Soros egészségterv hírlevél
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Ma már ez a múlté Karádon!
Szerző:
Wiesner Sándor
Szám:
18
A hírlevélben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

Kissé megkésve, de örömmel és megkönnyebbülten teszek eleget elszámolási kötelezettségemnek, mivel már van miről beszámolnom, és a munkák nagyobb részén túl vagyunk.
Mielőtt elkezdeném beszámolómat néhány pénzügyi adatot közlök tájékoztatásul, hogy érzékeltessem ennek a „vállalkozásnak” a nagyságát. Az 1998-as árvetés szerint a Millenniumi emlék- és egészségpark építése, felújítása és bővítése, valamint a pályázati célokban foglaltak megvalósítása 4.091 eFt-ba került volna. Két kivitelezőtől érkezett árajánlat 5.156 eFt és 4.537 eFt-ról. Erre a célra a támogatóktól azonban csak 1.450 eFt-ot tudtunk összeszedni. Látható a számokból, hogy még a fele sem jött össze a szükséges pénznek.
El kellett döntenem, hogy visszaküldöm-e a pénzt a támogatóknak, vagy mindezek ellenére belevágok és csinálom – csináljuk, és nem hagyom veszni a pénzzel együtt a felajánlott társadalmi munkaerőt.
Alapítványunk kuratóriumát sikerült meggyőznöm, hogy helyesebb, ha az árak miatt önkormányzati kivitelezésben csináljuk az én műszaki vezetésemmel, mert így sok munkabért megtakaríthatunk és legalább olyan lesz, mint amilyet mi akarunk. Legfeljebb kicsit elhúzódik az építése. Szerencsére a helyeslők többen voltak, mint az ellenzők.
Az látszott, hogy a pénzünk nem elég a dologi kiadásokra sem és át kell csoportosítani, módosítani eredeti elképzelésünket. Nyugodtan elmondhatom, ha újból kellene kezdenem ennyi pénzzel nem biztos, hogy belevágnék.
Az viszont tény, hogy egy elvadult, bozótos, mocsaras területből sikerült egy kulturált, sportra és szabadidő eltöltésre alkalmas területet létrehozni. Az is tény, hogy a lerobbant szocreál kinézetű focipályából és környékéből sikerült olyan sportpályát varázsolni, amilyen nem mindenütt van az országban.
A nézőtéren nem lehetett leülni szétkorhadt 25-30 éves padok miatt. Ma már ez a múlté. Teljes egészében felújított a nézőtér, a padok kicserélve, impregnálva és lefestve. Legalább újabb 25-30 évet kibírnak.
Ebben az időben már a pályánkat sem akarták hitelesíteni szezonkezdéskor az elkorhadt focikapuk miatt. Ma már ez is a múlté. Teljesen új fémcsőből készült, szabványnak megfelelő focikapuink vannak.
Az öltözőből való lejárók a pályára életveszélyesek voltak, erodált, esőtől kimosott talajon csúszkáltak a játékosok és a nézők. Ma már ez is a múlté. Két - egyenként 25 db-os esztétikus akácfa lépcsősor (amelynek minden eleme cserélhető) szolgálja a biztonságos közlekedést a mintegy 10 m-es szintkülönbségen a pálya és a nézőtér között.
A vizenyős, mocsaras területen a pálya alól elvezettük a vizet és egy kb. 900 négyzetméteres kis mesterséges tóban gyűjtöttük össze, ami télen gyerekeknek és felnőtteknek
a KORCSOLYAPÁLYA. Kialakítottunk szintén a téli sportra mindenki részére egy SZÁNKÓ- ÉS SÍPÁLYÁT, amely a tónál végződik.
Ugyanezen a területen alakítottuk ki a FOGATHAJTÓPÁLYÁT, ahol augusztus 25-én kettes fogathajtó- és speniter versenyt tartottunk.

Mi van még?
Elkészült a FUTÓPÁLYA, amely teljes hosszában murvázott (darált kőzúzalék). Elkészült fémből egy tornaeszköz, amelyen 3 db 5 m-es mászórúd és egy pár gyűrű használható. Kialakítottunk egy homokozott távolugró helyet.
Ezenkívül van egy lő-dombunk, ahol légpuska- és nyíllövészet gyakorolható.
A kb. 3 hektáros területre megközelítőleg 4 ezer köbméter építési törmeléket és földet hordtunk be, töltöttünk föl és terítettünk el. Enélkül nem lett volna sem szánkó-, sem sí-, sem fogathajtópálya, ami más egyébre is használható. Ha
a sok töltésföldet úgy kellett volna megvenni, akkor 10 millió Ft sem lett volna elég.
Igen sokat számított az összefogás és szervezés. Csak példákat mondok. Az elbontásra kerülő épületek anyagait minden fuvaros idehordta a mocsárba.
A közút kezelő KHT-val az árkolásokból kikerült földet idehozattam. Községünkben két nagy felhőszakadásból visszamaradt iszapot is idehozták. Mindössze pár tízezer forintért kellett venni termőföldet.
A társadalmi munka értékét csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni. Például a nézőtér teljes felújítását és festését az önkéntes tűzoltók csinálták. A szánkó- és sípálya, valamint a fogathajtópálya törmelék-letakarítását és összegereblyézését kb. 100 iskolás gyerek végezte.
Az önkormányzat 230 eFt értékben adott dísznövényeket, amelyeket dolgozóink az iskolásokkal karöltve ültettek el. Sokan segítettek és szurkoltak, hogy sikerüljön. Ma ott állunk, hogy a tereprendezési munkák, pl. a feltöltések 99 %-ig készen vannak, a még feltöltendő rész semmiféle sporttevékenységet nem akadályoz, tehát 100 %-nak tekinthető. Kizárólag esztétikai és a későbbi karbantartási okok miatt kerül még töltés egyes helyekre.
Ennek az egész munkának az volt a leglényegesebb része, hogy egyes részleteket amelyeket elkezdtünk, azt be is fejeztük. Tehát nem voltak félbehagyott munkák. Például a nézőtér padjainak anyagát felfűrészeltettük, kiszárítottuk, magunk gyalultuk, impregnáltuk, festettük. Ezek a munkák hónapokig húzódtak. Az elbontás, felújítás, festés azonban egy hét alatt elkészült. Az egyik meccsen még a régi ócska nézőtér volt, a következőn meg már a teljesen új. Az ilyennek nagyon tudnak örülni azok, akik csinálják, és akik használják.
A szánkó- és sípálya, meg a korcsolyapálya elkészült októberben. Tavaly decemberben (igaz csak rövid ideig volt hó) már használtuk. Ugyanígy volt a futópályával is.
Ezeket azért írom, mert a teljes elkészüléstől egyáltalán nem függött a részletek használhatósága. Csak példát említek: a fogathajtópályán tavaly két versenyt rendeztünk, de az idei versenyt már egy nagyobb és szebb pályán rendeztük.
Az évek óta húzódó munkák során mindig kész használható egységgel bővült sportcentrumunk. Tehát az a terület, amit az eredeti sportcentrumnak szántunk készen van.
Most kezdődik a legkisebb munka, folytatjuk a sporteszközök telepítését. Sikerült elegendő mennyiségű faanyagot beszerezni és folyamatosan gyártjuk és telepítjük az elképzelt eszközöket.
Az ünnepélyes avatást elhalasztjuk 2002-re, ugyanis községünk ekkor lesz 1000 éves. Karád ekkor üli saját millenniumát. Mivel az eredeti neve a létesítménynek Millenniumi emlék- és egészségpark, méltó lesz az avatás az ünnephez és főleg jobban fel tudjuk szerelni akkorra. Rendkívül nagy előnye ennek a sportcentrumnak az, hogy szinte a végletekig bővíthető sporteszközökkel és lenne helye teniszpályának is. A legnagyobb előnye pedig az, hogy közvetlen az iskola mellett van és az iskolások itt tartják jó idő esetén a tornaórákat.
Az önkormányzat vállalja a terület fenntartását, mert minden községi rendezvény itt történik, így igen hosszú időn keresztül fenntartható.
Beszámolóm végére értem. A kapott támogatást köszönöm községünk sportot szerető és egészségükért tenni akaró lakosainak nevében. A Soros Alapítvány támogatása igen jelentősen hozzájárult terveink megvalósításához. Amennyiben szükséges tapasztalataimat szívesen átadom másnak is.

Wiesner Sándor, polgármester
programfelelős, a kuratórium tagja

Soros egészségterv hírlevél