Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A munkacsoportok beszámolói - 2. sz. munkacsoport: Kerekes Gézáné (Apátfalva) és Soháné Csóka Zita (Kolontár)
Szerző:
Kerekes Gézáné, Soháné Csóka Zita
Szám:
10-11
A hírlevélben lévő
Nevek:
Kerekes Gézáné, Soháné Csóka Zita
Intézmények:
Települések:
Apátfalva, Kolontár
Tárgyszavak:
konferencia, 2. sz. munkacsoport
Megjegyzés:
Annotáció:

2. sz. munkacsoport: Kerekes Gézáné (Apátfalva) és Soháné Csóka Zita (Kolontár)


Mi elsősorban a változásokról beszéltünk, arról, hogy milyen változásokat hozott létre településünkön a pályázat elindítása. Úgy tűnt a beszélgetések alapján, hogy az emberek érdeklődőbbek, nyitottabbak lettek, akár a program iránt, akár a település egyéb jellegű problémái, illetve programjai iránt is. Erősödtek az összefogások az emberek között, próbáltuk egymást beszervezni egy-egy program megvalósításába. Tehát mindenképpen erősödött az összefogás szelleme. Elhangzottak olyanok is – és ezt nagyon jónak találtuk - hogy az önkormányzat vezetői, tehát a polgármester, vagy a képviselőtestület összegyűjtötte az egészségtervben foglaltakat, és a későbbiekben alapstratégiájának fogadta el. Egy-egy program során – hiszen különböző programokra pályáztunk – létrejöttek testvérkapcsolatok is, ez is ennek köszönhető.

A helyzetelemzésből adódóan nagyon sok ötlet jött össze, ami más pályázatok elkészítéséhez a későbbiekben felhasználhatóvá vált. A közösen végzett munka egy szemléletváltást idézett elő az emberekben, hiszen (nemcsak a kisközségekben, hanem a nagyobb községekben, a városokban is) az emberek széthúzóbbakká válnak, és nagyon nehéz őket aktivizálásra fogni, de egy ilyen pályázaton elnyert pénzből, vagy bármi más program során, a közösen végzett munka szemléletváltást eredményez.

A második szempont az érintettek aktivizálása volt: kiket tudtunk bevonni, kiket nem tudtunk a programba bevonni, és miért nem tudtunk bevonni? A többségünk arra az álláspontra jutott, hogy minden korosztályt megpróbált mozgósítani. Az egyik társunk mesélte, hogy ők ebben a dologban már olyan szinten vannak, hogy aki hiányzik, azt hiányolják és keresik, hogy miért nem jön. Ráutaló magatartással próbálnak segíteni, hogy tényleg ott legyen mindenki. A hangadókat próbáljuk megnyerni ott, ahol gondok vannak. A kisebbség hiányzott a legtöbb községben az érintettek közül.

Fő bázisunk a civil szervezetek voltak, oktatási, szociális, egészségügyi intézmények vezetői és az egyház is bekapcsolódott több helyen a munkába. Boltosokat, vállalkozókat próbáltunk megnyerni az ügynek. Volt olyan község, ahol a középosztály maradt el. Ők voltak azok, akiket nem tudtak mozgósítani. Érdekes volt az idősek helyzete. Többen mondták, hogy az idősek azok, akikre számíthatnak, akik mindenhol ott vannak. Volt olyan, ahol szülőgyerek közös programokat szerveztek, hogy mind a két korosztályt együtt tudják. És egy érdekes polgárőrpélda, hogy nemcsak a férfiak mennek vigyázni a községre, hanem az asszonyok, nők is bekapcsolódtak, és a közös járőrözések alkalmával meg tudták beszélni a problémákat. És hogy hogyan aktivizáljuk a távolmaradókat? Folyamatos tájékoztatással, ami akár szórólap, kábel-TV, plakát, hirdetőtábla, falugyűlés, vagy a faliújság, mint eszköz szerepelt.

A harmadik témakörünk volt, hogy milyen konfliktusok alakultak ki a pályázat megvalósítása során, illetve már a pályázat megírása közben is. Konfliktus-helyzet alakult ki például egy településen abból, hogy a pályázat megírását először egy civil szervezet kezdeményezte, majd amikor első fordulóban elutasításra került, a második fordulóban már a civil szervezet és az önkormányzat közösen adta be a pályázatot, még ekkor is elutasításra került. És a harmadik fordulóban már az önkormányzat adta be a pályázatot. Ez érdekes, hogy elkezdi egy civil szervezet, és aztán átveszi az irányítást az önkormányzat. A megvalósításban azért valószínű a civil szervezetnek kell majd nagyobb részt vállalni, mint az önkormányzatnak.

Több helyen problémát jelentett a körzeti orvosok hozzáállása. (…) Volt olyan hely, ahol a háziorvos kimondottan ellenségesen állt hozzá a dologhoz. Illetve, amikor már látta, hogy a pályázat jól sikerült, öszszeállt a kép, akkor ő szerette volna megszerezni és a saját hasznára fordítani egy másik pályázat megírásánál. Más helyen viszont nem ez volt a jellemző, tehát ez pozitív és negatív oldal az orvosok hozzáállásáról.

Ahol van cigány kisebbség, ott az problémát jelentett a többség és kisebbség szempontjából is, mert a község lakói úgy álltak hozzá, hogy mért pont a kisebbségnél akarnak parkot építeni, vagy játszóteret, úgyis szétrombolják stb.

Soros egészségterv hírlevél