Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A munkacsoportok beszámolói - 8. sz. munkacsoport: Kelemen Jánosné (Csobánka)
Szerző:
Kelemen Jánosné
Szám:
10-11
A hírlevélben lévő
Nevek:
Kelemen Jánosné
Intézmények:
Települések:
Csobánka
Tárgyszavak:
konferencia, 8. sz. munkacsoport
Megjegyzés:
Annotáció:

8. sz. munkacsoport: Kelemen Jánosné (Csobánka)



Az első, amit mindenki megfogalmazott, hogy nem megfelelő a kommunikáció a település lakói között. Ez volt, ami elindított mindenkit ezen a pályázaton. A következő, hogy a közösségi célok megvalósításához nincs elegendő forrás. Nincs megoldva a közterületek, parkok, zöldterületek karbantartása, fenntartása. Nem elég szépek a faluk, a városrészek. Növényi szennyezettség miatt gyakoriak az allergiás megbetegedések, illetve az egyéb betegségek, tumor, mozgásszervi betegségek.

A munkanélküliség megszüntetésének lehetőségeit vizsgáltuk, közhasznú foglalkoztatás, mint az egyik lehetséges mód, sok falunál felmerült. Mentálhigénés hiányosságok, pszichoszomatikus betegségek, a gyerekek szabadidős nyári táboroztatása, a gyerekek és a fiatalok foglalkoztatása, a szabadidő tartalmas eltöltése, illetve ennek hiánya. Közösségi terek hiánya, vagy a meglevő közösségi terek használatának biztosítása. Környezetrehabilitáció, például illegális szemétlerakó megszüntetése, fásítással, parkosítással, a természetes miliő megóvása.

Volt olyan falu, vagy városrész, ahol kiemelkedő emberek egyéni ötletei alapján, de minden esetben csoportmunkában készültek a pályázatok a saját, és a településeken élők életminőségének javítása érdekében. Hogy milyen eredményt hozott maga a pályázat elkészítése, függetlenül attól, hogy a pályázaton nyertünk-e vagy nem? Megmozdult a lakóközösség, különösen azok a lakóközösségek, ahol a közösségi hagyományok valamikor éltek, és ezeket csak újra életre kellett hívni. A gyerekeken keresztül a szülők szemléletének változását érték el már azok, akik a program megvalósításában előre járnak. Közalapítványok, civil szervezetek jöttek létre, a meglevő klubok taglétszámának növekedése folyamatos. Amit mindenki nagyon elismert, és végtelenül örült, hogy a fiatalok számára sok helyen a felkínált lehetőségekkel tisztességesen éltek.

Milyen lakossági csoport maradt ki a programokból? Több beszélgetés kellene arról, hogy a cigány kisebbségnek miért építettek külön játszóteret? Miért volt erre szükség? Mi az oka ennek, miért nem lehet együttes játszóteret építeni? Hogyan lehetne ezt a problémát kezelni? Nem is kezelni kell a problémát, hanem megoldani. Sokszor természetesen szakmai segítséggel.

A városrészek lakóközösségei összekovácsolódtak, két város volt nálunk a csoportban, akik városrészi alapítványt, vagy civil szervezetet hoztak létre. Érintette sok helyen a hátrányos helyzetűeket, családokat, együtt óvodásokat, iskolásokat, nyugdíjasokat. Azt állapítottuk meg, hogy a nyugdíjasok azon részét, akik betegek, a programok nagy része, és ezt saját magunk számára megdöbbenéssel tapasztaltuk, általában nem ad semmit. Nem gondolunk azokra, akik nem tudnak egy nyugdíjas klubba elmenni. Kimaradnak még sok esetben, mert nem érdekli őket, vagy esetleg az üdülőövezet tulajdonosai, azok a fiatalok, akik nem a falvakban, vagy azokban a városrészekben dolgoznak, és a betegeket, mozgássérülteket már mondtam.

Hogy milyen okból nem vesznek részt csoportok, vagy emberek a pályázatok elkészítésében és végrehajtásában, a következő eredményre jutottunk. Bizonyos rétegek érdektelensége, személyes ellentétek, sértődöttség, emiatt elszigetelődés. Közösségi érzés hiánya, szabadidő hiánya sok esetben. Ezenkívül nem fizetett, nem elismert tevékenység, és ez sok embert nem motivál.

Talán a legnagyobb siker az, hogy ezzel a pályázati kiírással rákényszerültünk arra, amit mindenképpen meg kellene csinálni, csak valahogy nem csináljuk meg. Hogy állapotleírást, helyzetelemzést készítsünk, a problémákat, azoknak a megoldását rangsoroljuk, abból a szempontból is, hogy mi az, amihez pénz kell, mi az, ami pénz nélkül, mi az, ami rövid távon, mi az, ami hosszú távon megoldható.

Önmagában már az, hogy ezt az állapotleírást elkészítettük a faluban, ez egyrészt saját magunknak egy öröm, hogy az információkat össze tudtuk gyűjteni. Ezt mindenki a csoportban ugyanígy élte meg. A másik pedig, hogy valóban, ha a hét, vagy nyolc pályázatból, majdnem mindenki több pályázatot adott be, csak egy nyer, akkor is az elkészített többi alkalmas, és nem jellemző azért a sértődöttség annak a másik nem nyert pályázat szakemberének a részéről. Mégpedig azért, mert holnap, vagy holnapután egy másik pályázatnál ugyanezeket fel lehet használni, és az egy öröm, hogy tisztán látunk. A sikerek, a közösségi rendezvények, egyesületek alakulása, összefogás, és ami nagyon fontos: a jókedv, a vidámság. Az emberek hitének visszatérése a közösségi munkába, a fiatalok részvétele, új, személyes emberi kapcsolatok.

A fontossági sorrendet néha nehéz volt megállapítani a pályázat benyújtása előtt. A magyar-roma ellentétek, problémák rendkívül nagy gondot okoznak nagyon sok településen. A támogató ígéreteket nem mindenki váltja be. Elég sok a nem támogatott program, ezt sok helyen nehéz kezelni. A megvalósításkor a költségvetés és a tényleges kiadások között aránytalanság mutatkozik, az eltelt egy év miatt. Bizonyos érdekcsoportok néha előnyhöz jutnak a részprogramok támogatása miatt.

Soros egészségterv hírlevél