Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Ahogy a szakértők látják
Szerző:
Füzesi Zsuzsanna dr., Tistyán László dr.
Szám:
5
A hírlevélben lévő
Nevek:
Intézmények:
Soros Alapítvány
Települések:
Tárgyszavak:
települési egészségterv, pályázat
Megjegyzés:
Annotáció:

Mint azt a Kedves Olvasó bizonyára tudja, a Soros Alapítvány a Települési Egészségterv Program keretében ismét meghirdette pályázatát.

Mi ugyancsak közzétesszük a pályázati felhívást, egyúttal kiegészítjük néhány tapasztalatainkon alapuló „tanáccsal” is.

A pályázat célja:

A települési egészségterv összeállításának, valamint az összeállított egészségterv alapján a közösség életminőségét és egészségét javító programok megvalósításának támogatása.

Az egészségterv az életminőséggel és az egészséggel kapcsolatos helyi adatok és igények összegyűjtése, feldolgozása, valamint értékelése. Erre épül az a cselekvési program, amely a közösség legfontosabb problémáira kíván reálisan megvalósítható megoldásokat adni az egészséges életmód, a betegségmegelőzés és a rehabilitáció széles körére kiterjedően.

A pályázók köre:

Jogi személyek (önkormányzatok, civil szervezetek és a velük együttműködő intézmények) a községi jogállású településekről, vagy kisvárosokból. Azok a települések is pályázhatnak, amelyek már kaptak támogatást, és elfogadható részbeszámolóval rendelkeznek. Egyének önállóan nem pályázhatnak.

A pályázat követelményei:

Pályázni kizárólag az e célra szolgáló űrlap kitöltésével lehet, melyen a részletes pályázati követelmények megtalálhatók.

A programoknak elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodva kell a közösség életminőségét javítaniuk. Szükséges feltétel, hogy mind a tervezés, mind a programok megvalósítása a helyi társadalom – önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók – széles körű összefogásán és együttműködésén alapuljon. A programoknak az egyszeri támogatás megszűnése után is folytathatóknak kell lenniük.

Az egészségtervhez (állapotleírás és programterv maximum 20 oldalban) mellékelni kell annak a programnak a részletes munkatervét és költségvetését, amelyhez a Soros Alapítványtól támogatást kérnek. A résztvevők együttműködési szándékát dokumentálni kell.

A tervezett keret: 25 millió forint

Beküldési határidő: 1999. szeptember 30.

A pályázat döntéséről szóló értesítés várható határideje: 1999. november 30.

* * *

Nézzük tehát…
ez eddig benyújtott pályázatok áttekintése nyomán megfogalmazható tapasztalatainkat, és az ezekre támaszkodó javaslatainkat.

Amire különösen célszerű figyelni…

A pályázat célja: „… a közösség életminőségét és egészségét javító programok megvalósításának támogatása.” A programban a hangsúly a közösség tagjai életminőségének a javításán van. Bár kétségtelenül javítja egy közösség tagjainak életminőségét, ha esetleges betegségeiket jobb körülmények között, gyorsabban „orvosolják” – ez a program, címe ellenére nem az egészségügyi ellátás javításának programja.

A megfogalmazott célnak megfelelő program egy tervre, az úgynevezett egészségtervre épül. Az egészségterv pedig a közösség „viszonyainak”, helyzetének az elemzését követően készíthető csak el.
A pályázati kiírás e megfogalmazásából az következik, hogy a pályázott programnak a közösség egy meglévő (legfontosabb) problémáját kell felszámolnia, vagy legalábbis egy ebbe az irányba mutató folyamatot elindítania.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a program a közösség, és nem egyes intézmények, vagy szűk társadalmi csoportok problémáinak megoldásához nyújt támogatást.

Hogy melyek a közösség legfontosabb problémái – ezt eredményesen csak az adott közösség tagjai, vagy azok reprezentánsai tudják megfogalmazni. Ebből az következik, hogy megalapozott programot nem tud egy – két ember elkészíteni. A programkészítés folyamata akkor eredményes, ha abban minél többen részt vesznek, hogy valóban a közösség problémáiról legyen szó.

„Szükséges feltétel, hogy mind a tervezés, mind a programok megvalósítása a helyi társadalom – önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók – széles körű összefogásán és együttműködésén alapuljon.” – fogalmaz a Soros Alapítvány a pályázat követelményeit meghatározva.

Ugyanitt fogalmazódik meg az a feltétel is, hogy mind a programok tervezése, mind a megvalósítása során a helyi társadalom széleskörű összefogására kell támaszkodni.

Érdemes a pályázati kiírás e mondatát különösen komolyan venni. E feltétel megvalósulása nagyrészt megvalósít egy másik követelményt is – ez pedig a helyi erőforrások mozgósítása az adott probléma megoldása érdekében.

A közösség tagjainak aktív részvétele a program előkészítésének, megvalósításának folyamatában – erőforrás, mely legtöbb esetben lényegesen több lehetőséget biztosít a közösség problémáinak megoldása során, mint a rendelkezésre álló pénz.

A közösség tagjainak aktív részvétele a program minden egyes fázisában – még egy további követelmény teljesülését is valószínűsíti. A pályázati kiírásban a Soros Alapítvány a támogatás odaítélésének feltételeként szabja a támogatott program fenntarthatóságát.

A programoknak az egyszeri támogatás megszűnése után is folytathatóknak kell lenniük.
Azok a programok, amelyek csak addig működnek, amíg a közreműködőket fizetni lehet – nem fenntarthatóak. (Könnyű belátni – a tiszteletdíjas előadók például ingyen már nem fognak előadást tartani.)

Ha a program - amely „közmegegyezésen” alapul, és olyan problémák megoldására irányul, amely a legtöbb embert érinti - a közösség tagjainak aktív részvételére épül, már könnyen fenntartható, vagyis folytatható a pénzügyi támogatás megszűnését követően is.

A fenntarhatóságnak természetesen van egy tartalmi feltétele is. A programnak magának folytathatónak kell lennie. Egyszeri „események” megvalósítására irányuló programok esetében nem beszélhetünk fenntarthatóságról.

A közösség tagjainak aktív részvétele – több alkalommal idéztük a pályázati kiírás e fordulatát.

A közösség tagjainak aktív részvétele követelménye ugyancsak fontos eleme a támogatható programoknak. Azok a programok tehát, melyek az érintett közösség tagjainak passzív részvételével számolnak – például felvilágosító előadások, szűrővizsgálatok, stb. – általában nem tesznek eleget a pályázati kiírásnak. (Azt talán felesleges is említenünk, hogy ezek azok a programok, melyek általában „egyszeriek”, és jellegüknél fogva nem felelnek meg a fenntarthatóság követelményeinek sem.)

Összefoglalva – milyen a „jó program”, amely a siker esélyével indul a Települési Egészségterv pályázatán?

- olyan, amely egész szemléletében a közösségre épít;
- olyan, amely a pályázó közösség egy valós (a helyzetelemzésből következő) problémájának megoldására irányul, és megoldása nem állami feladat;
- olyan, amelynek meghatározásában a közösség tagjai (vagy reprezentánsai) részt vettek, közösen alakítva ki a megoldás módját, melyet a közösség tagjai elfogadtak;
- olyan, amelynek megvalósításában a közösség tagjai (vagy csoportjai) aktívan, tevőlegesen részt vesznek;
- és végezetül olyan, amely a támogatás megszűnte után is fenntartható, vagyis a probléma megoldásának folyamata például olyan új „szokásokat” alakít ki, melyek továbbélnek, vagy ilyen továbbélő „szokások” feltételeit teremti meg.

„A sorok között olvasva…”

Egy pályázati kiírás szükségképpen tömör, nem tér ki fontos „technikai részletekre”. (Ezek a részletek minden alkalommal szóba kerültek a pályázatot előkészítő „tréningeken”.)

A program költségvetése az egyik „technikai részlet”, melyet most kiemelünk.
A költségvetésnek – melynek alapján a kuratórium dönteni tud a program megvalósíthatóságának realitásáról – részletesnek, áttekinthetőnek, a program egyes elemeivel megfeleltethetőnek kell lennie. Ki kell derülnie belőle, mivel rendelkezik, de annak is, mekkora támogatást, és mire kér a pályázó.

Amennyiben a megvalósítani tervezett program „részprogramokból” épül fel, úgy a költségvetést a „részprogramokra” is célszerű elkészíteni.

A program megvalósításában közreműködő személyek „fizetése”, azaz a személyi kiadások tervezése során érdemes figyelembe venni, amit a fenntarthatóság kapcsán tanácsoltunk. Amennyiben a pályázó jelentős személyi költségekkel számol, abban az esetben külön célszerű azt megindokolni. (Ellenkező esetben a kuratórium úgy vélheti, ha a közreműködők anyagi támogatása megszűnik, „fizetség” híján megszűnik a rájuk támaszkodó program is.)

Semmi nem magától értetődő..
azaz mindent le kell írni. A pályázatot készítő közösségek tagjai számára számos dolog kimondatlanul is nyilvánvaló. Nem így a pályázatot elbíráló kuratórium tagjai számára. Ezért utolsóként azt tanácsoljuk a pályázóknak, gondolják meg – a pályázatban leírtak egy idegen, a közösség helyzetét nem ismerő számára is érthetőek?

Reméljük, hogy e néhány tanáccsal is segítettünk a pályázóknak, akiknek végezetül sok sikert kívánunk.
(Füzesi – Tistyán)
Soros egészségterv hírlevél