születik a további együttműködésre vonatkozóan:

Tanoda Klub

A Tanoda Klub 1991 februárjában kezdte meg működését. Elindítását a Tanoda iránti felfokozott érdeklődés és a segítséget kérő fiatalok nagy száma indokolta. Az ő gondozásuk a nyitott, kortárs önsegítő csoportként heti két alkalommal, 3-3 órában működő klub feladata. Vezetését egy erre a célra szerveződött stáb végzi.

A klub főbb tevékenységi területei

Szülő Klub

Létrehozásával az volt a célunk, hogy más középiskolába járó deviáns fiatalok szüleinek esetelemző beszélgetés keretében segítséget nyújtsunk két szakember közreműködésével. A szülők segítése abban, hogyan viszonyuljanak gyermekeik devianciájához, sok esetben hozzájárulhat egy olyan otthoni légkör megteremtéséhez, ami normalizálhatja a gyermek-szülő kapcsolatot.

Deviáns fiatalokkal foglalkozó pedagógusok Esetelemző Műhelye

Az Esetelemző Műhely ötlete az 1997 őszén megtartott A drogprobléma keze­lése a középiskolákban. Egy lehetséges út: a Belvárosi Tanoda című konferencia után merült fel. A devianciákról és a szenvedélybetegségekről több kollégával és diákkal beszélgetve legtöbbször egy konkrét esethez jutottunk el: mit lehetne tenni X. Y.-nal, mit csináljak Z.-vel? A konferencia keretei nem tették lehetővé, hogy az eseteket elemezzük, és közösen gondolkodjunk róluk. Az Esetelemző Műhellyel épp e hiányt pótoltuk: eseteket, történeteket beszélünk meg, és együtt gondolkodva próbáljuk egymás munkáját segíteni.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy azoknak, akik vállalják, hogy deviáns fiatalokkal foglalkoznak vagy figyelemmel kísérik az életüket, legyen lehetőségük beszélni a munkájukról, elmondhassák tapasztalataikat, örömeiket és bánataikat.

Önsegítő Színházterápiás Csoport

Alapvető célja, hogy szenvedélybeteg fiatalok számára színházterápiás eszközökkel és keretek között olyan önsegítő csoportot hozzunk létre, melynek tagjai megtanulnak felelősen gondolkodni egymás iránt, és megtanulnak segítséget kérni és elfogadni.

Számítástechnika

A Belvárosi Tanoda számítógépparkja három funkciót lát el:

A BT diákjainak számítástechnika-oktatása + szabad gépidő a diákok feladatainak elvégzésére.

Nyitott park - a számítógépek szabad használata bárki számára a rendszergazda felügyelete mellett: meghirdetjük a Belvárosi Ifjúsági Ház programfüzetében, a Tanodában, a Tanoda klubjában, az Ügyeleti rendszerben és a környező lakosság számára.

Bérbeadás - szerződés keretében a rendszergazda felügyelete mellett külső személyeknek vagy szervezeteknek anyagi ellenszolgáltatás fejében.

A fenti programokon túl szívesen nyújtunk segítséget minden olyan közösségnek, amely deviáns fiatalokkal kerül kapcsolatba.

A Belvárosi Tanoda Alapítvány Gimnázium Tevékenysége

Az alapítvány tevékenységének célja a 16-22 éves, középiskolákból kimaradt, kallódó fiatalok megkeresése-gondozása-képzése. A Belvárosi Tanoda személyre figyelő módszerrel dolgozó, érettségit adó, tandíjmentes gimnázium.

Többéves működési tapasztalat után elmondható: a Belvárosi Tanoda tevékenységének lényege, hogy a minden más intézményből kiszorult, ráadásul semmilyen képesítéssel sem rendelkező fiatalok számára személyre szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s olyan pszichés, fizikai és tudással felvértezett állapotba hozza őket - az érettségi idejére -, hogy esélyeikkel önállóan is élni tudjanak.

A 100 fős diákcsoport (40 fő nappali tagozatos, 50 fő egyéni időbeosztású tagozatos, 10 fő magántanuló) tanulmányi és életviteli szempontból egyaránt heterogén összetételű. Egységesen jellemzik őket az életvezetési zavarok, önismerethiány, önbizalomvesztett állapot, életesélyeik és céljaik tisztázatlansága, a hagyományos iskolákban szerzett kudarc, a tanulási képességek fejletlensége, a szorongás teljesítményt kívánó helyzetektől (pl. vizsgahelyzet), tudásvágy, biztonságos felnőtt-kapcsolatok hiánya.

Diákjaink élettörténete fiatalkoruk ellenére általában igen eseménydús és megrázó. Lelkiállapotukban - a szélsőséges szociális helyzetbeli különbségek ellenére - felfedezhető valamiféle hasonlóság. Mindannyian"túl korán"értek felnőtté, miközben érzelmileg sok esetben gyermekek maradtak. Magányosak, szorongók és tanácstalanok. A törődés és szeretet hiánya, a sok megaláztatás gyakran veszélyes, bár átmenetileg megoldást és rövid örömöket kínáló magatartásformák felé sodorja őket. Némelyiküket betegségük - pszichés vagy szervi fogyatékosságok - akadályozza a normális életvitelben, fejlődésben, tanulásban, kapcsolatalakításban. Viselkedésük és gyakran külsejük is - eltér az átlagostól, s ez nem csak az iskolákból, de gyakran a családból és más intézményes vagy informális kapcsolatokból is kirekeszti őket.

Sok esetben maga az iskolából való eltávolítás és ily módon a kortárskapcsolatok, napi feladatok elvesztése, az életcélok elbizonytalanodása indít el "deviáns karriert". Ez a helyzet ugyanis számukra szinte minden esetben a lelkileg feldolgozhatatlan kirekesztettség és alkalmatlanság érzését, átélését jelenti.

A Tanodába ilyen előzmények után, különféle veszélyekkel teli vagy magányos, a személyiséget romboló életvitellel, de abból kiutat remélve kerülnek. Az ő problémáikra próbál a Tanoda mint ifjúsági segítő intézmény az 1-3 éves képzési idő alatt, egy helyen reagálni; s a fenti gondokra személyenként megoldást találni. E célt pedig tapasztalataink szerint kizárólag egy komplex, az egyénre figyelő, a diákok igényeire folyamatosan reagáló megközelítéssel lehet elérni. Ez a megközelítés egész napos és éves működést, a tanulás, a szabadidő, az életvezetés egységes átgondolását, szervezését s hosszú időn át állandó személyzetet kíván meg. Az itt dolgozók elsődlegesen segítő személyek: legfontosabb feladatuk a segítő kapcsolat alakítása és fenntartása. A segítés a diák életének minden területére kiterjedhet.

Az érettségi vizsga független bizottság előtt történik. Tapasztalataink szerint a Tanodában végzett diákok az iskolába való bekerülési állapotukhoz képest valóban éretten távoznak. Az érettségi vizsgakor tudásszínvonaluk megfelel egy átlagos magyar középiskola színvonalának, életismeretük és önismeretük annál jobbnak mondható. Az érettségi jelentősége diákjaink számára óriási, az érettségi bizonyítvány kiosztása a Tanoda legnagyobb ünnepe.

Diákjaink a Tanodáról. Részletek a diákokkal készült interjúkból

"Azért jó ez a hely - most látom, hogy bekerültem -, mert a lelki mélypontokat tolerálni tudja, sőt abban is tud segíteni, hogy az ember fölrugdalózzon belőle. Persze vannak olyan ügyek, amiben nem tud senki se segíteni. Akkor annyit tudnak tenni, hogy az embernek úgy segítenek egy kicsit, hogy tekintettel vannak erre. Meg hogy érdekel valakit, hogy mi van veled. Mert egy normál iskolában, ahol van egy tanárnak 40 fős osztálya, ott úgy el tudsz veszni, mint szürke szamár a ködben, és senkit nem érdekel, hogy mi van."

"Talán azt jegyezném meg, hogy itt emberek kezelik a másikat, és pozitívan állnak hozzá. Míg mondjuk a volt gimnáziumaimban inkább úgy éreztem, hogy lenézik egy kicsit a diákokat. Itt az van, ha nem tudsz valamit, pozitívan állnak hozzád, segítenek, úgyis meg fogod tanulni, és tényleg megtanulod, mert jó szándékkal állnak hozzád, pozitívan. Én azelőtt soha nem tanultam, mielőtt a Tanodába jöttem, max. fél órákat, de itt még a tanulást is megszerettetik az emberrel. Azután, miután idejöttem, hazamentem és leültem magamtól tanulni, ami azelőtt - az az igazság -, hogy nem történt meg."

"...ettől is különbözik a Tanoda a többi középiskolától, mert máshol biztos nem rágják be az ember szájába száztízszer. Meg nem megy oda a tanár a diákhoz, hogy ugyan már, kisfiam, készüljél már. Ott a diáknak kell odamenni a tanárhoz, és elég egyszer is, mert többször biztos, hogy nem foglalkoznak vele."

"...Hát, amit emberileg ad. Ez az, amitől más ez az iskola, mint bármelyik egyéb középiskola. Ami hiányzik a normális középiskolában az, hogy foglalkozzanak az emberrel meg odafigyeljenek rá, meg hogy segítsenek ahhoz, hogy mit tudom én, 20 évesen nem biztos, hogy minden ember tudja, mit akar, meg hogy milyen ember. Nem azt akarom, hogy megmondják, milyen legyek, hanem hogy elfogadják azt, hogy valamerre elindultam, és nem mondják meg, hogy ne arra menjek, hanem máshová. Hogy arra mehessek, amerre én akarok."

"Ez nem tanulás. Itt nem tanítanak meg: tanulunk, nem tanárok vannak, hanem pedagógusok. Itt a tanárral tök jól eldumálunk, mintha én kérdezném meg, ami engem érdekel. Csak azt veszik le a vállamról, hogy odamenjek és megkérdezzem. Pont, ami a hiba bennem, a lustaságomat előzik meg."

"Szóval nem kell attól félnem, hogy hülyének tartanak. Mondjuk, leginkább az elején persze az tetszett, mint minden ember, aki tud linkeskedni, hogy felrakhatja a lábát az asztalra, kajálhat, kivonulhat stb. Utána azért rájön az ember, hogy sokkal másabb az, hogy pl. nem kell attól félnem, hogy hülyének néznek, mert matekóra közepén megkérdezed, hogy 5 x 5 az mennyi. És akkor nem fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hanem hogy gondold már végig, szóval normálisan elmagyarázzák neked. Pl. az Ervin meg a Papposz is - nem tudom, hogy maguktól jött-e az ötlet, hogy így kezdjenek el magyarázni, ha arról volt szó, úgyhogy elkezdték ilyen dedósan, amin persze hülyére röhögtük magunkat, hogy 1 alma + 1 alma az 2 alma, és tudod, ha felvágod, az fél, ha azt is, az negyed, és akkor eljutottunk az almapüréhez, és akkor ezek tök jó poénok voltak. Ha ezt a Rákócziban süti el egy tanár, akkor mindenki sírógörcsöt kap szerintem, ott ez természetellenes dolog. Itt meg nagyon jó volt. Tényleg egy kicsit dedósan, kicsit debilen
, legalábbis hozzám viszonyulva teljesen reálisan gondolkodtak."

"Emberileg, erkölcsileg, tudásilag, önbizalmat növelt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy bíztak bennünk. Ezt éreztük és ez volt az, amire mindannyiunknak szüksége volt."

"Itt nem csak a tananyagból tanul az ember, hanem az emberségből is. Be kell vallanom töredelmesen, hogy én sokkal többet tanultam az emberséges bánásmódból, mint a fizikát vagy a kémiát, vagy a biológiát."

"Megtalálni önmagamat, olyan értelemben, hogy elérjek valamit és kitartsak egy dolog mellett. Addig úgy voltam, ha ez az iskola nem jön össze, akkor megyek egy másikba, és ha az sem, akkor egy harmadikba. Megfutamodás volt végül is az előző életem. S mikor bekerültem a Tanodába, meg sem fordult a fejemben, hogy én nem itt fogok érettségizni. 100%-ig biztos voltam benne, hogy le fogok most már érettségizni."

"Mielőtt idejöttem, semmilyen célom nem volt, meg ilyesmi. De itt legalább lett. Tényleg semmi. És ha jobban belegondolok, célom először csak az volt, hogy leérettségizzek, aztán jött a többi."

TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN ÁLTALÁNOS ISKOLA

7900 Szigetvár, Rákóczi Ferenc utca 9-13. Tel: 73/311-625, 312-525, Fax: 73/312-525

Tanulói létszám: 763 fő

Pedagógusok száma: 50 fő

Gazdasági dolgozók: 23 fő

Osztályok, évfolyamok: 30 osztály, 8 évfolyam

Az iskola specialitásai: ének-zene tagozat, angol és német tagozat, kisegítő iskolai osztályok.

Az iskola pedagógiai irányelvei: megtanítás stratégiája, a differenciált tanuláselmélet megvalósítása.

Az iskola környezete

Szigetvár 10 000 fős kisváros, településszerkezetileg egy mezővárosra hasonlít. Az iskola a történelmi belvárosban található, félúton a tömegközlekedési csomópontok (vasút, buszállomás) és a városka főtere között. Az iskola épülete 90 éves.

Milyen alapvető problémák megoldására jött létre a közösségi iskola?

A szigetvári kulturális élet az utóbbi években szokatlan módon alakult. A város önkormányzata egy betéti társasággal kötött szerződést a kulturális rendezvények megrendezésére. A betéti társaság nyereségorientált szemléletéből következik, hogy működése nem fedi le az összes kultúrával kapcsolatban jelentkező városi igényt.

Közösségi iskolánk 1996. március 1-jétől működik. Eddig a következő programokkal színesítette a közösség életét:

Klubok gyerekeknek a szépségápolás titkai, gombfoci, természetgyógyászat, sakk, nyitott számítógépterem, rajzszakkör, középiskolai előkészítők matematikából és németből, kézművesműhely, cserebere bazár, galambászati ismeretek, szertorna kicsiknek, Kung-Fu, horgász suli, Hétfejű sárkány (egészségmegőrző program). fafaragó szakkör.


Felnőtt programok

Egyéb programok

Jövőkép, finanszírozás

A közösségi iskolák jövőjének alakulásában jelentős szerepet játszik, hogy milyen megoldások dolgozhatók ki a finanszírozás problémájára. A jelenlegi stratégia szerint a Soros Alapítvány hároméves támogatásának lejárta után elsősorban a hely önkormányzatok vállalnak oroszlánrészt (ami konkrét anyagi támogatást jelent) a közösségiiskola-projekt futtatásában. Másodsorban az egyes iskolák menedzsereinek személyes hatékonyságától (és az objektív lehetőségektől) függ, találnak-e a régióban olyan fórprofit vállalkozás(oka)t, amely(ek) hajlandó(k) hosszú távon is támogatni a közösségi iskolát. A harmadik lehetőség a Magyar Közösségi Iskolák Szövetsége.


Szakmaiság

A szövetség megalakulásával lehetőség nyílik arra is, hogy a folyamatosan fejlődő nonprofit szektorral is "lépést tudjunk tartani" képzések, konferenciák formájában. A közösségi oktatás szellemiségének vannak magyarországi hagyományai, és tapasztalataink szerint nagy érdeklődés mutatkozik a közösségi iskolák iránt a közép-kelet európai régióban is.

ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

2040 Budaörs, Szabadság út 162.
Telefon: (23) 420-608 v. 422-804
Fax (23) 420-541

Egy kis történelem

Az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Budaörs város legrangosabb oktatási intézménye. Az iskolát 1964-ben alapították. Kezdetben évfolyamonként egyegy gimnáziumi osztályban folyt a tanítás. 1984-ben már nyolc osztályban 217-en tanultak, majd 1986-ban közgazdasági szakközépiskola tagozattal bővült az intézmény. 1988. november 1-jén ünnepélyes keretek között vette fel a XX. századi magyar irodalom és gondolkodás egyik legnagyobb alakjának, Illyés Gyulának a nevét.

Iskolánk ma

A jelenlegi, 1989 januárjában átadott modern épületben 52 pedagógus mintegy 400-500 14-18 éves korú fiatalt készít fel az érettségi vizsgára. Tizenegy, jól felszerelt osztályterem mellett nyelvi laboratórium, fizika-, kémia-és biológiaelőadó, könyvtár és két számítógépterem (20-20 PC-vel) van. A stúdióból egy időben négy műsort lehet sugározni a zárt láncú tévéhálózaton.

Iskolánkban négy-és hatosztályos gimnázium működik, valamint egy úgynevezett 0. évfolyam, mely angol és német nyelven középfokú nyelvvizsgára készíti fel a tanulókat.

A három évvel ezelőtt alakult közösségi iskolával karöltve az alábbi funkciókat tölti be iskolánk a város életében:

A Gimnázium 25 m-es tanuszodájában folyó úszásoktatás a városunkban található összes óvoda és iskola gyermekeinek oktatásán túl a környező települések, például Törökbálint, Budakeszi, Etyek, Érd és Biatorbágy ilyen irányú igényeit is kielégíti. Ezentúl lehetőséget nyújt családok uszodai kikapcsolódására is.

Bajnoki röp-és kosárlabda-mérkőzések lebonyolítására alkalmas tornatermünk az iskolai sportprogramokon kívül a Budaörsi Sport Egyesület rendezvényeinek, illetve különböző országos sporteseményeknek és az itt található vállalatok, cégek sportrendezvényeinek is otthont ad.

Iskolánk aulájában rendszeresen szervezünk a közép korosztálynak zenés, táncos rendezvényeket (Nosztalgia est), táncoktatást, versenyeket, konferenciákat, esküvőket, filmvetítést, kiállításokat és koncerteket is.

Tantermeinkben délutánonként zene-, nyelv-, számítástechnika-és hitoktatáson kívül diákjaink autóvezetői tanfolyamon vehetnek részt, és alkalmanként különböző cégek megbízásából munkalehetőséget biztosítunk az iskolánkban.

Táborozások

Magas részvétellel indítunk sí-és vízitáborokat, valamint egyéb külföldi utakat minden évben.

Támogatóink

A színvonalas oktatáshoz és rendezvények szervezéséhez önkormányzatunk segítségén túl néhány cég támogatását is élvezzük. Ezek a Schöller Törökbálint, McDonald’s, Aréna, Diego, Student diákszövetkezet, Master Foods Hungary, Auchan áruház.

Az itt felsorolt vállalatok jó kapcsolatának köszönhetően kölcsönösen tudunk segíteni egymásnak néhány területen, s ezáltal mód nyílik olyan rendezvények megszervezésére, ill. taneszközök beszerzésére, amelyekre iskolánknak önerőből nem telne.

A kezdeti nehézségek ellenére ma azt mondhatjuk, hogy megérte kitartani elképzeléseink mellett. Ezt a környezetünkkelkialakult rendkívül jó viszony is mutatja, s az a tény is, hogy alig van rendezvényünk, mely csak kifelé vagy csak befelé váltana ki érdeklődést.

A jövőben bekapcsolódó közösségi iskolák vezetésének, tanárainak és diákjainak azt kívánjuk, hogy munkájuk során érjenek el "mesterhármast". Mesterhármason mi azt értjük, hogy tanáraink, diákjaink és diákjaink szülei szeretnek iskolánkba járni. A "mesterhármashoz"a mi támaszaink: az elvégzett munkába vetett hit, az áldozatvállalás és a közös akarat.

BATTHYÁNY LAJOS ÉNEK-ZENE TAGOZATOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

6100 Kiskunfélegyháza, Batthyány Lajos u. 12-16. Telefon/Fax: (76)-466-722

Hosszú az út...

Hosszú az út addig is, míg egy általános iskola elnyeri a közösségi iskola címet és a támogatást a Soros Alapítvány kuratóriumától. A mi esetünkben ez valahogy így történt:

Egy szerencsés véletlen folytán volt igazgatónőnk, Makányné Óvári Éva megismerkedett Varga Lászlóval, a Bárczi Géza Közösségi Iskola menedzserével. Furdalta a kíváncsiság: mi az, hogy "közösségi" iskola? Rövid tájékoztatás után abban maradtak, hogy Varga László segít kapcsolatot teremteni Lőrinczi Csabával, a Közösségi iskola program szaktanácsadójával.

Hosszú idő telt el, míg egyszer csak csengett a telefon, s elkezdődött valami új. Lőrinczi Csaba többször ellátogatott iskolánkba, tájékoztatta a tantestületet a közösségi iskola filozófiájáról. Volt igazgatónőnk kikérte az iskolaszék és az SZMK véleményét, állásfoglalását. Támogatták az új kezdeményezést.

1995. június 12-én a nevelőtestület titkos szavazással döntött a program beindítása mellett. Csupán egy tartózkodás volt. 1995. szeptember 21-én módosítottuk az akkor még Diákönkormányzati Alapítvány Alapító Okiratát az új céloknak megfelelően. Új kuratórium vette át a munkát. 1995. október 26-án hosszú vita után a város képviselőtestülete határozatot hozott a program támogatásáról, s csak ezután, 1995. november 7-én lehetett az írásos pályázatot a kuratóriumnak benyújtani.

Hamarosan egy személyes meghallgatás következett, amely után megszületett a döntés: a Batthyány Lajos Ének-Zene Tagozatú Általános Iskola személyi és tárgyi adottságai megfelelnek a pályázati feltételeknek, megkapjuk a természetbeni és pénzbeli támogatást. 1996 áprilisában megszületett a szerződés is. Májusban pályázat útján kerestünk menedzsert. Bizottságunk három jelentkező közül választotta ki Toldi Beátát.

1996 júniusában néhányan részt vettünk acsengeri szakmai találkozón. 1996. augusztus 1-jétől a menedzser szervezésében gazdag program indult. A 96-97-es tanévben sűrűn szerepeltünk a helyi médiában, mert nálunk is (mint a többi közösségi iskolában) "mindig történt valami".

A kezdetektől fontosnak tartottuk, hogy minél több emberrel ismertessük meg a közösségi iskola filozófiáját. Az első hónapokban az igények felmérése és a kapcsolatkialakítás volt a leglényegesebb feladat. Fokozatosan indultak programjaink részben "házon belüli"ötletek alapján. Célunk annak elérése volt, hogy javaslataikkal ne csak az iskolába járó gyerekek és szüleik, hanem a lakókörnyezetünkben élők is bátran forduljanak hozzánk.

1998-ban is tovább folytatjuk a megkezdett programokat, amelyek sikerüknél fogva nagy érdeklődésre tartanak számot. Célunk, hogy bekapcsolódjunk a felnőttoktatásba. Mivel egy általános iskolának nincs jogosítványa ehhez a tevékenységhez, a kecskeméti felsőoktatási intézmények között próbálunk partnereket keresni. Felvettük a kapcsolatot a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolával. Felsőfokú informatikai képzést szeretnénk indítani.


Fontos feladatunknak tartjuk még, hogy anyagi erőinket növelő programokat is szervezzünk, hiszen meg kell teremtenünk önálló létünk anyagi alapjait.

1997 tavaszán új igazgatót neveztek ki az iskola élére, aki augusztus 1-jétől vette át az intézmény irányítását. Toldi Beáta október 1-jétől eltávozott az iskolából egy másik közösségi iskolához. Két hónapig nem volt menedzserünk, de azért az 1997. november 28-i MAKSZ fesztiválon ott voltunk. December 1-jétől új menedzserünk Csonka Szilvia. Valami újrakezdődött... Most is hosszú út előtt állunk...

Programjaink másfél éves múltunkból:

Tanfolyamok




Klubok

Előadások

Lakossági fórum: nagyobb embercsoportot érintő aktuális témákhoz keresünk előadókat. Az őstermeléssel kapcsolatos törvényről az Agrárkamara munkatársai tartanak ismertetést.

Sport

A közösségi iskola tevékenységei között viszonylag kevés a sport. Ennek oka, hogy a tornaterem a délutáni edzések és tömegsportok miatt már nem bír el több programot.

Kirándulások

Színházlátogatások

Országjárók körének túrái

Táborok

Szolgáltatások

Szabadidős tevékenységek gyerekeknek

Jótékonysági rendezvények

minden évben zenés vacsorát szervezünk felnőtteknek jótékony céllal.

Pályázatok

Rajz (eseményekhez kapcsolódóan)

Legzöldebb osztály (évente)

Ünnepekhez kapcsolódóan

Kiállítások

Egyéb rendezvények

Népművészeti nap - Népdaléneklési verseny: minden évben megrendezzük. A Városi Kulturális Napok rendezvénysorozat részét képezi ez a program.

Külkapcsolatok

A Kecskeméti Dán Kulturális Intézettel jó kapcsolatunk van kialakulóban. Dán csoportokat fogadunk iskolánkban: műsorral kedveskedünk nekik, barátságos mérkőzéseket rendezünk. Jó alkalmak ezek az angol nyelv gyakorlására, esetleg levelezőpartnerek találására. Szeretnénk csereutazást is szervezni a gyerekek között.

Alapítványunk fő feladatának tartja

SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA

3271 Visonta, Petőfi u. 2.
Telefon/Fax: (37)-360-088

Iskolánkról

Visonta a Mátra lábánál fekvő 1200 fős kistelepülés. Jellegzetessége, hogy igen sok idős ember lakja. Iskolánkban a 90 fős tanulóközösséget 12 fős tantestület irányítja. 1997 októberében léptünk be a közösségi iskolák közé. Alapítványunk neve: "Kisherceg"Alapítvány a Visontai Gyermekekért. Az iskola a településen nemcsak oktatási, de kulturális központ is. Korábban is folyamatosan szervezett programokat az általános iskolás korú gyerekek és szüleik számára. Az iskolából kikerült fiataloknak és az időseknek azonban nem volt kulturális programlehetőségük. Aközösségi iskola e két korosztálynak is próbál művelődési és szabadidős lehetőségeket biztosítani.

Programjaink

Célunk az, hogy az ifjú és idős korosztály közelebb kerüljön egymáshoz. A fiatalok segítsék az időseket, az idősek pedig osszák meg tudásukat és tapasztalataikat a fiatalokkal. Az alsós osztályok tanulói műsorokat rendeznek a Nyugdíjas Klub tagjainak, a nagyobb gyerekek pedig felolvasást tartanak folyóiratokból és könyvekből.

A fiatalok számára Ifjúsági Klub szerveződött. A klub programját maguk alakíthatják. Részt vehetnek az iskolai színházlátogatásokon és túrákon is. Ha problémájuk van a tanulással, korrepetálást is szervezünk nekik.

Vannak ovodás rendezvényeink is, pl. színjáték és báb, amelyen nemcsak a visontai ovisok, hanem a környező kistelepülések óvodásai is részt vesznek.

Fontosnak tartjuk az egészségeséletmóddal kapcsolatos felvilágosító és szűrő munkát. Egészségügyi szűrést és számítógépes talpszűrést tartottunk a falu minden lakosának.

Felnőtteknek szóló tanfolyamaink

Fontosnak tartjuk, hogy még több kisközösség alakuljon a településen. Erőforrásaink feltérképezése érdekében a Közösségfejlesztők Egyesületének szakmai segítségével lakossági felmérést tervezünk. Számítunk arra, hogy az emberek aktív közreműködésével megvalósuló kutatás eredménye újabb lendületet ad a település fejlődéséhez.

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖSSÉGI ISKOLA

2144. Kerepes, Vörösmarty u. 2.
Telefon: (28) 492-410; 490-788


Kerepes község rövid bemutatása

A község két élesen elkülönülő részből, Kerepesből és Szilasligetből áll. Kerepes ősi településrésznek tekinthető, a lakosság földműveléssel foglalkozott, de a főváros közelsége is befolyásolta a népesség összetételét. Szilasliget főleg üdülőterületnek számított. A hatvanas évektől ugrásszerűen nőtt a lakosság száma. Budapest közelsége miatt főleg a keleti országrészről idetelepült és a Budapestről kiköltözött családok vertek itt gyökeret. Az őslakosság főleg szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Meg kell még említeni a mindkét településrészen található kisebbségi (cigány) családokat, akiknek száma az összlakossághoz képest elenyésző, de a gyermekek száma már magasabb (a 7-8%-os lélekszámhoz képest 22% az arányuk a tanköteles korúak között).

A településen megközelítően 7500 ember él.

Az iskola adottságai

Az iskola két településrészen helyezkedik el. Szilasligeten egy 4 tantermes, 4 osztályos iskola működik. Kerepesen 21 tantermes épületegyüttes van 12 gépes számítástechnika teremmel.

Az iskola Speciális Tagozatát 1997 szeptemberében adták át, ahol a problémás, nehezen tanuló, illetve nehezen kezelhető diákok tanulnak.

Az iskola diákjainak száma 556 fő.

A diákok tanulását 43 pedagógus és 15 technikai dolgozó segíti.

Az út, amelyen az iskola elindult

Az iskola közösségi iskolává válása igazgatóváltással kezdődött el. Az új igazgató, Kózol Ákos előző munkahelyén, a Batthyány Ilona Általános Iskolában ismerkedett meg a közösségi iskolák filozófiájával, amit szeretett volna Kerepesen is megvalósítani. Tervei megnyerték a tanári testület tetszését is, hiszen régi vágyunk volt, hogy az iskola legyen nyitott a falu felé. A tantestület, Lőrinczi Csaba szaktanácsadó segítségével, megismerve az elért eredményeket, összevetve a helyi lehetőségekkel, 70%-os többséggel megszavazta a közösségi iskolákhoz való csatlakozást, amit az Iskolaszék és a szülők is támogattak. Így 1997 tavaszán közösségi iskolaként megkezdhettük a munkát. Helyzetünket nagyban segítette a már több mint 5 éve működő Nebuló Alapítvány. Az alapítvány már eddig is jelentős eredményt ért el az iskola támogatásában. Működésének köszönhetően olyan berendezésekhez felszerelésekhez juthattak a diákok és pedagógusok, amire nem lett volna elég az iskola költségvetése.


Ilyen a 12 számítógéppel felszerelt számítástechnikai terem is. Az alapítvány minden évben jótékonysági bált és koncertet szervez.

Hagyományőrzés - hagyományteremtés

Az iskola már korábban is foglalkozott hagyományőrzéssel. Ennek egyik ékes példája az aulában berendezett parasztház, melyben a falu régi paraszti eszközeinek, népviseletének gyűjteménye található.

A néptánc szakkör alsó tagozatban a tanterv része. Iskolánk teljes kerepesi népviselettel rendelkezik, amit az idős nagyszülők varrtak és hímeztek.

Az iskolában található tárlók, amelyek egyben állandó kiállításként, dekorációként is szolgálnak, a kerepesi néprajzi gyűjtemény anyagát állítják ki.

Már hagyományosnak mondható - az itt működő - Környezetvédelmi Oktatási Központ is. Sallai Sándor tanár úrnak köszönhetően az iskola egész területét gyönyörű fák és virágok díszítik tavasztól őszig (Japánkert). A kert közepén kis tavacska, sőt szökőkút is található. A gyerekek már az alsó tagozatban rendhagyó környezetismereti órákon ismerkedhetnek meg a közvetlen környezet természeti szépségeivel. A kert mellett az épületben üvegtárlókban csodálhatjuk meg a pozsgások, kaktuszok és bonsaiok szépségét.

Az 1. emeleti üvegkuckóban laknak az iskola kis állatai: teknőcök, tengerimalacok, fehér egerek, halak stb.

A diákok évente kétszer, tavasszal és ősszel faluszerte összeszedik a szemetet, és a fásítási akcióban is részt vesznek. A legaktívabb gyerekek nyáron környezetvédelmi jutalomtáborban, illetve kerékpártúrán vehetnek részt. Sallai tanár úr hagyományosan minden év őszén vásárlással egybekötött kaktusz-és bonsaikiállítást rendez.

A 6 éve épült gyönyörű tornaterem a délutáni és esti időszakban a település lakosainak is rendelkezésére áll. (A telítettség 100%-os.) Hétvégenként a községnek különböző sportvetélkedőket rendeznek. (Téli labdarúgó kupa, családi sportvetélkedők stb.) A község nagyobb érdeklődésre számító rendezvényeinek is a tornaterem ad otthont (nemzeti ünnepek, bálok, falugyűlés).


A 7-8. évfolyamokon fakultáció keretében működik KRESZ-oktatás. A foglalkozásokon 10 kerékpárt és 3 segédmotort használhatnak a tanulók. Minden évben tavasszal megyei KRESZ-vetélkedőt szervezünk.

Az iskola nemcsak a hagyományok őrzését tekinti fontos feladatának, hanem a hagyományteremtésben is szeretne elöl járni.

A közösségi iskola

A Kerepesi Széchenyi István Általános és Közösségi Iskola célkitűzései között szerepel olyan, a község egészét érintő problémák megoldása, mint

A célkitűzések megvalósításához szükséges eszközök megteremtése már elkezdődött azzal a lehetőséggel, hogy egy nagyobb közösséghez, a Magyar Közösségi Iskolák Szövetségéhez tartozunk.


A Soros Alapítványhoz beküldött és elnyert pályázatok sikere is segíti céljaink megvalósítását. Segítségükkel a következő programokat indíthattuk el:

A munkanélküliséget érintő problémák megoldására már elkezdődtek az előkészületek. Felvettük a kapcsolatot átképző, illetve továbbképző cégekkel, pl. az Adóholding Rt.-vel, amellyel az iskola már megállapodást kötött.

A közösségi oktatás filozófiáját a tantestület és a fenntartó magáénak vallja. Az iskola hitvallása, hogy a tudatos közösségépítéssel nem csak szűkebb környezetünk képét, hanem az emberek magatartását is megváltoztathatjuk.

A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK SZÖVETSÉGÉNEK (MAKSZ) CÉLJA, FELADATA ÉS TAGSÁGA

Székhelye: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39, Telefon: 1/343-2314

Alapszabály (részletek)

A MAKSZ célja a magyar közösségi iskolák, a közösségi oktatás területén dolgozó emberek közös és egyéni szakmai érdekeinek védelme. A Szövetség elsősorban a közösségi iskolák és tagjainak képviseletére, együttműködésére, a tagok képzettségének elérésére, érdekeinek védelmére jött létre abból a célból, hogy elősegítse a közösségi oktatás elméletének és gyakorlatának elterjedését és meghonosodását a magyar oktatásban, és hogy lehetőséget teremtsen a közösségi iskolák anyagi támogatására.

A Szövetségnek tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki (amely) eleget tesz az alapszabályban meghatározott feltételeknek, elfogadja a Szövetség Alapszabályát, és vállalja azt, hogy tagsági formájának megfelelő kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

A tagsági viszony formái:

A teljes jogú tag részt vehet a Szövetség munkájában, rendezvényeken, tájékoztatást kap, igénybe veheti a szolgáltatásokat, választhat és maga is választható tisztségekre. Kötelessége betartani az Alapszabályzatot, munkájával támogatni a Szövetséget és a tagdíjat befizetni.

A tiszteletbeli tagok felvételéről a közgyűlés dönt.

Pártoló tag lehet az, aki a szövetség céljaival egyetért, munkáját erkölcsileg, anyagilag vagy más módon támogatja.

A tagsági viszony az Elnökség döntése alapján a tagdíj befizetésével lép
hatályba.

Tagdíjak:

Belépési nyilatkozat a Magyar Közösségi Iskolák Szövetségének tagságába

Kérem felvételemet a Magyar Közösségi Iskolák tagjainak sorába. Aláírásommal igazolom, hogy elfogadom a Szövetség alapszabályát és a Közgyűlés és Elnökség döntéseit.

Név:

Cím:

Telefon:

Adószám:

Tagsági viszony formája: teljes jogú v. pártoló tagként (a megfelelő rész aláhúzandó)

Jogi személyű pártoló tag által delegált képviselők (maximum 2 fő) adatai:

Név: Név:

Cím: Cím:

Telefon: Telefon:

Adószám: Adószám:

Segítség a munkához

Az eredményes fejlődés útja

Soha ne utasítsunk el lehetőséget vagy elképzelést azért,

A MURPHY KÖZÖSSÉGI ISKOLAI TÖRVÉNYEI

I. Törvény

I. a) Ha rendezvényt szervezel, és azt hiszed, nem lesz vele problémád, számos problémára számíthatsz.

I. b) Azok a problémák, amelyekre előre számítottál, sosem következnek be.

Az I. törvény folyománya

Minden problémára előre kell gondolni. Esetleg szervezz problémákat, és akkor nem várt rendezvények következhetnek be.

II. Törvény

II. a) A sikeres rendezvények mindig az iskola rendezvényei, ami sikertelen volt, az közösségi iskolai rendezvény.

II. b) Közös szervezés esetén logikus lehet a garantáltan 50%-os siker, de a közösségi iskola rendezvényeinek semmi közük a logikához.

A II. törvény folyománya

Mondjunk le a logikus gondolkodásról, de legjobb, ha általában a gondolkodásról mondunk le.

III. Törvény

A menedzser ahol tud, segít. (Leginkább magán kell segítenie.)

IV. Törvény

A menedzser együtt öregszik a közösségi iskolával, de többnyire annál gyorsabban. A folyamatos tanulás jegyében éli le, majd a Közös Égi Iskolában folytatja életét. Tanulmányai végeztével minősítésétől függetlenül szaktanácsadóként reinkarnálódik.


A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK ÉS MŰKÖDTETŐ ALAPÍTVÁNYOK LISTÁJA

BÁRCZI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT: 1993. MÁRCIUS 1.) Junior High School Óbuda-Békásmegyer 1039 Budapest, Bárczi Géza u. 2.

Tel/Fax243-1582

E-mail: barczi@kozossegi.c3.hu

Igazgató: dr. Barlai Róbertné, principal Szervező: Szabó Piroska, coordinator Bárczi Géza utcai Közösségi Iskola Alapítvány (Foundation) Kuratórium elnöke: Polt Péterné (chairperson)

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIALIS SZAKISKOLA

(INDULT: 1993. MÁRCIUS 1.) Junior High School 4765 Csenger, Ady Endre u. 15-17.

Tel/Fax (44) 341-806

E-mail: csenger@kozossegi.c3.hu

Igazgató: Vincze Zoltán, principal Szervező: Osváth Sándor, coordinator Közösség az Iskoláért, iskola a Közösségért Alapitvany (Foundation) Kuratórium elnöke: Tarczali Pál (chairperson)

BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT: 1993. AUGUSZTUS 1.) Junior High School Cinkota 1164 Budapest, Georgina u. 23. Tel/Fax: 400-2195 E-mail: cinkota@kozossegi.c3.hu Igazgató: Tóth Györgyné, principal Szervező: dr. Csánkné Melegh Judit, coordinator Batthyány Ilona Alapítvány (Foundation) Kuratórium elnöke: Juhász László (chairperson)

GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT: 1994. OKTÓBER 1.) 12 year school 2030 Érd, Gárdonyi Géza utca 1/B

Tel: (23) 365-140

E-mail: erd@kozossegi.c3.hu

Igazgató: Erdélyi János Szervező: dr. Cservákné Radó Ibolya Tusculánum Alapítvány (Foundation) Kuratórium elnöke: Soós Gyula (chairperson)

VAKOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS DIÁKOTTHONA

(INDULT: 1995. JANUÁR 1.) Primary School of the Blind 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.

Tel:343-9645 Fax:343-9406

E-mail: execute.vidonvv@mail.datanet.hu

Igazgató: Helesfai Katalin, principal Szervező: Göllesz Zoltán, coordinator "Szól a szív..."Alapítvány (Foundation) Kuratórium elnöke: Lengyel Ágnes (chairperson)

BELVÁROSI TANODA

(INDULT: 1995. OKTÓBER 1.) School for former high school drop-outs 1056 Budapest, Molnár u. 9.

Tel: 118-6769 Fax: 266-9349

E-mail: tanoda@kozossegi.c3.hu

Iskolavezető: Győrik Edit, principal Szervező: Tajta Gábor, coordinator Belvárosi Tanoda Alapítvány (Foundation) Kuratórium elnöke: Liskó Ilona (chairperson)

TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT: 1996. MÁRCIUS 1.) Junior High School 7900 Szigetvár, Rákóczi F. u. 9-13.

Tel/Fax: (73) 311-322

E-mail: szigetvar@kozossegi.c3.hu

Igazgató: Kolics Pál, principal Szervező: Bognár Pap Irén coordinator "Szigetvári Közösségi lskola Alapitvány"(Foundation) Kuratórium elnöke: dr. Kiss Endre (chairperson)

ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

(INDULT: 1996. MÁJUS 1.) Gymnasium and School of Economics 2040 Budaörs, Szabadság út 162.

Tel/Fax: (23) 420-539

E-mail: illyes@mail.c3.hu

Igazgató: Tóth Béla, principal Szervező: Dezső Béla, coordinator Illyés Gyula Gimnáziumi Alapítvány (Foundation) Kuratórium elnöke: Szegedi Ildikó (chairperson)

BATTHYÁNY LAJOS ÉNEK-ZENE TAGOZATOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT: 1996. MÁJUS 1.) Junior High School 6100 Kiskunfélegyháza, Batthyány Lajos u. 12-16.

Tel/Fax: (76) 361-783

E-mail: batthyany@kozossegi.c3.hu

Igazgató: Biró Jenő, principal Szervező: Csonka Szilvia, coordinator Batthyány Lajos Közösségi Iskola Alapítványa (Foundation) Kuratórium elnöke: Juhász László (chairperson)

VISONTA ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT: 1997. AUGUSZTUS 1.) Visonta Junior High School 3271 Visonta, Petőfi Sándor u. 2.

Tel: (37) 360-087

E-mail: visonta@mail.c3.hu

Igazgató: Boldog Károlyné, principal Szervező: Kovácsné Nagy Zsuzsanna, coordinator "Kisherceg"Alapítvány ( Foundation) Kuratórium Elnöke: Boldog Karolyné

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

(INDULT:1997. AUGUSZTUS 1.) Junior High School 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2.

Tel: (28) 492-410

Igazgató: Kozol Ákos, principal Szervező: Deményné Bérces Erika, coordinator Nebuló Alapítvány (Foundation) Kuratórium Elnöke: Érseki Csaba (chairperson)

Közösségi iskolák Magyarországon

1. Békásmegyer 7. Szigetvár

2. Csenger 8. Budaörs

3. Cinkota 9. Kiskunfélegyháza

4. Érd 10. Visonta

5. Budapest, XIV. ker. 11. Kerepes

6. Budapest, V. ker.

A magyar közösségi iskolák modellje

A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÖZÖSSÉGI ISKOLÁK TAPASZTALATAI - INTERJÚK ALAPJÁN*

Megbízatásom - hogy beszélgessek a közösségi iskolákról az érdekeltekkel, és összefoglalva leírjam tapasztalataikat - előtt nem hallottam a közösségi iskolákról. Ezt elfogulatlanságom bizonyítékaként közlöm rögtön az elején. Eldöntöttem ugyanis, hogy személyes véleményemmel fogom megnyitni ezt az objektív összefoglalót. Kivételes ajándéknak tekintem, hogy munkám során megismerhettem a közösségi iskolákban dolgozó embereket. Kedvesek, odaadóak, elkötelezettek a közösség szolgálatában, áldozatkészek, vidámak és hihetetlenül energikusak. Ez a szubjektív élmény annyiban vezet a közösségi iskolák jellemzéséhez, amennyiben az ügyért dolgozó emberek meghatározzák egy intézmény jellegét. Sokat elárult számomra a közösségi iskolák szellemiségéről az a segítőkészség, ahogyan interjúalanyaim fogadtak, s ahogyan iskolájuk életéről beszéltek, akármilyen funkciót töltöttek is be az iskola körül (segítő szülő, maga a menedzser, besegítő közhasznú munkás, könyvtáros, az iskola igazgatója vagy polgármester).

Hogyan fogadta a lakóközösség a közösségi iskolát?

A közösségi iskola működése gyökeresen ellentétes az elmúlt évtizedekben rögzült magyarországi gyakorlattal, amikor a szülők a kapu előtt várakoznak a kicsengetéskor, kizárva az épületből. A hivatalos fogadóórákon túl a felnőtteket nem látták szívesen a hagyományos iskolákban, s így már be sem akarnak lépni oda. Az iskola elszigetelt intézmény lett.

Legelőbb azokat az embereket sikerült bevonni a közösségi iskolák munkájába, akik eddig is önszántukból lépték át az iskola küszöbét: a tevékeny, gyermekük iskolai nevelése iránt érdeklődő, abban részt vevő szülőket. Az ő számukra nem volt szokatlan a gondolat, hogy saját szellemi-fizikai energiájukból áldozzanak a szigorúan vett oktatáson túlmutató célokra. Az az apuka, aki karácsony előtt színdarabot írt a gyerekekkel, nem fogja furcsának találni a helyzetet, hogy délutánonként gitárórákat ad egy kis érdeklődő körnek, ugyanabban az épületben (Horváth István pedagógus, Érd).

Az eddigi tapasztalatok alapján egyöntetű a vélemény, hogy az emberek kialakult viszonyát az iskolához csak hosszú évek alatt sikerül átalakítani. "...az a fontos, hogy bejöjjenek egy programra, szívesen járjanak ide"(Dezső Béla menedzser, Budaörs), a szülő "legfeljebb annyit érzékel, hogy az iskola nyitottabb, nem mindig tudja, hogy miért"(Vincze Zoltán igazgató, Csenger).

* (Az interjúk 1997 júniusában készültek.)

Az állami iskola és a közösségi iskolai alapítvány szerves egészet alkot, egy iskola, amely más, mint a többi, amelynek épületében "engem"is várnak a rendezvények. "Az embereknek szokatlan, hogy tegyenek valamit a saját kisebb közösségük érdekében, holott felfogják, hogy ez hasznos és jó. A közösségi iskolának társadalomformáló szerepe is van."(Kozeschnikné

V. A., volt érdi igazgató) Ha lassan beivódott a köztudatba, hogy a közösségi iskola "nem végrehajtó intézmény, úgy néznek ránk, ahova fordulni lehet polgári kérdésekkel, az vérkeringést indítana meg…"(Makányné Óvári Éva volt igazgató, Kiskunfélegyháza), akkor használják majd bátran a közösségi iskolát, jönnek az igényeikkel, milyen programoknak adjon helyt, támogasson, segítsen a szervezésben. Amint érzik, mit kap a lakosság, ők maguk is hozzáadják majd a sajátjukat - idejüket, képességeiket, anyagi erejüket -, azaz éltetik és fenntartják a közösségi iskolát.

Hogyan viszonyulnak a helyi önkormányzatok a településen/ kerületben működő közösségi iskolához?

A közösségi iskolák elindulását - talán a két speciális szakterületű iskolát kivéve - egy, másfél éves tárgyalások előzték meg, amelyek során a képviselőtestületek és a hivatal részletes tájékoztatást kaptak a közösségi iskola elképzeléséről.

A polgármesterek, oktatási/művelődési referensek saját bevallásuk szerint idegenkedéssel, némi bizalmatlansággal fogadták a tervet, mint minden ismeretlent, újat. Végül azonban a közösségi iskola célját hasznosnak ítélve megkötötték az első fordulóban három évre szóló támogatási szerződést. Ekkor még inkább várakozó álláspontra helyezkedtek, meg akarták nézni, milyen eredményeket ér majd el a közösségi iskola.

Az azóta kialakult vélemények meglehetősen végletesek. Függetlenül attól, hogy a közösségi iskola még csak egy vagy már három-négy éve muködik, egyaránt találunk támogató és épphogy "eltűrő"helyi hatalmat mellettük.

Ott, ahol a települési önkormányzat tágan értelmezi oktatási intézményei szerepét, valamint maga is hangsúlyt fektet a lakóközösségből kiinduló ún. civil kezdeményezések serkentésére- azaz, ahol "komolyan gondolja a polgárosodást"(Feith B.) -, a kezdetben formális szerződéses viszony valós tartalommal kezdett megtöltődni. Ezeken a helyeken úgy ítélik meg a közösségi iskola létét, hogy "mindenki jól jár vele, s ha közmegelégedésre csinálunk valamit, abból a város profitál"(Apáti György polgármester, Csenger).

Feith Bence csepeli alpolgármester, a Soros Alapítvány Közösségi iskola prog­ram kuratóriumának tagja szerint kevés önkormányzat ismeri fel, hogy "a közösségi iskola nekik jelent bázist… Az, hogy a lappangó értékeket felszínre hozza, és ezek mentén formálja a helyi társadalmat, ez az ő hatalmát is erősíti. Nem ismerték fel, hogy a közösségi iskola a demokratizálódás,

az önkormányzatiság, önigazgatás eszközét jelentheti, tehát őket erősíti. Manapság még azt hiszik, hogy gyengíti."Feith Bence elmondta, hogy véleménye szerint sok önkormányzat a rossz beidegződések miatt fél a helyi közösségből érkező visszajelzésektől.

Nem igaz ez például Szigetváron, ahol a közösségi iskola teremtette nyilvánosságot pozitív, az önkormányzat számára is kiegészítő lehetőségnek tekintik. Szigetváron úgy vélik, hogy az önkormányzatok egyre romló anyagi helyzetéből eredően - tehát részben kényszerűségből is - törvényileg kiszabott feladataik ellátásában fokozódó mértékben kell a társadalmi szervezetekre támaszkodniuk. Számukra már például a közművelődés terén a vállalkozókkal való összefogás, üzemeltetés sem idegen.

Kistelepüléseken, ahol az egyéb közművelődési hálózat ritkább, több feladat hárul a közösségi iskolára, s így az elvárás mintha nagyobb volna velük szemben. Ám az eredményeket is jobban értékelik! Pozitív előjellel kivételként említendő a nagyvárosi Békásmegyer, ahol az önkormányzat folyamatos együttműködési kapcsolatban él a Bárczi Géza Közösségi Iskolával.

Az önkormányzati támogatás a közösségi iskola menedzsereinek és igazgatóinak bevallása szerint rendkívül sokat jelent számukra, mi több, meghatározó szerepű. Az előbb említett Békásmegyeren például kifejezetten az önkormányzattól kapott anyagi támogatás biztosítja a közösségi iskola létét.

Szerencsés helyzetben van például Csenger, ahol az önkormányzatnak módjában áll, és meg is teszi, hogy a szerződésben rögzítettnél magasabb összeggel támogassa a közösségi iskolát. Ez a helyzet azonban kivételesnek tekinthető az országban, amikor helyi hatóságok iskolák bezárására kényszerülnek.

Az önkormányzatok szűkös anyagi helyzetükből következően is rendkívül túlterheltek: ennek következménye például, hogy viszonylag nagy településeken csak az utóbbi években vált lehetővé külön oktatási bizottság működése vagy közoktatási előadó alkalmazása. Nyilván ide vezethető vissza az a szűk keresztmetszetű gondolkodás, amely kizárólag a területen lévő iskolák alapműködtetésére korlátozódik. Van, ahol beindulása óta pusztán a statisztikai adatok szintjén tartják számon a közösségi iskolát, s nem követték a lakóközösségben végzett tevékenységét, hatását. A közösségi iskola így egyik legfontosabb potenciális partnerét nem tudta megnyerni. Ez nemegyszer személyi tényezőre vezethető vissza: amennyiben a közösségi iskolát befogadó iskola igazgatója meghatározó személy a helyi hatalom számára, a neki megadott vagy tőle megvont bizalom a közösségi iskola muködésére is erősen kihat.

Ahol a helyi közösség fejlesztésére több alternatíva is kínálkozik, ott az önkormányzat kevésbé értékeli a közösségi iskola működését: "egy színfolt, más minőséget nem jelent", "Tudomásul vesszük. Nem nagy találmány,

régen is létezett, mindegy, hogyan nevezzük"- nyilatkozták. Nem állítják, hogy a közösségi iskola léte nehézséget okoz nekik mint a helyet adó iskola fenntartójának, de nem is kezelik megkülönböztetett figyelemmel a szélesebb hatókörű célokat is vállaló közösségi iskolát, mint a területen működő bármely más iskolát. Álláspontjuk szerint a település összes oktatási intézményének kiegyenlítetten kell működnie, így kiegészítő juttatásokban a legritkább esetben részesítik a közösségi iskolát, csak azért, mert az alapfilozófiájából adódóan egyéb, nonprofit szervezetektől és magánvállalkozásoktól elnyert összegekkel is próbálja biztosítani muködését.

Az önkormányzatok néhol maguk is elismerik, hogy nem könnyű vállalkozás - akármilyen formában is - a helyi lakóközösséget társadalmilag aktivizálni, de aközösségiiskola-formát kivétel nélkül ennek egy lehetőségeként tekintik. Valamiben tehát mégis közelít ez a sokféle önkormányzati álláspont, éspedig abban, hogy a közösségi iskola jövőjére egytől egyig igennel szavaztak.

Milyen kapcsolatban áll a közösségi iskola a környéken működő, hasonló célú (művelődési, szociális, egészségügyi, sport-) intézményekkel?

Az egyes közösségi iskolák e tekintetben is más-más helyzetben vannak a település nagyságától függően, ám a lényegen ez sem változtat: az együttműködés szükséges.

Érthető a település - akár egyetlen - közművelődési intézményének első, "pozícióféltő"gondolata, ha aközösségi iskola-kezdeményezésről hall: miért kell egy oktatási intézménynek közművelődési célokat kitűznie, amikor a kultúrára az államnak is egyre kevesebb pénze jut, a lakosság pedig szinte nullára kénytelen csökkenteni effajta kiadásait.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a közösséget szolgáló intézmények végül is tudnak egyetértésben dolgozni. Talán nem mindenütt azonnal, de belátják, hogy az alternatíva gazdagodást jelent, a versenynek, a monopolista törekvéseknek - a nonprofit jelleg miatt - nincs értelmük: a két intézmény programjait össze lehet és kell hangolni. A művelődési házak arculata - mely a befogadóképesség és a földrajzi elhelyezkedés függvényében, a helyi hagyományokból fakadóan alakult ki - amúgy is eltér a közösségi iskolában jelzett igényektől, így eleve alaptalan az aggodalom, hogy a közösségi iskola "elszívja"más intézmény látogatókörét.

Érden például a Művelődési Ház vagy a Családgondozó Egészségház olyan messze esik a város bizonyos pontjaitól - többek között a közösségi iskola körzetétől -, hogy külön fáradságtól vagy kényelmetlenségtől kímélik meg az időseket, akik számára ingyenes egészségügyi szűrést hoznak helybe a közösségi iskola és az Egészségház közös szervezésében; mellesleg a focistáknak sem kell utazniuk egy tornateremért.

Amíg esetleg egy több száz fős, technikával felszerelt terem színházi, zenei előadásra tökéletesen alkalmas, addig egy többcsoportos szakmai képzéshez inkább az iskolában adott sok kis terem lehet hasznos, talán az udvar is kapóra jön.

Szigetváron, a profitorientált cég által működtetett művelődési központ nyilván nem vállalja egy nyugdíjas rendezvény megszervezését, amely így szükségletre épülő, nyílt terepet kínál a közösségi iskolának.

De ha létezik is nyugdíjas klub, mint például Békásmegyeren a helyi Közösségi Házban, az sem probléma, hisz míg oda az ismerkedni, zenés-táncos kikapcsolódásra vágyó idősek járnak, addig a közösségi iskola egy, a sütemény melletti beszélgetést kedvelő, csendesebb körnek ad otthont. Míg valaki az egyikből menekül, van, aki mindkét helyre jár! Ami azt is mutatja, hogy önmagában egy intézmény léte nem zárja ki hasonló másik létjogosultságát. Számos egyéb példát soroltak föl gyermeknapi, farsangi, húsvéti stb. programsorozatokkal kapcsolatban is.

Csengeren, ahol az építészeti megoldás is szomszédos falakat jelent az intézményeknek, a társintézmény gyakorlata mindennapos.

A közösségi iskoláknak tehát néhol sikerült riválisként fogadott pozíciójukból partneri viszonyt kialakítaniuk. Azonos célok érdekében, aháttérben kis egyeztetéssel együtt még hathatósabb eredményeket lehet elérni a helyi közösség fejlesztésében, mint külön-külön. Jó példa erre egy városi szintű kihívás: napi rendezvénysorozat (Érd), több helyszínen zajló családi sportvetélkedő (Csenger, Érd), vagy a békásmegyeri Egészséges gyermekek a mozgássérült gyermekekért rendezvény. Az utóbbin például sportlétesítmények, a művelődési ház, iskolák - nem egy! - és nonprofit szervezetek fogtak össze. Egy ekkora figyelemfelkeltő esemény már aktivizálni tudja a vállalkozói réteget is. Érden például a közösségi iskola természetbeni támogatásaként a vetélkedőn a taxisok ingyen szállították a helyszínek között az embereket, vagy a Vakok Iskolája által szervezett következő reprezentatív eseményéhez egy gazdaság bort ajánlott fel.

A közösségi iskoláknak programjaik kapcsán szoros együttműködésük alakul ki a szakterületen működő más nonprofit szervezetekkel is: például a Belvárosi Tanodának a szenvedélybetegek rekreációs központjával, prevenciós törekvésekkel, szociális gondokra megoldást kínáló szervezetekkel.

Szigetváron és Békásmegyeren a közösségi iskola irodájában találkoztam olyan munkatársakkal, akik alkalmazásban álltak ott, a Munkaügyi Központhoz tartozó foglalkoztatás keretében - az intézményi együttműködés ily módon is áldásos lehet.

Amint az igényfelmérés témájánál említettem, mindezek az intézmények, állami és nem állami szervezetek már a helyi közösségről való információ cseréjével is segítik egymást és a közösségi iskola munkáját. Ám ezen túl a konkrét együttműködés - alkalmi vagy rendszeres - formában is létezik.
Hogyan tud a közösségi iskola egy jóval nagyobb tőkével rendelkező magánvállalkozással versenybe szállni egy szolgáltatás terén?

Természetesen akadhat konkurencia egy-egy lakossági szolgáltatásban, elsősorban a profitképes ágazatban, amilyen a nyelvoktatás, számítástechnika, fitness. Ritkább esetben a közösségi iskola ezen tevékenységi területen visszalépni kényszerül. Ám többnyire - alapvetően nonprofit jellegéből adódóan - olyan alacsony áron kínálja szolgáltatásait, hogy egy réteg számára ez az előnyösebb, vagy éppen ez a kizárólagosan elérhető megoldás.

Mekkora az összefonódás az iskola és közösségi iskola között?

Nem egy igazgató számára így szólna pontosabban a kérdés: "Szétválik-e a kettő?", mert a válaszaik: "Hiszem, hogy nem szabad ennek szétválni"(Cinkota), "Én csak úgy tudom elképzelni, hogy nincs külön iskola és közösségi iskola, nekem ez nem áll össze a fejemben, idegen a filozófiától. Államiba illeszkedik bele, de aztán másfajta iskolává alakul..."(Érd), "Teljessé teszi az iskolát, az elképzeléseim szerint, hogy egy iskolában mi mindennek kéne lenni"(Békásmegyer), "Része lett az iskolának. Énbennem teljesen összefonódik, meg azokban, akik csinálják, mindennapi a munkakapcsolat"(Kiskunfélegyháza).

A legpontosabb tény persze az, hogy egy közoktatási feladatot ellátó, önkormányzati fenntartású iskola létesít egy alapítványt, amely jogilag és pénzügyileg tehát független, és egyazon infrastruktúrát közösen használva, az oktatást szélesen értelmezve, közösségformáló tevékenységet is vállalva együtt dolgoznak. A közösségiiskola-alapítvány társadalmi működtetésű.

Az iskola és a közösségi iskola elsődleges feladata tehát nem azonos, de a nyitott iskola törekvése igen. Éppen ezért azok az iskolák kapcsolódtak be a Soros Alapítvány Közösségi iskola programjába, amelyekben a közösségi szemlélet már létezett. Cinkota, Csenger, a Vakok Iskolája, a Tanoda úgy nyilatkozott, hogy a közösségi iskolai forma felvétele "csak rásegített"az amúgy is meglévő törekvésekre, meggyorsította a haladást a megkezdett úton.

Miért jó az iskolának, hogy közösségi iskolai munka kapcsolódik hozzá?

Az iskolaigazgatók válaszai:

Ismertebbé válik az iskola a körzetben sokrétű tevékenysége által. S ez nem kis előny, amikor már az iskolák között is versenyhelyzet alakul ki a tanulókért, a fennmaradásért. S nemcsak ismertségről, hírnévről beszélhetünk, hanem egyenesen arról a megbecsülésről, ami egy többfunkciós közösségi helyet övezhet, amiként övezett a régmúltban.

Kistelepülések esetében az ismertség országos szinten is jelentőséget nyer, a "vérkeringésbe való bekerülés"több fórum előtt növelheti az iskola esélyeit (pl. pályázatok elbírálásakor).

A megismerés ráadásul kétoldalú, a közösségi iskola résztvevőinek is sokkal nagyobb kitekintésre ad lehetőséget, mint egy hagyományos iskolai keret (pl. a belső tréningek által).

Eszközök, felszereltségtekintetében a közösségi iskola beindulásakor kapott támogatás bővítette az iskola lehetőségeit; a számítógéppark tette lehetővé a számítástechnika-oktatás felvételét az iskolai oktatási programba.

Az iskola pedagógusai, ha van ambíciójuk, új oldalaikról is kipróbálhatják magukat, kiteljesíthetik személyiségüket a szakuktól eltérő képességek gyakorlásában (pl. rajztanárnő reformkonyha-foglalkozást vezet Békásmegyeren).

De saját tudományterületüket is hasznosíthatják a közösségi iskola tanfolyami oktatásában, ami nem kevés mellékjövedelemmel jár.

Az iskola tanulóinak "nem árt", hogy a közösségi iskola révén több generációval kerülnek kapcsolatba, ami az atomizált világban, a lakótelepek szűkös és elidegenedett viszonyai közt már szinte szükséges.

Az iskolaépület délutáni, esti és hétvégi forgalma miatt az épület biztonsága is nagyobb, mint az elhagyatott építményeké, maga az őrizet - portaszolgálat - is időben kiterjedtebb.

Volt olyan iskolaigazgató, aki arról számolt be, hogy a közösségi iskola megjelenése serkentette az aktivitást az iskolában, "piszkálta"a pedagógusokat, hogy sok kolléga mást is csinál, s ez új motivációt jelent számukra.

S még egy tapasztaltukat osztották meg: szerencsésebb, ha az iskola igazgatója nem elnöke is egyben a kuratóriumnak. Ellenkező esetben a közösségi iskola függetlensége csorbulhat, tér nyílik az iskola és a közösségi iskola céljainak összemosására. Az elnök személyében is ki kell fejezni, hogy a közösségi iskola legerősebb kötődése magában a helyi társadalomban keresendő.

Milyen eredményeket értek el a közösségi iskolák?

A közösségi iskolák eredményeit legobjektívebben a programkínálat és a résztvevők száma mutatja, habár - mint azt többször elmondtuk a tapasztalatok kapcsán - a közösségi iskola bevezetése a közösségbe, arculatának kikristályosítása hosszú, többéves folyamat.

Feith Bence, a csepeli ÁMK igazgatója, alpolgármester, a Soros Alapítvány Közösségi iskola program kuratóriumának tagja éppen ebben, a társadalom fogadókészségében látja a közösségi iskolák jövőjének a kulcsát. Véleménye szerint a magyar demokrácia olyan friss még, hogy az emberek nincsenek tisztában vele, s nem is mernek élni vele. Nehezen szokták meg, hogy nem egy felső hatalom diktál, hogy igényeik kifejezésének és érdekeik érvényesítésének számos közvetlen és közvetett színtere létezik immár, mint például a közösségi iskola. "Amerikában több száz éves múltja van a demokráciának. Magyarországon a társadalmat megzavarta az értékkisöprés, értékkáosz… A közösségi iskola alapfilozófiájának része, hogy a helyi társadalom önmaga tartja fönn a közösségi iskolát, megrendelő, fenntartó és működtető. A mai magyar valóság azt mutatja, hogy nem képes erre, nincs mobil tőkéje."

Hogyan sikerül fenntartani a közösségi iskolákat?

Amint volt róla szó, a Soros Alapítvány és a helyi önkormányzatok hároméves működéshez szerződésben rögzített, biztos keretet nyújtottak.

Négy iskola már a negyedik évén is túl van, egyben most járt le a szerződés. Egyetlen igazgató sem volt, aki a közösségi iskola beszüntetéséről beszélt volna. Töretlenül folytatják a munkát. A három év elég volt ahhoz, hogy rutint szerezzenek más források felkutatásában.

Most folyik a kísérletezés időszaka egy másfajta háttér biztosítására. Nem kivétel nélkül, de a többség az önkormányzati támogatottságra feltétlenül számít. A menedzserek abban látják az új időszak nehézségét, hogy nem áll rendelkezésre stabil forrás, minden pályázati pénz és természetbeni támogatás kiszámíthatatlan, időbeli elosztását és nagyságrendjét tekintve egyaránt. A támogatás megszerzésében nincs kételyük, az eddigi tapasztalat bizakodóvá teszi őket, ám a programtervezés így nehezebb.

Szolgáltatásaikat továbbra is alacsony vagy képletes összegekért, sokszor ingyen kínálják. Jelentős saját bevételt a szakképzés integrálása jelenthet a Közösségi iskola programba. (Cinkotán levelező gimnázium indul. Szakképesítést adó számítástechnikai, természetgyógyász tanfolyamok jöhetnek szóba.)
--------------------------------------------------------------------------------
Göllesz Zoltán, Lőrinczi Csaba, Molnár Nóra, Nagy Gábor, Toldi Beáta

ISSN 1219-5278
ISBN 963 9049 22 0
Kiadja a Soros Alapítvány
Felelős kiadó: a Soros Alapítvány igazgatója
Felelős szerkesztő: Sebes Katalin

Készült a Szalai Műhelyben, 1184 Budapest, Üllői út 290.