Soros Alapítvány Évkönyv 1994

Soros Alapítvány Évkönyv 1994Nyomtatóbarát változat

2. Fenntartható közösségek

A Fenntartható Közösségek program az EPA által kidolgozott, Vermont államban bevezetett módszerek magyarországi adaptálása, összehasonlító környezeti kockázatbecslés és konszenzuson alapuló környezeti akcióterv készítéséhez. A program kisvárosokban a település közigazgatási határain belül, egy rurális jellegű kistérségben pedig ökológiai tényezők által meghatározott egységben folyt. A FÖK a facilitátor szerepét játszotta a folyamatokban, amelynek során - a kollaboratív tervezés eszközeivel - a lehető leghatékonyabban bevonták a helyi társadalmat a környezettel való gazdálkodás, az organikus fejlesztés folyamataiba. A városi program 1992-ben indult el két kisvárosban.

2.1 Mosonmagyaróvár és Sátoraljaújhely
1992-ben a két kisváros társadalmából önkéntesen alakult Szakmai és Környezetpolitikai Bizottságok feltérképezték a városok környezeti állapotát, ran sorolták a problémákat és kiválasztották a legsúlyosabb környezeti kockázatokat. 1993-ban a bizot ságok - amerikai tapasztalatokat is felhasználva - kidolgozták az előzetesen feltérképezett környeze problémák részletes bemutatását, elemzését tartalmazó Akciótervet. A Végrehajtási terv a közössé g által legfontosabbnak ítélt probléma megoldásának részletes, költségvetéssel ellátott terve. A program tervezési, „hivatalos" része ezzel véget ért, a városok elnyerték a vermonti Fenntartható Közösségi Intézete anyagi támogatását, s ezzel nekiláthattak az általuk kiválasztott problémák megoldásának,
Sátoraljaújhelyen, ahol a bizottságok és a lakosság döntése alapján a szilárd hulladék kezelése vő a prioritás, 1994. januárjában indult el a szelektív szemétgyűjtés, Újhely egyik kertvárosi részébei A program nagy eredménye, hogy sok rosszul végződött magyarországi kísérlettel szemben még mii dig működik! A kezdeti félelmekkel szemben a legnagyobb gondot nem a lakosság hozzáállása, hanei l a külön gyűjtött termékek értékesítése jelenti. Jelenleg kb. 700 család gyűjti külön az újrahasznosí ható anyagokat, de az újhelyiek pontos ütemterv alapján két éven belül az egész városra ki akarják terjeszteni a programot.
Mosonmagyarővárott is 1994 elején kezdték el a Végrehajtási terv megvalósítását. A vermon'íi pénzből a Lajta városon keresztül folyó ága mellett parti sétány készül, mely szervesen illeszkedik Önkormányzat városfejlesztési tervébe.

2.2 Utómunkák Sátoraljaújhelyen és a Hegyközben
A program eredményeinek és jó hírem köszönhetően a FÖK Fartners Fór Democratic Change szervezettel közösen nyert az USAJDD pályázata i egy további lehetőséget, amelynek segítségével a Konfliktuskezelő Központtal együtt képzési programi indított Borsod megyében. Mivel Sátoraljaújhely is ebben a megyében található, lehetőség nyílt ég j közös magyar-szlovák képzés szervezésére Űjhelyen, az élővízbázisok közös védelméről. Tudván, hog r sem Sátoraljaújhely, sem Slovenske Nőve Mesto (Újhely szlovák része) egyedül nem tudja megoldat i az élő és talajvíz szennyezettség! gondjait (minden, a városba folyó élővíz Szlovákiából jön), a szlovák Konfliktuskezelő Központ és a FÖK meghívta a határ két oldalán, de azonos földrajzi egységben él szakembereket, vállalkozókat, polgármestereket, hogy kezdjenek el közösen gondolkodni a probléma i megoldásán. A három napos tanácskozás végén a szlovák és magyar oldal kulturális együttműködéséve , az élővíz és a Bodrogköz közős védelmével foglalkozó résztvevők aláírásukkal ellátott közös nyilatkt zatot küldtek el saját külügyminiszterüknek, melyben kérték a városokat összekötő, jelenleg lezái határátkelő több szempontból is hasznos megnyitását.
A program konkrét eredményeként a Zempléni Környezetvédelmi Egyesület szlovák és magya iskolák bevonásával folytatja az élővízvédelmi programot.
A FÖK a Fenntartható Közösségek program során részköltségvetésének SÓ %-át megtakarította. Eat az összeget az FKI megduplázta (6.000 ÜSD), és hozzájárult, hogy a két városban a program eredmí -nyelnek megőrzésére használjuk fel. Ebből és a Német Népfőiskolai Szövetség támogatásából valósul b meg a Zempléni Környezetvédelmi Egyesülettel közösen 1994. májusa és júliusa között a Hegykő: Döntéshozók Népfőiskolája.
A Népfőiskola előadásait, melyek főleg a Hegyköz polgármestereihez, értelmiségéhez szóltak (tel mészetesen minden érdeklődő résztvehetett rajtuk), két bentlakásos hétvége foglalta keretbe. Az el< adások, melyek a helyieket leginkább érintő problémákkal foglalkoztak (pl. erdőbirtokosság, kárpő lás, kisvasút), valódi tartalmat és jogi keretet ajánlottak a csak névleg létező Hegyközi Szövetségnek továbbá a kistérség részleges önellátásának gondolatát is megpróbálták körüljárni.
Sátoraljaújhely patinás Kossuth Lajos gimnáziuma részt vett a FÖK tantárgyközi, környezeti neve lesi „témahét" programjában, a Föld Napja megünneplésére. A sátoraljaújhelyiek az „ember" témakör választották, öt napon át majd' minden tantárgyba integrálva azt. (Isd. részletesen a Környeze nevelés-nél.)

2.3. A FÖK program két újabb településen: Baja és Szentendre
A Fenntartható Közösségek program további folytatását a FÖK két további városban végzi, hasznosítva azokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyarországi adaptálás során szerzett. A Rockefeller Brothers Fund és a Charles Mot Foundation támogatásával folyó munka az eddiginél közvetlenebbül segíti a közösségi kohézió megalapozását és erősödését, összekapcsolja a környezeti roblémákat a város gazdasági potenciáljával valamint nagyobb figyelmet fordít az adatok hiányából, illetve azok minőségéből adódó kérdésekre 1994. augusztusában Baján és Szentendrén indult el, jónak mondható társadalmi részvétel mellett program második szakasza.
1994. augusztusában újabb magyarországi kisvárosokban kezdődött el a Fenntartható Közössége Program. A két kiválasztott település Baja és Szentendre volt. A program hasonló az előzőhöz, de tapasztalatainkat felhasználva több ponton változtattunk, illetve változtatni fogunk, alkalmazkodva magyarországi viszonyokhoz. (Pl. az adatgyűjtés a program elejétől folyik, a problémákat gazdaság szempontból is rangsoroljuk majd.) A szerződések aláírása után mindkét városban megalakult két-ké társadalmi bizottság, melyek 1994 végére elkészítették a városok előzetes problémalistáját. A program 1995. december 31-én fejeződik majd be.

2.4. A Dörögdi Medence organikus fejlesztése
A Dörögdi Medencében, egy agrárjellegű kistérségben, hátrányos helyzetű kis falvak társadalmával dolgozva, a fenntartható közösségek kialakítás számos olyan nehézségbe ütközik (helyi értelmiség, vállalkozó típusú, gazdaságilag aktív embere
elvándorlása, infrastruktúra hiánya, politikai artikulálatlanság, stb.), amely a városokban kevéssé jelentkezik. Az organikus fejlesztés alapjául itt azonban a termőföld, Magyarország legértékesebb természeti erőforrása szolgál. A 2100 lelket számláló kisrégió határai sem a közigazgatás szerintiek. A kismedence közös vízgyűjtő terület, táji-természeti adottságai határozzák meg. A fenntarthatóság gondolata ezért itt jobban körülírható, gyakorlata jobban megközelíthető. A DM organikus fejlesztése szem előtt tartja a természeti erőforrások tudatosítását, védelmét.
Az 1991-ben kezdődött organikus fejlesztési program népfőiskola szervezésével kezdődött, a fejlesztésben érdekelt helyi társadalom, vezetők, egyesületek és partnerek szándéknyilatkozatával folytatódott. Szakmai partnere a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. Az általuk elkészített fejlesztési stratégia, az azon alapuló rendezési tervek kiváló háttéranyagként szolgálnak a programba svájci kormánytámogatásból bekapcsolódott agrárökolőgusok munkájához. A velük együttműködésben rendezett Gazdafórumok az örökül hagyott és magánosított gazdaságok átalakítását segítik. Egyszersmint a biológiai mezőgazdaság módszereit szorgalmazzák. 1994-ben egy Gazdafórum volt Tallándörögdön, ezt követte a Stiftung pro Dörögd Becken (Zürich) bejegyzésű alapítvány felállása, amelyben a FÖK-öt Vásárhelyi Judit képviseli. A FÖK facilitálta a DM Népfőiskolai Egyesület megalapításának előkészítését, valamint az 1995. évi biogazda oklevél megszerzésére szóló 20 órás, vizsgaköteles tanfolyam megszervezését. Mindezek hozzájárultak a Biokultúra Egyesület helyi csoportja és a Gazdakör megalakulásának előkészítéséhez.
Előadások: számos konferencián, pl. Az Önkormányzatok és a környezetvédelem, Debrecen, 1994. január 28-30. stb.
Környezet- és természetvédő szervezetek országos találkozója, Eger, Önkormányzati szekció vezetése
Nizák Péter a FK program koordinátora, az 1993/94-es tanév második félévében „Fenntartható Közösségek" címen előadásokat tartott az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Közművelődés Tanszék Kulturális Menedzserképző programján. Az előadásokon az elmélet mellett, főleg a FÖK programjain keresztül, gyakorlati példákról is képet kaptak a hallgatók. Nizák Péter felkészülését a FÖK munkatársainak résztvételével folyó tanulókör segítette, melyen hetente egyszer közösen beszélték meg a leendő előadások anyagát, irodalmát.

Következő fejezet >>
Tartalom>>