Soros Alapítvány Évkönyv 1988

Soros Alapítvány Évkönyv 1988Nyomtatóbarát változat

AZ MTA SOROS ALAPÍTVÁNY BIZOTTSÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL

A Magyar Tudományos Akadémia és a New York-i Soros Alapítvány 1984 májusában hozta létre közős bizottságát. Az alapító eredetileg évi egy-két millió dollárt szánt erre a célra, a programok gyors fejlődése nyomán azonban 1988-ban már hárommillió hétszázezer dollárt fordított magyarországi kezdeményezések támogatására, a bizottság pedig ez alatt az egy naptári év alatt több mint nyolcvanmillió forint támogatást ítélt oda a pályázóknak.
Kezdetben a bizottság egyetlen általános pályázatot hirdetett meg, s ennek keretében dollár- és forinttámogatásra egyaránt lehetett jelentkezni. Dollártámogatás elsősorban olyan esetekben jöhet szóba, amikor valamilyen értékes tudományos vagy kulturális kezdeményezéshez volna forintfedezet, de megvalósításához konvertibilis valutára van szükség. Ilyenkor a pályázat nyertesei a dollártámogatás forintellenértékét a bizottság budapesti számlájára fizetik be, s erről a számláról utalja át a titkárság a forinttámogatást azoknak a pályázóknak, akik ilyenre jelentkeztek. A forint-térítés nélkül adott dollártámogatások - elsősorban a külföldi ösztöndíjak nagy száma miatt - korántsem számítnak kivételnek, s az összes dollártámogatás mintegy harmadát teszik ki. A pályázati feltételek kikötötték, hogy természettudományos, orvosi és műszaki célokra általában csak forinttérítéses dollártámogatás jöhet szóba, továbbá eleve kizárták a pályázatból a haszonelvű vállalkozásokat és a hazai találmányok ügyét.
Ezek az alapelvek azóta is érvényben vannak, közben azonban a benyújtott pályázatok ismeretében a bizottság egyes témakörökben külön pályázatokat is kiírt, hogy azegymással összevethető programokat rangsorolni lehessen és minél méltányosabb döntést lehessen hozni róluk. Ezért hirdetett meg a bizottság már 1985-ben külön irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjpályázatot, s az elbírálást mindkét esetben külön testületre, úgynevezett kuratóriumra bízta.
Ugyancsak 1985-ben hirdette meg a bizottság, hogy támogatást nyújt külföldi tudományos rendezvényeken részt vevő magyar szakembereknek az utazáshoz vagy az ott-tartózkodáshoz. Egyúttal támogatást ajánlott fel a külföldi szakmai folyóiratokban szokás közlési díjak fedezésére is. Az alapítvány támogatást nyújt továbbá olyan fiatal szakembereknek, akik a dubrovniki egyetemközi továbbképző központ tanfolyamain kívánnak részt venni.
1986-ban az alapítvány a Művelődési Minisztériummal pályázatot hirdetett tízhónapos külföldi (elsősorban Egyesült Államok-béli) tanulmányútra. Ezt a pályázatot 1987-ben újra meghirdették, s mindkét esetben igen nagy volt az érdeklődés.
1987-ben rövidebb, legfeljebb háromhónapos külföldi ta-nulmányutakra is ösztöndíjpályázatot út ki az alapítvány olyan szakembereknek, akiknek meghívásuk van külföldi szakmai intézménytől, s ezt a pályázatot 1988-ra is meghirdették.
Közben az alapítvány egy másfajta megoldással is próbálkozik: egyetemekkel megállapodást köt, hogy fogadjanak magyar diákokat vagy fiatal diplomásokat, nagyjából meghatározza, milyen kurzusokra, kutatási témákra lehet jelentkezni, s ezután hirdet pályázatot.

1989-ben a következő külföldi ösztöndíjakra lehet pályázni:

A. Tudományos Rendezvények	Maximum két hét
B. Dubrovnik	Egy-két hetes tanfolyamok
C. Rövid tanulmányutak	2-14 hét
D. Általános ösztöndíj	2-10 hónap kutatás
	tanulmányút
E. Oxfordi posztgraduális	10 hónap kutatás
F. Oxfordi posztdoktorális	6 hónap kutatás
G. Leuveni egyetem	3 és 10 hónapos kurzusok
H. MKKE ösztöndíjak	18 tanulmányút végzett közgazdászoknak
L. Indiana Egyetem	4 egytanéves kutatóhely
J. New York-i Egyetem	3 egytanéves kutatóhely
K. Rutgers Egyetem	Tanfolyamok 5 diáknak
L. Folger Shakespeare Könyvtár	3 havi reneszánsz-kutatás
M. Zenei mesterkurzusok	2-4 hetes tanfolyamok Európában
N. Yorki Egyetem	Kétévente egy kutatóhely 12 hónapra

Ugyancsak 1987-ben hirdetett az alapítvány először öthetes nyári továbbképző tanfolyamra pályázatot angol nyelvtanároknak, angol szakos egyetemi hallgatóknak és középiskolás diákoknak. Egy másik pályázat keretében tíz középiskolai tanuló utazott 1987-ben és 1988-ban háromhetes táborozásra az Egyesült Államokba.
1988-ben a bizottság képzőművészeti kuratóriumot hozott létre, ez felügyeli a Műcsarnokban évek óta működő képzőművészeti dokumentációs központ tevékenységét, s ezen kívül dijakat ad majd ki és kiállításokat rendez.
Külön zenei kuratórium dönt a zenetudományi és zenei pályázatok sorsáról, hogy versenyeztetni lehessen egymássál őket. 1988-ban az alapítvány és Sir Georg Solti, a Chicagói Szimfonikusok vezető karnagya négyhetes amerikai ösztöndíjat és tartós használatra hangszert ajánlott fel egy-egy magyar zenekari trombita-, kürt-, harsona- és tubaművész részére. A pályázaton harsonaművészt nem díjaztak, a másik három kategóriának azonban volt nyertese: Katzler András (kürt), Velenczei Tamás (trombita) és Nagy Zsolt (tuba).
Az MTA Soros Alapítvány Bizottsága és a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 1988. november 1-jén közös ösztöndíj-alapot hozott létre. Ebből az alapból azokat a vállalkozásokat kívánják támogatni, amelyek a kisebbségi sorban élők anyanyelvi művelődését, kultúráját gazdagítják, megőrzik, hozzájárulnak a közép-európai sorskérdések tisztázásához, s a térség népeinek megbékélését, humánus együttélését szolgálják. Ebből a keretből elsősorban az ország határain kívül élő magyarokat támogatnak. A támogatások odaítéléséről a két alapítvány képviselőiből alakított kuratórium dönt. Tagjai: Csoóri Sándor, Für Lajos, Juhász Gyula, Király Tibor, Vásárhelyi Miklós. A kuratórium titkárai: Kiss Gy. Csaba és Vásárhelyi Judit.
Az 1989-ben érvényes pályázati lehetőségeket a jelentés mellékletében foglaljuk össze.
Az alapítvány és a bizottság a nyilvánosság előtt kívánja végezni tevékenységét, így kívánja mind a pályázati rendszer tisztasága, mind működésünk hatékonysága. Ebben a szellemben a titkárság készséggel ad felvilágosítást az érdeklődőknek, mindenekelőtt a sajtónak. A bizottság ülései után a Heti Világgazdaságban rendszeresen megjelenik az odaítélt támogatások jegyzéke. A titkárság nem tartja titokban, de a pályázók iránti tapintatból nem is szellőzteti azoknak a nevét, akiknek kérését a bizottság, az alapítvány vagy a különféle bíráló testületek elutasították. Egyetlen dolgot kezel bizalmasan: a pályázatok értékelésére felkért szakértők nevét és állásfoglalását.
A nyilvánosság tájékoztatása céljából a titkárság ezúttal immár negyedszer teszi közzé a bizottságnak készített évi jelentését. Az 1984-1985-ös időszakról szóló jelentés kifogyott, az 1985-1986-os és az 1987-es azonban van még raktáron, s az érdeklődőknek szívesen küld belőle egy-egy példányt a titkárság.

Következő fejezet >>
Tartalom>>